Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-27 / 18. szám
4 2004, január. 27, kedd REGIO ( M A 1 T É M A ; ...... .. A Páneurópa Unió története - Calergi - a Páneurópa-gróf Richard N. Coudenhove-Kalergi zseniális különcként az 1920-as évektől szinte vallásos fanatizmussal szervezett „pártok feletti tömegmozgalmat” az európai államok egyesülése érdekében. Azon kevés modernkori személyiség közé tartozott, aki hivatalos megbízás nélkül alapított egész kontinens sorsára ható szervezetet. A kezdet 1919-ben az Egyesült Államok népszövetségi csatlakozásának lehetőségeit keresve jutott a gróf arra a felismerésre, hogy a világ öt nagy térségre tagolódik: a már megszerveződött Amerikára, északon Szov- jet-Oroszországra, délen a brit impériumra, Távol-Keleten Japán és Kína mongol népi blokkjára, s a még teljesen szervezetlen Európára. Coudenhove-Kalergi a pánamerikai szerveződés mintájára vezette le a páneurópaiság fogalmát; az egység kifejezésére a Páneurópa nevet találóbbnak tekintette az Európai Egyesült Államoknál. Megvalósulásától elsősorban egy újabb világháború kitörésének megakadályozását, gazdaságilag pedig a vámhatárok nélküli nagy európai piac létrejöttét remélte. Páneurópa-tervéről először 1920 tavaszán Thomas G. Masaryk csehszlovák elnöknek beszélt, aki azonban tartózkodóan fogadta a fiatal idealista javaslatait. Ezért újabb szövetségesek után nézett. Miután Georg Bernhard, a berlini Vossische Zeitung főszerkesztője is a Páneurópa-gondolat szenvedélyes híve lett, 1922 nyarán meghirdették a Páneurópa Unió megalakítását. A felső-ausztriai Würting kastélyában három hét alatt írta meg világhírű Páneurópa című könyvét. Ezután szinte egyszemélyes szervezőmunkába fogott. Később az 1922 és 1932 közötti éveket a gondolat elhintése évtizedének nevezte. A Páneurópa-eszme tudatosan vállalt ideológiai-politikai eklekticizmusával igyekezett pártok feletti tömegmozgalommá válni, amelyhez a bolsevizmus és a sovinizmus hívein kívül bármely világnézet vagy politikai eszme hívei csatlakozhattak. Szimbólum Mivel az európai kultúra tartós alapjának a görög és keresztény hagyományokat tekintette, a mozgalom szimbólumául a „napkeresztet’’: Krisztus keresztjét Apolló napjában (vörös kereszt sárga napban) választotta. A mozgalom mottójául Szent Augustinus egyik mondatát választotta: Szükségben egyetértés, kétségben szabadság, mindenekelőtt tevékeny szeretet. A szervezetbe belépőktől nem kért tagdíjat, ezért állandóan adományokért kellett kilincselnie. Az unió hivatalos orgánuma, a Páneurópa című folyóirat első száma 1924 áprilisában jelent meg. Európa „átrendezése” után Európa határainak megvonásakor az úgynevezett kiseurópai megoldást vallotta, vagyis a Szovjetunió és Nagy-Britannia kizárását Páneurópából. Hangsúlyozta azonban, hogy az nem irányul ellenük. Szerinte az újabb kori történelemben állandó orosz törekvés mutatható ki az Európa feletti hegemónia megszerzésére. Európának e törekvésekkel szemben Páneurópa keretében kell védekeznie. Meg kell azonban teremteni a Szovjetunióval való békés szomszédi viszony politikai feltételeit, közöttük a belügyekbe való be nem avatkozást és a határok kölcsönös garanciáját. Az orosz fejlődést elemezve egy új eurázsiai „politikai kontinens” szerveződését érzékelte, s az orosz szellem misszióját - a nyugat-európai keresztény és az ázsiai kultúra közötti hidat alkotó - eurázsiai kultúra megteremtésében látta. A húszas években a Páneurópa-mozga- lom a kölcsönös gazdasági egymásrautaltságot hangoztatta, a gazdasági világválság idején viszont már elsősorban a szovjet külkereskedelem monopóliuma elleni egységes, európai fellépést szorgalmazta. Jóllehet a későbbiekben nyitva hagyta Nagy-Britannia és a Szovjetunió csatlakozási lehetőségét az európai egyesüléshez, a következő években mégis inkább a Szovjetunió kirekesztésének tendenciája erősödött. Ötödik hatalom Coudenhove-Kalergi azt vallotta, hogy Páneurópának katalizátornak kell lennie a nagyhatalmi viszonyok új alapokon történő átrendezésében. Az első világháború után az európai világhatalom összeomlott. Ennek egyik következménye az lett, hogy az Egyesült Államok gazdasági és politikai nagyhatalommá vált. Japán az Oroszország fölötti katonai győzelmével ugyancsak a nagyhatalmi politika színterére lépett, majd világhatalommá vált. E folyamat Kína emancipációjával kiegészülve alapvető szerepet játszott az új világ- politikai struktúrában és Európa hatalomvesztésében. A folyamatot betetőzte, hogy a XIX. században még a kontinenshez tartozó Nagy-Britannia és Oroszország - belső struktúrájuk átalakulása következtében - „kinőtte” Európát, és elszakadt a kontinens politikájától. Coudenhove-Kalergi úgy vélte, hogy az európai világuralom már nem állítható vissza, de Európa békéje, szabadsága és jóléte megóvható, ha ötödik világhatalomként beilleszkedik az új világpolitika struktúrájába. 2002-ben ünnepelte fennállásának 80. évfordulóját a Páneurópa Unió. Magyarországon 1926. június 24-én alakult meg a Páneurópa Bizottság, amelynek elnöke a kormánypárti Lukács György nyugalmazott miniszter, alelnöke pedig Auer Pál nemzetközi jogász lett. Jelenlegi elnöke Bethlen István, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke pedig Habsburg Ottó. Összeállította: GK A Páneurópa Unió céljai:- politikai unió a kontinens népei számára.- közös európai kül-, biztonság-, gazdaság-, valuta-, környezet- védelmi- és szociális politika- a közös európai pénz az ECU bevezetése és Európai Központi Bank létesítése- az Európa Kormány kialakítása- a határellenőrzés teljes eltörlése az EU-n belül és a belső piac teljes megvalósítása- etnikai csoportokat deklaráló Karta- az EU védelmének megalapozása a NATO európai szárnyaként közös európai program technológiai kutatásra. Magyarország - a hadak útjának közepe, Kárpát-medence szíve Fotó: bea Pályázat a határon túli fiatalok támogatására Vasárnap délután Leányvárra látogatott Habsburg Ottó, a Nemzetközi Páneurópa Unió elnöke. A „Magyarország az Európai Unió küszöbén” címmel rendezett lakossági fórumon részt vett Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke, valamint jelen volt Tittmann János országgyűlési képviselő is. A program a Leányvári Német Nemzetiségi Dalkör előadásával kezdődött, majd a Leányvári Sramli Zenekar kíséretével rövid táncbemutatót láthattak az egybegyűltek a Leányvári Német Nemzetiségi Tánccsoport előadásában. Rövid köszöntőjében Bánffy István, a község polgármestere vázolta Leányvár vonatkozásában a Habsburg-házhoz való kötődést. 1908 áprilisában Habsburg József főherceget szerencsés kimenetelű baleset érte a községben, melynek emlékét még ma is őrzi a főherceg által állítatott kereszt, köszönetként az Úr kegyelméért és gondoskodásáért. A meghívott vendégek azzal a céllal jöttek, hogy megismertessék az emberekkel az uniós kapcsolat hasznát és hátrányát - mondta a polgármester. Új fázis kezdődik nemzetünk életében, a magyarság számára óriási változást jelent majd, hogy hamarosan teljes jogú tagjai leszünk az Európai Uniónak - kezdte előadását Habsburg Ottó. Ezer évvel ezelőtt egy maroknyi kis csapat érkezett ide a Kárpát-medencébe Ázsiából. Hogy a magyarság ma is létezik, annak köszönhető, hogy elveszítették az augsburgi csatát, mely nemzeti életünk egyben egyik legnagyobb vesztesége és legnagyobb diadala is volt. Ekkor a nép ráeszmélt, hogy át kell gondolni jövőjét és ennek folytán kész volt elfogadni azokat a tanácsokat, amelyeket Szent István adott neki. Az elnök meglátása szerint, a 19. század vége és a 20. század első évtizede nemzetünk legáldásosabb ideje volt, most, hogy világhatalom részesei leszünk, biztonságban élhetünk, így olyan békeidőszak köszönt be életünkben, amelyben a virágzás újból elindulhat. Másik nagy előnyként említette Habsburg Ottó, hogy megvalósul a csatlakozással a nemzet egysége. A trianoni katasztrófa után összeforr a magyarság, egységes lesz ismét a Duna-me- dence. Hozzátette: nem lesz minden olyan, mint 1914 előtt, de a magyarság lehetőséget kap, hogy megmaradjon, megtarthassa nyelvét. 1956-nak köszönhetően óriási presztízse van hazánknak határain túl. A kommunisták azt hitték, hogy a rendszer irreverzibilis. Magyar- ország viszont megmutatta, hogy a nép képes arra, hogy elsöpörje a kommunizmust, így óriási szerepet vállalt hazánk a szabadság kivívásában. Kiemelte, hogy a magyarokkal folytatott csatlakozási tárgyalások során azt tapasztalta, hogy a magyarok először hazafiak és csak utána egy-egy párt tagjai. Léteznek ugyan elletnétek, de mint mondta, ez a demokrácia egyik feltétele. Legyünk egységesek, legyünk hazafiak, de mindenekelőtt magyarok, mert aki nem jó magyar ember, nem lehet jó európai sem - figyelmeztetett. Ne hagyjuk eluralkodni a hungaro- pesszimizmust - intett minket -, mert a történelem már bizonyította, hogy nincs az az erő. amely kiirthatná a magyar szellemet. Mikor ugyanis letelepedtek itt a magyarok, nem tudták, hogy ez a hadak útjának közepe, minden nagyobb háború keresztülment rajtunk, és mégis megmaradtunk. Azt kérte előadása végén, hogy maradjunk egységesek, mert a legfontosabb Magyarország érdeke, ezt kell szolgálnia mindenkinek. Ha ezt tesszük a kibővítés áldásos lesz nemcsak számunkra, hanem azoknak is, akik a határokon túl élnek. Bethlen István összegezve a hallottakat először is felidézte István királyunk szavait, aki csaknem ezer évvel ezelőtt Imre herceghez intézett Intelmeiben a következőket mondta: egynyelvű, egyszokású nemzet gyenge és esendő. Az unió nemzetek és nemzetiségek Európája. Ezt a magyarság tudja, érzi, hiszen kultúránknak szerves része többek között a szlovák, a német kultúra is. Nem megyünk tehát üres kézzel, ezt az európaiságot visszük mi magyarok az Európai Unióba. gk Március 31-i beadási határidővel hirdette meg a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium február végén a határon túli magyar ifjúsági közösségek, programok támogatását szolgáló ez évi pályázati kiírását. Az ifjúsági tárca 2000-ben írt ki elsőízben pályázatot a határon túliak számára, idén a keretösszeg 58 millió Ft. Az országhatárokon túl élő magyar fiatalok kezdeményezéséinek legjelentősebb támogatási forrása négy pályázati kategóriát jelöl meg. A három hagyományos pályázat: „Helyi ifjúsági közösségek újjáéledését és megerősödését segítő programok”, „Több, határon túli régió közös ifjúsági, szabadidő-, kulturális és turisztikai programjainak támogatása”, „Működő magyar nyelvű ifjúsági média - írott és elektronikus sajtó - támogatása”. Új kategória keretében „Fiatalok társadalmi szocializációját segítő programok helyi és kistérségi ifjúsági kezdeményezések támogatása” tárgyában nyújthatóak be a pályázatok. Érdemes felfigyelni a további változásokra is, melyek idéntől érvényesek. Az egy pályázaton elnyerhető ösz- szeg 100.000 és 500.000 Ft között lehet. A programűrlap a tavalyihoz képest bővült, és a kötelező mellékletek száma is nőtt, az utaláshoz mindenképpen külföldi vagy devizaszámla esetén USD-t fogadó számlaszámra van szükség. Idén már nincs szükség a Magyar Ifjúsági Konferencia ajánlására, és nem utolsósorban a határon túli szervezetek az öt régióban működő Agora irodákban is beküldhetik, vagy leadhatják pályázataikat. Postai úton vagy személyesen a-beadási határidő napján 16.00 óráig. Az Agorá Irodahálózat honlapján szereplő pályázati kiírás értelmében „a 2003. évi GYISM, GYIA és RIT pályázatokkal kapcsolatban a pályázatok referensei pályázati tanácsadást tartanak" a következő városok Agora irodáiban, az alábbi napokon: március 17 Kolozsvár; március 19. Maros- vásárhely; március 18. Csíkszereda; március 13. Szabadka; március 25. Eszék; március 12. Komárom; március 17. és 24. Pozsony; március 20. Beregszász. További újdonság, hogy az idei évtől kezdődően a határon túliak is beadhatják a „14-19 éves korosztály számára rendezett nyári ifjúsági fesztiválok támogatására” című pályázatra a jelentkezésüket. E kategóriában pályázó határon túli szervezetekre ugyanazok a feltételek érvényesek, mint a magyarországiakra. A pályázati keretösszeg magyarországi és határon túli pályázók részére összesen 50 millió forint. További információk, a kiírás szövege, pályázati űrlapok és útmutatók a minisztérium, valamint az Agora honlapjáról tölthetők le. gk
