Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-23 / 16. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból. Ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek:

62 Ft / 8,5 Sk

II. évfolyam, 16. szám 2004. január 23., péntek

Zelma, Rajmund

(Szí. Emerencia, Emese és Zelma napja)

Főszerkesztő-helyettes: Horváth Balázs • Szerkesztők: Kotier Péter (szlovákiai bel- és külpolitikai. Bartal Tímea (régió) • Fömunkatársak: Oravetz Ferenc (szlovák hírek). Nagy Balázs (sport). Váczy H. István (kultúra) • Munkatársak: Árpási Károst, Bukovics Krisztián, Eprese József. Gál Kata, Mvz-iay • Művészeti vezető Bakige P. Szeder *

Tervezőszerkesztő: Agfahli Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jásrberényiné Kárász Krisztina ■ Szerkesztőség: 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Esztergom. Ptrstafiók 233. telefon: +36 (33) 500-75Q telefax: +36 (33) 500-75Q e mail: hidlapfriesztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4.. telefon: +36 (33) 510-040 ■ Felelős kiadó: Kipite Ferenc igazgató* Terjesztési vezető. Horváth Gábor • Hirdetésfelvétel: Skeindl Bakáét, 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. Kézir^okat. fényképeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. • Terjeszti a Magyar Fbsta RL. Rábahtr Rt., Buvihir Rt., valamint az alternatív teljesítők. ■ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél, a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.1, felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató.

Húsba vágó

A magyar hús monnyon le! - rikoltotta az ámerikánus vidék- fejlesztési és mezőgazdász minisztérium szakhatósága, ide, vazze, nem kűtök több hangérien békönt, csempéssze a Picket bőröndben a mátészalkai Kohn bácsi, ha a rokonokhoz repül. (Miután ujjlenyomatot vettek tőle, leigazolták eboltásának érvényességét, és benézett a proktológus oda, ahova kell, hogy nincs-e ott esetleg eltérített repülőgép.)

Az „imprlsta”, militarista, „az anyja, nincs rajta sapka, lerohanom” álomország (rémálomország) állat-egészségügyi és élelmiszer-higiéniai hiányosságokra hivatkozva beintett a magyar húsexportőröknek, megfosztva állampolgárait az innen származó sonkák és szalámik élvezetétől. Egyél hazait, adták ki a jelszót, a hemberger tápláló, egészséges, és a kontinensük - kerge - marháiból darálják a zsemlyébe, aki hülye, velük tart. Önmagában nem rengeti meg húspostánkat az intézkedés, éves exportunknak mindössze öt százaléka kerül a tengerentúli ábécékbe. Ám tilalom a magyar alapanyagokból készülő olasz sonkákra is vonatkozik, s ha figyelembe vesszük, hogy a távol-keleti nagy piacok is az amerikai szabványokat követik, akkor már durcá- sabb az intézkedés ránk vonatkozó kicsengése A kitiltás oka egyébként nem az, hogy a magyar malackák netán ódzkodnának a tusolástól, pláne, hogy a fertőtlenítés során már az égi vályúnál röfögnek, hanem bizonyos minőségbiztosítási hiányosságok. Bizony, a minőségbiztosítás című blöff tett be - sok gondunk lesz még vele a puniós csatlakozáskor, károg fel bennem a hízott varjú. De ez más tészta (hogy az élelmiszereknél maradjunk). Mivel a gyakorlati megoldások híres mestere vagyok, a magam részéről rögvest tilalmat jelentek be az amerikai árukat illetően. Torkig vagyok ugyanis például a számítógépemen céltalanul kószáló USA-szoftverekkel, a rövid szavatosságú tartósnak hazudott műszaki termékekkel, az igénybevételt nehezen tűrő ruházati árukkal. Ott rohadjon meg az ámerikánus ipar, ahol van! Csak azt nem tudom, pontosan hogyan kellene érvényesíteni a tilalmat. Merthogy minden amerikai terméken az virít: made in Taiwan, Hongkong, China. Hogy az élelmiszereknél maradjunk: bosszúm falra hányt borsó.

Yaist

HU ISSN 1785-0592

04023

Két új híd lehet Ister-Granum Eurorégió területén- Ister-Granum Eurorégió Szerdán a párkányi polgármesteri hivatal tanácstermében ülésezett az Ister- Granum Eurorégió. A Meggyes Tamás esztergomi polgármester vezette tizennégy tagú elnökség ülésének egyik legfontosabb napirendje az eurorégió Ipolymenti területeinek a folyón átívelő összeköttetését biztosító hidak és azok forgalmának tervezéséről szóló előterjesztés volt.

A Főmterv Rt. forgalomtechnikai irodájának vezetője, Fábry György bemutatta az Ipoly átkelőinek történetét, a meglévő infrastruktúra és a forgalom fejlesztésének, azon keresztül a szállítási, kereskedelmi, ipari és más területeken tervezhető fejlődésnek paramétereit, ' amelyeket vizsgálva kijelölhető az építendő

hidak helye. Fábry György elmondta, hogy az ötvenes évekig számított „történelmi” idők során körülbelül negyvenhét híd szolgálta a folyó mai határokon futó szakaszán a forgalmat. Ezeken a területeken vizsgálták meg az egykori hidak, töltések, bekötőutak jelenlegi állapotát.

Az ülésen Beller Roland, a

részvénytársaság munkatársa ismertette azoknak az elképzelhető hidaknak a költségvetési számításait, amelyek megépítése a szállítás és a térség gazdaságának fellendülése szempontjából a legszükségesebbeknek tekinthető. A vizsgálat során az Ipoly határszakaszát nyolc körzetre osztották, az

egyes hidak megépítése után feltételezhető forgalmi változások hatósugara szerint. A tervező a négy legjobb térségi hatást kifejtő híd részletes koncepcióját mutatta be. A tervben szereplők közül a második és a harmadik az Ister-Granum Eurorégió területén van. A korábban is átkelési lehetőséggel rendelkező településeket, Helembát és Ipolydamásdot összekötő új híd mellett a Vámosmikola-Ipolypásztó híd megvalósításának lehetőségeit, és becsült költségvetését ismertette a Főmterv Rt. munkatársa.

Az elnökség tagjai úgy döntöttek, hogy két tervezetet terjesztik az eurorégió február 4-i közgyűlése elé. Megkeresik és áttekintik a megépítéshez igénybe vehető Európai Uniós támogatási pályázatok kínálta források bevonásának lehetőségét.

ÁK

Lapozó

VITA AZ EU PÉNZ- ELOSZTÁSÁRÓL

.....2. oldal

VES

ZÉLYBEN A SULINETPR0GRAM :................3. oldal

NAGYMAROS...........4. oldal

20 ÉVE VÁROS DOROG........................5. oldal

NA

PI BULBÁR...........7 oldal

JÓ

L SZEREPELNEK AZ ESZTERGOMI ASZTA- LITENISZEZŐK.......8. oldal

A kormányválság fékezi a kisebbségi nyelvhasználat rendezését- Szlovákia A 2001-es népszámlálási adatok alapján Szlovákiában 501 olyan település létezik, amelyben a magyarok számaránya meghaladja a nemzetiségi nyelvhasználatot engedélyező 20 százalékos küszöböt. Korábban 512 volt, de mivel 14 helységben 20 alá csökkent, háromban (Belény, Ebed és Leszenye) pedig fölé emelkedett, összesen 11 településen szűnik meg a hivatalos magyar nyelvhasználat.

A számarány csökkenése a következő településeket érinti: Magyaréziget (Szenei járás), Nagykálna, Garamlök és KisóCsáky addig nem terjeszti a kormány elé javaslatát, amíg nem rendeződik a

kormányválság

vár (fnindhárom Lévai járás), Tild (Nyitrai járás), Vágsellye és Felsőkirályi (Vágsellyei járás), Gömörlipóc, Szilistye és Zeherje (Rimaszombati járás), Kehenyec és Nagyida (Kassa- vidéki járás), Kistornya és Új- hely (Tőketerebesi járás).

A 14 község földrajzi elhelyezkedését szemrevételezve egyértelmű, hogy ezek a települések a magyar nyelvhatáron találhatók, Tild pedig a Nyitra melletti nyelvszigethez tartozik. A statisztikai adatok szerint a magyarok számaránya ezeken a településeken már korábban is 20-25 százalék körül volt. E települések másik közös vonása az évtizedek óta hiányzó magyar iskola. Szociológiai felmérések bizonyítják, hogy a beolvadás szempontjából ezek a nyelvhatáron húzódó települések a legveszélyeztetettebbek. Az iskola megszűnésével törvényszerűen vajúdnak, majd végül elhalnak a magyar intézmények. Gyakoribbak a vegyes házasságok is és a születendő gyermek már rendszerint szlovák nemzetiségű lesz. E beolvadási folyamat következtében a község folyamatosan átveszi a többség nyelvét. Míg a 80-90 százalékos magyar részarányú falvakban az asszimiláció két-három százalék, a 20-25 százalékos kisebbségben élő településeken a magyarok fogyása ennek többszöröse és tíz év alatt a szociológiai felmérések szerint elérheti a 20 százalékot is.

(folytatás a 2 oldalon)

Szerdán kezdte el tárgyalni az Európai Parlament külügyi bizottsága azt a bővítési jelentést, amelyet az Európai Bizottság novemberi országjelentéseivel, illetve a csatlakozó országok felkészültségével kapcsolatban Elmar Brok raportőr terjesztett be. A német kereszténydemokrata Elmar Brok által javasolt szöveg szerint a magyar gazdaság teljesítménye

Az Unió szerint hanyatlik a magyar- Magyarország Az Európai Parlament a magas államháztartási és külkereskedelmi mérleghiány csökkentésére szólítja fel Magyarországot abban a jelentéstervezetben, amelyet szerdán kezdett el tárgyalni a strasbourgi testület külügyi bizottsága Brüsszelben. Á dokumentum megállapítja, hogy a magyar gazdaság teljesítménye hanyatlóban van.

tavaly hanyatlott. A magas államháztartási és külkereskedelmi deficit aggodalomra okot adóvá vált, és ezt meg kell oldani - fogalmaz a legújabb EP-jelentés első tervezete, amelynek hazánkkal foglalkozó részét a portugál Luis Queiró készített. Ebben külön is felhívják a figyelmet a novemberi országjelentésben megfogalmazott sürgős feladatokra az agrárszektorban. Ezek a kifizetőügynökség felállítására, a vidék- fejlesztési intézkedésekre, az integrált irányítási és ellenőrzési rendszer kiépítésére, illetve a vágóhidak közegészségügyi követelményeire vonatkoznak.

A jelentés általános része valamennyi tagjelöltet felszólítja arra, hogy ne csökkenjenek az európai követelményeknek való megfelelés elérésére tett erőfeszítéseik, különösen az érzékeny területeken.

gazdaság

Ilyen érzékeny terület a kisebbségek kérdése. A tíz csatlakozó országról készített bizottsági jelentés mindössze a jogalkotási feladatok három százalékánál állapított meg súlyos problémákat. Az EP-jelentés tervezete fokozottan felhívja a figyelmet a növekvő munkanélküliségre, az egyenlőtlenségek és a társadalmi kirekesztettség fokozódására, és külön-külön is felszólítja a csatlakozó tagállamokat a területükön tapasztalható, növekvő regionális különbségek kezelésére.

A jelentéshez az EP külügyi bizottságának tagjai február 3-ig nyújthatnak be módosító javaslatokat, amelyekről a testület február

19-én fog majd szavazni. A tervek szerint a márciusi strasbourgi ülés fogadja majd el a jelentést, amely az utolsó átfogó uniós értékelés lesz a májusban csatlakozó országokról a belépés előtt.

Forrás: Hír TV ÁK

Horn Gyula és Schmitt Pál négyszemközt

— Magyarország - Horn Gyula és Schmitt Pál az európai parlamenti választásokat megelőző kampányról négyszemközt egyeztet egymással. A Horn Gyula által kezdeményezett találkozótól a két nagy párt választási listáinak előkelő helyein szereplő politikusok a közéleti viták hangnemének javulását is várják.

Az MSZP választási listájának második helyén szereplő Horn Gyula a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy azért kezdeményezte a találkozót Schmitt Pállal, mert a júniusi voksolás különleges esemény, amely lehetőséget nyújt arra, hogy közös hangot találjanak a magyar közélet szereplői, és együtt képviselhessék nemzeti érdekeinket Brüsszelben és Strasbourgban. Horn szerint a kampány stílusa és tartalma lesz a megbeszélés legfontosabb témája, és reményét fejezte ki, hogy rendszeressé válik majd a konzultáció, mivel Schmitt Pált nyitott embernek ismeri, aki nem rabja a dogmáknak. Horn Gyula úgy véli, a találkozó kedvezően hat majd a közéleti viták hangnemére is. Schmitt Pál örül a megkeresésnek, és ő is úgy véli, hogy a megbeszélés segíthet a választási kampány hangvételének normális keretek közé szorításában. ák