Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-31 / 17. szám
4 2004. január 31, szombat RÉGIÓ ^ M A I T É M A '■ ■■ = A szentek és a legek városa Esztergom világörökségre méltó értékei Az esztergomi világörökség közvetlen területéhez a Várhegy tartozik a királyi várral és a bazilikával. A „magyar Sión” hazánk egyik legősibb kultúrtája, 1989 óta Nemzeti Örökséggé nyilvánították, méltán világörökségre jelölt terület is. A bazilika főoltárképe a világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe A kedvező fekvésével is magyarázható, hogy a Várhegy és környéke az őskőkortól lakott. A rómaiak hódításáig a kelták éltek itt. Ezen a helyen írta Marcus Aurelius 170 körül világ- irodalmi jelentőségű „Elmélkedéseit,” melyben a város környékét Grannak nevezi. A X. század második felében a magyarság fejedelmi központja lett a Várhegy. Itt születik Géza fejedelem fia, Vajk, azaz Szent István királyunk. A Várhegy Esztergom és az ország történelmének kulcsa, sorsának meghatározója: a magyar állam és egyház bölcsője, királyi és vallási központ. Istvánt itt koronázták meg, itt uralkodott, és itt ajánlotta fel koronáját Szűz Máriának. A Várhegyen az első templom Szent István vértanú tiszteletére épült. A Szűzanya és Szent Adalbert prágai püspök tiszteletére felszentelt székesegyházat, az úgynevezett „Széptemplomot”, amelyet évszázadokon keresztül továbbépítettek, a törökök pusztították el. Csodák csodája, hogy a legtovább fennmaradt vörös és fehér márványból készült díszkapuról, az un. „Porta Speciosáról” festmény is készült, makettje pedig a Vármúzeumban található. Ennek az „Szép kapunak” a márványtimpanonján Szent István az országot az Istenszülő Szűz Máriának, Boldogasz- szonyunknak ajánlja. A Várhegyen Géza és István uralkodása alatt pompás kővár épült, melyet a bizánci birodalom örökösének nevelt III. Béla tökéletesített. Esztergom európai jelentőségű, ezt erősítik meg az itt járt királyok, követeik és a külföldi krónikások is. Az ország metropolisának tartják. Az Árpád-házi királyok és a későbbi érsekek palotájának maradványai, amelyek a román stílusú építészet kiemelkedő alkotásai, az 1930-as évekig a föld alatt voltak. A ma látható palota nagy része III. Béla király (1172-1196) idejében épült. Feleségével, VII. Lajos francia király leányával, Capet Margittal érkeztek azok a francia építőmesterek, akik által Közép-Európában Esztergomban jelent meg legelőször a gótika. Erről tanúskodik a korai gótikus szentélyű várkápolna. Esztergom a XV században újra az európai uralkodók udvarával vetekszik, gyakran fordulnak meg itt királyok és Európa-szerte ismert tudósok, művészek: Mátyás király, Janus Pannonius, Galeotto Marzio, Regiomontanus, a modern csillagászat megteremtője stb. Ekkor épül meg a világ első hidraulikus vízemelője, amely több mint 200 évig működött és látta el hideg- meleg vízzel a királyi várat. Bonfini, Mátyás király történetírója szerint is Mátyás király egykori nevelőjének, Vitéz Jánosnak az érseksége alatt Esztergom a magyar reneszánsz fellegvára lett. Könyvtára, csillagvizsgálója, függőkertje Európában is páratlan szépségű lehetett. Dolgozószobájának a négy sarkalatos erényt ábrázoló freskója (Bölcsesség, Mértékletesség, Lelki erősség, Igazságosság) ma is szemet gyönyörködtet. Ä méreteiben is monumentális lovagteremnek falán nemcsak az ösz- szes magyar király, hanem a szkíta ősök életnagyságú képei is láthatók voltak. Mátyás király özvegye, Beatrix tíz évig élt a minden luxust kielégítő királyi várban. A millenniumi rekonstrukció során a Mária Terézia korabeli barokk kaszárnya épületének térarányait állították vissza. A Vitéz János korabeli csaknem kétszer ilyen nagy fesztávú függőkerttel és az akkori Európa legnagyobb lefedett terével rendelkező építményt a későbbiekben talán rekonstruálni fogják. A reneszánsz építkezéseket Bakócz Tamás érsek folytatta. A legkiválóbb itáliai mesterekkel építteti 1507 és 1519 között Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére, süttői vörös és carrarai fehér márványból a reneszánsz építészet legszebb és a középkori Esztergom egyetlen épségben megmaradt műremekét. A csodaszép aranyozott kápolna még a törököket is lenyűgözte, mecsetként használták, ezért nem pusztították el, „csak” az emberfej-ábrázoláso- kat tették tönkre. Később 1600 darabra szétszedve építették be a mai bazilikába. A főoltárra helyezett „csodatévő” Mária-kegykép a régi főszékesegyház romjai közül csodálatos módon épségben került elő. Hasonmása a máriapócsi köny- nyező kegyképnek, amelyet I. Li- pót császár Bécsbe vitetett, és ma is a Stephansdomban őriznek. Esztergom volt az európai keresztény világ utolsó bástyája. A törökök elől elmenekült érsekség 1820-ban tért vissza az elpusztított városba, és megkezdte a „Magyar Vatikán” kiépítését. Magyarország legnagyobb templomát Rudnay, Kopácsy, Scitovszky, Simor érsekek építtették 1822-1869 között Kühnel- Packh-Hild tervei alapján. Beethoven felajánlotta Missa Solemnisét, de végül 1856-ban Liszt Ferenc Esztergomi miséjével szentelték fel, melyet maga a mester vezényelt Ferenc József jelenlétében. A neoklasszicista épületnek a méretei is lenyűgözők. Magassága a kriptától a kupola keresztjéig 100, hossza 118 méter. Grigoletti: Mária mennybevitele című festménye, amelyhez Tiziano „Assuntája” volt a minta, a világ legnagyobb (13x6,5m) egy Vászonra festett oltárképe. A bazilika orgonája hazánkban a legnagyobb. Az egyiptomi szakrális teret idéző altemplom 17 méteres falvastagsága szintén a legek számát gyarapítja. A Simor János érsek alapította Főszékesegyházi Kincstár az ország leggazdagabb egyházi gyűjteménye, és a világban is jelentős annak ellenére, hogy az évszázadok során felbecsülhetetlen értéket raboltak el belőle, illetve értékesítettek hadi kiadások fedezésére. A gyűjtemény legrégebbi darabja egy hegyi- kristályba vésett Karoling-ke- reszt, amely Metz városában ké-_ szült 8oo körül. A Békecsók-táb- la XII. századi bizánci munka. A drágakövekkel ékesített koronázási eskükereszt, melyre a XIII. század óta tettek esküt királyaink. Mátyás király drágakövekkel és igazgyöngyökkel díszített, színarany kálváriája, amely az európai ötvösművészet egyik legkiemelkedőbb alkotása (7kg és 72cm magas). Suki Benedek díszes gótikus kelyhe, melyet Erdélyben 1440 körül készítettek. Az esztergomi Várhegy a határon innen és túl élő katolikusok leglátogatottabb zarándok- helye, különösen 1991-től, amióta Mindszenty József hercegprímás bíboros földi maradványai is az altemplomban vannak. A „magyar Sion” a kereszténység történetében kiemelkedően fontos szerepet játszott. Esztergomhoz kötődik az Árpád-ház legtöbb szentje. Talán nincs a világon még egy város, amely ennyi szentnek, ennyi neves egyházi és világi szellemiségnek adott otthont, mint Esztergom. Reméljük a királyvárosnak a jövője is olyan dicső lesz, mint a múltja volt. Irányt a bazilika Duna felöli felirata mutat: QUE SURSUM SUNT QUERITATE. azaz „Isten országát keressétek”! Csonka Fegyvernek A Lévai járásban, Zselíztől mintegy húsz kilométerre fekszik Fegyvernek. Az 514 lakost számláló község 68 százaléka szlovák, 32 százaléka magyar, 54 százaléka római katolikus, 24 százaléka^ evangélikus, a többi lakos pedig református vallású. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy Fegyvernek határa az új kőkortól a római korig folyamatosan lakott terület volt. Ezután a település valószínűleg megszűnt létezni, mivel a régészeti leletek sora megszakad ebben a korban. A község eredetileg egységes volt. Első írásos emléke 1303-ból származik. 1377-ben említik újra, amikor arról történik említés (Petrus de Feduernek), hogy a települést Hont vármegyei nagybirtokos birtokolja. A falu a 15. század elején vált ketté Alsó- és Felsőfegyvemekre. Alsófegyvemek neve először 1446-ban jelenik meg az írásos emlékekben. Ekkor már léteznie kellett Felsőfegyvemeknek is, de csak 1461-ben történik említés róla. A17 században a falut Rudolf császár a horvát származású Theodosius Sirmensisnek ajándékozta. Az ő leszármazottai a Szulyovszky-család tagjai, akik a 19. században nagybirtok-tulajdonosok voltak Felsőfegyvemeken. Mellettük még földbirtokkal bírtak a Plachy-, báró Nyáry-, Majthényi- és Tersztyánszky-családok. A község református temploma 1716-ban épült. Első ízben 1805-ben restaurálták, tornya 1840-ben épült. A templomban őriznek egy 1738-ból szármaszó értékes kelyhet. A település 1806-ban teljesen leégett. A 19. század első felében Alsófegyverneken az Eszterházy grófi nemzetségnek voltak itt birtokai. Ekkor a földek zömét Csanky Aladár, Weis Kálmán, Neuman Adolf és Adler Gyula birtokolta. A 20. század első felében Alsófegyvernek nagyobb részét a református egyházközség művelte. A falu életében nagyon nehezen gyógyuló sebeket ejtettek a második világháborús események. 1946-ban a falu lakosainak egy részét Csehországba deportálták. 1947-ben itt is végbement a lakosságcsere, a re- szlovakizáció viszont eredménytelenül próbált a faluban hódítani. A község 1999-ben elfogadott címere és pecsétje magában hordozza az egykori alsó- és felsőfegyverneki szimbólumokat. Alsófegyvernek 1772-es pecsétjén két egymással szemben álló kétfarkú oroszlán megemelt mancsaikban három búzakalászt tart, míg leereszkedett mellső végtagjaiban szőlőfürt pihen. Az 1801-ből származó felsőfegyverneki pecsét szimbólumában a pázsitból kinövő két kalász között függőleges elhelyezésben csoroszlya és ekevas van. Fölöttük középen egy csillag helyezkedik el. A faluban a kulturális szervezetek csak nehézkesen működnek, de település annál inkább büszke a jól működő vágóhídra, amely hosszú évek óta szállítja az ország különböző részébe hústermékeit. A falu polgármestere Bungyi András, alpolgármestere Deák Tibor. czm Meglepetés a kisújfalusi iskolának Váratlanul érintette a kisújfalusi iskolát az az ajándék, amit a napokban vehetett át a Panta Rhei Kiadó tulajdonosától. Egy decemberi sorsoláson ez az iskola bizonyult a legszerencsésebbnek, így a kisújfaluak kapták a fődíjat, egy számítógépet ajándékba. Mindig törekedtünk arra, hogy tanulóink jól érezzék magukat, és korszerű képzésben részesüljenek szülőfalujukban, - mondta el az iskola igazgatónője, Mészáros Zsuzsanna lapunknak. Legyenek birtokukban az érdeklődési körüknek megfelelő, tudásvágyukat kielégítő és a tanulmányukat segítő könyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak. Ebben a törekvésünkben támogatóink a szülők, akik lehetőségükhöz mérten megvásárolják a pedagógusok által ajánlott, fontosnak tartott könyveket. így tettek akkor is, amikor 2002 augusztusában az iskolában lehetőségük volt megrendelni a Panta Rhei Kiadó gondozásában megjelenésre váró magyar-szlovák, szlovák-magyar kéziszótárt. A megrendelők közt a kiadó 2003 decemberében sorsolást végzett. A fődíj egy számítógép volt, amit iskolánk, a kisújfalusi alsótagozatos magyar tannyelvű kisiskola nyert meg. Tanulóink közül a 3.és 4. osztályosoknak már több éve lehetőségük volt ismerkedni a számítógéppel, hiszen kérésünkre Budaörs testvértelepülés önkormányzata már 1998-ban, a párkányi adóhivatal pedig' 2002- ben ajándékozott 1-1 használt számítógépet az iskolának. Január 28-án Bödök László, a Panta Rhei Kiadó vezérigazgatója személyesen tisztelt meg bennünket, s elhozta a vadonatúj számítógépet számunkra. A tanulók dalcsokorral, versekkel kedveskedtek neki, s rögtön birtokba vették a gépet, amely egész nap működésben volt, mindenki kipróbálhatta. M.Zs- Z.O.
