Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)

2004-01-20 / 13. szám

frídlap JOBB PART 2004. január. 20., kedd ______3. A tegnap délelőtti havazás csak ijesztgette az embereket és főleg a hó eltakarítását vég­ző cégeket, munkásokat, de az elkövetkező napokban újabb hóesést ígérnek a meteorológu­sok (tudják: libben-lebben hull a pelyhes, patyolába bugyolál- gat innen-onnan - ahogyan Szi­lárd bá' fogalmaz). Szóval hó lesz, és amennyiben egy centi­nél több esik belőle - márpedig erre minden esély megvan -, akkor fejetlenség, kapkodás, torlódás és elakadás is lesz. Úgy tűnik, hogy soha nem ta­nulunk az előző évek hiányos­ságaiból, és ezért minden esz­tendőben komoly gondokat okoz a legkisebb hóesés is. Persze nem jut rá elég pénz - erre se -, ezért maradnak a ré­gi munkagépek, amelyek üzembentartása nem olcsó fel­adat, ennek köszönhetően ma­radnak az eddig megszokott té­li útviszonyok, nekünk pedig a következtetés levonása: amíg csúszik a géppark felújítása, addig csúsz(kál)hatunk mi is. Marad a csúszkálás Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Indul a 4-es metró-beruházás Tegnap délelőtt Demszky Gábor főpolgármester, és László Csaba pénzügymi­niszter aláírta azt a 194 mil­liárdos szerződést, amely biztosítja a 4-es metró meg­épülést. Az aláíráson megje­lent Csillag István gazdasági miniszter, és Aba Botond, a BK'7 - érigazgatója. Demszky Gábor hat éven be­lük másodszor írja alá a magyar pénzügyminiszterrel a 4-es met­ró megépítéséről szóló szerző­dést. A főpolgármester „törté­nelmi jelentőségűnek” nevezete a dokumentum aláírását, majd hozzátette, hogy az új metróvo­nal Budapest számára a fejlő­dés záloga, mert átjárhatóbbá teszi a várost. Véleménye sze­rint a metróépítés az egyik leg­fontosabb városfejlesztési esz­köz, ráadásul továbbgyűrűző hatása is lesz az egész országra. Tegnap délelőtt elkezdődött egy folyamat, amelynek ered­ményeképpen 2008. decem­ber 31-ig elkészül a 74 kilomé­ter hosszúságú, 10 megállóból álló metróvonal. A munkálatok az év második felében kezdőd­nek a Baross térnél, de alapve­tően ez az év a tendereltetéssel fog telni. A szerződés aláírásá­val a főváros és a kormányzat közötti politikai viták és aka­dályok lezárultak. Az engedé­lyezés kapcsán Demszky meg­jegyezte, reméli, hogy a bürok­ratikus akadályok is nagyon rövid idő alatt elhárulnak. Nem állhat elő olyan helyzet, hogy a Magyar Állam a saját lábában botlik el, és a saját ha­tóságai akadályozzák meg azt, amit az egész ország akar. A nemsokára hivatalba lépő pénzügyminiszter - kijelentései szerint - az államháztartás hiányá­nak csökkenését elsősorban az ál­lami kiadások mértékének csök­kentésével kívánja elérni. A főpol­gármester bízik benne, hogy a jó­zan átszervezéssel csökkenteni le­het az állami bürokráciát. Az új metró megépülésével korszerűbbé válik a felszíni köz­lekedés is. A budai oldalon a Bartók Béla úton és a Fehérvári úton már befejeződtek az előze­tes munkák: a két utca faltól falig megújult, és elkészült két aluljá­ró, amelyeken keresztül a metró- állomások is megközelíthetők lesznek. A Kelenföldi pályaudvar végállomásánál az őrmezői olda­lon 900 férőhelyes P + R mély­garázs épül, mely fölött autó­busz-állomás lesz kialakítva. A buszok a Budaörsi utat és az Ml- M7 bevezető szakaszát egy újbe- kötőúton érik majd el. Az új út és a hozzá csatlakozó csomópont révén Gazdagrét, és a dél-nyu­gati agglomeráció megközelíthe­tősége javul, így a térség a fővá­ros „nyugati kapujává” válik. A pesti oldalon átépítik a Fő­vám teret, a Kálvin teret, a Vámház körutat a villamosvá­gányokkal együtt, és megerősí­tik a Szabadság híd pályaszer­kezetét. Megújul a Thököly út is a Baross tér és a Bosnyák tér között. A Hungária úti csomó­pontban új aluljáró épül, amely kényelmesebbé teszi a MÁV a 4-es metró és az 1-es villamos utasainak közlekedését. ej Pályázatírói-tanácsadói tanfolyamot indít a GKM Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Apatini Kornélné kis- és kö­zépvállalkozás-fejlesztési helyettes államtitkár és Ki­rály Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. vezérigazgatója tegnap dél­előtti közös sajtótájékozta­tójukon jelentette be a Gaz­dasági és Közlekedési Mi­nisztérium által életre hívott Multiplikátor képzési prog­ram elindulását. A program fő célja, hogy a kis- és középvállalkozásokat fel­készítse az EU-pályázatokon va­ló részvételre. Csillag István sze­rint azért választották a multip­likátor szót, mert a latinul „meg­sokszorozást” jelent, és mivel a tárca a liberális gazdaságpoliti­ka híve, így nem oszt, hanem szoroz. Az EU-csatlakozást kö­vetően a kis- és középvállalko­zások részére megnyíló EU-for- rások igénybe vételének feltéte­le, hogy a vállalkozók hatékony segítséget kapjanak a pályázati lehetőségek megismerésében, a projektek, ötletek megfogalma­zásában és kidolgozásában. A hazai vállalkozások, uniós forrá­sok fogadására történő felkészí­téshez szükséges, a számukra helyben elérhető, jól felkészült tanácsadói szolgáltatás biztosí­tása, és egy minősített tanács­adói kör kialakítása. A képzés lebonyolítója a Nem­zetközi Bankárképző Központ Rt., amelynek kiválasztása közbeszer­zési eljárás keretében történt meg. A Multiplikátor képzési program kétlépcsős képzésre épül. Az első lépcsőben a GKM irányításával és koordinálásával minősített ok­tatói-tanácsadói gárda kialakítá­sára kerül sor, amelyhez EU pá­lyázatkészítési gyakorlattal és el­méleti tudással rendelkező okta­tók segédkeznek és központilag finanszíroz a szaktárca. A máso­dik lépcsőben a felkészült szakér­tők továbbadják a vállalkozók ré­szére a képzés során megszerzett tudásukat pályázati információk nyújtása, pályázati tanácsadás, pályázatkészítésben való közre­működés formájában. A képzés célcsoportját egyfe­lől az érdekképviseletek orszá­gos és megyei szervezetei, ka­marák, szakmai szövetségek képezik (225 fő), amelyek szere­pe a jövőben: a vállalkozások részére történő pályázati tanács­adás és információnyújtás. A képzések másik célcsoportját azok a pályázatkészítői tevé­kenységet folytató vállalkozók és magánszemélyek (szintén 225 fő) jelentik, akik a jövőben a kis- és középvállalkozások részére a pályázatok elkészítésében és a pályázati ötletek megfogalmazá­sában nyújtanak segítséget. A program lebonyolítási költsé­geit a GKM a Kis- és Középvállal­kozói Célelőirányzatból biztosítja. •Az érdekképviseleti tanácsadók ingyen, a pályázatírói szakértők a tényleges költségek 25 százaléká­nak megfelelő 30 750 Ft plusz ÁFA részvételi díj mellett vehet­nek részt a programban. A képzé­si programot régióként szervezik, és február 16-án indul. A pályázatkészítő vállalkozók, magánszemélyek a GKM, illetve a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. honlapjáról tölthe­tik le a pályázati formanyomtat­ványokat. A programban való részvételi szándékukat ezen pá­lyázati formanyomtatványok hi­ánytalan kitöltésével és az okta-. tási központhoz való benyújtá­sával jelezhetik. Határidő: 2004. január 28. Epress MAGYARORSZÁG Budapest - önégető mártírokra emlékeztek A kommunista diktatúrák ellen önfelgyújtással tiltakozó három mártírra emlékeztek vasárnap Budapesten, a Nemzeti Múzeum lép­csőinél. A cseh Jan Palach, a magyar Bauer Sándor és a székelyföl­di Moyses Márton három és fél évtizede elkövetett tettének jelentő­ségére hívta fel a figyelmet a megemlékezést szervező Keresztényde­mokrata Néppárt, a Horthy Miklós Társaság, a Fideiitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Kereszténydemokrata Fórum több száz gyertyás felvonuló jelenlétében. Az összegyűltek koszorú­kat helyeztek el Bauer Sándor emléktáblájánál. Jan Palach a prágai Károly Egyetem diákjaként 1969. január 16-án a Vencel téren gyúj­totta fel magát, tiltakozásul a szovjet megszállás ellen. Rá négy nap­ra a mártíromságnak e sajátos formáját választotta Bauer Sándor, 17 éves ipari szakiskolás tanuló is a Nemzeti Múzeum lépcsőjén. 1970. február 13-án a börtönből kiszabadult székelyföldi Moyses Márton a Ceausescu-rendszer embertelenségével szembeni elkeseredettségét fejezte ki hasonlóképpen Brassóban, a megyei pártbizottság székhá­za előtti téren gyújtva fel magát. Orbán Viktor beszéde a magyar kultúráról „Attól tartunk, és attól őszintén tartunk, hogy a legyengített kultú­ra nem lesz elég erős, hogy a vállára vegye és átmentse a nemzetet utódainknak. És ha a kultúra nem tudja átmenteni a nemzetet, ak­kor nemzetek helyét teljes mértékben a magánbirodalmak, a ma­gánállamok veszik át” - hangsúlyozta a volt miniszterelnök a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség Kulturális Tagozatának országos tanácsa előtt tartott beszédében a hétvégén. A rendezvényen, mely gálamű­sor volt a Magyar Kultúra Napja alkalmából Orbán Viktor elismerte, hogy az elmúlt ciklus nagy hibája a Fidesz részéről, hogy nem sike­rült megalkotni egy, a magyar nemzet alkotó szellemi energiáinak szövetségét reprezentáló kulturális tagozatot a kormányzati felelős­ség időszakában. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a Fideszen belül nemrég megalakult tagozat idővel képes lesz ezt a szerepet be­tölteni. Orbán Viktor elvetette azt a „tévképzetet”, mely szerint a kor­mányzás és a kormányzati ügyek lényegüket tekintve gazdasági ügyek. Mint mondta: „A kormányzás soha sem gazdasági ügyekről szól. A kormányzás nem más, mint egy nemzeti közösség előtt álló legnehezebb kérdések, legrázósabb kihívásokra adható válaszok összessége.” A volt miniszterelnök ebből kiindulva a jelenkor legfon­tosabb kérdésének a demográfiai problémák ügyét nevezte, második helyen említette a magyar középosztály problémáját, mely még mindig nem fejlődött ki hazánkban. Harmadik helyre sorolta Orbán Viktor a nemzeti függetlenség kérdését, azaz, hogy „képesek va­gyunk-e egy lassacskán határok nélküli világban olyan magyar kö­zéletet, olyan magyar államigazgatást teremteni, amely kizárólag a magyar nemzet közösségének szolgálatát tartja szem előtt". Szatmárcseke - 181 éve írta Kölcsey a Himnuszt Ökumenikus istentiszteletet tartottak vasárnap Szatmárcsekén, ahol Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be Hymnus című költeményét. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a tiszántúli egyházkerület püspöke és Beer Miklós, a Váci Katolikus Egyházmegye püspöke vezette le a szertartást. Az igehirdetést követően Jókai Anna, Kossuth-díjas író beszélt a kul­túra mai helyzetéről, a Magyar Kultúra Napja (január 22.) alkalmá­ból. Az írónő beszédében felhívta a figyelmet kultúránk ezeréves­nél is maradandóbb értékeire. Mint fogalmazott: „a globalizáció ar­ra ösztönözzön minket, hogy értékeinket megtartva, ápolva, erősít­ve csatlakozzunk az Európai Unióhoz”. Az ünnepség zárásaként a megjelentek elhelyezték az emlékezés koszorúit Kölcsey Ferenc sír­emlékénél a szatmárcsekei temetőben. MSZP-fórum Debrecenben - célkeresztben a Fidesz Horn a Magyar Szocialista Párt debreceni fórumán kijelentette, hogy a Fidesz szétveri az együttműködést az országban. A volt mi­niszterelnök szerint a kedvezőtlen népszerűségi mutatók ellenére a szocialistáknak semmi okuk a pánikra, egy őszi tisztújító gyűlés ren­dezheti a párt sorait. Pozitív fejleménynek tartja Horn, hogy az el­múlt hónapokban az MSZP taglétszáma 33 ezerről 42 ezerre nőtt, és 470-ről 548-ra emelkedett az alapszervezetek száma. Gyurcsány Fe­renc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter a fórumon atrocitásnak ne­vezte az ország „fideszes” kettéosztásának politikáját. A fiatal ideoló­gus ugyanakkor kiállt az ország felosztása mellett egy „modern, nyu­gatias, illetve félmodern, lemaradó ország” mentén. Gyurcsány hangsúlyozta azt a „tényt”, hogy „2006 után évente ezermilliárd fo­rint uniós pénz áramlik be az országba. Ennek elosztási tervét 2005 végén kell Brüsszelben elfogadtatni, ami azt jelenti, hogy a követke­ző hét-nyolc év Magyarországát az MSZP határozhatja meg”. Kovács Árpád

Next

/
Thumbnails
Contents