Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-16 / 11. szám
2003. szeptember 16., kedd RÉGIÓ frfdlap Kesztölc, a bor hazája A település kedvező környezetét már a rómaiak is felfedezték. Szőlőtermeszésre és borkészítésre kiválóan alkalmas hegyoldalai elég korán ide- vonzották az utazókat. Kesztölc hosszan elnyúló falu a Pilisvörösvári árok északnyugati bejáratánál, a Pilis-hegység lábánál. A Pilis hegység északnyugatidélkeleti irányú szerkezeti sasbérces vonulatai határolják. A Kétágúhegy, a Fekete-hegy, a Pilisnyereg és a Klastromi szirtek alatt húzódik meg. A település nevét szláv eredetűnek tartják. Kostolac kis várat, erőd-templomot, zárdát jelent. Borovszky szerint az elzászi Kestenholz nevére emlékeztet, ami jesztenyefát jelent. Pesty szerint a múlt század közepén a tótok Kesztelecznek, ma Kesztucnak - mondják, míg a németek 3esticznek ismerték. A falu már a bronzkorban is lakott volt, hiszen az tt folytatott régészeti ásatások so- án előkerültek a késő bronzkori ur- lasíros kultúrára utaló edények. A cözség határában vezetett a római varban a Brigetiot Aquincummal ásszekötő főútvonal. Az út mellett íagy kiterjedésű római településre italó leletanyag került elő az ásatások során. A római korban itt húzó- lott Pannónia északi határa. A tele- lülés már a római korban virágzó zőlőkultúrának adott helyet. Később a népvándorlás idején ivar törzsek lakták ezt a területet. A íonfoglalás korában a Pilis-erdő az \rpád-család birtokterülete volt. A cözség első írásos említése az I. Gé- a király által alapított garamszent- lenedeki apátság alapítólevelében örténik. Az alapítólevél szerint 1. 3éza király az apátságnak fesztölcön 7 szőlőt 5 vincellért és 2 eke földet adományozott. A falu lakói már ekkor magyarok voltak. Az írás szerint Bakai, Boros, Fehér, Szekrényes vezetéknevű családok lakták, és szőlőtermesztéssel, valamint borkészítéssel foglalkoztak. A tatárjárás idején a portyázó hordák a települést 1242 telén fe'dúlták, fölégették, lakóit lemészárolták. A tatárjárást még ma is igazolja Kesztölc határában lévő Tatárszállás elnevezésű dűlőnév. A XIV század első éveiben az esztergomi káptalannak volt birtoka a területen, de sajnos az erre utaló oklevél Vencel cseh király betörésekor eltűnt. A káptalan mellett helyi nemeseknek rendelkeztek még birtokokkal. A Szent Kereszt kolostor plébániájáról és a káptalan kesztöl- ci szőlőiről 1397-ből találunk feljegyzést. Ebből a feljegyzésből derül ki az is, hogy a falu ekkor már melés, mészégetés mellett, elsősorban szőlőműveléssel foglalkozott. Egy 1740-ből való katonai térképen található jelzések bizonyítják, hogy akkoriban is a Kétágú-hegy védelmében telepítettek szőlőt eleink. A község szőlőterülete a filoxérajár- vány idejéig nőtt, utána, mivel a populáció csaknem teljesen elpusztult, erőteljesen csökkent. Az 1900- as évektől amerikai vadalanyokkal újra betelepítették a régi szőlőhegyek egy részét. Az 1920-as évektől a férfi lakosság nagy része a dorogi egyenesen az esztergomi érsekség alá volt rendelve. A török uralom alatti lakosságról az adólevelek nyújtanak viszonylag pontos számot. A község az esztergomi szandzsákhoz tartozott, és az 1570. évi adóösszeíráskor 12 ház után adóztatták. Ebben az összeírásban név szerint 18 magyar jobbágyot találhatunk. 1593-ban Esztergom megyéhez számítják. Az 1716-tól kezdődő telepítés hatására a megye népesebb községei közé tartozott. A XVIII. században római katolikus lakossága vegyes, magyar és tót. A község kevés szántófölddel rendelkezett. A lakosság a fakiterbányákban dolgozott. A bányászat elterjedésével kialakult az a tendencia, hogy a családfő bányászként kereste a kenyerét, míg a család földjén az asszony dolgozott. A település szőlőtermesztő kultúrája háttérbe szorult. A borkultúra napjainkban kezd megint egyre nagyobb jelentőséget kapni. A Kesztölc melletti Klastrompuszta népszerű pihenő- és kiránduló- hely. A vincellérek patrónusa, a szőlő védőszentje, Orbán megbízhatóan őrködik ma is Kesztölc és a hegyoldal békéjén. akaree II. világháborús műemlékavatás Zselíz Ünnepélyes keretek között avat- ák fel szombaton a II. világháború is a holokauszt áldozatainak imlékművét Zselízen. A tíz éve lúzódó felújítás most véget ért. Beszédében Nagy Géza, a város >olgármestere köszöntötte a jelenevőket, s elmondta, mennyire ontosnak tartja, hogy emléket állítanak a háború áldozatainak. Szükséges, hogy nyomuk maradjon, s emlékezhessünk rájuk. "Egy mementó az utókor számára, hogy a béke mindennél fontosabb, s a jövőben ne kelljen újabb emlékműveket állítani." - fogalmazott a polgármester. A műemléket a zselízi római katolikus esperes és a református pap a közös imádságok után szentelte meg. Ezután került sor a koszorúzásra, amelyen Magyarország tanácsosa, Kiss Oszkár, a barcsi Rákóczi szövetség képviseletében Egervári Fülöpnél Németh Zsuzsanna, az MKP képviseletében dr. Wüster Andor, a Csemadok képviseletében dr. Moravszky Mária koszorúzott. D. Bajkai Katalin Átadták a tehermentesítő utat Esztergom Ünnepélyes nyitóbeszéddel, útszenteléssel és futóversennyel adták át a forgalomnak az esztergomi tehermentesítő utat. , A belvárosi utak megkímélése érdekében kivitelezett beruházás egy- milliárd forintba került. Ezt az ösz- szeget Esztergom város önkormányzata, valamint a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fele-fele arányban fedezte. Az új út a város második fő közlekedési útvonala lett. Az átadáson részt vett Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere, Dobosi Tivadar, a Komárom-Esz- tergom Megyei Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója és Kazatsay Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára. Az átadáson dr. Ladocsi Gáspár püspök felszentelte az utat, majd Nagy Gáspár, költő verssel köszöntötte a város új útját. Az úton keresztbe húzott nemzeti színű szalagot Meggyes Tamás vágta át. Az átadás ceremóniáját az esztergomi polgárok futóversenye zárta. A most átadott tehermentesítő út kapcsán Kazatsay Zoltán, helyettes államtitkár elmondta, hogy még ebben az évben megkezdődik a Tokod-Tát elkerülő szakasz építése, ami egyben árvízvédelmi töltésként is szolgál majd. Beszámolt arról is, hogy a napokban írtak alá egy banki megállapodást a fővárosból kivezető 10-es út elkerülő szakaszainak építéséről, amelynek keretében előbb Budapest-Pilisvörösvár közötti, majd az Esztergomhoz egyre közelebb nyúló útszakaszokat valósítanának meg. A most átadott útszakasz t a Strabag Rt. 2002 júniusában kezdték el a munkálatokat. Az építkezés legnehezebb szakasza a volt kályhagyár feletti hegy jó részének elbontása és elhordása volt. Az itt kitermelt föld a Prímás-szigetre került, ahol a későbbiekben a ma még hiányzó árvízi töltés alapja lehet. A tehermentesítő utat a Bánomi városrész és a belváros széle között hozták létre, hogy a Vi- segrádra tartó, illetve az onnan jövő forgalmat a Bazilika mellől és a Várhegyről a város egy másik részére irányítsák. Az új út a Duna Múzeumnál kezdődik, elhalad a Bánomi-lakótelep mellett, majd a Visegrád felé tartó úthoz a Mol-kút- nál csatlakozik. A szeptember 13-án átadott út kapcsán Meggyes Tamás polgár- mestert az új útvonal Kölcsey utca felé történő további építéséről kérdeztük. A polgármester elmondta, hogy a Kölcsey utca útvonalán a második tengely kiépítését szerényebb költségek mellett lehet folytatni. A város szándéka, hogy még ebben a választási ciklusban befejezik ennek az építését is. Megtudtuk, hogy a jövő évben még biztosan nem fognak ilyen munkálatokat végezni, mert a Prímás-szigeten tervezett fürdő építése lesz a legfőbb feladat. Az utat előreláthatólag csak 2005-ben fogják tovább építeni a felújított Dobogókői úton keresztül a Tesco előtti körforgalomig. A rpási-Muzslai Bajban a szövetkezet Szőgyén (folytatás az 1. oldalról) A többség azonban a gondok ellenére bizakodó. Az egyikük mosolyogva megjegyezte: „Hívő nép lakik erre, amely hisz a csodában is.” Dékány Józseffel, a szövetkezet elnökével arról beszélgettünk, a jónak mondható idei szőlőtermés segít-e a szövetkezet helyzetén? Egyelőre még folyik a szüret. Az azonban már most elmondható, hogy a szőlő mennyisége jóval több a tavalyinál, bár a várakozásoktól azért kissé elmarad, mert a szárazság a szőlőtermésre is rányomta bélyegét. Most már fony- nyad a szőlő, tehát egyre kevesebb benne a lé. Az előző években 75- 80 liter mustot lehetett kisajtolni egy mázsa szőlőből,,ebben az évben ez a mennyiség 70 liter alatt van. A felvásárlás zavartalanul folyik? Az előző évekhez képest jelentősen emelkedtek a szőlőárak, főleg a vörös fajtáknál. Itt 3-4 korona kilónkénti emelkedésről lehet beszélni. Az idén nagyon jó a szőlő cukorfoka, de sajnos felárat ezért nem fizetnek. Lényeges javulás, hogy a szőlőnk nagyobb részéért készpénzzel fizetnek. A köbökúti és nyitrai borászattal kötött egyezség alapján ők 21 napon belül térítenek, de december 20-ig a számlánkon kéne lennie az egyéb forrásokból származó bevételeinknek is. A jó szőlőterméssel kompenzálni illusztráció tudják majd az aszálykárokat? Kompenzálni nem tudjuk, csak enyhíteni. Pénzigényes növény a szőlő - 5 millió koronát költöttünk csak vegyszeres védekezésre. Mindezek ellenére elmondhatom, haszonnal tudjuk zárni a szőlészeti részleget. Milyenek a szövetkezet kilátásai? Minden attól függ, a kormány hogyan fogja elszámolni az aszálykárokat. A szántóföldi növénytermesztésben 10 millió korona veszteségünk van. Az első hat hónapban a sertésárakon is veszítettünk 4 millió koronát, mivel az értékesítés után váratlan áremelkedés történt, valószínűleg spekulációnak köszönhetően. Ennek következtében a magánvállalkozók 70-80 százaléka tönkrement. Ha év végéig megmaradna ez a felvásárlási ár,, a kiesést már akkor sem sikerül pótolnunk. Sok tartozása van a szövetkezetnek. Fizetési gondjaink vannak, ráadásul már itt az ideje az új termés megalapozásának is. Mindezek ellenére bízunk abban, hogy a következő év talán jobb lesz, mert az emberek is egyre reményvesztetteb- bek. A földbérleti díjakat kifizetik? Ebben a hónapban már el szeretnénk kezdeni a kifizetést, természetesen csak folyamatosan, mint az előző években. Jól látom, hogy az emberek hangulata borús, de azért reménykednek? Én bizakodó ember vagyok. Ha én sem bizakodnék, akkor.már tényleg rossz volna a helyzet. Véleményem szerint, ha nehezen is, de valahogy átvészeljük ezt az időszakot.-bokorÜnneplés az olvasókörben Szombaton tartotta a Tájak- Korok-Múzeumok baráti kör a negyedévente megrendezett névnapi estjét a Szentgyörgymezői Olvasókörben. A Mária, Anna, Rozália, Edit, Zsuzsanna, István, László és Lajos keresztnevű klubtagokat köszöntötték. A zenével és tánccal egybekötött „bátyusból” jellegű estet, Emi néni, a klub vezetője nyitotta meg az ünnepeltek felköszöntésével. Természetesen az est sikere a klubtagok érdeme is, akiket nem kellett noszogatni, ha táncról volt szó. Esztergom November 29-én lesz öt éve, hogy megalakult a baráti kör azzal a céllal, hogy az ország minél több neves pontjára eljussanak - számolt be Szloboda Józsefné, aki nemcsak a vezetője, hanem egyik alapító tagja is a klubnak. Kezdetben tízen voltak, amely létszám mára már negyvenre bővült. Minden két hétben, péntekenként gyűlnek össze egy-egy beszélgetés erejéig a Szentgyörgymezői Olvasókörben. Évente többször útra kelnek, hogy bejárják az ország neves múzeumait, fürdőit, barlangjait. Emi néni minden év januárjában vázolja az éves programtervet, amelyekről a klubtagok döntenek. Úgy tartják, hogy amíg elég látnivaló van Magyarországon, addig többnyire az országhatáron belül kirándulnak, de nem zárkóznak el egy-egy külföldi utazástól sem. Jártak már például Sopronban, Kecskeméten, Opusztaszeren, Pakson, Hévízen, Olaszországba is. A klub tagjai közé bárkit, korhatár nélkül befogadnak. orosz
