Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-06 / 3. szám

RÉGIÓ FjídTag =: M A I TÉMA ; drágább lakáshitelek 2004. január. 6, kedd Uj év, Átárazták a támogatott lakáskölcsönök kondícióit a bankok: aki ezután kíván állami segítséggel új lakást vá­sárolni, annak általában 7-8 százalékos hiteldíjjal kell számolnia. A használt lakásoknál a kamat és a kezelési költség együttes mértéke elérheti az évi 10 százalékot is. Az eddigieknél jóval kedvezőtlenebb kondíciók vélhető­en visszavetik a lakáscélú kölcsönök iránti keresletet. Egyre szűkül tehát a kör a támogatott lakáshiteleknél: a rendelet újabb módosítása több százalékponttal megdrá­gította a kedvezményes kölcsö­nöket, és tovább olvadnak a használt lakást vásárolni szán­dékozók lehetőségei is. A hitel­díj - ami az éves kamatot és a kezelési költséget tartalmazza - az új építésű ingatlanoknál 5- ről 7-8 százalékra emelkedett, a használt lakásoknál pedig az eddig jellemző 6 százalék kö­rüli értékről 9-10-re nőtt. A használt lakásoknál a hiteldíj emelkedésén túl - ahogy arról 'apunk már korábban beszá­molt - a maximálisan igényel­hető kölcsönösszeg drasztikus mérséklése is törést okoz: az ötmillió forintos plafon egy másfél szobás, átlagos buda­pesti lakásnál is legalább 50 százalékos önerőt feltételez, és a saját megtakarítás hiányát az újabb ingatlan fedezetül aján­lása sem pótolhatja. • A hitelintézetek arra számí­tanak, hogy ebben az évben érezhető mértékben visszaesik a támogatott lakáskölcsönök iránti kereslet. A várakozás egyrészt azzal magyarázható, hogy azok, akik igénybe tudják venni az állami támogatást, már többnyire igényeltek ked­vezményes kölcsönt. Ehhez természetesen hozzájárult a három, jól kimutatható roham is, ami a 2002-es országgyűlé­si és önkormányzati választá­sokat, illetve az azóta végre­hajtott két rendeletmódosítást előzte meg. A másik ok a hite­lek drágulásában és a törlesztő részletek emelkedésében, illet­ve a feltételek folyamatos szi­gorításában keresendő. A bankok a decemberi rende­letmódosításra reagálva már közzétették új kondícióikat. Az OTP Bank tájékoztatása szerint az új lakás vásárlására, építésére kiegészítő kamattámogatással 2003. december 22-től igénybe vehető, változó kamatozású la­káshitel kamata 6, kezelési költ­sége 2 százalék. Az új lakás épí­tésére és vásárlására nyújtott, jelzáloglevél támogatású, változó kamatozású kölcsön kamata 6, kezelési költsége 2 százalék. A használt lakás vásárlására, bőví­tésére illetve korszerűsítésére igényelhető, változó kamatozá­sú, jelzáloglevél támogatású la­káshitel kamata 8, kezelési költ­sége pedig 2 százalék. Az OTP - Garancia Biztosító életbiztosításával kombinált, il­letve az OTP-lakástakarékpénz- tári megtakarítás mellett új la­kás építésére, vásárlására nyúj­tott alacsony törlesztésű, változó kamatozású lakáskölcsön hitel­díja 8, használt lakás vásárlásá­ra, bővítésére, korszerűsítésére pedig 10 százalék. A legna­gyobb hazai hitelintézet már kö­zölte a korábban felvett, éves kamatperiódusú kölcsönökre vonatkozó új kondíciókat is. Eszerint január 6-tól az új lakás építésére és vásárlására kiegé­szítő kamattámogatással nyúj­tott Forrás hitel 2.5 hiteldíja 6 százalék (a kamat 4, a kezelési költség 2 százalék). A Forrás hi­tel 2.75 hiteldíja szintén 6 száza­lék (itt a kamat 4,25, a kezelési költség 1,75 százalék). A hasz­nált lakás vásárlására, bővítésé­re, valamint korszerűsítésére igénybe vehető Forrás hitel 5.5 kamata 2004. január 6-tól 8, ke­zelési költsége pedig 2 százalék. Az FHB-nál a használt lakás vásárlására, bővítésére és kor­szerűsítésére jelzáloglevél ka­mattámogatással felvehető la­káskölcsönök kamata évente változó kamatozással 8,35 szá­zalék, öt- és tízévente változó kamatozással pedig 749 száza­lék. Új lakás vásárlására és épí­tésére a kamat az FHB-nál évente változó kamatozással 6,5, ötévente változóval 6, tíz­évente változóval pedig 6,06 százalék. A kiegészítő kamattá­mogatásos kölcsön - amelyet a családosok és a gyermeküket egyedül nevelők igényelhetnek új lakás vásárlására és építésére - kamata évente változó kama­tozásnál 7,1, ötévente változó kamatozásánál pedig 646 szá­zalék. Az FHB valamennyi la- káskölcsönénél évi 1,5 százalék a kezelési költség, ami tartalmazza a kölcsönfelvevőkre kötendő hi­telfedezeti életbiztosítás díját is. A HVB Bank új lakáshoz egy­éves kamatperiódus mellett 4,99. ötévesnél pedig 4,5 százalékos ka­mattal árulja támogatott lakáshite­lét. A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez fel­vehető kölcsön kamata egyéves kamatperiódussal 6,75, ötévessel pedig 5,99 százalék. Ezeknél a hi­teleknél évi 2,5 százalékos kezelé­si költséget számít fel a HVB. Értesüléseink szerint a szoci­álpolitikai támogatás mértéké­ben 2004 májusáig nem vár­ható változás, A vissza nem té­rítendő, gyermekek után járó támogatás összege az első gyermek után 500000, a má­sodik gyermek után 1100000. a harmadik gyermek után szin­tén 1100000 forint. A szociál­politikai támogatás teljes mér­téke továbbra is kizárólag új lakás építése, illetve vásárlása esetén igényelhető, sem Tahitótfalu A község a Dunakanyar­ban, a szentendrei Duna-ág híddal összekötött két pariján helyezkedik el, nagyobb rész­ben a Szentendrei-szigeten. Távolsága: Budapesttől 30 km, Szentendrétől, Visegrádtól 11-12 km, Esztergomtól 35 km, ■Váctól 4 km. A község 500- 600 méter magas hegyek, ho­mokdombok, síkság és vizek találkozásánál terül el. Jó adottságai következtében évez­redek óta lakott hely. A legko­rábbi régészeti leletek 5000 évesek. Több római emlék, őr­torony romja is előkerült. Tahitótfalu 7 középkori telepü­lés helyén fekszik, amelyek kö­zül néhány nevét dűlőnevek őrzik, például Szentpéter, Torda, Szentgyörgy. Tótfalu első említése 1439-ből ismert, Tahi pedig Tótfalu pusztája­ként szerepel az 1400-as évek­től. Nevét első királyaink által idetelepített szlavóniai telepe­sekről kaphatta. A honfoglalás első birtokosai a Szentendrei­sziget korábbi nevét is adó Rosd nemzetség tagjai voltak. Később a koronauradalom ré­sze lett. Tótfalu a török időket Pest megye egyik legnépesebb falujaként vészelte át. A sziget védettsége, zártsága menedé­ket nyújtott a protestánsoknak is. A református gyülekezet el­ső írott nyoma XVI. századi. A .örök idők után 1659-től 1766- ig Tótfalu a Zichy-család tulaj­dona volt, majd visszakerült a kincstárhoz. A Rosd-nemzet- ség sarja, Domokos már 1221- ben Thah-ban lakott, mint ki­rályi pristaldus (hatóság előtt hivatalosan megbízható, tanú­ságot tevő személy). így 1237- ben hivatalosan is beiktatták a szigetet a nemzetség tulajdo­nába. Címere Tótfalu XVII. századi viaszpecsétjéről ké­szült. Fő információként a ko­ronauradalomhoz való tarto­zás olvasható le róla. Tahitótfalu mai nevét 1900- ban kapta. A falu lakóinak fő megélhetési forrása szinte nap­jainkig a mezőgazdaság volt. Évszázadokig nagyhírű szőlő- ültetvények is díszlettek Tahi déli domboldalain. Emlékét hatalmas, XV századi részeket is tartalmazó, téglából épült dézsmapince és foghíjas pin­cesor őrzi. Korabeli dokumen­tum még a Canzi Ágost által festett Szüret Tahiban című, a Nemzeti Galériában található festmény 1839-ből. Az első magyarországi gazdasági kiál­lításon 1857-ben a tahi borok is nyertek díjat. A XIX. század végén a filoxéra elpusztította a szőlőt. Helyét a földieper fog­lalta el, amely a mai napig meghatározó terménye Tahitótfalunak. Budapest biz­tos piac volt, ahová kezdetben „kofahajókon” a Dunán került beszállításra az eper. A Duna nemcsak biztonságos menedéket, szállítási utat, ví­zimalmok meghajtását, mosási, halászati lehetőséget biztosított, de sokszor árvizeket, károkat is okozott a falu lakóinak. írott, jelzett nyoma van a „pesti” ár­vízként ismert 1838-as, a virág- vasárnapi 1940-es „jeges” ár­nak, valamint az 1954-es és a legnagyobb 1965-ös, valamint a 2002-es „zöldárnak” is. A Du­nának köszönhető viszont az Európában egyedülállóan jó minőségű ivóvizet adó szigeti vízbázis, amely Budapest és környéke vízellátását szolgálja. A község részben a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén fekszik. A festői környezet, a gyáripar hiányában még egészséges ter­mészet jó körülményeket bizto­sítanak az üdüléshez, pihenés­hez. Egyházi létesítményként baptista tábor, református üdü­lő és konferenciaközpont, vala­mint római katolikus lelkiségi központ is szolgálja a hitéletet és a pihenést egyaránt. A falu szigeti részén, Tótfaluban díszes múlt századi kőkapu kereteket, oszlopos tornácokkal ékesített parasztportákat, halmazszerűen telepített, a lakókertektől telje­sen különálló szérűkben széna­pajtákat láthatunk. A katolikus temetőben található Pollack Mihálynak, legnagyobb klasszi­kus építészünknek Ybl Miklós által tervezett síremléke. A Pollack-, majd az Unger-család- nak volt szüreti háza és nyara­lója Tahiban, amely ma is a Pa­taksor utcában található. A re­formátus templom klasszicista stílusban épült 1801-1805 kö­zött. A torony copf stílusú, a papiszék későcopf, 1800 körüli. A katolikus templom 1813-ban épült, provinciális klasszicista stílusban. A főoltár süttői vörösmárvány, 1810 körüli, ta­lán Pollack Mihály műve. A harmadik legnagyobb felekezet a baptisták imaháza az Ifjúság úton áll és a XX. század elején épült. Itt alakult hazánkban 1894-ben az első magyar nyel­vű gyülekezet. A község polgár- mestere Budai Mihály, alpol­gármestere dr. Baranyai Zoltán. Lakosainak száma 4700 fő. gk Még mindig első a Suzuki A 2003-as adatok szerint Magyarországon 210 ezer új személyautót értékesítettek. Ez a szám 21 százalékkal haladja meg a 2002-es el­adási adatokat. A magyar autópiacon évek óta torony­magasan vezet a Suzuki. A királyvárosban gyártott au­tóból 42 ezer darabot adtak el, és ez mutatja, hogy mennyire közkedvelt a „Mi autónk”. A lis­ta második helyét az Opel fog­lalja el, a márka 28 ezer eladott autóval büszkélkedhetett a ta­valyi évben. A harmadik pozíci­ót a Renault-cég gépjárművei csípték el. Ebből a márkából 16 ezer új autó fut az utakon. Az Európai Unióban a ma­gyar eladási számokat nézve sok helyen irigykednek, hiszen az EU adatait vizsgálva kide­rül, hogy a 12,9 millió eladott jármű 1,2 százalékos vissza­esést jelent az előző évhez ké­pest. A szakemberek szerint a Magyarországon tapasztalható rekordeladás annak tudható be, hogy sokan attól tartottak, hogy drágulni fognak az autók az EU-ba lépés évében. Ez persze nem alaptalan, hiszen az unióban a gyártóknak har­monizálni kell az áraikat, és minden bizonnyal a magyar árakat fogják az európaihoz igazítani. Azonban erre majd csak 2005-ig kerül sor, és az árak 10-15 százalékkal lehet­nek majd magasabbak. Az Esztergomban gyártott Suzukira nagy a kereslet. A ke­reslet bővülése miatt a gyár növelni szeretné a kapacitását is. A 60 milliárd forintos beru­házás során 2005-re évi 200 ezer autó gyártását tervezik a királyvárosban. Ezzel a bőví­téssel nem csak a gyártott au­tók számát kívánják növelni, hanem a típusválasztékot is. ÁK Máltaisok üzemeltetik a Családsegítőt - Esztergom ­Megváltozott az esztergomi Családsegítő és Szociális Szer­vezet üzemeltetője, mivel Esz­tergom Város Önkormányzata ellátási szerződést kötött a szol­gálat működtetéséről a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal. Az országosan is elismert Máltai Szeretetszolgálat így a város la­kói számára is emberközeli ellá­tást tud biztosítani. A keret­megállapodás és az önkor­mányzati képviselő-testület döntése alapján Esztergomban január elsejétől a Családsegítő és Szociális Szolgálat feladatait a szervezet vette át. A Máltai Szeretetszolgálat Magyarorszá­gon több helyen tart fenn. és üzemeltet szociális intézménye­ket, de a családsegítés területén az esztergomi létesítmény az el­ső. A város bízik abban, hogy a szervezet éppen ezért kiemelten fogja kezelni a közjóléti szolgál­tatást. Ha a most elkezdett együttműködés beváltja a hozzá fűzött reményeket, akkor az ön- kormányzat további ellátó intéz­mények átadását is tervezi. A Családsegítő a Baross Gábor utcában előreláthatólag még fél évig fog működni, utána a Kos­suth Lajos utcába költözik át egy, a Máltai Szeretetszolgálat á'*al megvásárolt épületbe, ak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents