Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-21 / 14. szám
Felsőoktatási reformkoncepció A jövő hónapban a kormány elé terjeszti a felsőoktatási reformkoncepciót az oktatási tárca. Az új képzési szerkezet lényege, hogy a jelenlegi duális - főiskola és egyetem - struktúrát felváltaná a lineáris, ciklusos oktatás. A felsőfokú alapképzési ciklust az úgynevezett mesterképzési ciklus követi majd. A javaslatról a következő hetekben egyeztetnek a szakcsoportok képviselőivel, majd a Magyar Akkreditációs Bizottsággal együttműködve megkezdődik a követelmények kidolgozása és egyeztetése. A rendszerváltást követően a magyar felsőoktatás is alapvetően új kihívásokkal szembesült, amelyekre válaszul a folyamatosan változó társadalmi - gazdasági környezettel összhangban több reformkoncepció is született. A magyar felsőoktatás egyik legfontosabb jellemzője a tanulni vágyók számának ugrásszerű emelkedése. 1998 és 2002 között több, mint 30 százalékkal növekedett a hallgatói létszám. 1990 és 2002 között a felsőoktatásban tanulók létszáma közel a négyszeresére emelkedett. A hallgatói mobilitás és tanszabadság kiteljesítésének eszközeként a 90-es évek végére megteremtődtek a kreditrendszerre való áttérés jogszabályi alapjai és a bevezetés formális feltételei. A magyar felső- oktatás azonban alapvetően még mindig duális szerkezetű. Az elkülönült főiskolai és egyetemi szintű képzés részaránya a nappali tagozatosok esetében egy évtizede közei állandó, hozzávetőleg 50-50 százalék. Az egységes európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozást szolgáló lineáris, többciklusú képzés kiépítésének a kezdetén tartunk. Az erőteljes létszámnövekedéssel és a permanens tanulás jelentőségének felismerésével párhuzamosan jelentősen megváltozott a hallgatók megoszlása a különböző tagozatok között, erőteljesen nőtt az esti és a levelező, illetve a távoktatási hallgatók aránya. Hamarosan megvalósuló EU-tagságunk, a „Bolognai Folyamat”-hoz, illetve az európai felsőoktatási térséghez történő csatlakozásunk következtében a magyar felső- oktatás „nemzetköziesedése” tovább mélyül. A felsőoktatási piac határokon túli megnyílása, a versenyhelyzet teljes átalakulása mind tartalmi, mind finanszírozási vetületben új feladatokat jelent. Felsőoktatásunk számos ponton elmarad a korszerű trendektől. Elsősorban az oktatás tartalma és formái gyakran nem felelnek meg a mai követelményeknek. A rendszer állami finanszírozása rugalmatlan, egyszerre jelenik meg benne a szűkösség és a pazarlás. Az állami irányítás túlközpontosított, sokkal inkább jellemzi a heveny problémák megoldása, mint az átgondolt, stratégiai tevékenység. A felsőoktatás nem készült fel a „rászakadt” tömegoktatási feladatokra, a jelenlegi rendszernek alig van olyan eleme, amely kompatibilis lenne a minőségileg elfogadható színvonalú, versenyképes tömegoktatás követelményeivel. A felsőoktatási rendszerből hiányzik az a lépcső, amely a felkészületlen (középiskolából érkező) inputot szűrné, és elvégezné a felzárkóztatás feladatát. Az erőforrások és a működés problémái miatt alacsony színvonalúak a képzést kísérő szolgáltatások és gyakorlati képzések. Sok a korszerűtlen oktatási módszer, ebből következően a végzettek tudásszerkezete nem felel meg a korszerű tudástársadalom és munkaerőpiac elvárásainak. A korai specializáció, a szakburjánzás mértéktelen társadalmi károkat okoz. 17 éves korban kényszerül a tanuló pályát választani, amikor motivációi még nem alakultak ki. A felsőoktatási képzés piramisszerkezete egészségtelen, az egyetemi képzés már ma is aránytalanul széles. A magyar felsőoktatás erősségei közül a legfontosabb, hogy az intézmények nagy része kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, a különféle programok révén már korábban bekapcsolódott a felsőoktatás és kutatás nemzetközi hálózatába. Bolognai Nyilatkozat 1999-ben Magyarország is aláírta a nyilatkozatot, amely egy egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremtését tűzte ki célul. Az alapvető cél az, hogy egységes elvek alapján az életen át tartó tanulás jegyében megteremtsék a kétciklusú képzési rendszert, amelyhez harmadik ciklusként csatalakozik a doktori képzés. Ebben a rendszerben a diplomák kölcsönösen elismerhetők, a hallgatói és oktatói mobilitás kiszélesedik, így a hazai felsőoktatás szerves részévé válik az Európai Felsőoktatási Térségnek. A hallgatói mobilitást, a permanens tanulás feltételrendszerét megteremtő hazai felsőoktatás javítja az ország versenyképességét. A magyar felsőoktatás képzési szerkezetének átalakítása mindenekelőtt a képzés lineárissá (ciklusossá) tételét követeli meg. A jelenlegi duális képzési struktúrát felváltó lineáris képzés egymásra épülő ciklusokból áll. Ebben a szerkezetben lehetővé válik, hogy a felsőoktatással szembeni tömeges igényt az első ciklus egy általánosabb, átfogó és a munkaerő-piaci szempontoknak jobban megfelelő, a jelenleginél rövidebb idejű képzés fogadja, illetve vezesse ki a munkaerő-piacra. Ez a ciklus kell, hogy alkalmas legyen a különböző és egymáshoz képest is eltérő felkészültséggel érkező hallgatókat szintre hozására és az arra alkalmasakat felkészítse a következő ciklusban való sikeres tanulmányokra. Az első képzési ciklus, amelyet nemzetközileg bachelor-nak ismernek (magyar elnevezése felsőfokú alapképzés), hat szemeszterből áll. A képzés végén diplomamunka és záróvizsga nyomán felsőfokú alapfokozatot és valamely, az adott képzéshez társítható szak- képzettséget lehet megszerezni. A második képzési ciklus, nemzetközi terminológiában master (magyar elnevezéssel mester- képzés), az alapképzés utáni, arra épülő négy szemeszteres képzés. A képzés végén mesterfokozatot és szakképzettséget igazoló mesteroklevelet lehet szerezni. A harmadik képzési ciklus a doktori képzés, a mesterképzés utáni hat szemeszteres képzés, amely tudományos doktori fokozat megszerzésére készít fel. A nyilatkozatot aláíró 38 ország miniszterei 2003-ban úgy döntöttek, hogy a ciklusos képzés bevezetését előrehozzák 2005-re. Ha a magyar felsőoktatás gyengeségeinek kiküszöbölésére elmaradnak vagy késlekednek a hatékony reakciók, az Európa felé történő nyitás komoly veszélyeket rejt magában, ha hibásan alakítják ki a hazai felső- oktatási stratégiát, elmulasztva a szükséges modernizációt. Magyarországnak a lehető legrövidebb időn belül olyan felsőoktatással kell rendelkeznie, amely lehetőségeinek maximális kiaknázásával jelentős mértékben szolgálja hazánk gyorsabb és hatékonyabb beilleszkedését a fejlett országok közösségébe. A korszerű felsőoktatás a hallgatók számára nagyobb esély- egyenlőséget teremt már a választott képzési programokba történő bejutásnál is, valamint magas színvonalú, a globális munkaerőpiacon is elismert készségeket és képességeket eredményező képzési kínálatot nyújt, - a munkaadók számára kiképzett, korszerű tudással bíró, kvalifikált szakembereket ad. A tervezett képzési reform csak akkor számíthat sikerre, ha egyidejűleg az egész rendszer működését érinti. GK Pilisszentlélek Esztergomtól néhány kilométerre Dobogókő felé a völgykatlanban fekszik Pilisszentlélek, a közigazgatásilag Esztergomhoz tartozó csendes kis település. Tulajdonképpen két helység egyesítéséből keletkezett: az egyik neve Huta, a másiké Szentlélek volt. A 18. században még Hutaszentlélek néven emlegették. A huta név egy üveghutára utal, a Szentlélek nevezet pedig az itteni pálos kolostor emlékét őrzi. A tájék eredetileg királyi vadászterület volt, amit !V Béla 1263-ban adott a pálosoknak. A falu lakossága a török időkben teljesen kipusztult. A török kiűzése után a birtokrenoezések a pesti pálosoknak juttatták a területet, akik szlovákokkal telepítették be. Lakosai főként szőlő- termeléssel, mészégetéssel és favágással foglalkoztak. A 19. század elejéig üveghuta is működött itt. A község előtt, a mű- úttól északra a Szentléleki-patak völgyét a középkorban halastógát zárta el, amelynek magassága a völgy legmélyebb pontján meghaladta a négy métert is; itt lehetett a zsilip. Itt egy csatorna maradványai is kivehetők, ami feltehetően a malomnak biztosította a vizet. A gát alatt, a patak északi partján lehetett eredetileg a középkori falu. A középkori pálos kolostor romja a községtől északra, egy domboldalban fekszik. A kolostor az 1526 utáni évtizedekben pusztulhatott el, kőanyagát részben a falu akkori házainak felépítéséhez használták fel. Pilisszentlélek - adottságai révén - népszerű kirándulóhely. sem Dobogókő Hétszáz méter lapos hegytető Dobogókő, amely Budapest és Esztergom között körülbelül félúton fekszik. Ülésezett a Városfejlesztési Bizottság A Pilis egyik legkedveltebb téli-nyári kirándulóhelye. 1898-ban itt készült el az ország első középhegységi turistaháza, amelyet Eötvös Ló- rándról neveztek el, akinek nemcsak a magyar tudomány, hanem a magyar turistamozgalom fellendítése terén is nagy érdemei voltak. A fából épült turistaház sporttörténeti emlékhely; közelében áll az 1906-ban épült nagyobb kő- menedékház, amelynek megépítését az ugrásszerűen növekvő turistaforgalom tette szükségessé. Dobogókő nevét a néphagyomány a csúcson álló kővel hozza kapcsolatba, amely - állítólag - megdobbantva olyan kongó hangot ad, mintha üres lenne a hegy belseje. Másutt dobogónak a hegygerinc kiszélesedő, ellaposodó részét nevezik. Nevének eredetétől függetlenül a dobogókő pompás kilátóhely: a meredek szikla pereméről belátható a Pilis északi része, egészen a Dunáig. Dobogókőn található az 1972-ben épült Nimród-szálló, a mai BM- üdülő. A sífelvonót és a lesik- lópályát a szállótól kb. 150 méterre találjuk - Dobogókő hozzávetőleg hat évtizede a magyar sísport egyik központja, ami részben a kedvező terepnek, részben a jó hóviszonyoknak, de a fővároshoz való közelségnek is köszönhető. sem Hétfőn tartotta évi első ülését a Városfejlesztési Bizottság. Az előterjesztett napirendi pontok közül a legtöbb témában döntés született. így határoztak az autóbusz viteldíjakról, valamint a Széchenyi-tér sétálóutcává történő átalakításával kapcsolatos helyiségek bérleti jogának rendezéséről is. A Vértes Volán Rt. benyújtotta javaslatát a 2004. évi helyi autóbusz-közlekedés tarifaváltoztatásával kapcsolatban. Az árkiegészítésről és az általános forgalmi adóról szóló törvények módosulására, az utasszám várható csökkenésére, a működési költségek növekedésére, valamint 1 darab autóbusz felújítási költségére való hivatkozással 19,4 százalékos tarifa- emelés elfogadását kérte a képviselő-testülettől. A bizottság azonban csak az infláció mértékének megfelelő 6 százalékos tarifaemeTovábbra sincs influenzajárvány megyénkben. Az influenzafigyelő szolgálat előző heti adatai nem számoltak be tömeges megbetegedésekről, de emelkedés mutatkozik az influenzaszerű megbetegedésekben. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei inlés elfogadását javasolja a testületnek. Döntés született a Széchenyi téren található, nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérleti szerződésének felülvizsgálatáról is. A képviselő-testület határozatának értelmében a Széchenyi teret és környezetét egy mediterrán hangulatú, sétáló utca jellegű ingatlan-együttessé kívánják átalakítani. Ennek megfelelően a teret ölelő épületekben olyan kávéházi, éttermi és egyéb szolgáltatás jellegű funkciókat kell kialakítani, amelyek a térre kiépülve nemcsak turisták, hanem a helyi lakosok számára is kellemes környezetben történő társasági életre nyújtanak lehetőséget. A téren található, nem lakás céljára szolgáló önkormányzati tulajdonú helyiségek a megvalósítható funkciók kikötésével pályázati úton kerülhetnek bérbeadásra, meghatározott öt éves időtartamra. A pályázatban a bérleti díj mértékét is meg kell határozni, amelynek megfizetését a pályázóknak kell vállalniuk. gk tézetének sajtóreferense, dr. Kálmánná Kiss Ilona elmondta: a megyében sokan adatták már be eddig is az oltásokat, de az egészségügyi szakemberek továbbra is ajánlják a vakcinát. Oltóanyagot igényelhetnek a háziorvosok, mert még rendelkeznek tartalékokkal. gk Nincs influenzajárvány Komárom-Esztergom megyében X
