Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-03-04 / 44. szám

Napilap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk A HÍD ÚJJÁÉPÍTVE: 2001. OKTÓBER 11. II. évfolyam, 44. szám 2004. március 4., csütörtök Kázmér (Szí. Kázmér, Zorán és Szt. Luciusz napja) Főszeriwsztó-helyettes Horváth Rdán • Szertesztűk: Bála) Tfcnoa (régió), Kotier Péter (szlovákiai bei- és külpolitika). Na® Balázs (sport), Váczy H. láván (kultúra) • Munkatársak; Árpás) Károly, Bukcwics Krisztián, Czigler Mónika, Epre» József, Gál Kata, Muzáay Ágnes • Művészeti wzető: Balogé P. Smder • Tervezőszerkesztő Ágfalva Loretta * Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Rostafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Hphe Ferenc igazgató • Kiadói irodavezető: Horváth Gábor • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kéziratokat, fényképeket nem őrzünk meg, és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Rosta RL, Rábahír RL, Buvihír Rt. valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató. Zeng ő Nagy természetvédő híré­ben állok, imádom az erdőt (kerülöm, hehe), szarvaso­kat is csak elvétve molesz­tálok, hogy márpedig közös listán kéne indulnunk a ta­karmányért. Szüleimmel ré­gebben szinte minden va­sárnap a Bükk-hegységbe, a Lázbérci-tóhoz kirándul­tunk, más kérdés, hogy au­tóval, és amint becsaptuk az ajtókat, azonnal pokró­cot terítettünk, rajta mi szem-száj ingere. De hát mégis, a szabad levegő, a csivitelő madarak, nassnak meg ott a szamóca. Aztán bejáratott (lefeküdt) pihe­nőhelyünkre bodegákat és utat építettek, és szia. Belátom, a haza és a szövet­ségeseink védelme fontos feladat (azért az egy kicsit mindig megmosolyogtat, ha elképzelem, amint a britek remegő kézzel szürcsölik a teát, hogy vajh' mikor siet segítségünkre a magyar hadsereg). S még azt is elhi­szem, hogy szükség van Ma­gyarországon NATO-radar- állomás telepítésére, Az adó­fizető állami polgár, nem kü­lönben a természetszerető turista (úgyis, mint szalámi, hehe) dühödten csapkodja a távirányítót a tévéhez, amikor Juhász Ferenc hon­védész juszt is ragaszkodik a Zengőhöz, mint a radartelep egyetlen szóba jöhető hely­színéhez (zokog a lelkem, te­szem hozzá, hogy Bánkúton is van egy). Mi több, mint­egy „megfenyegeti” a zöld- szervezeteket, hogy meg ne próbálkozzanak megint az élőlánccal, mert. A Zengő pótolhatatlan természeti ér­tékek hordozója, az öko­szisztéma megbolygatása egyenlő annak a halálával, nem tér magához, mint a Ti­sza (na jó, az sem egészen), annyi mindent tönkrevág­tunk (hogy erősebb kifeje­zést ne használjak) ezen a planétán, ha már kipusztu­lunk, legalább maradjon né­hány szál virág az utánunk jövő ufóknak. De nem. Ju­hászék kijelölték a helyet, nincs apelláta, ő csak tudja, ingatlanokban úgyis jártas. A történetben a legszomo­rúbb a sluszpoén, vagyis hogy szakértők és a technika mai állása szerint mintegy ti­zenöt év múlva teljesen fö­löslegesek lesznek az ilyen radarállomások. Tehát ott fog állni a Zengőn egy buta, tohonya monstrum, s csak halni jár bele majd a madár. Juhászt hidegen hagyja. Veri az asztalt, s csak zeng ő. Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 059040 04064 Kettős népszavazás - jogos vagy nem jogos?- Magyarország ­Megoszlanak a vélemé­nyek Medgyessy Péter mi­niszterelnök kedden Csepe­len tett kijelentésével kap­csolatban, amely szerint az európai parlamenti választás napján lehetne a kisebb par­lamentről, illetve a köztársa­sági elnök megválasztásáról népszavazást tartani. Medgyessy egyszerűnek látja a dolgot, szerinte: „...Elmegy valaki az európai parlamenti választásokra, és egyúttal... eldönti azt, hogy szükségesnek tart-e valóban egy kisebb parla­mentet vagy sem, és véleményt nyilvánít - nem döntő, hanem véleménynyilvánító népszava­zás van -, megmondja azt, hogy akarja-e a köztársasági el­nök közvetlen megválasztását vagy sem”. A Magyar ATV ked­den este sugárzott, Egyenes be­széd című műsorában Medgyessy úgy nyilatkozott, a köztársasági einökön múlik majd, hogy kiírja-e a népszava­zást az európai parlamenti vá­lasztások napjára. A jogászok azonban nem látják ennyire egyszerűen a helyzetet, több vélemény és ellenvélemény is elhangzott tegnap a témával kapcsolatban. Kolláth György alkotmányjogász úgy véli, hogy elvileg nincs jogi akadálya an­nak, hogy a kormányfő által fel­vetett népszavazást egy időben tartsák az európai parlamenti voksolással. A felvetés azonban számos olyan, több módon is értelmezhető kérdést tartalmaz, amelyeket az alkotmányjogász szerint szerencsésebb lett volna a bejelentést megelőzően tisz­tázni. A kétfajta voksolás egy füst alatti lebonyolítása Kolláth György szerint nemcsak a költ­ségszempontokat figyelembe véve praktikus, de a közvetlen belpolitikai vonatkozás miatt akár a választási kedv is na­gyobb lehet az „eredetinél”. Or­szágos népszavazást mérlegelés alapján a köztársasági elnök, a kormány, a parlamenti képvise­lők egyharmada vagy százezer állampolgár kezdeményezésére az Országgyűlés rendelhet el az alkotmány szerint. A miniszter- elnök javaslatának támogatásá­hoz a mostani esetben a papír­forma szerint csak a kormány, illetve a képviselők támogatása jöhet számításba, vagyis Medgyessy Péternek a kabinet tagjait, vagy 128 kormánypárti honatyát kell meggyőznie arról, kezdeményezzék a referendum elrendelését. A kezdeményezés támogatásával ugyanakkor még nem teljes a siker, a nép­szavazásról ugyanis a Parla­mentnek kell döntenie. A refe­rendum csak akkor valósulhat meg, ha a szavazáskor a jelen lévő képviselők kétharmada tá­mogatja azt. Az Országos Vá­lasztási Iroda munkatársa, Péte­ri Attila szintén úgy véli, hogy nincs törvényi akadálya a ket­tős népszavazásnak, hiszen szerinte csak az országgyűlési választásokkal egy időben nem tartható népszavazás. A fenti két véleménynek mond ellent Zlinszky János volt alkotmány- bíró, aki szerint nem lehet az EP-választás napján referendu­mot tartani. A volt alkotmány- bíró úgy véH, hogy Medgyessy Péter nem kezdeményezheti arra napra a referendumot, hi­szen a népszavazásról szóló törvény az azt megelőző és kö­vető 41 napon belül erre nem ad lehetőséget. -bk­Csatorna, kábeltévé és középkori vár a tervek között Szokolya önkormányzata ebben az évben 186 millió forintos kiadással számol. Sajnos a település évről évre költségvetési hiánnyal küzd. Ez 2004-ben 20 mülió forint. Szokolya idei terveiről la­punknak Bágyoni-Szabó György polgármester beszélt. Elmondta, hogy tavalyi pályá­zaton nyert pénzből szeretnék a csatornahálózatot‘kiépíteni. Mivel ez a pályázat külterületekre nem vonatkozik, így a Szokolyához tartozó Királyréten önerőből kell megoldani a csatornázást. Szin­tén ki szeretnék építeni ebben az évben Szokolya és Királyrét ká­beltévé-hálózatát is. Ezek mellett elbírálás alatt van az az anyag, melyet az isko­- Ister-Granum Eurorégió ­Felújításra vár az iskola la számítógépes parkjának ki­alakítására kiírt PHARE pályá­zatára adtak be. A tervek szerint folytatni kíván­ják a tavaly elkezdett óvoda felújí­tását, illetve el szeretnék kezdeni az iskola teljes felújítását is. Erre még nincs meg a szükséges pénz, még keresik a pályázati lehetőségeket. A felújítási munkálatok során a te­lepülés központját is szeretnék rendbe tenni Itt a polgármesteri hivatal, a könyvtár, a házasságkö­tő terem és művelődési ház felújí­tását, fűtésének korszerűsítésének megoldását tűzték ki célul. A legnagyobb szabású tervek között szerepel a hagyományőrző csoport kérésének a teljesítése is, amely szerint szeretnének egy kö­zépkori várutánzatot felépíteni. A hagyományőrző csoport a lovagi korok hangulatát idéző műsorok­kal akár minden héten képes len­ne az érdeklődő turistákat szóra­koztatni, és ezzel növelné a telepü­lés és környezetének turisztikai fontosságát. A vár, mint látványos­ság mellett lovagtermet, lovagi la­komákat, éttermet szeretnének ki­alakítani, és ehhez keresik a befek­tetőket, valamint a jogi és pályáza­ti lehetőségeket. Szokolya-Verőce-Kismaros tele­pülések már több projektben gon­dolkodtak közösea Most a három település egy közös, murvával fel­szórt erdei turistaút kiépítését ter­vezi. Az út mellett egy aszfaltozott kerékpárút kialakítása is a tervek között szerepel. A turistaút vízelve­zetőkkel és folyamatos karbantar­tással a lovas kocsis kirándulások turistaattrakciója lehetne - mondta Bágyoni-Szabó György, Szokolya polgármestere Akaree 2005-től lesz felsőoktatási tandíjkötelezettség- Szlovákia ­Az egyetemisták és főis­kolások tanulmányukért legnagyobb valószínűséggel 2005. január 1-jétől fognak tandíjat fizetni. A kormány döntését Szigeti László, az Iskolaügyi Minisztérium ál­lamtitkára azzal indokolta, hogy meg kell találni a for­rásokat a szociális ösztöndí­jakat igénylő hallgatók kö­rének bővítésére. A szociális ösztöndíjak anya­gi forrását Martin Frone iskola­ügyi miniszternek és Ludovít Kaník munka-, szociális és csa­ládügyi miniszternek kell meg­találnia és biztosítania. A költ­ségtérítéses felsőoktatásról szóló új törvényjavaslatot a kormány legkésőbb májusban fogja tárgyalni. Annak ellenére, hogy a kor­mány levette napirendjéről a költ­ségtérítéses felsőoktatás megtár­gyalását, még mindig tart a hallga­tói önkormányzat (SRVS) által kezdeményezett sztrájkkészültség A mai napig 24 egyetemből 11 csatlakozott a készültséghez.. Boris Sloboda, SRVS elnöke szerint a hét végéig még Komensky Egyetem és a Színművészeti Főis­kola is eldönti, hogy támogatja-e a sztrájkkészültséget. A Szlovák Rek­tori Tanács, a Felsőokatási Tanács és a szakmabeliek üdvözlik a kor­mány döntését, és készek tárgyaló- asztalhoz ülni. Az említett szerveze­tek képviselői egyetértenek azzal, hogy bővíteni kell 30 százalékról 50 százalékra a szociális ösztöndíj­ra jogosultak körét. Továbbá az egyetemek rektorai kérik a tandíj 5 és 30 százalékkal történő csökken­tését. A Felsőokatási Tanács pedig a diákkölcsön-alap átalakításával kapcsolatban fejezte ki aggályait. A nappali és levelező tagozatos költ­ségtérítéses felsőoktatás bevezeté­sét a kormány a következő iskola­évtől tervezte. Az Iskolaügyi Mi­nisztérium két javaslatot dolgo­zott ki, amely közül az egyik sem került a plénum elé. A tandíj bevezetését már a felső- oktatásról szóló törvény utólagos jogszabályának kellett volna meg­oldania, amelyet a parlament a múlt év novemberében fogadott el. A jogszabály eredeti javaslatát, amelyet az Iskolaügyi Minisztérium dolgozott ki, és félévenként 3450 korona tandíjjal számolt, a kor­mány augusztusban elutasította. A második javaslatot, amely a tan­díjat, szociális ösztöndíjat és a di- ákkölcsönt érintette, Frone iskola­ügyi és Ivan Miklós pénzügymi­niszter terjesztette elő november 18-án. A kormánykabinet február 10-én jóváhagyta. rga L A P 0 z ó JÓ BEVÉTELI FORRÁS LESZ AKIA ........ .. ..2 oldal ZENGŐ MINDENÁRON ... ...3 i oldal GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS. ...4. oldal KIÁLLÍTÁSOK A DUNA MÚZEUMBAN .... .. ..5. oldal NAPI BULVÁR.... .. ...6 oldal ÉREMESŐ A NEMZET­KÖZI BIRKÓZÓ­VERSENYEN ........ .. ..& oldal A város kifejezte elismerését- Régió ­Kivétel nélkül egyhangú döntések születtek a dorogi képviselő-testület február végi ülésén tárgyalt tizenkét napirendi pontot illetően. Napirend előtt a város nevé­ben elismerését fejezte ki Tittmann János polgármester Zsemberi Dezső orvos, műgyűj­tőnek, aki a Kulturális Miniszté­riumtól a Magyar Kultúra Párt- fogója-díjat kapta. Pelányi Imre pedig a sportéletben elért kivá­ló eredményeiért vehette át a városi elismerést. A két ülés között eltelt idő­szak döntéseiről, eseményeiről szóló jelentéshez kapcsolódóan Dávid Anna, a Dorogi Környe­zetvédelmi Egyesület (DKE) képviseletében az Onyx Ma­gyarország Kft. területén talál­ható talajvíz-figyelő kutak feb­ruári ellenőrzése eredményeire kérdezett rá, erre vonatkozóan azonban a városvezetés még nem kapott tájékoztatást a Kör­nyezetvédelmi Felügyelőségtől. A város 2003. évi költségveté­sének IV negyedévi módosítását egyhangú szavazataikkal támo­gatták a képviselők, miután a Pénzügyi Bizottság nyolcszázalé­kos bevételnövekedésről és vál­tozatlan kiadásokról számolt be. A Díszpolgári cím, a Pro Űrbe emlékérem, valamint a Rauscher György-díj adomá­nyozásáról szóló rendelet mó­dosítására tett javaslatot Kovács Lajos képviselő, miszerint a névhez kötött díjak odaítélését határidőhöz kellene rendelni. Balogh Zoltán DKE képviselő arra emlékeztetett, ha nincs konkrét határidő, nem tudni, meddig lehet javaslatot tenni a kitüntetettek személyére. (folytatás a 4. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents