Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-10 / 49. szám

RÉGIÓ 2004. március 10., szerda ______J Nincs ve sztegetni való időnk? Nietzsche szerint a legaljasabb dolog, amit valaki tehet a másikkal, hogy megvárakoztatja. Modernkori civilizációnk ideges, türelmetlen, rohanó, kapkodó embertípusa feleslegesen elpazarolt időnek tekinti a várakozás perceit. Valamit elfelejtettünk, amit régen még tudtak, falun még ma is értenek. Bíztató, hogy Esztergomban is vannak üdítő kivételek. Katalin (gyógyszertári asszisztens) Várakozni pozitívan és negatí­van is lehet azon túl, hogy jóra várni (nyaralásra, kedvesünkre, színházlátogatásra) jó. Az elője­lét mi döntjük el, mi töltjük meg tartalommal a várakozási időt. Lehet „idegbeteg” módon is Ide­geskedni és lehet higgadtan (ki­használva a lehetőséget a gon­dolkodásra, ábrándozásra), böl­csen is várakozni. Balázs (munkanélküli tanár) Pozitív dolgokra várni kellemes izgalmi ingereket vált ki (kará­csony, randevú, születés). A hét­köznapi „muszáj-várakozások” (sorbanállás egy szupermarket­ben, állásinterjú) frusztrálnak, stresszt váltanak ki az emberek­ből. Ezek életjelenségek, kortü­netek, ezekbe bele kell nyugod­ni. A várakozással meg kell ta­nulni együtt élni. Ági (könyvtáros) Kétpólusú dolog a várakozás. Az ünnepi várakozás kellemes. A negatív várakozás a modem időkkel függ össze. Azóta rossz várni, amióta Ilyen fontos” lett az idő. Városban két perc miatt dührohamot kapnak az embe­rek. Vidéken nem idegeskednek. Ha 13 órára ígérkezik valaki, az lehet 12 és lehet 14 óra is, egy­szer úgyis megérkezik. Robi (diák) Jó dolog a várakozás. Szeretek várni a barátaimra. Reggel, amikor Iskolába megyek, újra találkozom az osztálytársaim­mal. Ez azért jó, mert mindig adunk egymásnak valamit. Sütit, csokit... Akkor nem szeretek várni, ha anya nem ér rá, és én enni szeretnék. Ki kell használni a régió adta előnyöket Múlt hét csütörtökön tar­totta alakuló ülését az Ister- Granum Eurorégió Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottsá­ga. A hétfőn, Kesztölcön megtartott iskolaszövetségi ülésen Manek János bizott­sági elnök ismertette, hogy a szakmai testület milyen kér­désekben és témákban kí­ván lépéseket tenni, mely te­rületeket érint koncepciójuk. Bár még csak a kezdeti lépése­ken vannak túl, Manek János el­mondta, hogy egy bizottság akkor működik jól, ha az érintett szerep­lőket bevonja a munkába és nem saját kútfőből találja ki, hogy mi lenne az adott szakbizottság dolga. Ezért arra kérte az iskolák vezetőit, hogy fogalmazzák meg kérdései­ket, igényeiket, mi az, amiben egy ilyen bizottság hatékonyan tudná segíteni az intézményeket. Az Ister-Granum Eurorégió olyan specifikációval • rendelkezik, amelyre nincs példa az Európá­ban működő régiók között, mivel a magyar oldalon nagyon sok szlováklakta település van, míg a szlovák oldalon nagyon sok, több­ségében magyarlakta település lé­tezik. Az ilyen jelleggel bíró össze­fogást preferálja az Európai Unió, de mint azt a bizottság elnöke el­mondta, a régiónak és az oktatási bizottságnak is az a feladata, hogy ezt a specifikációt maximálisan ki tudja használni, elsősorban a pá­lyázatok kínálta lehetőségeket. A bizottság alakuló ülésén megfogal­mazott feladatok közül az első, hogy felmérjék, és számba vegyék a régió oktatási intézményeinek és ifjúsági szervezeteinek a számát. Fontos feladat ezen kívül az okta­tási intézmények minőségirányítá­si programjának összehangolása. Segítséget szeretne nyújtani a bi­zottság, a programok elkészítésé­ben és a munka koordinálásában. Ehhez hasonlóan a pedagógiai programok harmonizációját is fel­adatként tűzte ki maga elé a bizott­ság. Meg fogják vizsgálni a kisisko­lák helyzetét. Mindkét ország szak­minisztériumában elindult egy olyan kezdeményezés, amely isko­latársulásokat hozna létre. Vizsgál­ják, hogy a gyakorlatban mit je­lente, ha bezárnák a kisiskolákat, és iskolatársulásokat működtetné­nek helyettük. A vita persze óriási, hiszen egyes önkormányzatok, úgy gondolják, hogy adott telepü­lés alapfeladatából adódóan, erőn felül mindenképpen tartsa meg és működtesse a helyi nyolcosztályos iskolát. Ok nem lennének partne­rek a társulások létrejöttében. Azt kell ilyenkor szem előtt tartani, hogy mi a gyerek érdeke. A kiste­lepüléseken fenntartott iskolák­ban jobb-e számára a tanulás, ahol az objektív feltétele nincs meg annak, hogy versenyképes tudásra tegyen szert, vagy a több önkormányzat által működtetett társulásokban, melyek jobb felté­teleket biztosítanak a tanuláshoz. Persze az utaztatás megoldására is gondolni kell, ezt az iskolabusz­program oldaná meg. A kérdés­ben mindenkinek a maga racio­nalitásában igaza van a megtar­tás, illetve az integráció tekintetében is. Az alakuló ülé­sen felvetődött ezeken kívül, hogy tanártovábbképzési-prog- ramot indítanak, e mellett nyelvi táborokat szerveznének a ki­sebbségi, ez esetben a szlovák nyelv és kultúra fennmaradása érdekében. A szakképzés helyze­te mindkét oldalon akut problé­mát jelent, mivel manapság a szakképzés nem képes kiszolgál­ni a munkaerőpiaci igényeket. Feladat, hogy szinkronba hozzák a képzést az igényekkel. A bizott­ság májusban tartja második ülését Piliscsabán. gk Bugyács Sándor görbe tükre A kultúra pártfogója Péntek délután az eszter­gomi Szabadidőközpont aulájában került sor Bugyács Sándor párkányi festőművész kiállításának megnyitására. A kiállítás megnyitóján el­hangzott, hogy egyre természe­tesebb az a folyamat, amely­nek során a határok két oldalá­ról a művészeti értékek egy­mást gazdagítva és gyarapítva a másik oldalra is átjutnak. Ko­csis Ernő művészettörténész megnyitó beszédében abbéli reményének adott hangot, amely szerint májustól még in­kább egyszerűsödik ez a folya­mat, és a két országban lakó­kat ezután már csak a Duna választja el, más nem, hiszen mindkét oldalon ugyanaz a szellem uralkodik. Ezt, és a nemzeti összetartozást hivatot­tak erősíteni a mostanihoz ha­sonló kiállítások is. Bugyács Sándor pályafutásának ismer­tetésében kitért arra, hogy a most kiállító művész sokszor göröngyös utakon jutott el je­lenlegi stílusának kialakításáig, amelyek ma már egytől egyig híven és összetéveszthetetlenül tükrözik a festőművész szemé­lyiségét. A kiállított képek amolyan görbe tükröt állítanak mindenki elé, egy olyan világot mutatva, amelyben mindenki egy-egy kiskirály a saját világá­ban. A kiállított képek játékos­ságot, ugyanakkor egyfajta fa­nyar mosolyt, kritikát és politi­kát is sugároznak. Kocsis Ernő szerint a legkülönbözőbb kép­zőművészeti technikákban ma­gát otthon érző Bugyács Sán­dor művészete mára már kifor­rott, mindenki számára olvas­ható alkotásokban jelenik meg, amelynek értelmezése csak az „olvasón” múlik. A kiállítás március végéig tekinthető meg napközben a Szabadidőköz­pont aulájában. -bk­Dr. Zsemberi Dezső nyu­galmazott kórházigazgató-fő­orvos, Dorog város Pro Űrbe és a Dorogiak Dorogért díjá­val kitüntetett személyisége, műgyűjtő a Kultúra napján vette át a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma au­lájában Hiller István minisz­tertől A kultúra pártfogója kitüntetést is. Az elismerést első alkalommal adták át. Az állam a rendszervál­tás után érzékelhetően kivonult a kultúra területéről, s az addigi leg­főbb szponzor helyére nem lépett senki. Ezért a jövőben szeretné létrehozni az üzleti élet és a kultú­ra kapcsolatát megerősítő szerve­zeteket, és jutalmazni kívánja azo­kat a civil vagy vállalkozói kezde­ményezéseket, amelyek a kultúra támogatását célozzák. „Ez díj szá­momra óriási meglepetés volt, tel­jesen váratlanul ért. Az átadás előtti héten felhívtak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumá­ból időpont-egyeztetés céljából. Először nem akartam elhinni. Csak akkor tudatosult bennem, amikor a hölgy felolvasta az ada­tokat telefonban.” Dr. Zsemberi bár több kitüntetés tulajdonosa, ezt a díjat az önzetlen művészetpártoló tevékenységéért és magángyűjteménye létrehozá­sáért kapta. „Az elismerés erkölcsi jellegű. Hiller István miniszter be­szédében elmondta, hogy 2004- ben a kultúra területén is új időszá­mítás kezdődik hazánkban. Ezzel az elismeréssel beteljesülni látom azt a két évtizedes kutató-feltáró kultúrtörténeti munkát, amely el­sősorban a helytörténeti kutatóte­vékenység, és szűkebb pátriám Esztergom, illetve Komárom-Esz- tergom megye helytörténeti kuta­tómunkájára irányította figyelme­met. A munka gyümölcse most érett be. Természetesen nem ezért ténykedtem, a kitüntetés mégis na­gyon jólesett és remélem, hogy amit teszek, hasznos a társadalom számára. A rendszerváltás után egyre nagyobb szerepet kap a múlt és a kulturális értékek feltárása. Rengeteg olyan elrejtett érték léte­zik, amelyet elfeledtünk. Nagyon sokat köszönhetek a Dorog Város Barátai Egyesületnek, amely sokat segített műgyűjtői-kiállítói tevé­kenységemben. Remélem, ezt a dijat a további kutatásokban tu­dom majd gyümölcsöztetni!” Kovács Ági Kiss Emese írása FairPlay Nemrég (azt hiszem tavaly év végén) megtudtuk, hogy „Magyarország európai uniós csatlakozásához kapcsolódó lakossági tájékoztatás” címmel pályázatot ír ki a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommu­nikációs Központja. A kiírásban az szerepelt, hogy megyei, illetve orszá­gos terjesztésű napilapok és hetilapok, valamint internetes tartalom- szolgáltatók által készített cikkeket, cikksorozatokat, mellékleteket tá­mogatnának azzal a céllal, hogy Magyarországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása kapcsán a magyar társadalmat érintő várható ha­tások konkrét, közérthető ismeretek és gyakorlati tudnivalók formájá­ban jussanak el az emberekhez. A pályázóknak vállalniuk kellett az EU- val kapcsolatos tudnivalók folyamatos megjelenítését. Ez tehát az előszó. Fogtuk magunkat, megírtuk a pályázatot (hála akaree-nak, aki hülyére dolgozta magát vele, három napig egyebet se csinált), elküldtük, aztán vártunk. Türelmetlenül. Nem reméltünk tíz­milliókat, csak egy keveset. Tudjuk, hogy hol van a helyünk a dolgok rendszerében (egyelőre), tehát nem vártunk csodát, csak egy apró : „EU INFO" rovatot szerettünk volna a mi kis újságunkba. Tegnap | reggel megtudtuk: nem kapunk egy kanyi vasat se. Indoklás nincs. I Oké, mondtuk, ez van, majd legközelebb. A probléma akkor kezdő- 1 dött, amikor a computer (az az istenverte) elkezdte kidobni a nyer- I tes pályázók listáját. Döbbenettel tapasztaltuk, hogy többmilliárdos 1 költségvetésű médiumok (hovatartozásukat nem ecsetelném, sajnos I egyértelmű) többmilliókat nyertek erre-arra, pl. utazásra. MI VAN? \ Nyertek a fenét, kaptak. Nyerni ugyanis csak akkor lehet, ha tisztes- | séges versenyről beszélünk, tisztességes versenyzőkkel és tisztessé- j Í ges zsűrivel. Nem értem, hogyan kaphatott őrült összegeket a két nagy kereskedelmi tévécsatorna (a kiírás a nyomtatott sajtóra és az internetre vonatkozott), az meg főleg magas, mi köze a ValóVilág3 elnevezésű fantasztikumnak Európához. Ja, bocsi, biztosan a leen­dő nyertes európai álomutazásaihoz adtak pármilliócskát, ha nead- j isten üres lenne az RTL Klub kasszája. Ez igen. Gratulálok a ked- I ties zsűrinek, és a kedves „nyerteseknek”. Szép munka volt. i Szentmisét tartott Erdő Péter Rómában Magyar nyelven elmondott szentmisét tartott tegnap Rómában, az olasz fővárosban, római címtemplomában Erdő Péter prímás, Esztergom-Budapest érseke. A Szent Barbináról elnevezett temp­lomot II. János Pál pápa jelölte ki Erdő Péter számára akkor, ami­kor bíborossá avatta. Ennek a templomnak a magyar vonatkozása az, hogy itt helyezték végső nyugalomra az első magyar bíborost, Váncsa Istvánt. Váncsa 1243-tól volt Esztergom érseke. ák Ünnepi emlékezés Bátorkeszin Bátorkeszin március 14-én, délután öt órai kezdettel emlékeznek meg az 1848-49-es szabadságharcról. A Kovács József Alapiskola he­tedik osztályos tanulói irodalmi összeállítást készítenek, ünnepi be­szédet mond Sipos József polgármester, majd Karácsony Imre kama­rakórusa adja elő a Nemzeti dalt. Ezt követően Gyöpös István adja elő Ady Endre Márciusi naphoz című művét, a kamarakórus elének- li a Forr a világ című művet, a magán szaktanintézet Tompa Mihály Gólyához című művét, majd Fazekas Ágnes adja elő Az új élet kez­detén című művet, a Csemadok énekcsoportja pedig hazafias dalo­kat énekel. A műsort követően megkoszorúzzák a szabadságharc tisz­teletére állított emlékművet. A himnusz után gyertyagyújtásra kerül sor az emlékműnél - tudtuk meg Sipos József polgármestertől, -cz­A kultúráé a főszerep Érsekújvárban Március 8-27-e között szervezik meg XXXV Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napokat, amelynek keretében koncerteket, előadásokat hallgathatnak meg, valamint kiállításokat is megte­kinthetnek az érdeklődők. A szervezők közt szerepel Érsekújvár városa, a Csemadok Érsekújvári Alapszervezete, az Anton Bernolák Könyvtár, a Regionális Művelődési Központ, a Nyitrapart Kultúrközpont, a Czuczor Gergely Alapiskola és a Csemadok Területi Választmánya. Március 11-én 1700-kor Joósné Tali Julianna, a szombathelyi Me­sebolt Bábszínház jelmez- és díszlettervezőjének kiállítás megnyitó­jára kerül sor. Március 12-én, 20.30-kor az érsekújvári gimnázium MASZK diákszínpada tart előadást Gamélia címmel. Március 13-án, 19.00- kor ünnepi koncertet ad a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa, vasárnap pedig a kórus egyházi énekeket ad elő a római katolikus templomban 8.30 órai kezdettel. Március 15-én, 18 órakor koszorúzási ünnepség lesz Czuczor Gergely szobránál, ame­lyet ünnepi est követ a Csemadok nagytermében. Március 16-án, 9.00- kor járási népdalversenyt tartanak, március 24-én 17 órakor Pénzes István és Csicsay Alajos könyvbemutatójára kerül sor, már­cius 27-én pedig patchwork-alkotóműhelyt tekinthetnek meg az ér­deklődők. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség. -ez-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents