Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-16 / 11. szám
RÉGIÓ 2003. szeptember 16., kedd Októberig pöfögnek a nosztalgiavonatok A gőzvontatású szerelvények október 4-ig minden hétvégén Buda- pest-Esztergom, illetve Budapest- Szob útvonalon közlekednek. Budapest Nyugati pályaudvarról szeptember 27-én Pilisvörösváron át Esztergomba, szeptember 20-án és október 4-én pedig a fővárosból Vácon keresztül Szobra. A számos élménnyel kecsegtető nosztalgia- úton egyszerű menetjegy és pótjegy váltásával bárki részt vehet, aki kíváncsi a fapados kocsik által nyújtott különös élvezetre. Az utazás érdekessége, hogy a szerelvények egyike játszókocsi, ahol a gyerekek felügyelet mellett, szórakozva utazhatják végig az akár három órás utat. Eves szinten közel 5000-en élnek az "időutazás" lehetőségével, akiknek érdekes módon több mint fele nyugdíjas. Úgy tűnik, az egyedi lehetőség leginkább a nagyszülők érdeklődését kelti fel, akik a saját gyermekkorukat idéző utazást unokáikkal együtt élik át. Igaz, maga az út időtartama hosszabb, mint a napjainkban közlekedő szerelvényekkel, de az egyedülálló élmény miatt talán érdemes kipróbálni. Ülésezett az önkormányzat Piliscséven Rendkívüli képviselő-testületi ülésen tárgyalta Piliscsév önkormányzata a település 2003. első félévének költségvetését. Szó volt a készülő településfejlesztési koncepcióról, amely hosszú időre meghatározza a község jövőjét. Nagy Mária polgármesterasszonytól megtudtuk, hogy a településfejlesztési koncepció várhatóan a soron következő rendes testületi ülésen, kerül napirendre. Nemzetközi kórustalálkozó Dorogon Vasárnap ötödik alkalommal rendezték meg a Nemzetközi Kórustalálkozót Dorogon. A rendezvényen fellépett a dorogi Német Nemzetiségi Gyermek- kórus, a Cantilena gyermekkórus, a csolnoki Német Nemzetiségi Énekkar, valamint az osztrák Döblinger Gesangverein kórus. Konferencia a kissebségi gyermekirodalomról Kisebbségi gyermekirodalmak címmel konferenciát tartott a Muravidéki Baráti Kör Kulturális Egyesület az esztergomi Szabadidő Központban hétfőn délelőtt 10 órától. A konferencia témája volt a gyermek- és ifjúsági irodalom' szerepe az anyanyelv megőrzésében. A tanácskozáson megvitatták, hogyan tehető szorosabbá a kisebbségi gyermek- és ifjúsági irodalmak kapcsolata a kisebbségi oktatással. Ezen alkalomból nyílt meg egy gyermekrajz-kiállítás, valamint könyvbemutató és vásár is a Zöld Házban. Pótjáratok Búbánatvölgy felé A Volán Rt. a túlzsúfoltság elkerülése miatt pótjáratok bevezetését tervezi az Esztergom-Búbánatvölgy autóbuszvonalon. Ezen a vonalon egy évvel ezelőtt próbajáratokat indított a társaság, de a kevés utas miatt a buszok szinte üresek voltak. A kezdeményezés veszteségesnek bizonyult, amiért a járatokat megszüntették. Az iskola kezdetével azonban a Dömös felől érkező buszok túlterheltek lettek. A zsúfoltság megszüntetése, és a jobb utazási körülmények biztosításának érdekében a Volán Rt. most pótjáratok indításáról döntött. A szeretet elválaszthatatlan a kereszttől Szüreti napok Zselízen Szeptember 14-ike a Szent kereszt felmagasztalá- sának ünnepe és egyben a falu búcsúnapja is Barton. Ebből az alkalomból a helyi plébános vendégül látta a győri Bereczkey Tamás atyát. Az ünnepi szentmise prédikációjában a győri atya a templom két legnagyobb ünnepét hangsúlyozta. Ebből a búcsú ünnepét ülhették meg a bartiak szeptember 14-én, amikor a hívők teljes búcsút nyerhettek. „Ezért nem mindegy, hogyan készülünk egy búcsúnapra. Különösen ha erre a napra esik.” 50 éves az 2003 szeptember 12.-én ünnepelte 50 éves fennállását az esztergomi Deák Ferenc Utcai Zöld Óvoda, amelynek alkalmából Knapp János alpolgármester emléktáblát avatott. Egy szép. ámde hűvös őszi dél- előttön hangulatos ünnepséget rendezett az esztergomi Deák Ferenc utcai Zöld Óvoda. Hamvas Gyuláné, az óvoda vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket, majd Knapp János Esztergom alpolgármestere mondott ünnepi beszédet az óvoda ötven éves fennállása alkalmából. Ezt követően Csarnai Imréné nyugalmazott óvodavezető tartott megemlékezést, aki több mint harminc éven keresztül Bart Kiemelte a keresztet mint szimbólumot, hogy mit jelent, és mit kellene, hogy jelentsen nekünk a kereszt. „Ott van a lakások falain, a temetőkben, az út mentén. Arra emlékeztet, hogy az Isten szeret minket.” Beszélt a kereszt eredetéről. Évszázadokon át nem fűződött hozzá tisztelet, hiszen a botrány, a szégyen jele volt. A kivégzések kelléke volt. Jézus Krisztust is a keresztre szegezték rá, ezen szenvedett, és halálával váltott meg minket. Ezért ma már hittel kell a keresztre tekintenünk, mert általa megszabadulhátunk a bűntől. A temető keresztje is arra emlékeztet bennünket, hogy hinnünk kell a viszontlátásban és a feltámadásban. Prédikációjában az ünnep eredetét, történelmi hátterét is felemlegette. Először 335. szeptember 14- én ünnepelték a Szent kereszt fel- magasztalását. Ha viszont a keresztre gondolunk, nemcsak két gerendát értünk alatta, hanem átvitt értelmét, a szenvedés szimbólumát is tudatosítanunk kell. Hiszen Krisztus nem szüntette meg a betegséget és a halált a földön, de erőt adott az elviseléséhez. „Mert a szenvedés érték. Ha bárhol találkozol a kereszttel, gondolj az Isten irgalmasságára! Van szenvedés a földön, de ő erőt ad elviselni.” - mondanivalóját Tamás atya.-arts Esztergomi Zöld Óvoda a szerző felvételei vezette a Deák Ferenc utcai, akkor még Labor Műszeripari Művek tulajdonában lévő intézményt. Az 1953-ban vásárolt Deák Ferenc utcai házat fokozatosan bővítették, míg elérte a jelenlegi 90-100 férőhelyes méretét. Csarnai Imréné érdekes, és sokszor megható adalékokkal szolgált az óvoda fennállásának arról a harminc évéről, amíg az intézmény vezetője volt. Az ünnepély az ide járó gyerekek táncos koreográfiájával folytatódott, majd az óvodában régebben végzett, ma már a nyergesújfalui Carmen Tánccsoportban tevékenykedő lányok bemutatójával fejeződött be. Ezután az alpolgármester felavatta az épület külső homlokzatán elhelyezett emléktáblát, amelyet Michels Antal belvárosi plébános áldott meg. Az óvoda jelenlegi vezetőjétől megtudtuk, hogy az intézményben a gyermekek száma évek óta 90- 100 fő között van. Az ő ellátásukra a kilenc főiskolai képesítésű óvónő, valamint az öt középfokú végzettséggel rendelkező dajka jól összeszokott, kiváló szakmai felkészültségű gárdát hozott létre. Megalkották a környezeti nevelésre épülő helyi nevelési programot. Ennek keretében próbálják a gyermekeknek átadni a környezetvédelemnek figyelmet szentelő életmód alapjait. Csuhéznak, kosarat fonnak, rengeteget kirándulnak. Ezért nem szentelnek figyelmet a nyelvoktatásnak sem, mert ahogy itt fogalmaznak, nagyon meg kell gondolni, mi az, amiért érdemes felcserélni az óvodás gyermek számára mindennél fontosabb játékot, népmeséket, gyermekdalokat, vagy akár egy jóízű futkározás élményét. Váczy Tavasztól őszig sorra rendezik meg a különböző falunapokat, fesztiválokat. A környék települései közül Zselíz sem maradhatott ki, ahol a hétvégén tartották, a helyi önkormányzat és a helyi kultúrház igazgatósága szervezésében, a szüreti napokat. Az ünnepség pénteken kezdődött, a helyi kultúrházban. Ezen a délutánon a soproni vendégeké volt a főszerep. Elsőként egy kiállítás volt látható Herr József fotóművész képeiből. Ezután a soproni kulturális egyesület bemutatkozása következett "Pendelyes est" címmel. Az est végét záró táncházat is ők tartották, megosztva tudásukat, a néptáncot, népkultúrát szerető érdeklődőkkel. Az ünnepség szombaton délután négy órától, a kultúrház előtt kézműves mesterségek bemutatójával folytatódott. Betekinthettünk a gyapjú tekerés tudományába. Tiszta gyapjút vízbe mártva, beszappanozva, kócolták, majd formázták. Igazi remekművek születtek ezzel a folyamattal. Labdák, babák, dísztárgyak. Egy másik sátornál szőlő venyigéből szintén babákat, dísztárgyakat készítettek. A kosárfonás mestersége sem maradhatott el, erről a szálkái Joachim bácsi gondoskodott. Nemcsak a fonás csínját- bínját mutatta meg, hanem a kötélverését is. Miközben tartott a bemutató, a nyitrai kulturális csoport, Schubertiáda címmel zenés táncos előadást tartott, szintén a kultúrház előtt. Bent a kultúrházban mindeközben magánygyűjtemények kiállítását volt megtekinthető. Akadt itt szalvéta, üdítős, sörös doboz, söröskancsók gyűjtemény, de ritkaságok, régiségek is, feltűntek, mint az egykori vasalók, téglák, kőzetek, sőt egy nagyon színes érme, és pénzgyűjtemény is. Régen hangzott már el nóta Zselízen. Ezen változtattak a szervezők, amikor műsorra tűzték, a "Szól a nóta" című zenés programjukat. A műsort konferáló Horváth Géza zenetanár, a Shubert vegyes kar vezetője elmondta: "Sajnos ezzel a műfajjal a mai kor mostohán bánik, pedig van rá igény. Amit szintén meg kell említeni, a nóta cigányzene kísérettel az igazi, a cigányzene pedig élő! S honnan ered? A kuruc dalokból lettek a verbunkosok, majd a verbunkosokból a nóta, ami közvetlen rokona az operettnek. Ezért van az, hogy aki tud operettet énekelni, az tud nótát is, és fordítva". A bevezetőben a Monti csárdást adta elő Balog Béla és zenekara, akik a műsor folyamán az énekeseket kísérték. A fellépők között találhattunk egyaránt amatőr és profi nótaénekeseket is. Színpadra lépett többek között Kántor János, Neznánszky Etelka, Kajtár Károly (a Shubert vegyes kar egyik alapító tagja). Béres Jarmilla és Magyar Nándor neve nem ismeretlen a közönség számára. 1998-ban Budapesten megkapta a nótaénekesek legnívósabb díját, az aranykoszorút. Ugyanebben az évben a nemzetközi nótaversenyen első helyezést ért el, 2000-ben pedig hivatásos nótaénekessé nyilvánították. Színes előadásukkal, amelyben a nóták mellett operett számokat is énekeltek, feldobták a közönség hangulatát. A napot szüreti- és búcsúi mulatság zárta, ahol a Rikon testvérek zenekara húzta a talpalávalót. Vasárnap közönségtoborzással kezdődött a délután, majd menettánccal haladtak a kultúrháztól egészen a Szent Jakab térig. Peregtek a szoknyák, csattogtak a bokák, megelevenedett a múlt. A helyi néptánccsoportok, a Magnum a Kincső, apró Kincső mellett, a soproni Pendelyes tánccsoport és szintén a hétvégén tartott farnadi Égtájak fesztivál résztvevői is ropták a táncot. Fellépett a mezőbándi Komlód Egerházi NTE (Erdély), a zentai szélrózsa Leánykórus, a péterrévei Tisza NTE és Juhász zenekar (Vajdaság), a farnadi Nádas NTE. a kéméndi Kurtaszoknyás NTE, a nagysallói mazsorettek és a Mákvirág NTE, a fakóvezekényi gyer- mektánccsoport, a nyíri folklór csoport, "és a garamkovácsi fúvózenekar. Az idei ünnepély nagyszabásúra, színvonalasra sikeredett, hiszen kultúrában, hagyományban, érdekességekben nem volt hiány, s ez a jövőre nézve nagyon biztató, hiszen valamikor Zselíz volt a környék, fesztiválvárosa: D.Bajkai Katalin
