Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-17 / 12. szám

Ftfdlap JOBB PART 2003. szeptember 17, szerda Jogosítvány határon innen és túl Lapunk annak járt utána, hogy a régión belül mennyibe kerül a jogosítvány megszerzése a külön­böző autósiskoláknál. Utána néz­tünk annak is, hogy két ország kö­zött milyen különbségek vannak, Zoli (főiskolai hallgató) Én épp most végzem az autóve­zetői tanfolyamot, az eddigi két vizsgán probléma nélkül, átenged­tek, már csak a forgalomban vezetés van hátra, az a legkemé­nyebb az összes közül, ott bukik meg a legtöbb tanuló. A KRESZ-t mindenki csak maga ronthatja el. mind az árat, mind a vizsgaköve­telményeket tekintve. Megtudtuk, hogy Magyarországon közel 100 ezer forintot kell kiadni egy “B” kategóriás jogosítványért, míg a szlovák oldalon ez az összeg ma­Ildi (főiskolai hallgató) Szerintem mindenki maga alakít­ja azt, hogy miként sikerülnek a vizsgái. Ha valaki tanul, akkor nem lehet probléma. Nekem már volt pár próbálkozásom, amelyek nem sikerültek túl jól, de úgy érzem ez csak rajtam múlt. Lehet, hogy fizeti kéne azért, hogy átengedjék az em­bert. gyár pénzre átszámítva, csak 50 ezer forint körül van. Információ­ink szerint hazánkban sokkal töb­ben buknak meg a vizsgákon, mint a szlovákiai iskolákban. En­nek kapcsán kérdeztük meg az ut­Gábor (főiskolás-focista) Sajnos nem tudok a témához ér­demben hozzászólni, mivel nem tartozom az “autóvezetők táborá­ba” és információm sincs a dolog­ról. Soha nem is volt és nem is gon­dolkozom azon, hogy megszerez­zem a jogosítványt. Ha valaki tanul, azt átengedik. ca emberét, főként fiatalokat, hogy hogyan vélekednek a ma­gyar autóvezetői tanfolyamok vizsganehészégeiről. A. K. Szilvi (főiskolai hallgató) Véleményem szerint, és a statisz­tikák alapján úgy tűnik, hogy Ma­gyarországon tényleg többen buk­nak meg az autós vizsgákon, mint más országokban. Ennek az lehet az egyetlen magyarázata, hogy' “nyugaton” már egész korán, az is­kolai évek alatt elkezdik oktatni a közlekedési szabályokat. Teller Ede titkára szerint hamis a levél Ki küldött faxot a Népszabadságnak? (folytatás az 1. oldalról) Dr. Zeley László, akinek az atom­fizikussal folytatott beszélgetéseiből készített jegyzete képezi a botrányt kavaró levél alapját, elmondta: dr. Tellerrel augusztus közepén több beszélgetést folytattak, amelyekről a tudós kérésére jegyzetet készített. Ezek a feljegyzések jelenleg is a bir­tokában vannak, ugyanúgy, mint azok a faxok, amelyeket Teller Ede titkárságának vezetőjével, Joanne Smith-el váltott az írás pontosítása érdekében. Ezek alapján Zeley László úgy véli, hogy a livermore-i laboratórium állításával ellentétben a levél hitelesnek tekintendő. A Népszabadság kérdésére Joanne Smith, Teller Ede titkárság­vezetője kategorikusan cáfolta, hogy a levél eredeti lenne. Vélemé­nye szerint Teller nem diktált ilyen nyilatkozatot. A Fidesz-frakció szóvivője, Ha­lász János úgy gondolja, hogy mindaddig, amíg nem kerülnek nyilvánosságra az eredeti feljegyzé­sek, megkérdőjelezhető a Népsza­badságban megjelent levél hiteles­sége. Pokorni Zoltán ugyanakkor kijelentette, hogy a Fidesz vezetői nem értenek egyet a frakcióhoz tar­tozó Illés Zoltán radikális kijelenté­sével. A Teller Edének tulajdonított levél ugyanis személy szerint is em­líti Illés Zoltánt, mint aki "be akarja záratni Paksot, jóllehet nem ért az atomenergiához." A fideszes képvi­selő erre reagálva fejtette ki a han­gos visszhangot kiváltó vélemé­nyét, miszerint "Teller úrnak igaza van: sem az atom, sem a hidrogén­bomba gyártásához nem értek, de nem is terheli a lelkiismeretemet tömeggyikosságban elpusztított mil­liók halála." bukovics Tehetséggondozó program hátrányos helyzetű diákoknak 21 gimnáziumba és 2 szakközépiskolába lehet felvételizni Már 2200 diák tanul a négy éwel ezelőtt indult Arany János Tehetséggon­dozó Program keretei kö­zött. A program célja, hogy segítse a hátrányos helyze­tű, nehéz körülmények kö­zött élő, kiemelkedően te­hetséges diákok továbbta­nulását. Hátrányos helyzetű diákok to­vábbtanulását segíti az Oktatási Mi­nisztérium által meghirdetett Arany János Tehetséggondozó Program. A programban részt vevő tanulók lakóhelyük elismert gimnáziumába nyerhetnek felvételt, öt év alatt, pe­dig nyelvvizsgát, ECDL-vizsgát (számítógépes alapvizsgát) és jogo­sítványt is szerezhetnek. Az Oktatá­si Minisztérium pályázatára jelent­kezők az ország 21 gimnáziumába, illetve 2 szakközépiskolájába nyer­hetnek felvételt. A programban két szintű képzésben vehetnek részt a diákok: az első szintű képzés célja a sikeres felvételi, a kollégiumi prog­ram célja pedig az érettségi vizsga. Az első szintű képzés öt évből áll, a középiskolai tanéveket megelőző előkészítő évfolyamon a tanulók emelt szintű anyanyelvi és idegen nyelvi képzésben, matematika- és informatikaoktatásban, önismereti, személyiség- és képességfejlesztő, kommunikációs és tanulás-módszer­tani programokban vesznek részt. Pályázni a helyi, kerületi és ki­sebbségi önkormányzatok pályáz­hatnak, a területükön élő általános iskolás nyolcadikos tanulók nevé­ben. A tanulók 2004. január 9-10­én egységes felvételit tesznek. A programban tanuló diákoknak jó esélyük lesz arra, hogy az érettségi­ig "C" típusú középfokú nyelvvizs­gához jussanak angol nyelvből, és arra is, hogy megszerezzék ,a nem­zetközi ECDL számítástechnikai ta­núsítványt, valamint a gépjármű- vezetői engedélyt. A speciális program többletfel­adatainak fedezetére a kormány kétszeres normatívát biztosít a tanu­lók után a gimnáziumok és a kollé­giumok számára. váczy Ingyen nyelvvizsga középiskolásoknak Csak sikeres vizsgák után fizet a minisztérium A kormány júliusban dön­tött arról, hogy a 2003/2004-es tanévben végző középiskolásoknak, akik államilag elismert nyelvvizsgát tesznek, vagy tettek az iskolai éveik alatt, illetve azoknak a szakiskolai tanulóknak is, akik még nem rendelkeznek érettségi­vel, visszatéríti a nyelvvizs­ga díját. A térítés az államilag elfogadott első, egy- vagy kétnyelvű középfo­kú "C" típusú nyelvvizsgáért jár. Maximális összege legfeljebb 9500 forint. Egynyelvű nyelvvizsgának számít az az államilag elismert bi­zonyítvány, amely nem tartalmaz olyan két különböző nyelven el­végzett feladatot, mint például a fordítás. Az idén végzős diákok már a korábbi évek alatt is meg­szerezhették a bizonyítványt a nyelvvizsgáról, így az visszatéríten­dő összeg a oklevél kiállításakor érvényes vizsgadíjnak felel meg. Ha a bizonyítvány 2000. október 6. után kelt, 9500 forintot, ha 1998. május 8. és 2000. október 5. között, akkor 9000 forintot, ha pe­dig 1997. június 12. és 1998. május 7. között, akkor 6800 forintot kap­hatnak vissza az igénylők. Az ösz- szeg visszaigényléséhez a középis­kolás tanulóknak az iskola igazga­tójának kell bemutatniuk a bizo­nyítványt, valamint aláírniuk egy nyilatkozatot, hogy adataikat to­vábbíthatja az intézmény. Az igaz­gató egy összesítő lapon legelőször október 18-ig továbbítják az igény­léseket a fenntartóhoz, akik az első körben október 31-ig küldik el az adatlapokat az Oktatási Minisztéri­umhoz. A minisztérium 60 napon belül kifizeti a visszatérítéseket. A diákok ezek után 30 napon belül kapják meg a pénzt. A mostani ha­táridő annak a közel 13 ezer diák­nak lehet fontos, akik a korábbi években már megszerezték a nyelvvizsga oklevelét. Azok a diákok, akik majd csak ez után fogják megszerezni a bizo­nyítványt, még a tanév során 2004. március 17-ig, illetve június 22-ig nyújthatják be igényléseiket. A következő években a vissza­igénylés rendszere változik majd a kétszintű érettségi bevezetése miatt. ÁK MAGYARORSZÁG Iliescu Budapesten - lejárt a feszültségek ideje? Ion Iliescu hétfő esti budapesti sajtótájékoztatóján közvetve megerősí­tette, hogy a román kormány, korábbi ígéretét megmásítva, nem kívánja régi formájában visszaállítani az aradi Szabadság-szobrot. "Olyan megol­dást kell találnunk a kérdésben - hangoztatta a román elnök - amely a bi­zalom és együttműködés légkörét erősíti, s nem korbácsolja fel ismét az in­dulatokat." Iliescu kifejtette azt a román álláspontot, miszerint "megbéké­lési parkot" kellene létrehozni az aradihoz hasonló műemlékek tárolására. A magyar fél rugalmasságát az ügyben mindenesetre az is jelzi, hogy Mádl Ferenc államfő is egy lehetséges "speciális koncepcióról" beszélt, Kovács László külügyminiszter, pedig egyenesen "jó gondolatnak" nevezte a ro­mán kihátrálást magyarázó Iliescu ötletét. A magyar kormány nevében Medgyessy Péter ugyanakkor sürgette tárgyalópartnereit, hogy Románia tartsa be a két ország között korábban kötött megállapodást az 1848-49- es szabadságharc hőseinek állított emlékmű visszahelyezésére. A román delegáció látogatásával egyidőben Markó Béla, RMDSZ elnök, Bukarest­ben találkozott Michael Guesttel, az Egyesült Államok romániai nagyköve­tével. A megbeszélésen Markó rámutatott a romániai magyarság számára alapvető fontosságú, még elintézetlen ügyekre, köztük megemlítve az ara­di szobor helyzetét is. Hyundai - európai üzem Tatabányán? A Peugeot-Citroen magyarországi befektetéséről lecsúszott tatabányai­ak most újra nagy változásokban reménykedhetnek. Amennyiben a hí­resztelések nem csalnak, könnyen elképzelhető, hogy a Hyundai-Kia au­tógyártó konszern Magyarországon építi ki új, uniós gépkocsigyárát. A Magyar Hírlap szerint az év eleje óta európai befektetési helyszínt kereső koreai autógyár a magyar helyszínen kívül Csehországon és Szlovákián gondolkodik. A távol-keletiek célja kedvező versenyhelyzetbe kerülni az európai közös piacon belül, ehhez pedig legalább 60 százalékos hozzá­adott értékkel gyártott gépkocsik szükségesek, elkerülendő a plusz vámter- heket. A magyar helyszín mellett szól az a tény, hogy a kijelölt beruházás­ra alkalmas területek közművesítettek, készen várják az esetleges befekte­tőket. A kormány újabb beruházási adókedvezmények törvényben rögzí­tésével kívánja idecsalogatni a Hyundai-t, ami a 700 millió eurós üzlet, és az évi tervezett 200 ezer autós kapacitás tudatában érthető. Lapinformá­ciók szerint végleges döntés az év végéig várható az ügyben. Növekvő államadósság Ha hinni lehet a piaci elemzőknek, idén a magyar álamadósság elérhe­ti a GDP 60 százalékát is, ami az eurozónához való csatlakozás tekinteté­ben megállapított maastrichti kritériumok felső határa. Az állam, növekvő terheinek szorításában ebben az évben már második alkalommal készül devizakibocsátásra, ezúttal 1 milliárd eurós 7 éves futamidejű kötvénye­ket visz piacra. A tervet az Államadósság Kezelő Központ valósítja meg. A Napi Gazdaság elemzéséből kiderül, hogy már tavaly megfordult a több­éves csökkenő tendencia az államadósság kérdésében, azaz a további emelkedés valószínűleg nem érte váratlanul a piaci szereplőket. Figyel­meztető jel lehet ugyanakkor, hogy az eladósodás tekintetében hazánk rendelkezik a térség legrosszabb mutatójával (államadósságunk másfélszer nagyobb a szlovákiainál és kétszerese a cseh adatnak). Az Európai Unió tagjelöltjeinek átlaga is jőval a miénk alatt marad, 41,2 százalékos várha­tó értékkel 2003-ra. Elemzők szerint a romló tendencia egyenes következ­ménye a jelentős költségvetési túlköltekezésnek, hiszen a tavalyi. 9,2 szá­zalékos államháztartási hiányunk is negatív rekord a csatlakozás előtt álló országok között. Lomnici Zoltán - megbecsülést a bíróknak! A Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke egy közelmúltban azon reményének adott hangot, hogy nem ütemezi át a kormány a jövőre esedékes bírói il­letményemelés teljesítését, költségvetési megszorításokra hivatkozva. Lomnici szerint a bíróságok költségvetését az idei 49 milliárdról 70 milli- árdra kellene emelni 2004-ben. Az emelt összegből lehetne csak finanszí­rozni a növekvő kiadásokat, nevezetesen: az illetményemelést, a Győri, valamint a Debreceni ítélőtábla 2005-ös beindításának előkészületeit, va­lamint egyéb törvényi kötelezettségek teljesítését. Az uniós csatlakozás ap­ropójából elengedhetetlen a bírók számítógépekkel való ellátása is - tette hozzá az LB elnöke. Lomnici az európai összehasonlításban meglehetősen alacsony fizetésű bírók öregkori ellátásának javításáért is szót emelt, kije­lentve: a világon általános kiemelt nyugdíj intézménye "mintegy 600 nyugdíjas bírót érintene, ezért ez nem költségvetési, hanem elvi kérdés”. Az uniós bérekhez, Lomnici Szerint, 4-5 éven belül lehetne teljesen felzár­kóztatni a magyar bírák illetményét, mely a közszféra átlagánál így jóval magasabb lenne. Szűrös Mátyás - nemzeti összefogást! A "Történelmi" Szociáldemokrata Párt elnöke 70. születésnapja alkal­mából adott interjújában nemzeti összefogásra szólította fel a szembenál­ló politikai feleket. Szűrös Mátyás szerint az ország csak akkor lesz sikeres Európában, ha felismeri az összefogás erejét. A 3. magyar köztársaságot kikiáltó volt ideiglenes köztársasági elnök kitért arra, hogy jelenleg káros vadkapitalista pályán van Magyarország, ahol a szegények széles tábora és a gazdagok szűk rétege közti különbségek egyre csak nőnek. Szűrös a jelenlegi kormányt korruptnak nevezte, mint mondta: "erkölcsileg elfogad­hatatlan, de jogszerű" alapon nem lehet irányítani az országot. Az állam­párti időkben fényes karriert befutott politikus saját anyagi körülményei­ről szólva, megemlítette, hogy nyugdíja nem éri el a mai 130 ezer forintos átlagbér összegét, önmagát tehát nem sorolja a rendszerváltáson nyerész­kedők közé. Ugyanakkor, Szűrösnek komoly céljai.és teendői vannak a jö­vőre nézve, tekintve a pártja körüli intéznivalókat éppúgy, mint 8 éves le­ánya nevelését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents