Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-06 / 47. szám
-mód Elet-... lílAGASN- 7 04. 03. 06. Mikor kész a gyermek az iskolakezdésre? Iskolakezdés Gyermekeink a hetedik életévükben iskolakötelesek. Az, hogy iskolába mennek, legtöbbjüknél nem okoz problémát: az óvoda és a szülői ház felkészíti őket a? új életmódra. Egy olyan társadalomban, ahol az értékes státusokat (rangokat, címeket, pozíciókat) nem öröklött kiváltságok alapján osztják szét, hanem a tudás, a képességek és a rátermettség határozza meg, hogy ki mit ér el, az iskola funkciója elsősorban szelektív jellegű: a gyerekek az iskolai teljesítményben tükröződő képességeik alapján gondoskodnak a felnőttstátusok folyamatos betöltéséről. Az iskola sokkal hűségesebb modellje a felnőtt-társadalomnak, mint a család. A gyerek - átlépve az iskola küszöbét - először tapasztalja, hogy a közösségben elfoglalt helye kizárólag a teljesítményétől függ. Természetesen a család is értékeli a gyerek teljesítményét, ám a gyerek sikerei vagy kudarcai a családban elfoglalt státusát nem befolyásolják. Első- és második osztályban a gyerek beilleszkedését nagymértékben segíti a pedagógusnak a szülői szerepkört utánzó magatartása (kedvesség, gondoskodás), ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a gyermek elsősorban a pozícióhoz viszonyul, nem pedig a személyhez. A családnak talán az a legfontosabb feladata, hogy segítséget nyújtson a gyereknek az iskolai értékek elfogadásában. Ha a gyerek nem teszi magáévá ezeket az értékeket, iskolai pályafutására (intellektuális képességeitől függetlenül!) kudarc vár. viselkedni, nyugodtan ülni a pad- ban, figyelni a tanító szavára, válaszolni a kérdésekre, és csak akkor szólalni meg, amikor engedélyt kap rá. Nem az értelmi intelligencia színvonaláról, hanem az alkalmazkodás Az iskolaérettség megállapítása Az oktatási törvény gyakorlatilag meghatározza a tankötelezettséget megelőző feladatokat és teendőIskolaérettség A 6-7 éves gyermekek között szép számmal akadnak olyanok, akinek az iskolaérettsége kérdéses. Az iskolaérettség mint fogalom alighanem pontatlan, mivel nem érettségről, hanem alkalmasságról van szó. Amikor a pszichológus megpróbálja eldönteni, hogy egy gyerek iskola- érett-e, tulajdonképpen azt kell előre látnia, hogy képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek, pl. képes lesz-e négy órán át meghatározott szabályok szerint Lapunk két, az Ister-Granum Eurorégióban dolgozó gyermekpszichológus segítségével táblázatba foglalta az iskolaérettség kritériumait. A táblázat célja általános tájékoztatás, az információkból szakember megkérdezése nélkül nem ajánlatos döntő következtetéseket levonni. Az iskolaérettség feltételei:- fejlett testalkat, ép érzékszervek, összerendezett mozgás, kialakult finommozgások, alakilag, tartalmilag értelmes beszéd, érdeklődés, kíváncsiság, érett gondolkodás, jó emlékezet, jó analizáló, szintetizáló képesség, problémamegoldó készség, lényeglátás, analógiás gondolkodási készség, tágabb gyermekközösséghez való alkalmazkodás, életkorának megfelelő önállóság, önkiszolgálás, feladattudat, feladattartás, munkaérettség, szabályok betartása, értékek elfogadása, megfelelő magatartás, megfelelő önuralom, az örömelv háttérbe szorítása, kiegyensúlyozott érzelmek, tudatos figyelem, kitartás. Európa itthon van! Amit a hellénektől irigyelhetünk Görögország a magyar turisták által talán a leggyakrabban látogatott Európai Uniós országok egyike. Az Egei-, a Földközi- és a Ión-tenger, valamint Albánia, Macedónia, Bulgária, Törökország és a volt Jugoszlávia által határolt ország területe Magyarország területének mintegy más-j félszerese, 132.000 négyzetkilométer, f Hogy őszinték legyünk, Görögországtól sok minden irigyelnivalója akad valamennyi földlakónak. Ez még akkor is igaz, ha eltekintünk történelmi és kulturális hagyatékuktól, amely az egész emberiség történelmét nagyban meghatározta. Elég, ha csak a mai görögökkel foglalkozunk. Azt hiszem jó néhány dolgot még a mai kultúrájukból sem ártana átvennünk. Kezdjük a vendéglátásukkal, amely ellentétben a hazaival - mily’ fájó pont -, máig megtartotta hírnevét. Természetesen az idegenekkel szembeni udvariasságuk ma már nem abból a régi hiedelemből fakad, amely szerint bármely megjelenő idegen álruhába öltözött isten lehet, hanem sokkal egyszerűbb, racionális okokból. Ez pedig nem más - magyar fordításban - mint a pénz, bár a görög vendéglátósok finomabban fogalmaznak, valahogy így: mindenki megelégedésére történő, tisztességes megélhetés. Ugye nem kell ecsetelni, hogy a fentiek közül mely szavak nem értelmezhetőek a mai magyar nyelvben. A vendéglátásnál mindenképpen szót kell ejtenünk - ha csak felületesen is - a gasztronómiai ínyencségekről, amelyek rendkívül széles skálán mozogva kínálnak a magyar gyomor számára igen vonzó étkeket. Ha már a sokat kívánó és bíró magyar gyomor is szóba került, akkor vele egy helyen érdemes megemlíteni a dionüszoszi részeges tivornyákat is, amelyeket cselesen borfesztiválnak álcáznak. Ezeknek a nyári mulatságoknak a szubsztanciája a jelképes belépődíj ellenében elfogyasztható korlátlan mennyiségű (szeszes)ital, amit sok honfitársunk szervezete gyakorta igényel. Hasonlóan vonzó, mifelénk legnagyobb sajnálatomra eleddig be nem vezetett szokás a szieszta. E remek, véleményem szerint isteni eredetű találmány lényege, hogy a görögök minden további nélkül megvalósíthatják a közép-európai ember számára soha el nem érhető, de szüntelenül égető vágyat: az ebédet követő csendes, elmélyült szu- szogást egy taverna hűvös rejtekében. Ez alatt az idő alatt a boltok, éttermek, kávézók többsége lehúzza a rolót (hétfőn és pénteken általában már ki sem nyitnak utána), és csak az igazi bennfentesek részesülnek abban a kegyben, hogy egy jellegzetes görög jeges kávéval bárki is kiszolgálja őket. És hogy egy igazán aktuális, irigységre okot adó dolgot is említsünk: az ókori olimpiákat követően idén, 2004-ben is olimpiát rendezhetnek. Ugye tudják, nekünk ez sem sikerült. Hiá ba, no, szerintem már a régi görögök is megmondták, hogy magyarnak lenni nem lesz könnyű dolog képességéről van tehát szó. Az elsősöktől jelenleg általában megkívánt alkalmazkodási készség a következő . összetevőkkel írható le: helyzetmegértés, feladattudat, nagyobb kitartás, a teljesítmény igénye, az értelmi képesség megfelelő szintje. két. A fejlettség szerinti beiskolázással növekszik az óvoda felelőssége annak eldöntésében, hogy az iskoláskorú gyermek mikor váljon tankötelezetté. Az iskolai alkalmasság lényeges kritériuma a szociális érettség, amelynek mutatói az óvodai nevelés folyamatában figyelhetők meg leginkább. Ilyenek pl. a megfelelő kapcsolatteremtő képesség, beilleszkedés a csoportba, a társakkal való együttmunkálkodás, a feladatmegértés és feladattartás képessége. Az iskolaérettség vizsgálatát az a felismerés tette szükségessé, hogy a gyerekek szomatikus, mentális és pszichés fejlődése nem egyenletes, ezért az iskolakezdés nem köthető mechanikusan az I államilag hivatalosan előírt, mindenki számára azonos életkorhoz. Az, hogy egy gyermek készen áll-e az iskolakezdésre, az adott iskolarendszer elvárásaival is kapcsolatos. Minél nagyobb követelményeket állít az iskola az első osztályosok elé, annál több gyerek számára okoz gondot a tantervi követelmények teljesítése, ezzel szemben minél toleránsabb az iskola, annál több gyermek éri el a beiskolázhatóság szintjét. Az iskolaérettség tehát „iskolaképességet” is jelent. Amennyiben a gyermek f nem éri el az iskolaérettség szintjét, f egy évig még az óvodában maradhat. Elképzelhető, hogy a gyereknek ebben az évben többletfoglalkozásokra kell majd járnia, ezek a foglalkozások az iskolai életre való felkészülést célozzák. A szülő szerepe A legtöbb szülő kétségbeesik, ha f gyermekéről megállapítják, hogy J nem iskolaérett. A gyermeknek | legtöbbet ártó reakció, ha a szülő nem fogadja el a tényt, és gyerme-1 két nem járatja kiegészítő foglalkozásokra. Fontos tudni, hogy ez 1 nem jelent fogyatékosságot és ettől ( a gyermek nem kevesebb. Ha a szülő nem hajlandó egészségesen | reagálni a vizsgálat eredményére, | magának és gyermekének is árt. A tankötelezettségről szóló minisz-1 téri rendelet lehetővé teszi a szülő szá-1 mára, hogy betekinthessen a szakvé- 1 leménybe. A szakember minden eset-f ben egyeztet a szülővel: elmondja ta- [ pasztalatait, véleményét, tanácsokat f ad. A nevelési tanácsadók tapasztala-1 tai szerint egyre ritkább az olyan eset, amikor a szülő nem hajlandó elfogad- f ni a szakember javaslatát. sem mm mSm KERESZTREJTVENY E heti rejtvényünkben Saint-Exupéry gondolatát idézzük. A helyes megfejtők között Hídlap-pólókat sorsolunk ki. A megfejtéseket a szerkesztőség címére várjuk: Hídlap, 2500 Esztergom, Deák Ferenc u. 4. Beküldési határidő: március 12., péntek. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Tégy jót, s gondold meg, hogy minden óra lehet az utolsó.” (Talmud) A szerencsés nyertest írásban értesítjük. A nyeremények a szerkesztőségben átvehetők. / Lakrész! Német író (Thomas) Mártír Közelkeleti pénznem Tellúr. bor Olasz karmester (Alberto) Nőstény sertés Latin kötőszó Egy helyben járkál Amper Magyar helység Vitat / Papírra vetett Vászondarab! Andalúziái város Szolmizá- ciós hang 1 >----------•yr----—-< w----------'i ___ Tö rtető ember ► Ugandái politikus Dalt előad ► t y Jól jegyezd meg!, latinul ► Par exem- pie, röv. ► Svájci író Használ. angolul ► 2 ... Shop Boys Férfinév ► Orosz igenlés ► Sarokpont Az indiai gyógyítás szava ► ’ Páratla lány! Fut Csuklyás viharkabát Félsz! ► Üres tan! ► Sistergő hang Angol világos sör ► Iga Körösi ... Sándor Orr eleje! Sötét napszak ► U ez y Költői napszak ► Nemesgáz ► Kelvin ► Amerikai színész (Richard) Afrikai állam Patás állat idecipelé Foggal őröl ► Lat.Am. ► Hélium ► ~ Omladék ► Hím juh Félig szemét! Relatív, röviden Ausztriai folyó Hangremegtetés ► Csattanós karcolat ► Pakol y Pasolini filmje Foszfor, hidrogén Tantál i. Bemutató Amper r r/ l
