Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-17 / 12. szám
A 2003. szeptember 17, szerda RÉGIÓ WdTap Kisölved A zene, ami összeköt A falut röviden jellemezve talán azt lehet elmondani róla, hogy itt még a mai napig megmaradtak bizonyos mértékben a régi gazdák és a kevésbé tehetősek közötti különbségek. A másik jellemzője a ragaszkodás a református valláshoz. Ez az ősrégi település Hont vármegye nyugati részén találhatói Az első írásos emlék 1255-ből származik és Vlud néven említi. Az 1293- ból származó iratok Vlued vagy Vlwed néven említik. 1504-ben az Ewlewd, 1508-ban már a Kys Elwed elnevezés használatos. Ez a megnevezés állítólag valamilyen állatnévből származik. Esztergom és Kisölved között hosszú ideig fennmaradt a kapcsolat. Ezt bizonyítja az a szerződés, amely az esztergomi káptalan és az akkori zselízi földesúr, Becsei Vesszős György között köttetett. E szerint György lovag a Hont vármegyében levő Tótkisfaluért cserébe megkapta Kisölvedet az esztergomi káptalantól, de halála után valószínűleg visszakerült az esztergomi káptalanhoz. Amikor a törökök elfoglalták Esztergom várát, a portyázó csapatok nemcsak Lévát dúlták fel, hanem a környező falvakat és városokat is. A falu környékén hosszú időre befészkelte magát a török. A településnek is be kellett hódolnia és kénytelen volt adót fizetni. Az esztergomi érsek elmenekült Nagyszombatba, de az adót így is behajtotta Kisölveden. Egy család évente 44 dénárt, két libát, két kalácsot, nyolc tojást, egy kenyeret és egy véka zabotf fizetett, valamint tizedet kellett adnia borból és gabonából is. Ellenben a törököknek úgynevezett kapuadót kellett fizetni, vagy 42 férfi után fejpénzt. 1508 és 1570 között a kisölvedi telkek száma megnövekedett csakúgy, mint a lakosok száma. A török veszedelem kifejlesztette az emberekben az egymásrautaltság érzését, de egyúttal kikényszerítette az ösz- szefogást is, amelynek eredményeképp létrejött a Bars és a Hont megyében a parasztvármegyék védelmi rendszere. Mivel a török portyázások a XVI. század közepére lehetelenné tették a közlekedést a felvidéki bányavárosok két fő útvonalán a Garam és az Ipoly völgyében. Ezért a hadvonaltól távol eső Szekince-parti útvonal használata került előtérbe. Ez magával hozta az itteni falvak gazdasági fellendülését is. A reformáció hulláma a falun is végigsöpört, ami sorsdöntő fordulat volt a falu életében. A település lakói kivétel nélkül a református egyház tagjaivá váltak. 1600-ban már saját papja van a községnek. A falu ma is büszke a hitéért és híveiért mártírsorsot magára vállaló Jabloncai Petes Sámuel lelkészre, aki 1757 ésl767 között teljesített szolgálatot a faluban, amíg be nem börtönözték, meg nem vakíttatták és Orosziba nem helyezték. A jelenlegi templom majdnem a türelmi rendelettel egyidőben, 1789- ben épült. A templom több javításon is keresztül esett. A falu emberének élete mindig is szorosan kötődött a templomhoz és a református valláshoz. Ezt bizonyítja az az 1903-ból származó adat, amely szerint a 484 lelket számláló faluban 451 református élt. Ekkor kezdett emelkedni a faluban a más vallásúak létszáma. A háborúk nem kímélték a falut sem. Az első világháború 21 áldozatot követelt. A második világháborúban bombatalálat érte az iskolát és a templom. 1944.december 23- án szörnyű csata dúlt a faluban, háromszor is gazdát cserélt a falu. A házakat kirabolták, a falu teljesen élettelenné vált. Az anyagi károk mellett emberáldozatokat is követelt a csata. A háború utáni évek sem hoztak békét a falu lakosainak életébe. 40 kisölvedi családot jelöltek ki deportálásra, amelyből 16 családot marhavagonokban indítottak Csehországba. Sok családfőt családja nélkül hurcoltak el csehországi kényszermunkára. Néhányan hazaszöktek, a többiek csak a kommunista hatalomátvétel után térhettek haza. Ezt követte az 1947/48-as lakosság- csere, amely összesen 57 személyt, vagyis 19 családot érintett. Ebből csak három családnak sikerült visz- szatérnie sok megpróbáltatás árán. A Magyarországról Kisölvedre telepített emberek nagy része evangélikus volt, a későbbi években tovább nőtt az idegen felekezetűek száma a faluban. 1951 őszén megalakult a földműves szövetkezet, amelyet talán senki sem örült, de az emberek kénytelenek voltak belépni. A háború után hozzáfogtak a templom újjáépítéséhez, amelyet 1954 őszén szenteltek fel. 1960 nyarán pusztító árvíz tombolt a vidéken, a kiáradt Garam összeért a Szekincével. Talán épp a mentési munkálatok kovácsolták össze annyira az embereket, hogy később közös összefogással megindították az építkezéseket, mezőgazdasági gépeket vásároltak, valamint szőlőt telepítettek mintegy 20 hektárnyi területen. Az 1970-es években az ún. összevonással a szövetkezet irányítását Oroszka és Lekér veszi át. A munka- lehetőségek korlátozottak, ezért a fiatalság inkább elköltözik, ami a falu elöregedését hozza magával. A rendszerváltást követően 1990. július 1-én Oroszkáról hazaköltözik Kisölved önkormányzata. 1991-ben felbomlik a nyolc faluból álló szövetkezet is, a tagok pedig hazatérnek Lekérről. A gazdák egy része magánvállakozásba fog. Ebben az időben már rég nincs lekipásztora a falunak, ezért kérelemmel fordul az illetékesek felé ez ügyben. Hozzáfognak a parókia felújításához, amely 1997 őszére készül el, így már a felújított parókia épületébe költözhetett be az új lelkész-asszony 1998-ban. 1998-ban a lakosok száma 197-re csökkent. Jelenleg 200 lakosa van, egy magyar óvoda működik tíz körüli gyereklétszámmal, de azt is bezárás fenyegeti. 87%-a magyar, 17%-a szlovák nemzetiségű. A lakosok 69%-a református, 19%-a katolikus. A helyi kultúrházban nagyobb ünnepek alkalmával táncmulatságokat, kultúrműsorokat szerveznek. Idén alakult 50 év elmúltával férfi focicsapat, de működik a községben női focicsapat is, akik szintén szép eredményeket értek el. A falu jelenlegi polgármestere Bacsa Zoltán, alpolgármestere Baka Attila. Czigler Mónika A Musik Land Utazási Iroda szervezésében az elmúlt hétvégén két kitűnő program került megrendezésre. Táton, szeptember 12.-én, pénteken egy nagyszabású fúvószenei koncert volt a táti művelődési házban. Vasárnap a dorogi művelődési házban a kórustalálkozón lépett fel a dorogi Közművelődési Kht.és a Musik Land közös szervezésében 5 helyi és 1 vendégkórus. Rózsavölgyi Károly, a Musik Land Utazási iroda ügyvezetője kérdésemre elmondta, az iroda fő tevékenysége a külföldi fúvószenekarok, kórusok, tánccsoportok hazánkba való utaztatása, és programjaik megszervezése. Ennek kapcsán került megrendezésre az elmúlt hétvégi két nagyszerű program. A pénteken délután 5 órakor kezdődő műsorban az oszrák Stajenmarkból érkezett vendégek igen színvonalas műsort adtak. Nyitásként elsőként az osztrákok játszották el a magyar, majd a magyarok az osztrák himnuszt. Ezt követően a táti zenekar 3 dallal üdvözölte a vendégeket, a közönséget, majd az osztrák zenekar teljes műsora következett, amelyet a közönség nagy tapssal fogadott. Ezt követően a két zenekar együtt játszott el 6 számot, a repertoárban 3 magyar induló, és 3 osztrák mű szerepelt.- Fontos számunkra, hogy az itt fellépő rendezvényeken a vendégek jól érezzék magukat és a következő évben is jó érzéssel jöjjenek vissza hozzánk. - mondta el Rózsavölgyi Károly ügyvezető.- Nagyon örülünk, mert sok a pozitív visszajelzés. Irodánk 1985- ben kezdte meg működését, ekkor alakult a táti német nemzetiségi fúvószenekar is. Az együttlétek alatt nagy hangsúlyt fektetünk a baráti kapcsolatok ápolására, egymás országainak és szokásainak megismerésére. A fellépő vendégek száma -nagy örömünkre - évről-évre nő. Az embereket a zene összehozza, felvidítja, boldoggá teszi. Reméljük, hogy még nagyon sokáig együtt zenélhetünk osztrák barátainkkal és bízom benne, hogy a kórustalálkozón újra találkozhatunk a zenét kedvelő közönséggel. kovács Hamis Országos kampányt indított az MSZP "Elég volt a FIDESZ rágalmaiból" címmel. A kormánypárt elsődleges célja a nagyobbik ellenzéki párt részéről elhangzott rágalmakra és valótlan tényekre való reagálás, illetve a közvélemény hivatalos adatok alapján történő tájékoztatása" - hangzott el az MSZP esztergomi szervezete által szervezett tegnapi sajtótájékoztatón. Összefoglaló a jóléti fordulat eredményeiről 2002-2003-ban alcímmel tájékoztató füzetecskéket terjeszt az MSZP helyi szervezetein (folytatás az 1. oldalról) A kialakult szituációról kérdeztük meg mindkét felet. Természetes, hogy nagymértékben érinti az alapiskolát az, hogy a nyolcosztályos gimnázium vonzáskörzetébe tartozik, bár egyelőre nem számottevő a létszámbeli különbség. Átlagosan évente 13 gyerek fejezi be tanulmányait az alapiskolában azért, hogy a nyolcosztályos gimnáziumban tanulhasson, de közel ennyien jönnek is helyettük a környező településekről költözés, iskolaváltás miatt - tudtuk meg Fodor Zsuzsától, az Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatónőjétől. Az alapiskola úgy tűnik, az utóbbi években egyre nagyobb konkurenciát jelent a gimnázium számára azzal, hogy bővíti a gyerekek fejlődési, képzési és szórakozási lehetőségeit a tagozatos osztályok, szakkörök és a versenyeztetés formájában. Próbálják tartani a lépést a gimnáziummal. Nyelvi tagozatos osztály harmadik éve, matematika szakirányú pedig már régebb óta működik. Számítástechnikát az utolsó két évfolyamon kötelező jelleggel tanulnak a diákok, az alsóbb osztályokban szakkör keretében ismerkedhetnek meg a számítástechnikával. Az igazgatónő véleménye az, hogy a nyolcosztályos gimnázium valamiféle nosztalgiahullámként indult újra, de sok létjogosultságát nem látja, véleménye szerint a gyerekeknek az alapiskolában is ugyanúgy megvan a lehetőségük a fejlődésre. Arról nem is beszélve, hogy a tanulók életében valamiféle törést jelent az is, ha alsó tagozatból felsőbe kerül, hiszen nemvádak és a tények Esztergom és aktivistáin keresztül a vidéki városokban, így Esztergomban is. A szocialista párt a hazai politika legkényesebb területein a Központi Statisztikai Hivatal adataira támaszkodva védekezik az ellenzéki támadásokkal szemben. 'A közalkalmazotti béremelés, a foglalkoztatottak száma, a nyugdíjjak reálértéke, a családtámogatás, az esélykülönbségek csökkentése, a mezőgazdasági támogatás vagy a vállalkozások versenyképessége mind olyan téma, amellyel a FIDESZ a parlamenti viták során a Medgyessy kormányt próbálja provokálni. Más célja nem lehet ennek, mint a köznyugalom megzavarása." - nyilatkozta Újhelyi István a múlt héten. Az MSZP országos elnökségének tagja hangsúlyozta, hogy pártja saját költségén jelentette meg a Hamis vádak és tények című füzetet, amelyben a Központi Statisztikai Hivatal adataival válaszolnak a Fidesz rágalmaira. A hírre válaszolva, amely szerint az ellenzék összegyűj- tené, és kukába dobná a kormány- párti füzeteket, Újhelyi kijelentette: 'A jobboldalt mindig is zavarták a tények, ez most sincs másként". vácz y Fogynak a gimnazista diákok Párkány csak a tanárai személye változik meg, hanem osztálya is szétesik, a különböző tagozatok közötti választási lehetőségek miatt. Fodor Zsuzsa nem híve az ilyetén történő differenciálódásnak sem, de a szóban forgó versenyhelyzet miatt rá van kényszerítve, hogy több alternatívát kínáljon, ha az alapiskolában akarja tartani a gyerekeket. Lehetőség pedig bőven van. A már említett tagozatos osztályok mellett, - ami a hasznos szabadidő eltöltést jelenti - színjátszókor, citerazenekar, modern zenekar, bábcsoport, néptánc és sportolási lehetőségek közül választhatnak a tanulók. A különböző versenyeken elért jó eredményeik is tanúsítják létjogosultságukat a harcban. Óriási a konkurenciaharc, a maximumot kell nyújtani, ha meg akarják állni a helyüket - nyilatkozta az igazgatónő. Bobor János, a gimnázium igazgatója szerint az a gyerek, aki náluk folytatja tanulmányait, otthagyva az alapiskolát, jóval nagyobb eséllyel pályázhat bármelyik felsőoktatási intézménybe, amelyet a 80%-os továbbtanulási arány is alátámaszt. Két évfolyam működik egymás mellett, magyar és szlovák a nyolcosztályos képzésben, közös tantestülettel. Ami a nyelvi tagozatos osztályokat illeti, angol és német nyelv közül választhatnak a tanulók, de ötödik évfolyamtól bevezetik a másik idegen nyelvet is. Informatikát is tanítanak, amelyet ötödiktől lehet választani. Minden évben szórólapok, újsághirdetések, rádióreklámok formájában propagandát folytatnak azért, hogy a szülőket meggyőzzék a nyolcosztályos gimnázium előnyeiről. Az utóbbi időben csökkent az érdeklődés a nyolcosztályos gimnázium iránt, amit a jelentkezések számának csökkenése mutat. A létszámcsökkenés egyrészt a konkurenciaharcnak, másrészt pedig a születési ráta csökkenésének tulajdonítható. Az igazgató véleménye - a számukra érthetetlen érdeklődés-csökkenés ellenére -, hogy eredményeik mégis őket támasztják alá. Orosz Viktória
