Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-23 / 16. szám
RÉGIÓ 2004. január. 23., péntek ______ Te leház Esztergomban Tudnak róla? Tudják mi a célja? 1999 márciusától a Töltés utcában a Mária Iskolatestvérek működtetik. A MI HAZUNK ifjúsá- gi és szabadidős központban pedagógusok, testvérek és önkéntesek végzik azt a munkát, amely elsősorban a személyes képességek fejlesztését és a cigány és magyar kultúrával kapcsolatos ismeretek bővítését tűzte ki célul. Zoli (szakács) Nem hallottam a teleházról, bár nem vagyok esztergomi lakos. Azt viszont mindenképpen pozitívumnak tartom, hogy foglalkoznak a romák felzárkóztatásával, és a beilleszkedésüket is elősegítik ezáltal. Sok fiatal csak cselleng az utcákon, mert nincs elfoglaltsága, így viszont hasznosan tölthetik az idejüket. Margó (nyugdíjas) Nem itt élek, de hallottam már a teleházról. Ha jól tudom, a roma gyerekeket akarják felzárkóztatni, amit nagyon jó ötletnek tartok. A fiatal korosztályra kell odafigyelni, hisz ők mindenre fogékonyabbak. De a felnőtt korosztályt is be lehet vonni a programokba. Fontos, hogy a nevelők kitartóak legyenek, ne adják fel és segítségükkel talán sikerül a hátrányos helyzetű fiataloknak kitörniük. László (gépkocsivezető) Hallottam már róla. A várost pozitívabb színben tünteti fel a kezdeményezés, de kevés reményt látok a sikerre. Sajnos a családi közeg nagyon erőteljesen befolyásolja a hátrányos helyzetűek mindennapjait és ettől igen nehéz elrugaszkodni Úgy tudom, a városban lesz még hasonló célú intézmény. Örülnék ha eredményesen működhetne. János (számítógép-kezelő) Még nem hallottam az intézményről. Nehéz kérdés. Sok szülő elvárná, hogy a hátrányos helyzetűek külön iskolába járjanak de véleményem szerint tökéletesen beilleszkedhetnek a társadalomba Szerintem csak rossz és jó ember létezik mindegy, milyen a bőrszíne. Ahol viszont tanítanak roma fiatalokat, ott szükség lenne roma tanárokra Is. így könnyebben elfogadnák a pedagógust a gyerekek Nem kell tartania a bezárástól a muzslai iskolának Illusztráció Fotó: akaree Az aktuális oktatási törvények értelmében bevezetendő fejkvótarendszer sok iskola létét veszélyezteti. A falvakban el kell gondolkodni azon, vajon érdemes-e fenntartani az iskolát, vagy inkább más községbe utaztatják a gyerekeket. Nem így a muzslai iskolában. Nem veszélyezteti az iskola fennállását Muzslán a fejkvótarendszer. Drapák Károly, Muzsla polgármestere lapunknak elmondta, minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy fenntartsák az iskolát. Egyedül a szlovák iskola gyerekei lesznek kénytelenek beutazni Párkányba, itt ugyanis veszteséges lenne csupán néhány gyerekért fenntartani az iskolát. A szülők sem igénylik ezt, hiszen a kisebbeket a nagyobbak amúgy is beviszik Párkányba. A kilencosztályos magyar tanítási nyelvű alapiskolát több mint 140 gyerek látogatja. Drapák Károly elmondta, hogy szeretnék megszólítani a környező falvakat, így például Ebedet, Bélát, Libádot, és igyekeznek meggyőzni a szülőket arról, hogy sokkal érdemesebb Muzslára járatni a gyerekeket, mint Párkányba. A jelenlegi magyar alapiskola még 1914-ben épült. Az épület homlokzatát a magyar címer ékesíti, amire méltán büszkék a falubeliek. Nem elhanyagolható tényező az iskolában folyó kiváló szakmai tevékenység sem. Az iskolában a szlovák nyelvet a Skabela-Bóna módszerrel oktatják. Ez egy olyan alternatív módszer a szlovák nyelv oktatására,- amit magyartanárok fejlesztettek ki az alapiskola alsó tagozatos magyar anyanyelvű osztályai számára. A módszer lényege a beszélgetésen alapuló, képek segítségével történő oktatás. A muzslai iskolában a legelsők között vezették be ezt az alternatív módszert. A matematika oktatása pedig a logika fejlesztésére irányuló Sorobán-módszerrel folyik. Az iskola azzal is büszkélkedhet, hogy a testnevelés a helyi jól felszerelt sportcsarnokban folyik. „Sportcsarnokunkban gyakorlatilag minden labdajátékot lehet játszani. A terem tisztaságára gondnok ügyel. Hideg és meleg vízzel ellátott zuhanyzóink vannak, a tornateremben pedig egyáltalán nem fenyeget balesetveszély. A számítógépes tantermünk 11 számítógéppel felszerelt, tehát nem kell egymásra várniuk a gyerekeknek” - mondta a polgármester. Az iskola más intézményekkel is tart kapcsolatot. Szlovákiában a Besztercebánya közelében levő Borosznóval, Magyarországon pedig Pilisszentlászlóval, Kápolnásnyékkel, Mogyorósbányával, Nyergesújfaluval, valamint a vajdasági Muzslyával. „Az év folyamán nyelvtáborokat szervezünk Brusznóban, Kápolnásnyéken pedig úszótanfolyamokat. Kápolnásnyékkel továbbá gyerekcsere-akciót folytatunk, ami úgy zajlik le, hogy egy-egy tanuló egy hétig Kápolnásnyéken jár iskolába. Családoknál vannak elszállásolva, akik különféle programokat készítenek számukra. Biztosítjuk a síoktatást is olyan mértékben, hogy a szülők akár 3-4 alkalommal is elküldhetik gyermekeiket síelni. Rendelkezünk saját iskolabusszal is, ami ingyen és bérmentve szállítja be a gyerekeket az iskolába. Szintén ezzel szállítjuk az iskolásokat a különféle versenyekre is. Ami az osztálykirándulásokat illeti, féláron számoljuk az útiköltséget” - tájékoztatta lapunkat Drapák Károly. czm Három utcát aszfaltoznak- Letkés Letkésen a polgármesteri hivatal tervei szerint 2004 májusáig ismét aszfaltburkolattal fognak ellátni három utcát. Kovács István, Letkés polgár- mestere lapunknak elmondta, hogy a munkálatokhoz szükséges közel 29 millió forintot még tavaly decemberben nyerte a település a Regionális Fejlesztési Tanácstól. A tervek szerint a Rákóczi, a Béke és a Május 1. utcát fogják leaszfaltozni, hogy ezáltal is könnyítsék az itt élők életét. Letkés Önkormányzata januárban a település költségvetésén dolgozik, amelyet szeretnének a jövő hét végére tető alá hozni. Az önkormányzat tervei között szerepel az is, hogy a Letkés-Szalka közötti határátkelőt nemzetközivé nyilvánítsák és naponta 24 órán keresztül tudják majd használni az utazók. A csatlakozás miatt megnövekvő teherforgalmat is korlátozni szeretnék. A szándékok szerint csak a 3,5 tonnás össztömegnél nem nehezebb járműveket engednék majd át a határon. Akaree Egymilliárdos keret a megyei Munkaügyi Tanácsnak Csaknem egymilliárd forintnyi decentralizált foglalkoztatási alappal gazdálkodhat ebben az esztendőben a Komárom-Esztergom megyei Munkaügyi Tanács, amely késlekedés nélkül, máris döntött a pénz felosztásáról - mondta Pöcze Péterné sajtóreferens. A keret csaknem 27 százalékát a közhasznú foglalkoztatás támogatására, 23 százalékát a munkaerőpiaci képzésekre, majdnem 20 százalékát a pályakezdők foglalkoztatásának támogatására, 15 százalékát a tartósan munkanélküliek munkába helyezésének ösztönzésére, 7 százalékát megyei kezdeményezésű munkaerőpiaci komplex programok támogatására, 4 százalékát az önfoglalkoztatás, illetve a vállalkozóvá válás támogatására fordítja a megyei munkaügyi központ. A testület által elfogadott egységes mérlegelési és bírálati szempontrendszer egyebek mellett biztosítja, hogy érvényesüljön a hátrányos munkaerőpiaci rétegekhez tartozók elhelyezkedési esélyeit javító erőteljesebb támogatás. Kiemelt támogatásokra jogosultak azok, akiknek családjában mindkét szülő, nevelőszülő munkanélküli, vagy akik egyedül nevelik gyermeküket, a tartósan, több mint egy éve folyamatosan regisztrációban lévők, a 45 év felettiek, a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek, a magukat a roma etnikumhoz tartozónak vallók s a rendszeres szociális segélyben, valamint jövedelempótló támogatásban részesülők. gk Megváltozott ízlés Gál Kata írása Azt hiszem nagyon aktuális mostanában, a kultúra napja környékén kortárs költőinkről, íróinkról beszélni. Mindig is foglalkoztatott a kérdés, hogy vajon milyen értéket képviselnek ők manapság, mi az az eszme, aminek a szolgálatába állítják tehetségüket. Mert. hogy tehetségesek, azt el kelI ismerni, ugyanis nem mindenki képes arra. hogy vers vagy próza formájában leírja gondolatait, érzéseit. Aki írt vagy ír verseket, nagyon jól tudja, hogy igenis szellemi szinten megterhelő az írás. De nem látom értelmét, célját műveiknek. Nem tartom magam irodalombúvámak, de jól ismerem nagyjaink életét és alkotásait. Nincs olyan messze a XX. század, amikor olyan jeles „koponyák" éltek és alkottak, mint Szabó Lőrinc, Pilinszky vagy József Attila. Hol vannak a mai költők hozzájuk képest? Hogy változhatott ekkorát a világ, az ízlés, hogy kortársakat olvasva értetlenül állok egy-egy vers előtt. Nem értem, egyszerűen nem fogom fel, hogy miről írnak, mit akarnak nekem mondani. Nem adnak semmilyen plusz felemelő élményt, netán katarzist. Nem hiszem el, hogy ennyire kiüresedett lenne a XXI. század. Nagy visszhangja volt az októberben kiírt Édes anyanyelvűnk című pályázatnak, mivel a felajánlott díjak, noha megoszthatók, milliós nagyságrendűek. Több írószervezet is kifejezte nemtetszését, mivel manapság az írói honoráriumok jelentősen elmaradnak ettől az összegtől. Az biztos, hogy egy ilyen pályázat nyertesének, nem lennének anyagi gondjai a következő kötet megírása során, és ezzel ügy éreznénk végre, hogy elismerik a szellemi tevékenységet. De nem hiszem, hogy a pénz a lényeg. Hiszen tudjuk, hogy például Berzsenyi Dániel is éjjel, munkája befejeztével alkotott, és, hogy csak a legnagyobbak - miután befutottak - tudtak megélni az írásból. En hiszem, hogy sok ismeretlen remekmű lapul ismeretlen emberek fiókjaiban, és talán ez a pályázat a nagy lehetőséget számukra. Mert nekem már elegem van az értéktelenségből, és nem akarom hinni, hogy minden ennyire dekandens. Küszöbön az iskolaválasztás Hamarosan dönteniük kell az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulóinak, hogy hol szeretnék folytatni tanulmányaikat megyénkben. A jelentkezési lapokat február 13-ig továbbítják a középfokú intézményeknek az általános iskolák. A tanulók többsége egyelőre még nem tudja eldönteni, hogy később milyen szakmában szeretne dolgozni, a választásban a középiskolák által szervezett nyílt napok, a különböző kiadványok segíthetnek. A diákok akár több intézményt és szakot is megjelölhetnek. Húsz éve város Dorog Egész éves rendezvénysorozattal ünnepli meg Dorog, hogy a település 20 évvel ezelőtt nyerte el a városi rangot. Az első ünnepi rendezvény egy január 24-én tartandó bál lesz. amelyre a várossá nyilvánítás évében születetteket hívja meg az önkormányzat. A későbbiekben a lencsehegyi bánya bezárása apropójából emlékművet állítanak. Az emlékmű tervének elkészítésére három művészt kért fel az önkormányzat, melyről februárban döntenek majd. „Bál a városért” jótékonysági program Bál a városért címmel jótékonysági estet rendeznek Dorogon a József Attila Művelődési Házban január 31-én. A rendezvény bevételét a pilismaróti gyermektábor fejlesztésére ajánlják fel a rendezők. A bált Tittmann János polgármester nyitja meg, ezt követően pedig a közönség elé lép a Tyúk Színház két frontembere, Laár András és Dolák Saly Róbert. összeállította: gk Hídőr-pályázat A párkányi származású, jelenleg Svájcban élő Frühauf Károly által világviszonylatban meghirdetett művészeti-alkotói projekt keretében idén először költözik be a hídőri rezidenciába az a művész, aki majd naplót vezet a Mária Valéria hídról. Az illető megfigyelőként és ötletgazdaként vesz részt a párkány-esztergomi régió kulturális és szellemi életében, de az itt élők mindennapjaiból is merít majd ihletet művészeti produktum, könyv, film. képzőművészeti alkotás létrehozásához. Az idei hídőrt maga az ötletgazda választja ki a mostanáig beérkezett huszonkét pályamű alapján, s ő állja a híd- őr ösztöndíját, vagyis egyévi itt-tartózkodásának költségeit is. A hídőr lakhelye az EU-csatlakozás időpontjára megnyíló város- és régiótörténeti múzeum épületében lesz, amin már javában dolgoznak. Himmler Györgytől, a párkányi képviselő-testület kulturális bizottságának elnökétől megtudtuk, jövőre már a beérkezett pályamunkákat egy párkányi-esztergomi szakkuratórium bírálja el. s ők választják ki a következő hídőrt is. Idén amerikai, japán, kanadai, ausztrál, nigériai, szerb, spanyol sőt thaiföldi művészek is adtak be pályaműveket, főként fotósok, képzőművészek és filmesek. A nyertes, vagyis az első hídőr legkésőbb április 30-án vagy május elsején, tehát az uniós csatlakozás időpontjában mutatkozik be személyesen a párkányiaknak. gk
