Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-16 / 11. szám

2003. szeptember 16., kedd BAL PART F)ídlZiP SZLOVÁKIA Pápalátogatás után Meciar reklámfogása A Smer alelnöke Monika Benová „olcsó reklámfogásnak” tartja Vladi­mír Meciar (HZDS) kijelentését, miszerint az ellenzék a kabinet ellen való­színűleg bizalmatlansági szavazást fog kezdeményezni. Ivan Miklós pénz­ügyminiszter és Csáky Pál, szlovák kormány alelnöke ellen lezajlott szava­zás kapcsán a HZDS képviselőinek volt már lehetőségük bizalmatlanságuk kinyilvánítására. Szavazás helyett akkor kimentek a parlamentből. „A Smer végleges álláspontjáról ebben az ügyben az párt elnöksége és par­lamenti klubja fog dönteni”, fűzte hozzá Benová. Ladislav Polka a Népi Unió képviselője nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a témáról tárgyal­janak Meciarral. A bizalmatlansági szavazás kezdeményezésére Ján Mojzis és Ivan Simko leváltása viszont nem elegendő ok. Ennél jóval nyomosabb érv a Szociális-, Családügyi- és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Pénz­ügyminisztérium tevékenysége. Vladimír Meciar vasárnap a Szlovák Televízió Öt perc című műsorában sejtetni engedte, hogy lépéseket tesznek a Dzurinda-kabinet leváltására. Úgy gondolja, hogy Ján Mojzis a Nemzetvédelmi Hivatal igazgatójának és Ivan Simko védelmi miniszter leváltása veszélyeztetheti Szlovákia uniós csatlakozását. A kommunista párt Meciar ez irányú törekvéseit támogatja. A Matica pénügyi gondjai A Matica Slovenská alkalmazottai augusztusban csupán előleget kap­tak. Az állami intézmény már kimerítette az egész évre tervezett bércsoma­got. „Forró nyarunk volt, de a Matica számára az ősz még forróbb lesz” - véli Lubomír Kralovansky a Matica tájékoztatási központjának igazgatója. Az őszi hónapok bérezése bizonytalan és további elbocsátásokra lehet szá­mítani. A jelenlegi 110 alkalmazottból mintegy 60 marad. Az utóbbi idők­ben a Matica már nem fizeti a számlákat, fizetési kötelezettsége több mint kétmillió koronára rúg. Kralovansky szerint pénzügyi nehézségeik az alacsony állami támoga­tásban, a törvények figyelmen kívül hagyásában, a Matica befeketítésében és a hazugságokban gyökereznek. A problémát nem oldotta meg az állam­fővel megvalósult júliusi találka sem. „Abba a civilizált Európába tartunk, vagy talán már ott is vagyunk, ahol Szlovákián kívül minden nemzet saját történelmét védi és gyarapítja”, kesergett Lubomír Kralovansky. Ivan Simko bírál Az SDKÚ elnökségének Simo visszahívására hozott határozata, az SDKÚ-n belül a volt kommunista pártra jellemző fura praktikákról tanús­kodik. „Életemben először fordult elő, hogy előírták számomra a voksolás eredményét. Ez sokkolóan hatott rám”, nyilatkozta Ivan Simko a TA3 Te­levízió Politikában című műsorában. Nem tartja szerencsésnek, ha egy párt kormányban lévő minisztereitől vakbuzgóságot követel. Pavol Prokopovic (SDKÚ) cáfolta, hogy az SDKÚ-n belül létezne ellenzék, vagy bomlás jelei mutatkoznának. „Simko csupán a leváltására tett indítvány után rukkolt elő bírálatával.” Szerinte: „Mikulás Dzurinda elegendő bizo­nyítékkal szolgált Ján Mojzis leváltására.” Időközben a sajtóban olyan hí­rek láttak napvilágot, miszerint Ján Mojzis beszennyezte kezét, a védelmi tárcát érintő, állami megrendelésekre benyújtott pályázatokkal kapcsolat­ban. Ivan Simko mind Prokopovic állítását, mind a sajtóban megjelent hí­reszteléseket cáfolta. Szlovák-magyar vegyes-bizottság Szeptember 17-én Pozsonyban ismét ülésezik a szlovák-magyar kisebb­ségekkel foglalkozó vegyes-bizottság. Fő feladata a két kormány közti megállapodás kidolgozása lesz, amely a kisebbségek nyelvének, kultúrá­jának megőrzését irányozná. A szlovák és a magyar külügyminiszter júliu­si tanácskozása alapján elkészítendő egyezséggel lezárulna a státustörvény miatt már régóta húzódó Szlovákia és Magyarország között vita. „Nem merem megkockáztatni, hogy mikor jutunk el ehhez az egyezséghez”, árulta el Eduard Kukán külügyminiszter. Utoljára augusztus 26-án Buda­pesten tárgyalt a vegyes-bizottság. Korlátlan nyitvatartási akarnak Az osztrák kereskedők a májusi eurós csatlakozás után főleg Csehor­szággal, Szlovákiával és Magyarországgal határos határmenti sávokban korlátlan nyitvatartási idő engedélyezését követelik. Úgy ítélik meg, hogy ezek a csatlakozni kívánó országok, mivel nincs korlátozott nyitvatartási idejük, komoly versenytársak lehetnek. Az osztrák kereskedők félelmének Gerhard Sandler a Média Markt/Saturn elektronikai termékek hálózatának főnöke adott hangot a Die Presse hasábjain. Szerinte csatlakozás után az osztrák vevők egy részét elszippantják az említett országok kereskedői. A csatlakozás még létre sem jött, de Magyarország már az osztrák piaci ke­resletet mintegy 7%-kal gyengítette. Auszriában a nyitvatartási időt illetően augusztus elsejével bizonyos könnyítéseket vezettek be, de ez még távolról sem elégíti ki az osztrák bol­tosokat. A nyitvatartásra vonatkozó állami rendeletet az egyes országré­szek saját belátásuk szerint magyarázzák. Sandler sem támogatja a vasár­napi nyitvatartást, de véleménye szerint a kereskedőknek meg kellene en­gedni, hogy a karácsony előtti ezüst- és aranyvasárnapon üzleteiket nyit- vatarthassák. Vélekedés a nyugdíjreformról Egy június végi felmérés alapján a készülő szlovákiai nyugdíjreformról a lakosság mintegy 90%-a tájékozódott. A megkérdezettek fele (15 és 79 év között) viszont nem tud róla semmi közelebbit. Csaknem harmada ren­delkezik róla alapvető információkkal és 7% úgy ítéli meg, hogy aránylag jól ismeri. A készülő nyugdíjreform támogatottsága hozzávetőleg 60%-os, tehát a lakosság 60%-a élne az új reform kínálta lehetőségekkel. Összeállította: Oravetz Ferenc Vasárnap véget ért II. Já­nos Pál pápa négynapos szlovákiai látogatása. An­nak ellenére, hogy a katoli­kus egyházfőnek egészségi problémái voltak egyetlen programját sem mondta le. Szombaton a Rozsnyói kör­színházban, vasárnap a po­zsonyi Ligetfalun celebrált szentmisét. A két színhelyen résztvevő hívők és zarándok számát több százezerre be­csülték. Rozsnyón a közjogi méltóságok közül Rudolf Schuster szlovák ál­lamfő, Pavol Hrusovsky a parla­ment elnöke, Bugár Béla a parla­ment alelnöke vettek részt. Vasár­nap Pozsonyban mintegy 200 ezer résztvevő, köztük sok külföldi hall­gatta áhítattal a Szentatya szavait. A szlovákon kívül hat nyelven szólt a gyülekezethez. Először magyar nyelven áldotta meg a magyar hí­veket, majd németül, ukránul, cse­hül, lengyelül és olaszul a többi za­rándokot. Lengyelországból sokan különvonatokkal és buszokkal ér­keztek. A pozsony-ligetfalui isten- tisztelet keretén belül a pápa bol­doggá avatta Vasil Hopka görög katolikus püspököt, aki az 50-es években elszántan küzdött az egy­ház felszámolása ellen és Zdenka Schelingová irgalmas nővért. Mindketten a totalitárius rendszer áldozatai voltak. A boldogavatáson hozzávetőlegesen ötezer görögkele­ti hívő is jelen volt. 11. János Pál a végezetül megköszönte az egész ke­resztény közösségnek, az állam képviselőinek, a biztonsági szervek­nek és a médiának, hogy lehetővé tették szlovákiai látogatását. Vasárnap az esti órákban befeje­ződött a Szentatya szlovákiai láto­gatása. A Pozsonyi repülőtéren mintegy háromezer ember, köztük Szlovákia három legmagasabb köz­jogi méltósága búcsúztatta. Megfi­gyelők szerint II. János Pálnak ez volt a legnehezebb és valószínűleg az utolsó külföldi útja. Ján Sokol érsek szerint a pápalá­togatás „mind Szlovákiának, mind a pápának áldás volt”. Szavait II. János Pál egészségi állapotának ja­vulásával magyarázta. „Csütörtö­kön még gyengélkedett, de itt tar­tózkodása alatt fokozatosan javult egészségi állapota. A négy nap alatt több hívő emberrel beszéltem, és valamennyien állították, hogy a ta­lálkozás az egyházfővel életre szóló élményt jelentett számukra. A poli­tikusok példát meríthetnének eb­ből: a problémákat nem civódással, hanem pozitív hozzáállással kell megoldani”, nyilatkozta az újság­íróknak Sokol érsek. Rudolf Schuster államfő meg­győződése, hogy „a Szentatya láto­gatása Szlovákiában hozzájárult a megbékéléshez. Remélem, politiku­saink pozíció- és hatalomszerzésre tett erőfeszítéseik helyett, elgondol­koznak azon, hogy az emberek élet- körülményeit miképpen lehetne ja­vítani. A koalíción belüli válságot sem az egyik, vagy másik politikai párt rovására kellene megoldani, hanem Szlovákia összlakosságának javára.” Mikulás Dzurinda kormányfő szerint a pápalátogatás legfonto­sabb üzenete a „ne féljetek” pápai bíztatás volt. Mindnyájan tudjuk, hogy az uniós csatlakozás nem lesz sétagalopp, ezért „a pápai ösztön­zés rendkívül fontos volt”. A kor­mányfő nagyra értékelte a szerve­zők munkáját. „A technika terüle­tén és a szervezés szempontjából is megbirkóztunk a feladattal, ez ösz­tönzőleg hat és jó érzéssel tölti el az embert.” Pavol Hrusovsky úgy véli, hogy a pápalátogatás hozadéka a későbbi­ek folyamán kerül napvilágra. „Azt kívánom, ez ne csupán nekem, ha­nem egész Szlovákiának nyugal­mat, megbékélést és megértést hoz­zon. Pillanatnyilag ez a lényeg úgy érzem”, fűzte hozzá Hrusovsky. Oravetz Ferenc Dzurinda átveszi Meciar módszereit "Szlovák kormányfő az egyik válságot a másik után próbálja elsimítani és ebbé­li igyekezetében eszköztára, módszerei az egyik elődje mesterkedéseire emlékez­tetnek", írta a Právo cseh napilap. "Mi történik a szlovák kormány­fővel?" Teszi fel a költői kérdést Ivan Vilcek újságíró Ján Mojzis bi­zalomvesztésével, illetve a leváltá­sára tett kísérlettel kapcsolatban az említett cseh napilap hasábjain, és a kérdést rögtön meg is válaszolja. "Miután nem sikerült Ján Mojzist a Nemzetvédelmi Hivatal igazgatóját megfúrni, Mikulás Dzurinda harag­ját Ivan Simko honvédelmi minisz­terén töltötte ki." A Právo Juraj Hrabko tévé kommentátornak a TA3 televízió adásában napvilágot látott véleményét is közre adta. Hrabko szerint "Dzurinda érvelései egyre inkább Meciarra emlékeztet­nek." A szerző elemzésében hangsú­lyozza, hogy "a Nemzetvédelmi Hi­vatal igazgatójának leváltására tett kísérlete kapcsán Dzurinda nem szolgált semmiféle konkrét bizonyí­tékkal, amely a leváltást indokolttá tenné. Ezért is láttak napvilágot olyan híresztelések, amelyek Mojzis leváltására tett elhamarko­dott kísérlet mögött azt sejtetik, hogy Dzurindához közelálló fontos személyek a Nemzetbiztonsági Hi­vatal által végzett átvilágítási vizs­gálaton esetleg megbukhattak. Ján Mojzis ezáltal Dzurinda köreiben bizalomvesztett nem kívánatos sze­mély lett." A cseh Právo napilap szerint a szlovákiai politikai helyzet egyre inkább bonyolódik. Az ellenzék egy része nyíltan időelőtti választá­sokat sürget és ebbéli igyekezeté­ben a szakszervezet hathatósan tá­mogatja. A kormány megingása, bizonytalansága veszélyeztetheti a megkezdett gazdasági és szociális reformokat. Oravetz Ferenc A mezőgazdaság jövője a tét A 2003-as év mérföldkő a szlovák mezőgazdaság tör­ténetében. Egyrészt a sú­lyos aszálykárok miatt, másfelől a jövő évi eurós csatlakozás előtt 2003 lehet az az év, ha úgy tetszik ug­ródeszka, ahonnan elru­gaszkodhat, mielőtt bedob­ják a mélyvízbe. A csatlakozással kapcsolatban a szlovák kormány hamarosan dön­tést hoz a közvetlen támogatások mértékéről, amellyel megszabja a gazdák mozgásterét, lehetőségeit, a csatlakozás utáni esélyeit. Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter a csaknem kéthónapos felmérés eredményeinek összegzése után múlt héten 2,15 milliárd koronát kért a súlyos aszálykárok enyhítésé­re. Kérvényét az illetékesek nyilván elemzik és előre nehéz megjósolni, hogy a kabinet ebből az igényelt összegből mit hagy jóvá. Annyi bi­zonyos, hogy ezen a téren a gazdák leghamarább októberben kaphat­nak valami injekciót, addig viszont az őszi munkákat maradéktalanul el kell végezni. A jövő évi közvetlen támogatás mértékéről valószínűleg a héten születik kormánydöntés. Annak ellenére, hogy a csatlakozási tárgyalások során Mikulás Dzurinda határozott ígéretet tett az 55%-os közvetlen hozzájárulásra, koppenhágai fogadalma mára tel- jesíthetetlennek tűnik. A kabinet je­lenleg csupán 45%-kal számol (ennyit javasol a pénzügyminiszté­rium). Minden jel arra mutat, hogy kemény politikai csatározások szín­helye lesz a parlament. Az MKP ugyanis határozottan ragaszkodik az általa tabunak tartott 55%-hoz. Alacsonyabb közvetlen juttatás ese­tén a szlovákiai gazdáság még a környező országok mezőgazdászai­hoz képest is rosszabb versenyhely­zetbe kerülne. A Magyar Koalíció Pártjának vezetősége előtt nyilván kikristályosodott egy álláspont, amely szerint ez ügyben már nem lehet meghátrálni. Ellenkező eset­ben a párt elveszíthetné szavazói­nak jelentős hányadát. A szakemberek egyetértenek ab­ban, hogy a szlovákiai gazdák rend­kívül nehéz helyzetben vannak. A jelenlegi állapotok érzékeltetésére elég, ha megemlítjük, hogy az első félév bevételkiesése a déli járások­ban hozzávetőleg 15%-kal keve­sebb, a vesztesége hétszer nagyobb Dzurinda saját érdekeit védi "Mikulás Dzurinda kormányfő tervezett személycseréi mögött ön­védelmi reakciója, a koalíciós pár­tok közötti üzleti megállapodások és saját köre érdekének más cso­portok érdekével szembeni megvé­dése húzódik", nyilatkozta Robert Fico a Smer elnöke. A kormányfő csoportjához sorol­ta többek között Ivan Miklós pénz­ügyminisztert. Ján Mojzisra és Ivan Simkora utalva megjegyezte, hogy "a kormányfő igyekszik megszaba­dulni a számára kellemetlen embe­rektől, akiknek törvény adta joguk­nál fogva befolyásuk van az állami apparátusba és vállalatok fontos pozícióiba kinevezendő személyek kiválasztásában. Ezek az emberek aztán komoly állami megrendelé­sekről dönthetnek, illetve részesei lehetnek ezen megrendeléseknek. Mojzis és Simko nemcsak sokat tud, de gátolja Dzurinda és társai korlá­tolt felelősségű társaságát gazdasá­gi érdekeik érvényesítésében. Ha­sonlóan jár mindenki, aki kereszte­zi Dzurinda érdekeit" - nyilatkozta Robert Fico a Smer frontembere. "Mikulás Dzurinda államellenes csoportról tett kijelentése csak elő­játéka volt a személycseréknek", ál­lítja Fico. "Dzurinda célja, hogy le­számoljon az ellenzőivel, hogy ma­ga és gazdasági körei számára teret nyerjen." Hiteles forrásra hivatkoz­va Dzurinda ellenlábasai közé so­rolja Simkot, Martinákovát és a vé­delmi minisztériumban dolgozó fér­volt, mint az előző év azonos idő­szakában. Helyzetüket csak rontja, hogy az élelmiszeripari búzát kül­földön nem értékesíthetik, mert a kormánytól ez idáig nem kaptak rá engedélyt. A jövőt illetően nincs is rá esély, hogy idén a kabinet enge­délyezné a búzakivitelt. A belföldi piacon számos esetben csupán 380 koronát kapnak egy mázsa búzáért, mert ennyit kínálnak a monopol­helyzetben lévő malmok. A meg­szorult, pénzszűkében lévő szeren­csétlen termelő, hogy egy kis pénz­hez jusson, kínjában kénytelen áron alul eladni terményét. A jövő évi költségvetésre szánt pénzeket a kormány gyakorlatilag már szétosztotta, illetve az egyes tárcáknak odaígérte. Legjobb eset­ben csupán 50%-os közvetlen tá­mogatásra tud valami pénzt össze­kaparni. A költségvetés megváltoz­tatása viszont nem jöhet számítás­ba, mert a pénzügyminiszter szerint a háztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,9%-át. Ilyen körülmények között szinte reménytelennek látszik a mindegyik fél számára elfogadha­tó, megnyugtató megoldás. Oravetz Ferenc jét. Fico szerint: "A kormányfő nem az állam ellenségeinek, hanem sa­ját ellenfeleinek listáját állította ösz- sze." Martin Matko az SDKÚ szóvivője nem látta értelmét, hogy Robert Fico eszmefuttatását kommentálja. "A Smer vezérének a kormányfő kárára tett megjegyzéseit már meg­szokhattuk, lassan az ellenzéki párt mindennapos “kifejező eszközeivé válnak." Oravetz Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents