Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-06 / 47. szám
Fföflap RÉGIÓ 2004. március 6., szombat Kivételes ünnep a nőnap? A nőnap a nők szerint az egyetlen nap az évben, amely valóban róluk szól, a többi mind férfinap. A rendszer- váltás után kommunista maradványnak titulálták, ezért jelentősége visszaesett. A tradíció erősebbnek bizonyult a korszellemnél, így néhány éve újra divatba jött. Ma már evidenciaszámba megy, hogy március 8-án gesztusértékű virágátadással fejezzük ki tiszteletünket, hálánkat. Gabriella (Gabi-virág) Nőnapkor megháromszorozódik a forgalom. Jóval túlszárnyalja a Valentin-napi döm- pinget is. Ezt többen tartják, nagy hagyománya van. Ilyenkor már a tavaszi virágok a népszerűbbek, a tulipán, a frézia, a hóvirág. Már péntek óta erre készülünk. Hétvégén a családok szokták vinni a virágot, hétfőn pedig a munkahelyek, iskolák. János (fogadós) Megtartom a nőnapot, minden ismerős hölgynél tiszteletemet teszem. Ha annyi pénzem volna, minden lánynak adnék virágot, mert megérdemlik. A vendéglőmben péntektől hétfőig telt ház van. Sok nőnapi bulit tartanak a vállalatok, cégek. Meghívják a szebbik nem képviselőit ünnepi ebédre, virágot adnak nekik, gyümölcskoktéllal kedveskednek. Zsolt (gondnok-mindenes) Nálunk, az Arpád-házI Szent Erzsébet Egészségügyi Középiskolában a 35 tagú személyzet a nagyszünetben gyűlik össze ünnepelni. Az igazgató úr átadja a hölgyeknek Járó virágot és egy emléklapot, amelyet mindannyian aláírtunk. Családomban a feleségemnek, két lányomnak és az anyósomnak szoktam rózsát adni. János bácsi > (nyugdíjas lakatos) Nálunk „nőuralom” van, nőnapkor a feleségem, lányom és lányunokám is a figyelem középpontjába kerül. A hóvirág megterem a kertünkben, szakítok három csokorra valót és átadom a lányoknak. Nemrég volt nejem születésnapja és nemsoká tartjuk az 50. házassági évfordulónkat, így ez számunkra egy különleges ünnepi időszak. Szőgyén község történet- írás előtti időszakának megismeréséért a kiváló szlovák régész Viera Nimejcová- Pavúková tett a legtöbbet. A németszőgyéni Busahegyen 1971 és 1983 között 13 évig kutatta a kiterjedt ős- és újkori lelőhelyeket. Amiatt érkezett a községbe, hogy a badeni kultúra egyik fokozatának létezését ellenőrizze. Szerencséje volt, mert sokkal többet talált, mint amire számított. A lengyel kultúra idejéből, az i.e.IV évezred elejéről két erődítményt sikerült feltárnia, amelyek kör alakú mély árokból, palánkkal megerősített földsáncból, valamint négy masszív kapuból álltak. Egész Közép-Európában egyedül Szőgyénben tártak fel erődítmények körül sugárszerűen elrendezett nagy, többhelyiséges lakóházakat és sírokat. Itt viszont több helyütt és nagy számban. Már a kutatások első évei is azt mutatták, hogy a Busahegyen európai jelentőségű helyre bukkantak. Ezért egyre gyakrabban érkeztek a községbe szakemberek, szinte egész Európából. Szőgyén neve nagyon sok hazai és külföldi szaklapban, kiadványban, Európa-térképen megjelent, mint jelentős lelőhely. A lengyel kultúra, amely a magyarországi Lengyel község lelőhelyéről kapta a nevét 1000- 1200 évig virágzott. A szőgyéni település az első olyan középeurópai települések közé tartozott, amelyeknél tudatos beépítési megoldások jelei figyelhetők meg. A lengyel kultúra előtti időben a települések kisebbek voltak a házak pedig szétszórtan, de azonos tájolással épültek. Ez a rendszer i.e. 4000 körül megváltozik, és Szőgyénben már olyan nagy kiterjedésű településsel találkozunk, melynek lakóházai egy vagy több körben helyezkednek el a hatalmas erődítmény körül. A házak egykori építői kitűnő ácsok voltak, hiszen ha meggondoljuk, hogy ebben az időben fémet még nem használtak az építkezéseknél, a faelemeket ácsolással, csapolással vagy pedig kötelek segítségével kapcsolták össze. Bár az átépítések és a szántás során sok minden tönkrement, joggal feltételezhetjük, hogy a szőgyéni lakóházaknak is volt fapadlózatuk, és nem egy közülük emeletes épület lehetett. Érdekességnek számít, hogy a házak alatt több gyereksírt is találtak, házanként egyet vagy kettőt. A gyermekeknek lakóház padlózata alá való temetése - meghagyva őket korai haláluk ellenére a családi körben - nagyon régi szokás. Fennállása alatt ezt a települést három vagy négy alkalommal is átépítették, mégpedig egészen az alapoktól. Harmadszorra egy új központi erőd is épült, mégpedig az abból az időből ismertek legnagyobbika. Az új erőd nem csupán 140 méteres átmérőjével, de robusztus voltával is lenyűgöző volt. Felépítése valószínűleg hihetetlen erőfeszítéseket igényelt. Az erődöt két 5 méter mély árok vette körül keskeny fenékkel, ahol csak nagyon nehezen lehetett mozogni. A földsánc szokatlanul magas volt, és felette még cölöppalánk is volt, tehát a védőfal magassága legalább 6 méter lehetett. így az árkokkal együtt akár 11 méteres magasságot is elérhetett a védő- rendszer. Ennek ellenére a kutatók feltételezik, hogy az erőd nem csupán a védelmet biztosította, de csillagászati vagy vallási célja is lehetett. A település-erőd-temető kombinációja teszi a szőgyéni lelőhelyet még értékesebbé. A temetkezési hely betekintést enged az akkori társadalom belső szerkezetébe, a sírokból pedig értékes és fontos leletek kerültek elő. A leletekkel, amelyeket a régész a községben feltárt, egy különleges, egyedi múzeumot lehetne berendezni, ami bizonyára nagy látogatottságnak örvendene. A feltárásról és az eredményekről Szőgyén őskori történelme címen jelentetett meg kiadványt a község. E munka felhasználásával készült e rövid bemutató. Bokor Klára Pilisszentlélek múltja és jövője Immár 6. éve látja el az Esztergommal közös önkormányzati egységet alkotó község képviseletét Szalma László képviselő, a FIDESZ Polgári Szövetség tagja. Választókörzete Pilisszentlélek, szlovákok lakta település, kiemelten védett természeti környezettel, 1970-től üdülőközségi jelleggel. „A célok, tervek megvalósulásában mindig számíthattam és számíthatok a város polgár- mestere, Meggyes Tamás úr hathatós segítségére, képviselőtársaim megértő támogatására.” - mondta a jobboldali képviselő. A korábbi ciklus eredménye, a falumúzeum, ami 2001-óta helytörténeti és néprajzi gyűjteményeknek ad otthont. A közelmúlt sikere továbbá a Kossuth utca aszfaltburkolása, a háztar- V. tások villamos energia ellátásának megoldása az új trafó átadásával, mely Esztergom város polgármesterének sikeres közbenjárásával valósult meg. A falufejlesztési program koncepcióján belül, a fiatal házasok otthon maradását célzó program segítségével 9 telek helybéliek tulajdonába került. A képviselő-testület 2003 végén fogadta el a településfejlesztési koncepciót, melyben a fő hangsúlyt az infrastrukturális fejlesztésekre helyezik. Ezek között szerepel a szennyvíz- és a csapadékvíz elvezetése, a kábeltelevízió bevezetése, új lakóövezetek kijelölése, az úthálózat korszerűsítése, az erdei óvoda-iskola funkció erősítése és táborozási körzetek létesítése, valamint egy gazdasági övezet létrehozása. Sok apróbb, de egyáltalán nem elhanyagolható célkitűzés is megvalósításra vár. Ilyenek többek között a templom díszkivilágítása, a játszó-pihenő park kialakítása. Hogy mindezen tervekből melyek és milyen ütemezésben valósuljanak meg, döntenek majd tavasszal egy falugyűlés keretében. Ekkorra már ismert lesz a költségvetésből erre fordítható keret nagysága is. „Meggyes Tamás polgármester úrral ezekről többször váltottunk szót, tőle bíztatást kaptam, fedezet tekintetében pedig támogatásáról biztosított a költségvetés képviselőtestületi vitájában.” - tudtuk meg Szalma Lászlótól. Regionális befektetéseket ösztönző roadshow Kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő és regionális befektetéseket ösztönző rendezvény- sorozat indult útjára múlt novemberben Magyarországon. Az Europa Ante Portas névvel fémjelzett program 7 régióközpontba látogat el 2003 novembere és 2004 májusa között. A projekt harmadik állomása Székesfehérváron március 3-4-én volt. A rendezvények egy széles körű országos és nemzetközi együttműködés keretében valósulnak meg. A rendezvénysorozatban részt vesz többek közt a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja. Főszereplői olyan szervezetek, intézmények, mint az ITD Hungary, az IPOSZ, a regionális fejlesztési tanácsok, a területi kamarák, a megyei és városi ön- kormányzatok, a kis- és közép- vállalatok és prominens nagy- vállalatok szövetségeinek vezetői, az Auchan Magyarország Kft., illetve a nemzetközi diplomáciai képviseletek. A rendezvénysorozat médiapartnere a NAPI Gazdaság. A rendezvény- sorozat szervezője az ANNAX International stratégiai kommunikációs tanácsadó cég. Az Europa Ante Portas egy, hazánkban eddig még nem tapasztalt szintű szakmai, gazdasági, politikai és üzleti összefogás következménye. A roadshow egy valódi össznemzeti együttműködés jegyében utazza be a regionális központokat. Először ülnek egy asztalhoz, egy közös célért, a kormánypártok és az ellenzéki pártok prominensei, a nemzetközi diplomáciai képviseletek, a vállalkozók és nem utolsósorban a hazai és nemzetközi sajtó képviselői. Az Europa Ante Portas roadshow négy alapvető és egymáshoz szorosan kapcsolódó célt szolgál. Növelni kell a hazai régiók kis- és középvállalatainak versenyképességét az EU csatlakozásunk pillanatától fogva. Ismertebbé, vonzóbbá kell tenni a hazai régiókat, az általuk kínált befektetési lehetőségeket, akár hazai, akár nemzetközi befektetői körökben. A hazai régiók esélyegyenlőtlenségeinek orvoslására is szükség van. Egyenlő esélyű versenyterepet kell biztosítani hazánk régióinak és az azok területén működő kis- és középvállalatoknak. A formálódó régiók és régióközpontok belső kohéziójának erősítése, fejlesztése. A formálódás alatt lévő régiók vezetőinek segítséget nyújtani, hogy megtalálják a közös érdekeket, és a külvilág felé szóló közös hangot. ák (forrás: ANNAX International Kft) Az identitás megőrzése legyen természetes (Folytatás az 1. oldalról) Vita tárgyát képezte az integráció, de minden tag egyértelműen támogatta az anyanyelvi kultúra megőrzését. Maróth Miklós szerint a kisebbség eltűnik az unióval, de az identitás megőrzése legyen természetes az emberek számára. Véleménye szerint a piliscsabai Pázmány Péter Katolikus Egyetem szlovák szakosai élő szlovák nyelvet tanuljanak, valamint mérjék fel a magyarországi szlovák nyelvhasználatot minőségi és mennyiségi szempontból is. Bobor János igazgató felvetette, hogy nem magyarok is járhatnak a párkányi gimnáziumba, hisz a szlovák oldalról is többen átjárnak Esztergomba iskolába. Egyértelmű problémaként említették a jól képzett szakmunkások hiányát, mely súlyos gondokat okoz a térségben. A cégek külföldi munkásokat foglalkoztatnak, mert nem található képzett munkaerő a régióban. A meglévő állomány döntő százaléka félanalfabéta. Ezt mindenképpen orvosolni kell - jegyezte meg a bizottság elnöke. Első feladatként információs adatbázist kívánnak létrehozni a civil szervezetekről. Manek János polgármester május 13-ára hívta össze az Oktatási és Ifjúságpolitikai Bizottságot Pilis- csabára. A napirendben szerepel a munkaterv megbeszélése, és látogatás a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi karán. magyar Nem jut majd pénz a taníttatásra- Lekér (folytatás az 1. oldalról) Ráadásul a munkaügyi hivatal nem is jelentkezett a közsé- ben az aláírások ügyében. „Ezt a törvénykezést én csak „sokkterápiának” nevezem, ugyanis azok, akiknek évekig „megérte” otthon maradni, most nem fognak tudni megélni. Javasoltam volna egy átmeneti időszakot, hogy ne legyen olyan drasztikus a változás. Leginkább az iskolások vannak veszélyeztetve, mert a szülők nem fogják tudni fizetni a taníttatásukat. A község nemrégiben mintegy negyven szorult helyzetben lévő családnak nyújtott anyagi támogatást, a község szociális bizottsága 300 koronát hagyott jóvá családtagonként. Próbálunk segíteni, amiben tudunk, de sajnos sokan ebben is látnak kifogásolnivalót” - mondta Béres Lajos. A munkanélküliek a faluban és a falu kataszterében a környezetet csúfító szemetet fogják eltakarítani. Néhány épületet is rendbe szeretnének hozni, valamint a parkosítást is szeretnék elvégeztetni. -z/gEurópai jelentőségű lelőhely- SzŐQxjén -
