Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-06 / 47. szám

Wälap JOBB PART 2004. március 6., szombat Visszatérhetnek a bérházak MAGYARORSZÁG Hamarosan életbe lép az új bérlakás-rendszer Az Országos Lakás- és Épí­tésügyi Hivatal (OLÉH) a Belügyminisztérium szerve­zeti egységeként tavaly szep­temberben kezdte meg mű­ködését. Fegyvemeky Sán­dor, a hivatal vezetője beszá­molt a hivatal eddigi tevé­kenységéről, a hamarosan életbe lépő új bérlakásrend­szerről, valamint a közbe­szerzési törvény két speciális végrehajtási utasításáról. Az OLÉH nem egy gyökere­sen új hivatal, mivel már ko­rábban meglévő minisztériumi főosztályokat integráltak e ke­retbe. A szervezet már tülvan első száz napján, így, mint Fegyvemeky Sándor a hivatal vezetője elmondta, van kellő alap a visszatekintésre. A hiva­tal feladatai közül a jogsza­bályok előkészítését emelte ki. Most egyrészt a lakásszövetke­zeti törvényen dolgoznak, másrészt készül az a kormány- rendelet, amelynek újszerűsé­ge jelzi a kormányzat lakáspo­litikában vett fordulatát. A bér­lakás-programban a kormány­nak az a lakáspolitikai szemlé­lete fogalmazódik meg: nem az építést és nem a felépült la­kást, hanem az abban lakót, az embert kell támogatni. A bér­lakás-program készülő kor­mányrendelet célja, hogy megteremtse azokat a feltéte­leket, amelyekkel a magántőke számára kifizetődő lehet egy ilyen beruházás. A koncepció lényege: a magánbefektető épít egy bérházat, az állami tá­mogatáshoz pályázati formá­ban azok az önkormányzatok juthatnak hozzá, amelyek ki­választják azokat a bérlőket, akik a támogatásra jogosultak, valamint kiválasztják azt a vál­lalkozót, akivel együtt tudnak, akarnak dolgozni. Ezt követő­en a vállalkozó megmutatja a terveket, hány és mekkora la­kás készül, és mivel a készülő rendelet méltányolható lakás­igény esetén ad bértámoga­tást, ehhez a lakás-összetétel­hez választja ki a bérlőket az önkormányzat, és ehhez a la­kásösszetételhez pályázhat lak­bértámogatásra. Európában is az a szokás, hogy az elkészült és bérbe adott épületet olyan alapkezelők, például nyugdíj­alapok, keresik, akik a hosszú távú befektetésekben érdekel­tek. A magánbefektető, aki bérház építésére vállalkozik, és jó minőségű, olcsón üzemel­tethető bérházat épít, amely az önkormányzat által megpályá­zott lakbértámogatásnak kö­szönhetően biztos bérlőkkel rendelkezik, számíthat arra, hogy ezt az épületet néhány | éven belül megvásárolják tőle. A jogszabály szövege már el­készült a hivatalban és a kor­mányrendelet-tervezetet napo­kon belül a kabinet elé terjesz­tik, így áprilisban hatályba léphet a rendelet. A lakásszö­vetkezeti törvény szövege is el­készült már, de politikai szinten még le kell zárni az egyezteté­seket, hogy a tervezetet a kor­mány elé lehessen terjeszteni. Az OLÉH dolgozik a közbe­szerzési törvény két speciális végrehajtási utasításán. A kor­mány célja az, hogy kölcsö­nösségi alapon nyitottá tegye a magyar közbeszerzési eljá­rást, hiszen ha a magyarok részt vehetnek májustól egy német iskolára kiírt pályáza­ton, akkor az a természetes, hogy a külföldi tervezők is be­szállhassanak magyarországi közbeszerzési eljárásokba, ng Mekkora a zöld tárca pénzügyi kerete valójában? Javaslat a gyógyszerárak csökkentésére Túri-Kovács Béla, fide- szes képviselő, volt környe­zetvédelmi miniszter sze­rint, a kormány által közzé­tett, az egyes tárcák költség- vetésére vonatkozó adatok nem felelnek meg a való­ságnak. Mint csütörtöki saj­tótájékoztatóján elmondta a honatya, az adatok példá­ul a környezetvédelmi mi­nisztérium esetében „köszö­nőviszonyban sincsenek a valósággal”. Persányi Miklós környezetvé­delmi miniszter bejelentette, hogy minden korábbinál több pénz jut idén környezetvédelmi és vízügyi fejlesztésekre. A 92,3 milliárd fo­rintos költségvetési keret célja, hogy 2010-re megkétszereződjön a nemzeti jövedelemből a kör­nyezetre fordítandó források ösz- szege. A Zöld Forrásból 5,3 milli­árd forintnyi támogatást nyerhet­nek el az önkormányzatok és civil szervezetek. A minisztérium az idén hat stratégiai fejlesztési terü­letet jelölt ki, mely közül a Tisza árvízvédelmére, azaz a Vásárhe­lyi-terv megvalósítására idén 7,7 milliárd forintot költ a tárca, a Zöld Forrásból pedig további 400 millió forintot fordítanak a pro­jektre. Erre reagálva a volt minisz­ter közölte, hogy 2001. óta jelen­tősen csökkent a pályázatok útján szétosztható források nagysága. Az idén csak 1,8 milliárd forint jut szerinte az idei árvízvédelmi munkákra, a Felső-Tisza vidéké­nek védelmére azonban ennél je­lentősen több pénzre lenne szük­ség. Túri-Kovács Béla sajtótájé­koztatóján kijelentette, hogy de­cemberben 900 millió forinttal, idén további 3 milliárd forinttal csökkent a minisztérium költség- vetése. Nem egyértelmű a fideszes honatya szerint, hogy a Zengő-hegyi lokátor építése ügyében Persányi Miklós a hon­védelmi tárcát vagy a környezet- védőket támogatja-e mi A jelenlegi és a volt mi­niszterelnök hétfőn a sajtó nyilvánossága előtt beszél­getett a Parlamentben. Ezen a találkozón Medgyessy Péter kijelentet­te: amennyiben a Fidesz a gyógyszerek ötszázalékos áfájának megszüntetése ér­dekében olyan konstrukció­val áll elő, amely nem el­lenkezik az európai szabá­lyozással, akkor a kormány ezt támogatni fogja. A Fidesz alelnöke, Pokorni Zoltán csütörtöki sajtótájékoz­tatóján emlékeztetett rá, hogy a Medgyessy-kormány, meg­választását követően felrúgta az Orbán-kormány gyógyszer­gyártókkal kötött megállapo­dását, emellett a jelenlegi kor­mány jelentősen csökkentette a gyógyszertámogatást is, a májusi európai uniós csatlako­zásunktól esedékes ötszázalé­kos gyógyszer-áfát pedig már január 1-jén bevezette. Mivel az intézkedések miatt a nyug­díjasok és a 18 éven aluli gye­rekeket nevelő családok nehéz helyzetbe kerülhetnek, a Fi­desz azt javasolja, hogy május 1-jétől, e két társadalmi réteg esetében az áfa visszaigényel­hető legyen. A Fidesz alelnöke az intézkedés költségvetési for­rásairól szólva elmondta, hogy a Medgyessy-kormány az elektromos áram áfáját tizenöt százalékra emelte, holott az Eu­rópai Unió országaiban csak ti­zenkét százalékos ugyanez a teher. Megfogalmazása szerint ez egy olyan összeg, amelyet il­lő lenne, hogy visszaadjanak. Pokorni Zoltán tájékoztatása szerint a Fidesz, amely ország- gyűlési határozat formájában kívánja előterjeszteni elképze­léseit, arra kéri Medgyessy Pé­ter kormányát, hogy a szüksé­ges jogszabály-módosítás rész­leteit dolgozza ki. mi VilágHalló vakok számára Mi van a tejben? ✓ Uj szolgáltatást indít a Ma­gyar Elektronikus Könyvtár (MEK). A VilágHalló progra­mot, mely segítségével a va­kok is használhatják a könyvtárat, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium­nál nyert pályázati támoga­tásból valósítják meg. Az egyszerű felépítésű vakba­rát nyitóoldal lehetővé teszi, hogy szövegfelolvasó program segítségével a vakok és csök­kentlátók is könnyen kiigazod­janak a MEK honlapján. Ehhez kapcsolódik a VilágHalló prog­ram elindulása is, ennek célja, hogy a MEK-ben elérhető könyveket, publikációkat és más dokumentumokat a vakok és csökkentlátók is használhas­sák. VilágHalló valójában egy nyílt forráskódú, központilag menedzselt on-line szolgáltatás, amely a Magyar Elektronikus Könyvtár dokumentumait egy beszédszintetizátor segítségével olvassa fel. A programmal je­lenleg 700 kiadvány érhető el, a kínálat azonban folyamatosan frissül, ahogy újabb könyvek kerülnek be a MEK adatbázisá­ba. A szerzői jogok sem sérül­nek, mivel a dokumentumokat úgynevezett streaming techno­lógiával olvassák fel. Ez azt je­lenti, hogy a felhasználó a szö­veget nem töltheti le, nem mentheti el. A fejlesztők célja, hogy a felolvasóprogram által generált hang megközelítse az emberi beszéd minőségét. Mi­vel egy átlagos méretű könyv felolvasása tizenkét óráig tart, ezért hasznos funkció a könyv­jelző. Alkalmazásával ott folytat­ható a szöveg meghallgatása, ahol abbamaradt. A szolgálta­tást az Informatikai és Hírközlé­si Minisztérium pályázatán nyert összegből fejlesztették ki. mi A tej és tejtermékek körül napjainkban kibontakozó vi­ta miatt a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség előrehozta a tej és tejimitátumokkal kap­csolatos ellenőrzését. Az irányelvalkotó értekezletet, amely mindenfajta ellenőr­zés kezdő fázisa, csütörtökö­kön tartották meg. A felügyelet elsősorban azt vizsgálja, hogy a termékek ösz- szetétele megegyezik-e a cso­magolásukon feltüntetettel. Ezután mikrobiológiai vizsgá­lattal elemzik az élelmiszerek összetételét, valamint azt, hogy az elnevezésük és csoma­golásuk nem megtévesztő-e. A Gazdasági Versenyhivatal egy­előre még csak adatokat gyűjt azzal kapcsolatban, hogy a négy nagy áruházlánc, amely szinte egyszerre szüntette be a tejimitátumok forgalmazását, tisztességtelen piaci magatar­tást tanúsított-e. Az érintett cé­gek cáfolták, hogy megállapo­dás hatására cselekedtek vol­na, ezt a jelenleg rendelkezés­re álló információk sem tá­masztják alá. A reggeli italként ismert tejimitátumokat a Föld­művelésügyi és Vidékfejleszté­si Minisztérium nem tilthatja be, de tehet lépéseket ezek visszaszorítására, például megemelheti az áfájukat. A minisztérium sajtófőnöke el­mondta azt is, hogy a tárca köz­vetítőként a közeljövőben sze­retné tárgyalóasztalhoz ültetni a tejipar valamennyi piaci szerep­lőjét. Szanyi Tibor, az agrártárca politikai államtitkára a múlt hé­ten konzultált több áruházlánc vezetőjével. Ennek hatására a Spar Magyarország, a CBA, az Auchan és a Metro önként vál­lalta, hogy megszünteti a regge­li italok forgalmazását. mi Minisztériumi tájékoztató az idei útfejlesztésekről - egy lépés előre... A Draskovics-csomag megszorításai miatt nyolcvan kilométernyi út építését kell a szaktárcának 2005-re halasztania, az út- és hídkar- bantartási előirányzat kerete pedig mintegy 3,2 milliárd forinttal csökkent-jelentette be Gaál Gyula, a Gazdasági és Közlekedési Mi­nisztérium (BKM) politikai államtitkára csütörtökön. A vártnál szű­kösebb keret ellenére idén még így is mintegy 13 milliárd forinttal több jut útfejlesztési és fenntartási kiadásokra, mint az előző évben - folytatta a szaktárca képviselője optimistának szánt tájékoztatóját, bár utóbbi tény inkább az elmúlt év eredményeit állítja be még ne­gatívabb színben, a kétségtelenül jelentős megszorításokat ugyanis nehezen lehet fejlődésként kommunikálni. A számok nyelvén fogal­mazva idén 71 milliárd forintot szán a GKM az országos közútháló­zat fejlesztésére, fenntartására és üzemeltetésére, az eredetileg be­ígért (és a költségvetésben rögzített) 84 milliárddal szemben. A meg­maradt összeg 230 kilométernyi beruházás elindulásához lesz előre láthatóan elegendő. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy a tervek szerint még idén megkezdődik az lster-Granum Eurorégió szem­pontjából jelentős 10-es főút Budapest-Dorog közötti csaknem 25 kilométeres szakaszának építése. Számos beruházás azonban átcsú­szik a következő évre, többek között így várni kell még a komáromi Erzsébet híd rehabilitációjára is. (forrós: maggarorszag.hu) Gallup-felmérés az EP-választási kampány kívánt témáiról A magyar lakosság több mint négyötöde szerint a foglalkoztatás­ra és a mezőgazdaságra kell összpontosítani az európai parlamenti választás kampányában - derül ki a Gallup februári közvélemény­kutatásából, amely az EP-választás legfontosabb kampánytémáiról kérdezte a választókat. A kérdésekre adott válaszokból kiderül, hogy paradox módon a legkisebb arányban az Európai Parlamenttel és az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseket jelölték meg az emberek kí­vánatos kampánytémaként. Noha a Gallup a többi csatlakozó ál­lamban is hasonló eredményekre jutott, a magyar válaszadók figyel­mét az átlagosnál is inkább fordíthatja belpolitikai témák felé a gaz­daság válságából adódó feszült politikai erőtér. Magyarországon (a preferált témák ismeretében nem meglepő módon) az uniós átlag­nál jóval magasabb a részvételi szándék a választókban, mint a je­lenlegi tagországok átlagában. A februárban e téren mért 45 száza­lék a legmagasabb a 2002-es választások óta (11 százalékkal halad­va meg például a tavaly októberi adatokat), és felülmúlja a többi csatlakozó államban mért hajlandóságot is. (fonás.- gaiiup.hu> Bajban a Sapientia Egyetem - az akkreditációt is veszélyeztetik az elvonások Erdélyben meglepetésként fogadták, hogy csökken az erdélyi magyar tudományegyetemnek nyújtott magyar állami támogatás - közölte Szilágyi Pál, a Sapientia rektora a Magyar Rádiónak adott interjújában. Az intézmény vezetője szerint az erdélyi magyar fel­sőoktatás fejlődésre ítéltetett, amelynek a szükséges alapjai már állnak: míg 1990-1991-ben egész Romániában körülbelül 500-an tanultak magyarul egyetemi szinten, most több mint tízezren van­nak, akik a Babes-Bolyai Egyetemen, Sapientia Egyetemen, a ma­rosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézetben és más felső- oktatási intézményekben magyarul hallgatják az előadásokat. A további előrelépésekhez azonban hathatósabb állami szerepválla­lásra, nem pedig elvonásokra van szükség. A Sapientia két kar lét­rehozását tervezi a közeljövőben, ám az újonnan indítandó karok akreditációjáig rendkívül sok mindenre lenne szükség, amely a mostani elvonások miatt kérdésessé teszi a tervek magvalósulását. A román törvényi előírások alapján például az éves jövedelem 25 százalékát fejlesztésre kell fordítaniuk az intézményeknek, ám a Draskovics-csomag 20 százalékos csökkentése ezt kizárja, hiszen éppen a beruházásokra, a fejlesztésre nem marad pénz. Az egye­tem vezetése csalódott. Vezetői szerint lehet hogy ezt az évet átvé­szelik, de ha az összes tartalékaikat felélik, akkor nagyon kétséges, hogy hogyan lehet még egyszer elindulni. (forrás.- kossuth.radio.hu) Megbékélési parkban fog állni a Szabadság-szobor Aradon Megoldódni látszik az aradi Szabadság-szobor ügye - derül ki a román kormány csütörtök esti üléséről szóló sajtóhírekből. Állító­lag a szavatartásáról kevésbé közismert román politikai vezetés a számára kínos ügy lezárása érdekében úgy döntött, hogy a szobor- csoportot várhatóan április elején állítják fel az aradi Tűzoltó téren. Természetesen, nem magában áll majd az emlékmű, hanem egy megbékélési park kialakításával, a román nemzeti történelem nagy alakjai társaságában lesz megtekinthető, ám erre a kompro­misszumra már hónapokkal ezelőtt rábólintottak a helyi magyar­ság képviselői, így remélhetőleg újabb fordulatot nem hoz az ügy. A döntés pikantériája, hogy éppen a hét közepén hangzott el egy meglehetősen rasszista színezetű kijelentés egy vezető politikus szájából, aki szerint az aradi Szabadság-szobor Nagy-Magyaror- szágn'ak állít emléket, ráadásul szerepel rajta a Hungária felirat is, emiatt annak felvállalása komoly nehézségekbe ütközhet. A baj csak az, hogy az említett megállapítást nem valamelyik magyarel­lenes román nacionalista párt prominens képviselője tette, hanem Kovács László, hazánk külügyminisztere. Ennek tudatában valósá­gos csoda, hogy Románia a fenti döntést hozta szobor-ügyben. Kovács Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents