Hídlap, 2004. január-március (2. évfolyam, 1-64. szám)
2004-01-17 / 12. szám
2004. január 17, szombat RÉGIÓ Adóbevallási < MAI TÉMA ..-..... = ka lauz magánszemélyeknek Lassan közeledik az adóbevallás határideje, és ebben a kusza adózási rendszerben nagyon kevesen tudnak eligazodni. Lapunk a magánszemélyek adózását és az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, határidőket vizsgálta meg egy internetes portál és Esze Márta könyvelő segítségével. A személyi jövedelemadót a törvényben előírt feltételek fennállása és a munkavállaló nyilatkozata alapján a munkáltató is megállapíthatja. Az alkalmazottak gyakorta ezt a megoldást választják, mert ellenkező esetben az önadózás útján maguknak kellene teljesíteniük a bevallási kötelezettségüket. Magánszemély január 15-ig nyilatkozhatott arról, hogy kizárólag a munkáltatójától származó jövedelme van, és munkáltatói adóbevallást kér, vagy az önadózás szabályai szerint saját adóbevallást tesz. Azok a dolgozók, akik 2003-ban munkahelyet változtattak az új munkáltatójánál is tehetnek nyilatkozatot, de ebben az esetben az előző munkáltatótól kapott jövedelemigazolást is csatolni kell. A munkáltató adómegállapítása esetén a magánszemély nyilatkozata az adóbevallással egyenértékű. Munkáltatói adóbevallás esetén azokat az igazolásokat, amelyek adókedvezményre jogosítanak február 20-ig kell leadni. A munkáltató az adót március 31-ig állapítja meg az érintettnek, és elszámolja velük. A munkáltató az év közben levont adóelőlegeket és járulékokat a saját adóbevallásában vallja be. Az adót az a munkáltató vallja be, akihez az adózó a nyilatkozatát megtette. Adóbevallást helyettesítő elszámolás iránti nyilatkozatot nemcsak munkáltatónak, hanem annak a társas vállalkozásnak, polgári jogi társaságnak is lehet tenni, amellyel a nyilatkozattétel napján az érintett személy tagi jogviszonyban áll. Ebben az esetben az a követelmény, hogy a nyilatkozó ne álljon munkaviszonyban, és jogviszonya alapján díj ellenében személyes közreműködésre vagy mellékszolgáltatás teljesítésére köteles. A munkáltató a magánszeméiy jövedelemadóját köteles megállapítani akkor,- ha a magánszemély az adóévben kizárólag az adó elszámolására kötelezett munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani,- ha a magánszemély az adóévben kizárólag munkáltatóktól szerzett olyan bevételt, amelyet a nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani, feltéve, hogy a korábbi munkáltató(k) által a munkaviszony megszűnésére tekintettel kiadott igazolást átadja az adó elszámolására kötelezett munkáltatónak,- ha a költségvetési szervek központosított illetmény-számfejtési körébe tartozó kifizető munkavállalója az adóévben kizárólag ugyanazon illetményszámfejtő helyhez tartozó kifizetőktől szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lepne bevallani. A társas vállalkozás (polgári jogi társaság) akkor tehet a tagjának juttatott jövedelemről adóbevallást helyettesítő elszámolást, ha a tag az adóévben kizárólag a társas vállalkozástól (polgári jogi társaságtól) szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában köteles lenne bevallani. Fontos, hogy nem lehet az adóbevallás helyett azzal egyenértékű munkáltatói nyilatkozatot tenni, ha az érintett egyéni vállalkozó volt, vagy az a magánszemély, aki bármely bevételéből a jövedelmet tételes költségelszámolással állapítja meg, fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott, az adóelőleg-fizetésre vonatkozó szabályok szerint költségkülönbözet vagy adóelőleg-különbözet alapján meghatározott adó fizetésére köteles, lakáscélú kedvezménye van, biztosítások kedvezménye miatt levont adó növelt összegű bevallására és megfizetésére köteles, befektetési adóhitel-állománya van, vagy az adóévre befektetési adóhitel visszafizetésére köteles, továbbá kedvezményezett részesedéscsere révén megszerzett értékpapírral rendelkezik. Önadózással kapcsolatos határidők, járulékbevallás Önadózás esetén a bevallást az érintettek március 20-ig kötelesek az adóhatóságnak benyújtani. Egyéni vállalkozóknak, valamint azoknak a magánszemélyeknek, akiknek ÁFA-bevallási kötelezettségük van, ez a határidő február 16. A bevallást legkésőbb a határidő utolsó napján kell személyesen bevinni, vagy postára adni. A bevallást akkor is be kell nyújtani, ha a bevallási időszakban adófizetési kötelezettség nem keletkezett, vagyis nullás a bevallás. A magánszemélyeket terhelő járulékfizetési kötelezettséget (nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulék) a munkáltató állapítja meg, vallja be és fizeti meg. Lehetőség van azonban arra, hogy az érintett személy a munkáltatónál a kifizetést megelőzően nyilatkozzon - a jogcímet megjelölve - arról, hogy a kifizetést járulékfizetési kötelezettség nem terheli. Ezzel egyidejűleg a nyilatkozat alapjául szolgáló igazolásokat csatolni kell. A nyilatkozat az adóbevallással egyenértékűnek tekintendő. Önadózás esetén az adóbevallásban lehet a járulékfizetési kötelezettség felső határát meghaladóan levont nyugdíjjárulékot visszaigényelni, feltéve, hogy a különbözetet év közben a foglalkoztatóval nem számolták el. A nyugdíjárulék- fizetési felső határ 2003-ban napi 10700 Ft., évi 3905500 Ft. Az egészségbiztosítási járulék fizetésének felső határa nincs. A munkáltatónak az ösz- szeghatárra tekintet nélkül valamennyi járulékköteles jövedelem után meg kell fizetnie az őt terhelő járulékot. Forrás: origo.hu és Esze Márta könyvelő akaree Segít az APEH zöldszáma Az előző években megszokott gyakorlatnak megfelelően január 1-jétől március 20-ig, vagyis a személyi jövedelem- adó bevallásának időszakában lehet hívni az APEH 06-80-6300-63-as zöldszámát. Az adózók tájékoztatására működtetett ingyenesen hívható telefonszámon a hívásokat munkanapokon reggel' 8-16 óráig várják. Az ingyenes zöldszámon kizárólag a személyi jövedelemadó bevallásával kapcsolatos kérdésekre válaszolnak az APEH munkatársai. Egyéb kérdésekre a 33-415- 526 számon adnak bővebb felvilágosítást. A Börzsöny hegység nyugati peremén, az Ipoly közelében, közvetlenül a magyar-szlovák határ mellett fekszik Vámosmikola. A település határában talált, egészen az őskorig visszanyúló leletek arra utalnak, hogy a folyó mentén szívesen telepedtek meg a különböző népcsoportok. Az 1300-ban Villa Mikula néven említett falu Hont vármegyéhez tartozott. Szerepel az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben is. Innen tudhatjuk, hogy plébánosát Nycolausnak (Miklós) hívták és templomának védőszentje Szent Lőrinc volt. Oklevelek vámoshelyként említik, mely magyarázatot ad a község nevének eredetére. Az összetett szóból álló földrajzi név utótagja pedig a Miklós név szláv megfelelője. A középkorból több birtokosának ismert a neve, Vámosmikola így többek között Lévai Cseh Péter erdélyi vajdáé, valamint a lévai várat és annak uradalmát - melyhez Mikola is tartozott - egri helytállásáért királyi adományként birtokló Dobó Istváné. A török hódoltság megszűnése után a 17 század végén a herceg Esterházy családé lett a birtok. A település műemlék és műemléki jellegű épületei, szobra a 18. századból származnak. A község látnivalói közül elsőként az 1760 körül barokk stílusban épült római katolikus templom említendő. A földszintes, barokk stílusú Esterházy- Huszár-kastély építését a 18. század második felében kezdte meg az Esterházy-család. A 20.század elején a Huszár-család emeletes épületszárnnyal bővítette ki. Jelenleg általános iskolaként működik. A Szociális Otthonban lelt ideiglenes otthonra mintegy 300 lengyel menekült 1939 és 1944 között Vámosmikolán. Az 1944. évi német megszállás után többségüket koncentrációs táborba hurcolták, a borzalmakat csak né- hányan élték túl. Emléküket az intézmény falán elhelyezett emléktábla őrzi. A Szent János téren áll az antifasiszta emlékmű, valamint Illés Gyula szobrászművész Nepomuki Szt. János szobra, amely a második világháború utolsó hónapjaiban, a Börzsönyben javarészt felderítő tevékenységet végző Görgey antifasiszta zászlóaljnak állít emléket. Ugyancsak é szobrász munkája az 1993. május 8-án felavatott, az első és második világháborúban elesett, hősi halált halt és eltűnt vámosmikolai lakosok nevét is megőrző emlékmű. Vámosmikola helytörténeti gyűjteménye a település tárgyi néprajzi emlékeit mutatja be, így lakásberendezési, háziipari, mezőgazdasági eszközök tekinthetők meg benne. 1993-ban vehették használatba a község lakosai az elkészült szabadidőközpontot, mely kulturális szolgáltatásaival és 18 x 36 m-es tornatermével a környező települések ezirán- ti igényeit is kiszolgálja. A községben általános iskola, óvoda, Idősek Napközi Otthona, szabadidőközpont és könyvtár működik. A település polgármestere Durján Miklós, alpolgármestere Megyes Ferenc. gk Kábeltévé-hálózat épül- Pilisszentlászló Hamarosan jobb lesz a televíziós adások vétele a Visegrádi-hegység völgyében fekvő Pilisszentlászlón. Dr. Illés György polgármestertől megtudtuk, hogy már befejezéséhez közeledik a kábeltévéhálózat kiépítése a faluban. A hagyományos antennákon keresztül, a televízió-csatornák műsora nagyon gyenge képminőségben jutott el a völgyben lévő település lakóihoz. Nem csoda, hogy amikor az önkormányzat a szentendrei Dunakanyar Holding Kft-vel közösen pályázatot nyert 2002 tavaszán a kábeltelevíziós hálózat kiépítésére, a faluban lévő 350 házból kétszázan azonnal szerződést kötöttek a kábeltévé-hálózathoz történő csatlakozásra. A beruházás kilencven százalékban készen van. Jelenleg a házak hálózati bekötése folyik. A polgár- mester úr elmondta, hogy távlati terveik között szerepel még a kábeltévé-hálózaton keresztül érkező Internet-szolgáltatás bevezetése is, valamint szeretnének ezen a rendszeren helyi televíziós műsort is közvetíteni. muzslai Táti kulturális élet Eseménydús időszak elé néz a táti kulturális élet. Hamvazószerdáig minden héten rendezvények várják az érdeklődőket. A programsorozat az újévi koncerttel kezdődött, amelyet ötödik alkalommal rendeztek meg a művelődési házban. A községi iskola jótékonysági báljába január 17-én várják a szülőket és tanítókat. A kertvárosi iskola diszkóval és jelmezversennyel összekötött farsangi bálját január 23-án rendezik meg. A táti német nemzetiségi fúvószenekar január 31-én tartja a szokásos svábbált. Február 7-én a Schalk Ferenc elnökletével működő dorogi ipartestület bálja következik, majd február 14-én az országos sikereket elérő helyi birkózók hálóznak, ugyanakkor a kultúrház előterében kiállítják a versenyeikről hazahozott relikviáikat. A nagy érdeklődésre tekintettel a táti hölgyek számára két bált is rendeznek február 16-án és 23-án. A nősemberbált február 21-én rendezik meg. gk
