Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-10 / 49. szám

FtfdTap JOBB PART 2004. március 10., szerda 3 Hátrányos helyzetűek vagy fogyatékosok? Sok esetben a hátrányos helyzet és a rossz szociális körülmények miatt minősítik értelmi fogyatékossá az álta­lános iskolás gyerekeket - derült ki az oktatási tárca fel­méréséből, melyről hétfőn tartott sajtótájékoztatót Ma­gyar Bálint oktatási minisz­ter, és a felmérést végző Ha­vas Gábor szociológus. Tavaly szeptember óta füg­getlen bizottságok vizsgálják felül a fogyatékosságokat, aki­ket lehet, integrálnak a normális tantervű osztályokba. Tavaly szeptemberben indult az oktatási és az egészségügyi tárca Utolsó pádból programja, melynek célja a fogyatékos gyer­mekek európai uniós átlaghoz képest nagyon magas arányá­nak felülvizsgálata. Mohácsi Vik­tória, az oktatási tárca miniszteri biztosa szerint jelenleg 2500- 2800 olyan fogyatékosnak mi­nősített gyermek tanul Magyar- országon, aki valójában nem Magyar Bálint a szorul rá a kisegítő tantervre. A program keretében 419 ál­talános iskolában végeztek kér­dőíves felmérést. A mintába azok az intézmények kerültek, ahol párhuzamosan indulnak normál és speciális (kisegítő) tantervű osztályok. A felmérés tapasztalatai szerint sokszor nem a mentális képességek, hanem a szociális helyzet indokolja a fo­gyatékossá minősítés, a speciális igényű tanulók után kapott „hátsó pádból” emelt normatívát pedig integrál­ják az iskola költségvetésébe. Az utolsó pádból program felülvizs­gálatai áprilisban végződnek, a nem fogyatékos gyermekeket pedig integrálni kell a normál ta­gozatokra. Az iskolák nem esnek el a megemelt normatívától, a 440 ezer forintos fejkvóta 70 százalékát, plusz az általános 196 ezer forintos normatívát is megkapják. így a visszakerülő diákok után két évig az eddigi legmagasabb, 504 ezer forintos normatívát kaphatják meg. Havas Gábor szociológus a kutatást ismertetve felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az eltérő tantervű tagozatokon tanító pe­dagógusok 97 százalékának nincs szociálpedagógiai, kéthar­madának, pedig nincs gyógy­pedagógiai végzettsége. A kise­gítő tagozatot is indító iskolák harmadában egyáltalán nincs gyógypedagógiai végzettségű pedagógus, és ezen iskolák kö­zül csak minden tizedik tervezi pótolni ezt a hiányosságot. A kisegítő osztályok tanulói­nak kilencven százalékáról nyi­latkozták azt a pedagógusok, hogy hátrányos helyzetű család­ból származik. Havas Gábor szerint elképzelhető, hogy a fo­gyatékossá minősítés ezekben az esetekben a roma származás vagy a rossz anyagi körülmé­nyek miatt történt meg. Ezt erő­síti meg az is, hogy a pedagógu­sok szerint ezekben az osztá­lyokban a legnagyobb problé­mát a beilleszkedés okozza. So­kan jelölték meg problémaként a rossz szocializációt, a család együttműködésének hiányát objektív vagy esetenként megle­hetősen elítélő véleményekkel. Az indokolatlan fogyatékossá minősítés a gyermek egész életé­re megbélyegző lehet, a felmérés szerint öt év alatt mindössze 173 tanuló került a kisegítő osztá­lyokból vissza a normális tanter­vű csoportokba, és alig egyhar- maduk tudott továbbtanulni. Forrás: magyarország.hu E. J. Nincs koalíciós válság? Zsákmányszerző szocialisták Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke szerint szó sincs koa­líciós válságról, mindössze egy vita borzolja a kedélye­ket a miniszterelnök és az SZDSZ között. A miniszterelnök és az SZDSZ közötti vita közjogi kérdések megítéléséből keletkezett. Kuncze Gábor a Nap-kelte reg­geli adásában kijelentette, szó sincs koalíciós válságról. Az SZDSZ elnöke két nappal azután nyilatkozott, hogy a Szabad ta­nácskozás nevű fórumon Fodor Gábor szabad demokrata ügyvi­vő kijelentette, választóvonalhoz érkezett a koalíció. Ezen a fórumon mondta azt Gusztos Péter SZDSZ-es politi­kus, hogy Medgyessy Péter egy politikai Anettka, Eörsi Mátyás pedig azt javasolta, hogy meg kéne kérdezni a népet, alkalmas- e Medgyessy Péter a miniszterel­nöki posztra. Ha nem alkalmas, akkor „húzzon el és az MSZP ke­ressen más miniszterelnököt”. Kuncze Gábor a megjegyzé­sekhez annyit fűzött hozzá, hogy a politikusok alpári stílusban fo­galmaztak, ami nem egyeztethe­tő össze magával a párttal és ezért nem tekinthető szabad de­mokrata állásfoglalásnak. A párt­elnök nem foglalkozik tovább a kérdéssel, de helyénvalónak tar­totta, hogy Eörsi Mátyás elnézést kért a miniszterelnöktől. Kuncze Gábor a közjogi kérdésekkel kapcsolatos problémák ügyében kifejtette, hogy az ügy nagyon komoly, nem lehet egyes fóru­mokon, sajtóban vagy üzengeté­sek által tárgyalni róla. Hosszú távon ez nem kifizetődő, mert vissza fog ütni az a politika, ami mögött nincs valódi tartalom. Az SZDSZ elnöke bővebben szólt a romló egészségügyi helyzetről, az egészségügyben dolgozók alacsony béreiről, hogy minél előbb át kell térni egy biztosítós modellre. Font Sándor szerint a szo­cialista frakció törvényi szintre emelte a „zsákmány- szerzést” azáltal, hogy elfo­gadta Toller László és Botka László MSZP-s képvi­selők (egyben polgármeste­rek) a privatizációs törvény vitájához benyújtott módo­sító indítványait. Font Sándor elmondta, a költ­ségvetési vita során két MSZP- képviselő, Toller László (Pécs polgármestere) és Botka László (Szeged polgármestere) módosí­tó indítványt nyújtottak be a pri­vatizációs törvény módosításá­hoz. Az indítványt elutasította a kormány - a költségvetési, az al­kotmányügyi, a gazdasági bizott­ságok is - tette hozzá a képvise­lő. „Tavaly november 27-én egy kapcsolódó indítvánnyal szó sze­rint ugyanezt megismétlik a fent említett urak, indoklásként hoz­záteszik, hogy célszerű az önkor­mányzati tulajdonba adás törvé­nyi feltételeit megteremteni. Te­hát, hogy állami vagyont ingyen önkormányzati tulajdonba ad­junk.” - idézte fel Font. Elmon­dása szerint a hírek már akkor ar­ról szóltak, hogy Pécs a Pannon Volánt, Szeged pedig a Tisza Vo­lánt szeretné ingyenesen meg­szerezni az állami vagyonból. A kormány továbbra is ellenállt, és nem értett egyet a kapcsolódó indítvánnyal. Szavazáskor vi­szont a baloldali többség meg­szavazta ezt az indítványt. Ez Font szerint azért furcsa, mert a kormány az indítvány be­adásától kezdve nem támogatja az elképzelést, ám a szavazás pil­lanatában az összes MSZP-s kor­mánytag - egy távolmaradó ki­vételével - elfogadta. Az ellenzék azonban nem szavazta meg az állami vagyont szétrabló indítványt - mondta Font. Az MDF-es képviselő ezért törvénymódosítást nyújt be február elején a döntés meg­akadályozása érdekében. e.j. Forrás: MNO.hu -nb­Büntetik az állatkínzást Nem változik a munkaidő? Hétfői nappal az Ország- gyűlés módosította a Bün­tető törvénykönyvet, ami­nek értelmében az állatkín­zás ezután bűncselekmény­nek számít majd. A törvény módosítása 30 nap múlva lép életbe. Az Országgyűlés megszavazta a Büntető törvénykönyv azon módosítását, amely szerint bün­tetni fogják az állatkínzást és a vele kapcsolatos cselekménye­ket. A módosított törvény tiltja az állatviadalok tartását, szerve­zését és ezzel kapcsolatosan az állatok tenyésztését és vadásza­tát. Továbbá tiltja az állatok kín­zását, az orvhalászatot és - va­dászatot. Az állatkínzást két évig terjedő szabadságvesztéssel az állatviadalok szervezését pedig három évig terjedő börtönbün­tetéssel fogják sújtani. Az em­ber, aki egy állatot úgy bántal­maz és tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy pusztulásához vezet, az ál­latkínzást követ el. Szintén állat­kínzást jelent, ha valaki állattar­tóként háziasított emlősállatot vagy az ember közelében tartott veszélyes állatot elűz, elhagy vagy kitesz. A törvénymódosí­tás a kihirdetés után harminc nappal lép életbe. A Országos Választási Bizottság még 2003 ok­tóberében minősítette eredmé­nyesnek az állatkínzással kapcso­latos aláírásgyűjtést, így az Or­szággyűlésnek kötelessége volt napirendre tűzni a kérdést. Az alá­írásgyűjtésen 270 ezer ember szig­nálta az ívet azért, hogy az állat­kínzás bűncselekménynek minő­süljön. Az egész kampányt a Tolna Megyei Állat- és Termé­szetvédő Alapítvány kezdte, amikor Fadd-Domboriban tör­tént egy országos felháboro­dást kiváltó kutyakínzás. -nb­Nem tart szükségesnek azonnali változtatást a ma­gyar egészségügyben dol­gozók munkaidő-szabályo­zásában - jelentette ki Kö­kény Mihály egészségügyi miniszter keddi sajtótájé­koztatóján. Kökény szerint, amíg nincs végleges szabályozás az Euró­pai Unióban az egészségügyi dolgozók munkaidő-irányelv­ének végleges átalakításáról, addig hazánkban sem módosul­nak a különböző szabályok. A munkaidő-irányelv megalkotá­sának alapvető célja a munka- vállalók egészségének és biz­tonságának védelme, a nem elegendő pihenésből, illetve a túl hosszú munkaidőből eredő veszélyek kiküszöbölése. Véleménye szerint, amíg az új munkaerő-direktíva nem szüle­tik meg, addig Magyarországon az egészségügyi tevékenysége­ket a tavaly elfogadott 84-es törvény szabályozza, amely ön­magában is megfelel az uniós elvárásoknak. E szerint éves szinten a munkavállalóknak he­ti 8 óra rendkívüli munkavégzés elrendelésére van lehetősége, ami évente 416 órát jelent. Kökény Mihály azt is elmond­ta, hogy a 2003-as jogszabály értelmében május 1-jétől az ön­kéntes többletmunka esetén öt­ven százalékkal megemelt díj­összeget kell fizetni, és ez az időszak a nyugdíjszerzés szem­pontjából szolgálati időnek szá­mít majd. A múlt héten Brüsz- szelben tartott miniszteri szintű tanácskozáson a huszonötök egyetértettek abban, hogy az európai munkaerő-direktívát haladéktalanul felül kell vizsgál­ni, mivel azt csak hosszabb át­meneti időszak után tudnák be­vezetni a tagállamok. ej. MAGYARORSZÁG MVSZ: aláírásgyűjtés a kettős állampolgárságért Március 3-án, délután két órakor adta hírül a Magyarok Világszö­vetsége (MVSZ), hogy hivatalosan is megkezdődhet az aláírásgyűj­tés a kettős állampolgárságért kezdeményezett népszavazás érdeké­ben. Patrubány Miklós MVSZ elnök szerint nem véletlen a bejelen­tés napja, mely Teleki Pál híres, 1939-es miniszterelnöki üzenetére esik: „Nincs annál szebb alkalom, mint hogy egy olyan magyar po­litikusra emlékezve, aki nemcsak a Magyarok Világszövetségének alapítója, hanem az egész nemzetnek képviselője volt, az ő emléklét idézve, őneki emléket állítva indítsuk újra útjára azt a magyar kez­deményezést, amelyik helyreállíthatja a XX. században szétszagga­tott magyar nemzet egységét” - fogalmazott Patrubány a Magyar Rádiónak adott interjújában. A kezdeményezés egyébként már ta­valy megszületett, ám az aláírásgyűjtés valódi elindítására bizonyos erők hét hónapos fékezése miatt csak a napokban kerülhetett sor. Az MVSZ-nek most már az idő szorításában kell tevékenykednie, hiszen közeleg a törvény által előírt július 2-i határidő, amikorra ötszázezer hiteles aláírás prezentálására lenne szükség. Ezért a világszövetség eljuttatja az aláíró ív hiteles mintapéldányát minden lelkészi hivatal­ba, minden plébániára; ahol kézhez veheti őket bárki, aki aláírást gyűjteni kíván. Patrubány külön felhívta az MVSZ tagjait, szimpati­zánsait, hogy a közelgő ünnepek alkalmával szervezkedjenek, és használják ki az összegyűlt tömegek kínálta lehetőséget. Az aláírás- gyűjtő ívek letölthetőek az internetről is a www.dominium.hu /rmvsz Címről - tette hozzá az MVSZ elnöke. (forrás: kossuth.radio.hu) Sajátos magyar országimázs-leépítés: hamis magyar történelemkép Brüsszelnek Feltűnően torz tükörben mutatja be Magyarország történelmét egy Brüsszelben a közelmúltban kiadott, az uniós állampolgárok ismeretei­nek bővítését célzó könyv. Az Európának készített kiadvány szerint a ma­gyar történelem valamikor 1000 környékén kezdődik, említés sincs ben­ne a honfoglalásról, keleti eredetünkről, az Árpád-házi királyok évszáza­dairól vagy akár a '48-as forradalom és szabadságharc eseményeiről. Külön kiemelik viszont, hogy hazánk 1914-ben vált független köztársa­sággá, és azért vesztette el területei nagy részét, mert a végsőkig kitartott a németek mellett. „Természetesen” említés történik a könyvben Ma­gyarország antiszemita és németbarát második világháborús politikájáról is A Hír TV összehasonlító elemzéséből kiderül, hogy a rosszindulatúan torz történelemkép a többi, kiadványban szereplő ország vonatkozásá­ban nem érvényes. Románia bemutatkozása például a szászok által épí­tett Segesvár képével kezdődik és valamikor az időszámítás kezdete előt­ti időkre teszi a román nép letelepedését. A Csehországról szóló fejezet pedig említést tesz a magyar részből „kifelejtett” '48-as eseményekről. A kötet szerkesztői magyar forrásokat jelöltek meg a hazánkról szóló rész el­készítésében, így nem vállalnak felelősséget az anyagért. A Külügymi­nisztérium ezzel szemben határozottan visszautasította a magyar diplo­mácia szerepéről szóló brüsszeli állításokat, és cáfolta, hogy bármi köze lenne az ismeretterjesztő kiadványhoz. (forrás.- hirtv.net) Fritz Tamás politológus Medgyessy javaslatairól „Medgyessy Péter Európa balekjévé vált az EP-választásokra szóló közös listás kezdeményezésével” - állítja Fritz Tamás politológus a Va­sárnapi Újságnak adott legutóbbi interjújában. Az elemző szerint a mi­niszterelnök említett lépésével az európai gyakorlat teljes félreismerésé­ről tett tanúbizonyságot, így nem csoda, hogy az uniós politikusok kö­zül sokan megdöbbenve, gúnyosan reagáltak a fölvetésre. A köztudat­ban lévő másik két miniszterelnöki javaslattal kapcsolatban (a köztársa­sági elnök közvetlen választásáról, iEetve a kisebb parlamentről szólóról) Fritz Tamás azok előkészítetlenségét nehezményezte. Mint mondta: „Ha valaki ilyen komoly, alapvető alkotmányos berendezkedésünket érintő dologban javaslattal áll elő, azt sokkal alaposabban elő kellett volna ké­szítenie, megtárgyalni a politikai partnerekkel, a politikai ellenzékkel. Ezt Medgyessy Péter nem tette meg.” A politológus megérzése szerint a szo­katlan közszereplések mögött a miniszterelnök új amerikai tanácsadó cége áll. Tény - tette hozzá -, hogy nem európai stílusú és nem magyar javaslatokat kapott Medgyessy Péter, aki egy ideje a magyar sajátossá­goktól, sőt az európai politikától eltérő filmes sztorijelenetekkel, gegekkel, látványosnak tűnő fordulatokkal él. A közvélemény újabb és újabb meggondolatlan ötletekkel terhelése Fritz szerint egyértelmű elő­remenekülés. Miközben az országban nagyon komoly egyéb gazdasági, szociális problémák vannak, fölösleges közjogi kérdésekkel próbál kime­nekülni a kátyúból a miniszterelnök. (forrás.- poigan-kor.hu) Szanyi nem fél a brazil csirkétől A termelőkkel ellentétben nem fél a megnövekedett brazil csirkeimport káros hatásaitól Szanyi Tibor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) politikai államtitkára. Hétfői budapesti sajtótájékozta­tóján a szaktárca képviselője kijelentette, hogy a több szakértő szerint ál­latokhoz méltatlan körülmények között ideszállított (valójában a mosto­ha tengeri hajóút alatt felnevelt) brazil élőhús éves szinten mindössze 600 tonnányi mennyiséget tesz ki, ami nem dömping, így nem veszélyezteti a magyar baromfipiacot. Az egyes mutinacionális nagyáruházak pultjain megjelent, a hazainál a magyarországi feldolgozás után is lényegesen ol­csóbb hústermék kiszorítása ellen az államtitkár szavaiból következtetve a magyar állam nem készül lépéseket tenni, ami nem jó hír a hazai ága­zati válság enyhítésében reménykedőknek. Szanyi Tibor tájékoztatóján a terméktanács legfrissebb adataira hivatkozott, melyek szerint a magyar csirkeimport évi mintegy 12 ezer tonna (ebből mindössze 600 tonna az említett brazil „tengeri” szállítmány), az export pedig ezzel szemben ta­valy elérte a 120 ezer tonnát. Az államtitkár szerint az FVM feladata az agrárrendtartási törvény betartása, ahol a szükséges importot is érintő döntések mindig a termékpálya-bizottságok javaslatai alapján kerülnek meghozalalra. A labda így az említett bizottságok térfelén van. k. á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents