Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-17 / 12. szám
frídlap 2003. szeptember 17, szerda _____5. RÉ GIÓ Van még mit rendbe szedni Esztergomban. Az elmúlt hónapban az évtizedes rekordokat döntögető, "hiper-alacsony" vízállásnál érdekes dolgokat láthatott a sétálgató polgár, ha a Bottyán-hídról a Kis- Duna fenekét kémlelte. Előkerültek a régmúlt idők szennyei, ámbár hogy mennyire régi, az nem derült ki a látványból. Meg aztán mindegy is. Most ott van, még ha ma már nem is látszik, mert a vén folyó úgy látszik, elszégyellte magát, és inkább emelkedett egy keveset. Talán annak kéne pironkodnia emiatt, aki valami érdekes elgondolásból teleszórta a vizet szeméttel. Most pedig, a gát oldalának nyár eleji rendberakása után következhetne a meder tisztítása. Megérdemelné - mármint a Duna - de mi sétáló polgárok is. Amit pedig a képen lát az olvasó, az csak a jéghegy csúcsa. Egy elhagyott, szétrohadt ladik akár lehetne figyelmeztető jel az utókor számára: vigyázzunk legalább a megmaradt értékeinkre. Mert a Duna érték, s igényli odafigyelésünket. váczy iím Kiállítás Esztergomban Szeptember 5.-én délután 5 órakor került megrendezésre Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotóművész kiállítása az esztergomi Szabadidőközpont aulájában, amelyet Bállá András esztergomi fotóművész nyitott meg. A kiállított fotók az erdélyi emberek sorsát, életét, portréikat ábrázolják. Európa legelső aranybányájaként tartják számon és Románia első számú települései közé sorolják. Egy román-kanadai vegyesvállalat bejelentette, hogy Európa legnagyobb aranymezőjére bukkantak Verespatak térségében. Elmondták azt is, hogy az aranymező feltárása miatt le kívánják rombolni a község jelentős részét. A tervezett külszíni bánya elnyelné a múlt emlékeit, a falurombolás folytán elűzné a falu lakóit. A fotóművész elmondta, a településen hiába van a föld alatt arany, a föld felett az emberek szenvednek, szegény sorban élnek. Generációk között konfliktusok, feszültségek alakultak ki, hiszen a fiatalabb korosztályt az elköltözés gondolata foglalkoztatja, míg az idősebb emberek ragaszkodnak házukhoz, településükhöz. Kihangsúlyozta azt is, hogy anyagának összeállításakor nem kimondottan a házak egészére, hanem azok piciny részletére fektette a hangsúlyt. Anyagában gyönyörű házak egészei is vannak, ezen kívül tájképek a már teljesen lerombolt falut ábrázolják. A repertoárjában portrék is szerepelnek, hiszen az arc sok mindent kifejez, az emberek érzéseit tükrözi, többet elárul, mint bármely épület lefotózása. Ahogy néztem a fotókat, a szemem megakadt egy olyan fényképen, ahol egy bácsi gondozza a szülei sírját. Kiderült, ennek a képnek óriási érzelmi vonzata van. A fotóművész kérdésére, hogy milyen szívvel, hagyja el majd otthonát, a ráncos és remegő kezű, öreg apóka így felelt: "Nem fogom itt hagyni, én is velük fogok aludni. A fotók a valóságot hűen ábrázolják, a szegény emberek szenvedését, a földhöz való ragaszkodásukat tükrözi. Kovács László Attila erdélyi fotós kiállítása jövő hét végéig tekinthető meg a Zöldház aulájában. kovács Esztergomi drogkörkép Esztergomban és környékén nem annyira rossz a droghelyzet, mint amit a fővárosi, vagy az országos kép mutat. Ennek ellenére a helyi drogpmegelőzéssel foglalkozó szervezetek nincsenek irigylésre méltó helyzetben. Hentes Ildikó, az esztergomi Fény Központ, valamint a prevenciós iroda vezetője számolt be munkájukról. Mint az egyik legjobb hírű komárom-esztergom megyei drogprevencióval foglalkozó szervezet munkatársa, hogy látja, milyen a helyzet Esztergomban és környékén? Nem olyan vészes, mint amilyennek gondolják. Persze annak a családnak, ahol ez a probléma felmerül, hiába mondunk ilyen és ehhez hasonló vigasztaló szavakat. Ok máshogy élik meg a problémát. Jelen pillanatban az a tendencia, hogy nem a kemény drogok okozzák a fő gondot. Az a heroinos réteg, aki évekkel ezelőtt még megtöltötte az akkori irodát, mára már megfogyatkozott. Vagy abbahagyták, vagy börtönben ülnek, vagy olyan maradandó egészségkárosodást szenvedtek, amin már nem lehet segíteni. Manapság inkább azok jönnek, akik valami egyéb okok miatt kapnak rá az úgynevezett diszkódrogokra, marihuánára. Ezek a gondok a legegyszerűbb iskolai kollégiumi beilleszkedési problémáktól a pubertáskori problémákon keresztül, a családi, otthoni problémákig mutathatnak. Egyébként nyolcán járnak most hozzánk a Bánomi lakótelepen lévő irodánkba megelőző kezelésre. Honnan érkezik a legtöbb gyógyulni vágyó? Legtöbbször az történik, hogy a rendőrség látókörébe kerülnek olyan fogyasztók, akik esetleg csak néhányszor fogyasztottak lágy drogokat, esetüknek nincs előzménye. Ok az úgynevezett megelőző-felvi- lágosító kezelés kapcsán jutnak el hozzánk. Mire befejezik a programot, már nem tartanak tőle vagy tőlünk, így esetleg hasonló cipőben járó, de még a rendőrségi szakasz előtti helyzetben lévő barátaikat is elhozzák. így kellene ennek működnie, de sajnos jelenlegi helyzetünk nem teszi lehetővé még az alapszintű ellátások működőképességét sem. Mi jelenleg a szervezet legégetőbb problémája? Akármilyen furcsán is hangzik, elsősorban nem anyagi jellegű nehézségekkel küzdünk. Most az okoz nekünk fejtörést leginkább, hogy nincsen irodánk, illetve van, de egy harminc négyzetméteres helyiségben nem megoldható ezeknek a fiataloknak a kezelése. Igaz, ígéretet kaptunk az Önkormányzattól, amely szerint ez év végéig kapunk megfelelő irodát. Mi lenne megfelelő Önöknek? Szükségünk lenne minimum két helységre, körülbelül nyolcvanszáz négyzetméterre. Az egyiket adminisztrációs munkákra használnánk, a másikban pedig szeretnénk azokat a tevékenységeket folytatni a problémás fiatalokkal és a családjaikkal, amelyek a munkánk tényleges alapját képezik. Nem lehet úgy dolgozni, hogy miközben megpróbálunk eljutni az egyedi problémák gyökeréig, folyamatosan jönnek-mennek az emberek. Mely szervek, szervezetek támogatják munkájukat? Ebben az évben több mint négymillió forint támogatásra pályáztunk, amelyet el is nyertük. Az Ifjúsági és Sport Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium a két fő támogatónk. Emellett meg kell, hogy említsem a United Way nevű amerikai civil szervezetet is. Más kérdés hogy jelen pillanatban nem tudunk érdemi munkát végezni, sokan a régi betegeim közül a lakásomon keresnek meg. Ez hosszútávon nem tartható. Számítok az Önkormányzat közbenjárására, hiszen a drogkérdés kiemelt szerepet játszik a mostani fiatal generáció egészséges felnőtté válásában. Mit gondol a sok vitát kiváltó tűcsere-programról? Akárki akármit mond, igenis szükség van rá. Azt nem mondom, hogy tűautomatát kellene felállítani a belvárosban, de például mi is végeztünk tűcserét, amíg volt hol. Ha a kábítószeres fiatal teljesen magára marad - ami törvényszerű egy bizonyos szakasz után - minket megtalál, látjuk az állapotát, regisztrálhatjuk, egyáltalán segíthetünk neki legalább abban, hogy másokat ne fertőzzön meg A1DS- el, hepatitisszel. Ezért is szorgalmazom egy olyan, éjszaka is nyitva tartó klubhelység létrehozását, ahol legalább szem előtt vannak a drogosok, de szívesen is mennek oda akár beszélgetni, szórakozni. váczy Történelmi előadás Bény Magyarok Őstörténete címmel' tart előadást az Egyesült Államokban élő Radics Géza őstörténet-kutató 2003.szeptember 21-én a bényi kultúrházban. Az előadás szervezője a Levédia Kör Szabad- egyetem, amely három éve alakult Szímőn. Alapítótagjai közé tartoznak Kantár Csaba, a fiatalon elhunyt szlovákiai magyar író, valamint Borka Zoltán festőművész. A polgári társulás már több előadást szervezett, amelynek célja a magyar egység fenntartása, a múlt ismerete, mert múlt nélkül nincs jövő - vázolta a társulat koncepcióját az egyik tag. A Levédia Körnek megközelítőleg 20 tagja van, újakat csak ajánlásra vesznek fel. Czigler Mónika A jogosítvány költségei Magyarországon kétszer többe kerül a vezetői engedély (folytatás az 1. oldalról) Az árakról megtudtuk, hogy a képzés díja az alapóraszámmal és a vizsga díjaival számolva 96 ezer forint körül van. Az iskola erre az ösz- szegre szintén kínál részletfizetési kedvezményt, valamint a diákoknak körülbelül 2-3000 forintos plusz árengedményt ad. A gépjárműpark, a megyénkben gyártott autókhoz hűen, szintén a Suzuki, de lehet akár Ford típusú autón is tanulni. Ebben az iskolában nincs lehetőség a segédmotor-kerékpáros engedély megszerzésére. Mivel sokan vannak, akik segédmotor-kerékpárt már vezetnek, vagyis rendelkeznek KRESZ vizsgával, megkérdeztük, hogy nekik milyen típusú próbatételen kell átesniük, ha személyautóra is szeretnének vezetői engedélyt szerezni. Sajnos rossz hír számukra, hogy a gépjárművek típusából, és a közlekedési szabályok eltéréséből adódó okok miatt, ha segédmotor után autót szeretnének vezetni, akkor egy teljesen új, személyautóra előírt tesztet kell helyesen kitölteniük az elvégzett elméleti oktatás végén. Segédmotorhoz a vezetői engedélyt Magyarországon már 14, Szlovákiában 15 éves kortól lehet megszerezni. Az árakat tekintve a két ország között nagyon nagy a különbség. Amíg Magyarországon közel 100 ezer forintot kell kifizetni különféle jogcímeken a jogosítvány megszerzésére, addig a szlovákiai iskolák átszámolva mindössze 50 ezer forint körüli összegből már adnak jogosítványt. Minden megkérdezett autósiskola kedvezményként tünteti fel a részletfizetési lehetőséget, de esetenként egyéb engedményekkel is csábíthatják a tanulókat. Ezekről érdemes még a beiratkozás előtti hetekben személyesen érdeklődni. A vizsgák nehézsége szinte mindkét országban egyforma, hiszen meg kell felelniük az európai közlekedésbiztonsági normáknak. Magyarországon 5 sikertelen vizsga után meg kell ismételni a tanfolyamot, de erre nagyon ritkán akad példa. Az viszont tény, hogy amíg a Duna bal partján az esetek legnagyobb részében első próbálkozásra kapnak jogosítványt az arra pályázók, addig Magyarországon viszonylag gyakori a vizsgaismétlések száma. akaree Párkányi múzeum Párkányban, közvetlenül a városháza mögött található egykori iskolaépület ad majd otthont a leendő párkányi múzeumnak. A múzeum követelményeinek megfelelően a kopott tantermeket, szociális helységeket teljesen át kellett építeni. Az épületen belül három teljesen különálló rész három közhasznú célt fog szolgálni. Az épület első felében kap helyet a Hídőr és a városi hivatal néhány irodája, a hátsó felében lesz a régóta áhított múzeum. Az átalakítási munkálatok még javában folynak, de friss értesüléseink szerint a múzeumot december végén, vagy január elején át lehet adni rendeltetésének. Az épületben végzett munkálatokról Halasi Tibor, a Városi Művelődési Központ (VMK) igazgatója számolt be. Elmondása szerint a múzeumot az eredeti tervek szerint idén szeptemberben, a hídnapok keretén belül kellett volna hivatalosan átadni. Sajnos az átadás későbbre tolódik. Az elképzelések szerint a Hídőr alatt egy alkotótermet és egy kisebb lakást kell érteni. Az alkotóművészek két-három hónapos tartózkodás és alkotómunka után fognak cserélődni. A műveiket pedig a városra hagyják majd. Az egész Hídőr programot az alkotóterem és a művészlakás fenntartási költségeit egy Svájcban élő, egykori párkányi lakos fogja támogatni. A múzeumban három nagyobb termet (helytörténeti-, néprajzi- és időszakos kiállító terem) szeretnének berendezni. A helytörténeti terem nevéből is következik, hogy számos népesedési, és egyéb adatokkal illusztrálva a Kárpát-medence, illetve Párkány és régiójának történelmét fogja bemutatni az ókortól egészen napjainkig. A rendelkezésre álló kiállítóanyag összegyűjtése viszont még hátra van. A terv megvalósítására a művelődési központ a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesülettel közösen 20 000 eures összegre nyújtott be pályázatot, amelyből a létesítményt kívánják berendezni. A néprajzi terem egykori tárgyak segítségével főleg a kurtaszoknyás falvak néprajzi hagyományait, életmódját a paraszti élet eszközeit fogja élethűen bemutatni. Halasi Tibor szerint gazdag néprajzi anyag (rokka, guzsaly, gereben, teknők, asztalok, székek, szövőszék, bébi kelengye, férfi-, női viselet stb.) gyűlt össze főleg adományokból. A gyűjtemény létrehozásában segítségét ajánlotta fel Varga Béla, az Esztergomi Vármúzeum igazgatója, Horváth István, a Balassa Múzeum igazgatója, valamint a nyitrai és az érsekújvári múzeumok vezetői is támogatásukról biztosították a kivitelezőket. Az időszakos teremben különböző kiállításokat és történelmi jellegű előadásokat szeretnének szervezni. A Városi Galéria már tíz éve működik, és ez idő alatt számos értékes fetmény került a galéria birtokába. Halasi Tibor elárulta, hogy jövőbeli álmai között szerepel egy pincemúzeum kialakítása is. Oravetz Ferenc
