Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-17 / 12. szám

frídlap 2003. szeptember 17, szerda _____5. RÉ GIÓ Van még mit rendbe szedni Esz­tergomban. Az elmúlt hónapban az évtizedes rekordokat döntögető, "hiper-alacsony" vízállásnál érde­kes dolgokat láthatott a sétálgató polgár, ha a Bottyán-hídról a Kis- Duna fenekét kémlelte. Előkerültek a régmúlt idők szennyei, ámbár hogy mennyire régi, az nem derült ki a látványból. Meg aztán mind­egy is. Most ott van, még ha ma már nem is látszik, mert a vén fo­lyó úgy látszik, elszégyellte magát, és inkább emelkedett egy keveset. Talán annak kéne pironkodnia emiatt, aki valami érdekes elgon­dolásból teleszórta a vizet szemét­tel. Most pedig, a gát oldalának nyár eleji rendberakása után kö­vetkezhetne a meder tisztítása. Megérdemelné - mármint a Duna - de mi sétáló polgárok is. Amit pe­dig a képen lát az olvasó, az csak a jéghegy csúcsa. Egy elhagyott, szétrohadt ladik akár lehetne fi­gyelmeztető jel az utókor számára: vigyázzunk legalább a megmaradt értékeinkre. Mert a Duna érték, s igényli odafigyelésünket. váczy iím Kiállítás Esztergomban Szeptember 5.-én délután 5 óra­kor került megrendezésre Kovács László Attila sepsiszentgyörgyi fotó­művész kiállítása az esztergomi Szabadidőközpont aulájában, ame­lyet Bállá András esztergomi fotó­művész nyitott meg. A kiállított fo­tók az erdélyi emberek sorsát, éle­tét, portréikat ábrázolják. Európa legelső aranybányája­ként tartják számon és Románia el­ső számú települései közé sorolják. Egy román-kanadai vegyesvállalat bejelentette, hogy Európa legna­gyobb aranymezőjére bukkantak Verespatak térségében. Elmondták azt is, hogy az aranymező feltárása miatt le kívánják rombolni a község jelentős részét. A tervezett külszíni bánya elnyelné a múlt emlékeit, a falurombolás folytán elűzné a falu lakóit. A fotóművész elmondta, a településen hiába van a föld alatt arany, a föld felett az emberek szenvednek, szegény sorban élnek. Generációk között konfliktusok, fe­szültségek alakultak ki, hiszen a fia­talabb korosztályt az elköltözés gondolata foglalkoztatja, míg az idősebb emberek ragaszkodnak há­zukhoz, településükhöz. Kihangsúlyozta azt is, hogy anyagának összeállításakor nem ki­mondottan a házak egészére, ha­nem azok piciny részletére fektette a hangsúlyt. Anyagában gyönyörű házak egészei is vannak, ezen kívül tájképek a már teljesen lerombolt falut ábrázolják. A repertoárjában portrék is szerepelnek, hiszen az arc sok mindent kifejez, az emberek ér­zéseit tükrözi, többet elárul, mint bármely épület lefotózása. Ahogy néztem a fotókat, a sze­mem megakadt egy olyan fényké­pen, ahol egy bácsi gondozza a szü­lei sírját. Kiderült, ennek a képnek óriási érzelmi vonzata van. A fotó­művész kérdésére, hogy milyen szívvel, hagyja el majd otthonát, a ráncos és remegő kezű, öreg apóka így felelt: "Nem fogom itt hagyni, én is velük fogok aludni. A fotók a valóságot hűen ábrá­zolják, a szegény emberek szenve­dését, a földhöz való ragaszkodásu­kat tükrözi. Kovács László Attila erdélyi fotós kiállítása jövő hét végéig tekinthető meg a Zöldház aulájában. kovács Esztergomi drogkörkép Esztergomban és környé­kén nem annyira rossz a droghelyzet, mint amit a fő­városi, vagy az országos kép mutat. Ennek ellenére a helyi drogpmegelőzéssel foglalkozó szervezetek nin­csenek irigylésre méltó helyzetben. Hentes Ildikó, az esztergomi Fény Köz­pont, valamint a prevenciós iroda vezetője számolt be munkájukról. Mint az egyik legjobb hírű komárom-esztergom megyei drog­prevencióval foglalkozó szervezet munkatársa, hogy látja, milyen a helyzet Esztergomban és környé­kén? Nem olyan vészes, mint ami­lyennek gondolják. Persze annak a családnak, ahol ez a probléma fel­merül, hiába mondunk ilyen és eh­hez hasonló vigasztaló szavakat. Ok máshogy élik meg a problémát. Jelen pillanatban az a tendencia, hogy nem a kemény drogok okoz­zák a fő gondot. Az a heroinos ré­teg, aki évekkel ezelőtt még meg­töltötte az akkori irodát, mára már megfogyatkozott. Vagy abbahagy­ták, vagy börtönben ülnek, vagy olyan maradandó egészségkároso­dást szenvedtek, amin már nem le­het segíteni. Manapság inkább azok jönnek, akik valami egyéb okok miatt kapnak rá az úgyneve­zett diszkódrogokra, marihuánára. Ezek a gondok a legegyszerűbb is­kolai kollégiumi beilleszkedési problémáktól a pubertáskori prob­lémákon keresztül, a családi, ottho­ni problémákig mutathatnak. Egyébként nyolcán járnak most hozzánk a Bánomi lakótelepen lé­vő irodánkba megelőző kezelésre. Honnan érkezik a legtöbb gyógyulni vágyó? Legtöbbször az történik, hogy a rendőrség látókörébe kerülnek olyan fogyasztók, akik esetleg csak néhányszor fogyasztottak lágy dro­gokat, esetüknek nincs előzménye. Ok az úgynevezett megelőző-felvi- lágosító kezelés kapcsán jutnak el hozzánk. Mire befejezik a progra­mot, már nem tartanak tőle vagy tőlünk, így esetleg hasonló cipő­ben járó, de még a rendőrségi sza­kasz előtti helyzetben lévő barátai­kat is elhozzák. így kellene ennek működnie, de sajnos jelenlegi helyzetünk nem teszi lehetővé még az alapszintű ellátások működőké­pességét sem. Mi jelenleg a szervezet legége­tőbb problémája? Akármilyen furcsán is hangzik, elsősorban nem anyagi jellegű ne­hézségekkel küzdünk. Most az okoz nekünk fejtörést leginkább, hogy nincsen irodánk, illetve van, de egy harminc négyzetméteres helyiségben nem megoldható ezeknek a fiataloknak a kezelése. Igaz, ígéretet kaptunk az Önkor­mányzattól, amely szerint ez év vé­géig kapunk megfelelő irodát. Mi lenne megfelelő Önöknek? Szükségünk lenne minimum két helységre, körülbelül nyolcvan­száz négyzetméterre. Az egyiket adminisztrációs munkákra használ­nánk, a másikban pedig szeret­nénk azokat a tevékenységeket folytatni a problémás fiatalokkal és a családjaikkal, amelyek a mun­kánk tényleges alapját képezik. Nem lehet úgy dolgozni, hogy mi­közben megpróbálunk eljutni az egyedi problémák gyökeréig, fo­lyamatosan jönnek-mennek az emberek. Mely szervek, szervezetek támo­gatják munkájukat? Ebben az évben több mint négy­millió forint támogatásra pályáz­tunk, amelyet el is nyertük. Az Ifjú­sági és Sport Minisztérium, az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztérium a két fő támoga­tónk. Emellett meg kell, hogy em­lítsem a United Way nevű amerikai civil szervezetet is. Más kérdés hogy jelen pillanatban nem tudunk érdemi munkát végezni, sokan a régi betegeim közül a lakásomon keresnek meg. Ez hosszútávon nem tartható. Számítok az Önkor­mányzat közbenjárására, hiszen a drogkérdés kiemelt szerepet játszik a mostani fiatal generáció egészsé­ges felnőtté válásában. Mit gondol a sok vitát kiváltó tű­csere-programról? Akárki akármit mond, igenis szükség van rá. Azt nem mondom, hogy tűautomatát kellene felállíta­ni a belvárosban, de például mi is végeztünk tűcserét, amíg volt hol. Ha a kábítószeres fiatal teljesen magára marad - ami törvényszerű egy bizonyos szakasz után - minket megtalál, látjuk az állapotát, re­gisztrálhatjuk, egyáltalán segíthe­tünk neki legalább abban, hogy másokat ne fertőzzön meg A1DS- el, hepatitisszel. Ezért is szorgalma­zom egy olyan, éjszaka is nyitva tartó klubhelység létrehozását, ahol legalább szem előtt vannak a drogosok, de szívesen is mennek oda akár beszélgetni, szórakozni. váczy Történelmi előadás Bény Magyarok Őstörténete címmel' tart előadást az Egyesült Államok­ban élő Radics Géza őstörténet-ku­tató 2003.szeptember 21-én a bényi kultúrházban. Az előadás szervezője a Levédia Kör Szabad- egyetem, amely három éve alakult Szímőn. Alapítótagjai közé tartoz­nak Kantár Csaba, a fiatalon el­hunyt szlovákiai magyar író, vala­mint Borka Zoltán festőművész. A polgári társulás már több elő­adást szervezett, amelynek célja a magyar egység fenntartása, a múlt ismerete, mert múlt nélkül nincs jö­vő - vázolta a társulat koncepcióját az egyik tag. A Levédia Körnek megközelítőleg 20 tagja van, újakat csak ajánlásra vesznek fel. Czigler Mónika A jogosítvány költségei Magyarországon kétszer többe kerül a vezetői engedély (folytatás az 1. oldalról) Az árakról megtudtuk, hogy a képzés díja az alapóraszámmal és a vizsga díjaival számolva 96 ezer fo­rint körül van. Az iskola erre az ösz- szegre szintén kínál részletfizetési kedvezményt, valamint a diákok­nak körülbelül 2-3000 forintos plusz árengedményt ad. A gépjár­műpark, a megyénkben gyártott autókhoz hűen, szintén a Suzuki, de lehet akár Ford típusú autón is tanulni. Ebben az iskolában nincs lehetőség a segédmotor-kerékpáros engedély megszerzésére. Mivel sokan vannak, akik segéd­motor-kerékpárt már vezetnek, va­gyis rendelkeznek KRESZ vizsgá­val, megkérdeztük, hogy nekik mi­lyen típusú próbatételen kell átesni­ük, ha személyautóra is szeretné­nek vezetői engedélyt szerezni. Saj­nos rossz hír számukra, hogy a gép­járművek típusából, és a közlekedé­si szabályok eltéréséből adódó okok miatt, ha segédmotor után autót szeretnének vezetni, akkor egy teljesen új, személyautóra előírt tesztet kell helyesen kitölteniük az elvégzett elméleti oktatás végén. Segédmotorhoz a vezetői engedélyt Magyarországon már 14, Szlováki­ában 15 éves kortól lehet megsze­rezni. Az árakat tekintve a két ország között nagyon nagy a különbség. Amíg Magyarországon közel 100 ezer forintot kell kifizetni különféle jogcímeken a jogosítvány megszer­zésére, addig a szlovákiai iskolák át­számolva mindössze 50 ezer forint körüli összegből már adnak jogosít­ványt. Minden megkérdezett autós­iskola kedvezményként tünteti fel a részletfizetési lehetőséget, de ese­tenként egyéb engedményekkel is csábíthatják a tanulókat. Ezekről ér­demes még a beiratkozás előtti he­tekben személyesen érdeklődni. A vizsgák nehézsége szinte mind­két országban egyforma, hiszen meg kell felelniük az európai közle­kedésbiztonsági normáknak. Ma­gyarországon 5 sikertelen vizsga után meg kell ismételni a tanfolya­mot, de erre nagyon ritkán akad példa. Az viszont tény, hogy amíg a Duna bal partján az esetek legna­gyobb részében első próbálkozásra kapnak jogosítványt az arra pályá­zók, addig Magyarországon vi­szonylag gyakori a vizsgaismétlések száma. akaree Párkányi múzeum Párkányban, közvetlenül a vá­rosháza mögött található egykori iskolaépület ad majd otthont a le­endő párkányi múzeumnak. A mú­zeum követelményeinek megfelelő­en a kopott tantermeket, szociális helységeket teljesen át kellett építe­ni. Az épületen belül három telje­sen különálló rész három közhasz­nú célt fog szolgálni. Az épület első felében kap helyet a Hídőr és a vá­rosi hivatal néhány irodája, a hátsó felében lesz a régóta áhított múze­um. Az átalakítási munkálatok még javában folynak, de friss értesülé­seink szerint a múzeumot decem­ber végén, vagy január elején át le­het adni rendeltetésének. Az épü­letben végzett munkálatokról Hala­si Tibor, a Városi Művelődési Köz­pont (VMK) igazgatója számolt be. Elmondása szerint a múzeumot az eredeti tervek szerint idén szep­temberben, a hídnapok keretén be­lül kellett volna hivatalosan átadni. Sajnos az átadás későbbre tolódik. Az elképzelések szerint a Hídőr alatt egy alkotótermet és egy kisebb lakást kell érteni. Az alkotóművé­szek két-három hónapos tartózko­dás és alkotómunka után fognak cserélődni. A műveiket pedig a vá­rosra hagyják majd. Az egész Híd­őr programot az alkotóterem és a művészlakás fenntartási költségeit egy Svájcban élő, egykori párkányi lakos fogja támogatni. A múzeumban három nagyobb termet (helytörténeti-, néprajzi- és időszakos kiállító terem) szeretné­nek berendezni. A helytörténeti te­rem nevéből is következik, hogy számos népesedési, és egyéb ada­tokkal illusztrálva a Kárpát-meden­ce, illetve Párkány és régiójának történelmét fogja bemutatni az ókortól egészen napjainkig. A ren­delkezésre álló kiállítóanyag össze­gyűjtése viszont még hátra van. A terv megvalósítására a művelődési központ a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesülettel közösen 20 000 eures összegre nyújtott be pá­lyázatot, amelyből a létesítményt kívánják berendezni. A néprajzi terem egykori tárgyak segítségével főleg a kurtaszoknyás falvak néprajzi hagyományait, élet­módját a paraszti élet eszközeit fog­ja élethűen bemutatni. Halasi Tibor szerint gazdag néprajzi anyag (rok­ka, guzsaly, gereben, teknők, aszta­lok, székek, szövőszék, bébi kelen­gye, férfi-, női viselet stb.) gyűlt össze főleg adományokból. A gyűj­temény létrehozásában segítségét ajánlotta fel Varga Béla, az Eszter­gomi Vármúzeum igazgatója, Hor­váth István, a Balassa Múzeum igazgatója, valamint a nyitrai és az érsekújvári múzeumok vezetői is támogatásukról biztosították a kivi­telezőket. Az időszakos teremben különbö­ző kiállításokat és történelmi jellegű előadásokat szeretnének szervezni. A Városi Galéria már tíz éve műkö­dik, és ez idő alatt számos értékes fetmény került a galéria birtokába. Halasi Tibor elárulta, hogy jövőbe­li álmai között szerepel egy pince­múzeum kialakítása is. Oravetz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents