Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-03-04 / 44. szám
Mdlap RÉGIÓ 2004, március 4., csütörtök ______^ Gl obalizmus - divatszóból szitokszó lett A fejlett országok kísérlete az emberiség és a fogyasztás egységesítésére? „Cola, puska, sült krumpli”? Ózonlyuk, elsivatagosodás, erdőirtás? Angol nyelv, amerikai popzene? Mi is pontosan a globalizáció? Ezt nehéz meghatározni, véleménye mégis szinte mindenkinek van róla. Áron (ügyvezető) Az amerikai gazdaság elsődleges feltétele a keresletteremtés. Bármit, amit isteneik, a pénz és a hatalom diktálnak, azt hazug, ostoba propagandával el is tudnak adni. Legyen az étel, élet, stílus, politikai eszmeáramlat, gazdasági szervezet, sztár vagy háború. Butu- lunk és butítanak. Ebben segít a globalizmus. Icu (pénztáros) A globalizáció szó hallatán a multinacionális vállalatok Jutnak az eszembe. Ez a folyamat vegyes hatással van a magyar gazdaságra. Pozitív dolognak tartom, hogy a multik munkát adnak, viszont elítélem, hogy alacsony felvásárlási áraikkal tönkreteszik a kistermelőket. A globalizáció egyenlő a kisebbek kihasználásával. Kicsi G (fotoriporter) Dolgoztam Amerikában, láttam a globalizmus bölcsőjét belülről. Az USA nemcsak gazdaságilag gyarmatosít, hanem az eszméket, a „kultúrát” tekintve is. Gyorsétterem, farmernadrág, hamburger, kóla, igénytelen popzene és felszínesség. Ez Jellemzi az amerikanlzálódott világot. Viki (főiskolai hallgató) A globalizáció számomra az ökológiai világproblémákat kifejező szó. Ezek következményeit magunk is tapasztalhatjuk. Egyre melegebbek a nyarak, egyre hosszabbak és hidegebbek a telek. Mindenért a társadalom tehető felelőssé. Szerintem egyre rosszabb lesz a helyzet. Borzasztó lenne, ha egy katasztrófa térítené észhez az emberiséget. A víz az úr Kedden délután új tárlat nyílt a Duna Múzeum Európai Közép Galériájában. Willi Weiner és David Willien Duna című kiállítását Tardy János címzetes egyetemi tanár, az Európai Természetvédelmi Központ alelnöke nyitotta meg. A két alkotóművész közül a megnyitón jelen volt Willi Weiner festőművész. Az Európán tengelyként végig kanyargó folyamot, a Dunát nem először választották a művészek témájuknak. Egy évvel ezelőtt, olyan 19. századi építményeket, környezetet, városrészeket bemutató tárlatot láthattak az érdeklődök, amelyek azt az érzést keltették, mintha megállt volna az idő. De mint Tardy János mondta: az idő itt a Duna régióban, a Duna mentén kicsit talán gyorsabban is pörög, mint az megnyugtató volna az emberek számára. Ezért szüksége van a mai, rohanó világban élő embernek egy kis nyugalomra, amit ha másképp nem kap meg, betér ebbe a galériába és a képeket nézegetve elgondolkodik. A David Willien által készített fotók kristálytisztán azt mutatják meg, hogy a víz az úr. A képek kitűnően szemléltetik a viszonylag érintetlen természeti környezet találkozását az átalakított, 21. századi Dunával. Willi Weiner festőművész egyes képein található vörös színek a Duna menti népek életének viharos éveit jelenthetik - a címzetes tanár szerint, - bár hozzátette, úgy érzi több vörös szín, jobban példázná a viharos éveket. Bölcs hasznosítással, durva sérelmek nélkül kell megőrizni a Duna szépségét - figyelmeztetett megnyitója végén Tardy János. gk Állandó kiállítás a Duna Múzeumban Ister-Granum Eurorégió Új élelmiszeripari üzem Esztergomban Az esztergomi Ipari Parkban induló élelmiszeripari üzem vezető- irfogadta március 2-án Meggyes Tamás polgármester abból az alkalomból, hogy közeledik a vietnami-japán Vifon-Acecook társaság előre csomagolt élelmiszereket előállító üzemének megnyitója. A közeledő üzemátadás kapcsán a beruházásról és annak majdani bővüléséről tárgyalt Meggyes Tamás polgárrhester és Knapp János Pál alpolgármester hétfőn a cég vezetőivel, Hang Cao Trivel és Namie Soicsival, valamint Thi Manh Phattal, az esztergomi vállalkozás ügyvezetőjével. A tizenhárom fős küldöttség tájékoztatta Esztergom vezetőit a gyár indulásának körülményeiről, és bemutatták az ott előállítandó termékeket, tésztaféleségeket. Az új üzemnek köszönhetően nemcsak több száz munkahellyel bővülnek a foglalkoztatási lehetőségek Szent István városában, hanem az üzem letelepedésével, esetleg bővülésével és működésével mind rövid, mind bosszú távon növekednek az önkormányzat bevételei is. Az itt előállított élelmiszerek tovább színesítik az esztergomi termékek palettáját, és új területekre viszik el a cég és az annak kedvező letelepedési feltételeket biztosító város, Esztergom hírét. sem Csúzon megtartják a nőnapot Március 9-én nőnapot ünnepel a csúzi nyugdíjasklub. A program délután háromkor kezdődik óvodások műsorával, amit a nyugdíjasklub tagjainak szavalata, majd táncmulatság követ. Mitala Iréntől, a nyugdíjasklub vezetőjétől megtudtuk, hogy nemrégiben batyubált is rendeztek, amelynek óriási sikere volt. Ezenkívül egészségügyi előadásokat, kirándulásokat is szerveznek gyógyfürdőkbe, de terveznek például színházlátogatást is a közeljövőben. Aktívan bekapcsolódtak az augusztusi falunapok szervezésébe is. „A nyugdíjasklubnak 71 tagja van, minden kedden összejönnek a tagok, ha nem is teljes létszámban. Múlt év decemberében ünnepelte a klub egyéves fennállását, azóta a tagok már jól összeszoktak, megünnepeljük a névnapokat is. Nagyon sok a tennivalónk, alig győzünk mindent megvalósítani” - mondta Mitala Irén. CzM Bemutatkozik a Közép-Dunántúl Március 3-án, Székesfehérváron kezdetét vette a kis- és középvállalkozások integrációs lehetőségeit bemutató és a regionális befektetéseket ösztönző, Bemutatkozik a Közép-Dunántúl nevet viselő roadshow. A sajtótájékoztató és az ünnepi megnyitó után projektbemutatókon, gyárlátogatáson, kulturális programokon, szakmai szimpóziumokon és szakmai tanácskozásokon vehetnek részt a meghívottak. Március 4-én, csütörtökön 16.30 órakor kerül sor a Komárom-Esztergom megyei mintaprojekt bemutatására: az „Almásfüzitői biomassza-feldolgozó” címet viselő előadást Dr. Gágyor Pál, az Almásfüzitői Iparfejlesztő és Hasznosító Kft. ügyvezető igazgatója tartja. sem A tavaszt várják Tokodon Kellemes programnak ígérkezik a család, barátok vagy csoportok részére a múzeumlátogatás. Az érdeklődőkre számos kiállítás vár ebben az évben is. Erről, és az időszakos kiállításokról adott tájékoztatást a Hídlapnak Deák Ferenc, muzeológus, a Duna Múzeum igazgató-helyettese. Március 2-án Dunai utazás címmel két német fotográfus fotókiállításának megnyitójára került sor. Április 6-án nyílik a következő tárlat: Dombóvári Tibor Víz alatti élővilág című kiállítása, amely május másodikáig tart nyitva. Június elsején szintén nagyon érdekes kiállítás megnyitására kerül sor. Bencze Géza, a Műszaki Múzeum főigazgató helyettese korábban számos érdekes, régen eltemetett Balaton térképekhez jutott, ezért a tárlat a Balaton térképi ábrázolását mutatja be. Az esztergomi Duna Múzeum elnyerte az Év múzeuma címet, majd az Év Európa Múzeuma kü- löndiját. Deák Ferenc muzeológus végigkalauzolt bennünket a múzeumban. A folyosón középkori vízgépeket, vízi malmokat, mán- goló- és kovácsműhelyeket idéző fántáziakerekeket láthat a látogató. A nagyon kevés víz több kereket mozgat, amelyek egy kis kart billegtetve a látogató jegyét lepecsételi és a múzeum lógóját nyomja rá. „A folyosó kiállítását elsősorban pedagógusoknak ajánlom figyelmébe, ahol egy időszalagon az egyetemes történelem, technika- és vízügytörténet eseményeit állítottuk párhuzamba. Ez módot ad arra, hogy valamelyik költő versét, a megfelelő technika- és vízi történeti korba helyezze el. Ez az időfolyam a római kortól 2000-ig tart, ezáltal gyarapíthatók ismereteink.” A folyosó baloldalán egy kis pihenőpad található, ahol a látogatók zenét, verset, éneket hallgathatnak, ami szintén a vízzel van összefüggésben. A tablókon érzékelő szemek vannak, amelyek előtt ha valaki megáll, a tablóval és a képpel kapcsolatos információkat kaphat. Például egy Orczy Lőrinc vers izgalmas részleteket mond el a Tisza szabályozás királyi biztosának sorsáról, gondolatairól. Egy másik igen közkedvelt teremben a régmúlt vizes szerkezeteit mutatják be. Csodálatosan működő makettek láthatóak, amelyek egy részét maga az ember mozgathatja. Például a víz felemelését a kútból, folyóból, a víz kiviteli módját, hajdani technikákat, szivattyúzást, zsilipelést. A játék után egy régi vizes világot idéző náddal, sással, vízi madarakkal tarka kis folyosóra léphetünk, amely arra hivatott, hogy felidézze a Duna és a Tisza mentét kísérő hajdani mocsarak vízi világát. Ugyanakkor kicsit ráhangolja a látogatót, a következő, árvizes terem világára. A mocsarakat éppen a folyók rendezetlen folyása okozta, ami nagyon sokszor árvizekhez is vezetett. Az árvízzel való küzdelem egyik nagyon fontos eleme volt a magyar vízgazdálkodásnak. „Az árvízprobléma megoldásának keresése elemi létkérdésünk volt. Tudjuk ma is, hogy ez a veszély sajnos nem múlt el. Ezért egy helikopterbe ültetjük a látogatót, s talpait a gátszakadás helye fölé visszük, szimuláljuk a repülést.” - modta el Deák Ferenc. A következő terem ugyancsak egy repülési élményt idéz, hiszen magasból látja az ember az országot. A padlószintjében az üveg alatt az ország űrfelvétele található. Ha papucsot húz valaki, bárki rámehet az üvegre és közelről nagyító segítségével böngészheti a tájakat, ezáltal meglepő részleteket lehet felfedezni. Egy másik terem azzal hökkenti meg a látogatót, hogy megnyitja a csatornákat, a föld alatti létesítményeket, így beláthatunk a csatornavizsgálók életébe. Ezen a helyen egy 19. századi fürdőszobát, mosókonyhát is lehet látni, ami a jelenlegi mosógép őse. A kiállítást záró, a látogatóktól elbúcsúzó terem a vetítőterem, ahol 13 filmből is választhatnak a látogatók. Ennek egy része természetfilm, ami az ország legszebb természetes vizes élőhelyeit mutató tájairól szól. A másik része pedig a vaskor terem, ami egy gőzüzemű szivattyútelepnek a működését mutatja be. „A Duna Múzeumban foglalkoztató terem is működik. Két múzeumpedagógust foglalkoztatunk, kifejezetten a fiatal generációnak, óvodásoknak, illetve kis- és középiskolásoknak szervezünk foglalkozásokat, múzeumi óvodát, tárlatvezetést, az apróbbaknak pedig kézműves foglalkozást biztosítunk.” - fejezte be mondanivalóját a Duna Múzeum igazgató-helyettese. Jelenleg délelőtt tíz órától délután négy óráig tart nyitva a múzeum, május elsejétől pedig 10-től este 6-ig várják az érdeklődőket. Kovács Ági A farsang végét sokan a tél végével azonosítják. így van ez természetesen Tokod nagyközségben is, ahol még februárban megtartották téltemető rendezvényüket. A fentiek viszont másképp gondolták; s továbbra is havas a táj körülöttünk. , Márciusban is tartanak viszont rendezvényeket, pontosabban 13-án emlékeznek az Alkotóház előtti Petőfi-szobornál az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeire. A Faluközösség és a Gazdakör közösen irányítja és segíti Tokod kulturális életét. A Faluközösség vezetője Huber Andrásné, míg a Gazdakört Robotka Rezső vezeti. A Gazdakör tervezi, hogy a móri vagy az etyeki pincéknél is látogatást tesznek a közeljövőben, Pánczél Milhály polgármester és Török Ádám jegyző társaságában. Emellett készülőben van Tokod honlapja, ahol az érdeklődők tájékozódhatnak majd a hivatal elérhetőségeiről, az ügyfélfogadásokról, az önkormányzati rendeletekről és sok egyéb hasznos információról. A fő cél, a lakosok minél szélesebb körű tájékoztatása, elektronikus úton. K.Á. Tokod község jövőképe Tokod képviselő-testülete a polgármesterrel együtt dolgozik Tokod jövőjéért. Szeretnék, ha a nagyközség olyan település lenne, amely mintegy 5-6000 ember otthonaként, az új század kihívásainak megfelelő életminőséget biztosítana minden polgára számára. Legyen az újnak befogadója, de hagyományait is őrizze meg. Az állandó és az ideiglenes lakhelyet keresők, a vállalkozásukat leépíteni itt szándékozók és a turistavendégként idelátogatók előtt legyen mindenki nyitott. Terveik között szerepel egy olyan központ létrehozása, amely összefűzi, fizikai és szellemi egységbe foglalja kapcsolati rendszerét és a történelmi központra épül. A községben a magas színvonalú ellátások és szolgáltatások mellett a helyi gazdaság megtartása és továbbépítése is cél. És természetesen a kistérségi együttműködéseket sem szeretnék elhanyagolni, közös munkát vállalnak a szűkebb és a tágabb térségekben egyaránt. Kovács
