Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-12 / 8. szám (9. szám)

frMlap (folytatás az 1. oldalról) Talán az azóta született törvé­nyek sem a leghatékonyabb mó­don, nem a legegyszerűbben és a legvilágosabb módon szabályozzák ezt a területet. Ezt a feladatot hite­lesen és igazán jól most csak az ön­kéntes szervezetek látják el, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, vagy olyan kis helyi szerveződések, plébániai karitaszok, amelyek ru­hát, könyvet, pénzt stb. gyűjtenek a rászorulóknak. A baj az, hogy ez nem szőheti át a társadalom egé­szét. Még sok idő, amíg a kor­mányzati-önkormányzati intézmé­nyek az önkéntesek hatékonyságát megközelítik. Nemcsak nálunk, az országban számos helyen komoly probléma a családsegítő, a gyer­mekjóléti szolgálat, a gyámható­ság, illetve a különböző szociális védekező rendszerek működtetése, különösen ezek munkájának össze­hangolása. Rosszul működik a családsegítő- Pedig ezt is törvény szabályoz­za.- Több törvény próbálja szabá­lyozni ezeknek az intézményeknek a kapcsolattartását, de még egy olyan városban is, mint Esztergom, ez nem mindig sikerül. Még mindig nem képes a rendszer az egyes csa­ládokkal, az egyéni problémákkal foglalkozni. Az esztergomi család- segítőnél ráadásul évek óta megol­datlan probléma az intézmény ve­zetése. Az előző képviselő-testüle­tek közül kettő is megpróbálta rendbe szedni a dolgokat. Fegyel­mi eljárás folyt az intézmény veze­tője ellen, amit ő elkerült a munka­ügyi bíróság ítélete miatt. Az esztergomi családsegítő több szempontból is rosszul működött. Például dolgozhatott ott olyan munkatárs, aki kijelentette, márpe­dig ő nem megy ki a roma gyere­kekhez, mert fél a roma többségű házakban, utcákban. Ez a hivatása. Azért kap pénzt, hogy kimenjen oda, és mentse, ami menthető. Ha ez a munkatárs két évig egyszer sem megy ki a cigányok közé, ak­kor nem teszi a dolgát, és az intéz­mény rosszul működik. Ebben az intézményben napi ügyfélfogadási idő van, ami igen­csak rövid. Ha egy családon belül probléma merül fel, azt nem lehet délelőtt tíz és tizenkettő közé időzí­teni. Aki nem jut be az intézmény­be, mert az a munkaidő többségé­ben saját, zárt belső életét éli, min­den nap kétórás értekezleteket, vagy éppen szupervíziókat tart, nem fog segítséget kérni többé. A tucatnyi munkatársnak nem saját problémáikkal, hanem a rájuk bízott feladatokkal, a hozzájuk for­duló, segítségre szorulókkal kellene törődnie. Egy ilyen intézmény nyi­tott kapukkal kell, hogy várja az ar­ra rászorultakat egész nap, még ak­kor is, ha az ott dolgozók úgy érzik, egyéb anyagi juttatások is járná­nak nekik. Ezt egyébként a megyei felügyeleti szerv, a megyei gyámhi­vatal szintúgy kimondta. Mint ahogy több vizsgálat megerősítette: nem teljes körűen tettek eleget a nyilvántartási kötelezettségeiknek és a gyermekvédelmi törvény egy­némely előírásának. A pénzforrá­sokat sem a legcélszerűbben hasz­nálták fel. Amikor az intézmény ve­zetője két és fél éve arra kérte az önkormányzatot, mint üzemeltetőt, oldja meg a fűtést, akkor egy sze­zon alatt átállítottuk az épületet gázfűtésre, mégis egész mostanáig alkalmazták a fűtőt, hogy miért, nem tudom. Talán azt a pénzt ér­RÉGIÓ ______________ _________2003. szeptember 12., péntek Té nyek fehéren-feketén demi munka elvégzésére is lehetett volna fordítani. Alacsony a regiszt­rált esetszám, egy-kettő hetente munkatársanként, de azt senki sem hiheti, hogy csupán ennyi problé­más család van Esztergomban. Ez inkább az intézmény zárt működé­sének a jele. Az emberek lassan el­szoktak ettől a segítségtől. Ha nem működik a szolgálat, akkor az in­tézmény fenntartójának kell arról gondoskodnia, hogy másképp le­gyen. Bizony, ez nehéz dolog, több munkát és áldozatot követel a dol­gozóktól, akik ezt nem akarják vál­lalni, nehezen élik meg a változá­sokat, akik pedig többet és jobban szeretnének tenni, azoknak az ön- kormányzat biztosítani fogja erre a lehetőséget. Nem az intézményi dolgozók miatt van az önkormány­zat, hanem az önkormányzat fele­lőssége és döntése, hogy mely in­tézményekkel hogyan, milyen fel­adatokat lát el. Az emberek azért választanak képviselőket és polgár- mestert, hogy ők az intézmények működését is számon kérjék, köve­teljenek, a folyamatokat irányítsák. Ez a változtatási szándék a távo­zóknak értelemszerűen sérelmes. A konfliktusba pedig szükségszerűen beleavatkozik a politika, a szocia­listák nem véletlenül állnak a távo­zó dolgozók mellé. A Népszabad­ság sem véletlenül foglalkozik egy oldalas terjedelemben egy ilyen, országos viszonylatban teljesen súlytalan üggyel. Egy tizenvala- hány fős intézmény átszervezése apróság akkor, amikor több százfős iskolákat zárnak be. Mindenki tud­ja, hogy még a szocialista önkor­mányzatok is sokkal rosszabbul áll­nak, mint az előző kormány idejé­ben. Több százmillió forintot von­tak el Esztergomtól is azzal, hogy felemelték ugyan a közalkalmazot­tak és a pedagógusok bérét, ám az emelésnek csak a kétharmadát ad­ták oda, a többit gazdálkodja ki az önkormányzat. Ezt a pénzt az itt élő harmincezer ember zsebéből veszik ki. Ennek ellenére Eszter­gomban nem zártunk be iskolát, nem adtunk át a megyének intéz­ményt, s bár rákényszerültünk egy létszámleépítésre, ez legtöbbször csak kisegítő munkaerőt érintett. Sőt a családsegítő intézményen belül a pénzek állami elvonása el­lenére megépítettük a hajléktala­nok nappali melegedőjét, és készül már a családok átmeneti otthona is. Ez törvényi kötelezettség ugyan, de mivel a törvény nem szankcio­nálja, a legtöbb önkormányzat anyagi terheire való tekintettel nem teszi ezt meg. Mi nem ezt mondtuk, a nagyberuházások mel­lett próbálunk áldozni a szociális intézményekre is, többet, mint na­gyon sok más város. Konkrét kérdésre konkrét válasz- Visszatérve a konkrét kérdé­sekre, amelyet a szocialista képvi­selők tettek fel: ezekre mi a válasz?- Létrejött a Mayer István Peda­gógiai Szakszolgálat és Gyermekjó­léti Szolgálat, azaz a korábbi csa­ládsegítőt kettéválasztottuk, és a gyerekjólétet a nevelési tanácsadó és a logopédia mellé helyeztük. A családsegítővel kapcsolatban tár­gyalásokat kezdtünk civil szerveze­tekkel, szeretetszolgálatokkal, egye­sületekkel. Az önkormányzat szíve­sen átadja ezen terheit egy olyan szervezetnek, amelynek ez a hiva­tása. Reméljük, jövőre már sokkal magasabb szinten tudjuk ellátni ezen feladatainkat az elhivatottság­gal és nagy gyakorlattal rendelkező szervezeteken keresztül úgy, hogy az önkormányzat átadja az állami forrásokat, és ezeket kiegészíti saját eszközeivel. Tehát a pontos válaszaim a kö­vetkezők: a Népszabadságban megjelent cikk felfújt és tele van hazug állításokkal, én magam ki­lenc ponton kértem helyreigazítást a kiadótól. Ha ezt nem fogják meg­tenni, sajtópert fogok indítani. A felmondott dolgozók állításaival kapcsolatban személyiségjogi pere­ket kezdeményezek, ahol ez bizo­nyítható, ott becsületsértési eljárást indítok. Ugyanígy a feleségem is három ponton és a közreműködő ügyvéd úr még egy ponton kért helyreigazítást, mert róluk is valót­lan állítások jelentek meg. Hogy ezért a Népszabadság vagy a nyi­latkozók felelősek, nem tudom, de a végére fogok járni. A szocialista sajtótájékoztató alapja így eleve hamis.- Igaz-e, hogy állami támogatást vesztenek az intézmény szétválasz­tása miatt?- Nem igaz. Akár egy, akár több intézményben látjuk el ezeket a fel­adatokat, az állami támogatás ettől nem változik. Az egyik szocialista képviselő felvetésére ennek utána jártunk, a közjóléti iroda vezetője szerint ez lehetetlen.- Miért kellett csoportos létszám- leépítést elrendelni a családsegítő­nél, miközben erre a célra a köz­ponti támogatás biztosítja a szük­séges forrásokat?- Az állami támogatás három címszó alatt érkezik. Az idős korúak szociális ellátása, a házi gondozás, a gyermekjólét, gyermekvédelmi feladatok stb. mellett tucatnyi rész­re bontandó e három forrás. A fel­adatokat két törvény, a szociális el­látásokról szóló és a gyermekvé­delmi törvény pontosan meghatá­rozza. Összességében azt lehet mondani: a családsegítő központra jutó normatív támogatás a család- segítő működésének a felét sem fe­dezi. A másik felét Esztergom pol­gárai adják hozzá. Azaz: nem igaz, hogy a központi költségvetés bizto­sítja a forrásokat, csak részben, fe­lerészt fedezi a költségeket.- Miért nem veszi figyelembe a város a munkaügyi bíróság dönté­sét?- Egyszerűen azért, mert nincs ilyen döntés. Figyelembe vennénk a bíróság döntését, ha volna ilyen. Ebben az ügyben például be fo­gom perelni az MSZP esztergomi frakcióját, és egyébként mostantól minden hamis állítás ügyében ezt teszem majd. Eddig gyakran nem foglalkoztam a támadásokkal, de nem engedhetem meg, hogy mi­közben hidak, utak épülnek, a vá­ros virágosabb, és rengeteg más eredményünk van, azaz a polgárok bizakodóak is lehetnének, helyette megromlott légkörben kell élniük, mert a századik mocskolódó törté­netet hallgatják végig.- Miért nem értesítették az intéz­mény dolgozóit a változásokról?- Munkatársaim értesítették mind az újonnan felállított intéz­mény vezetőjét, mind pedig a csa­ládsegítő szolgálat vezetőjét. Ök mindketten hosszas eligazítást tar­tottak az összes munkatársnak.- Az elmúlt másfél évben miért volt hat vezetője a családsegítő­nek?- Ez jelzi a problémákat, hogy baj van a családsegítőnél. A mun­katársak közül többen nem merték vállalni ezt a feladatot. Elsősorban az átszervezést és megújítást, amely szükségszerűen elbocsátá­sokkal jár. A törvényi szabályozás egyébként rendkívül szigorú, mert csak megfelelő szakképzettség, gyakorlat mellett az intézményen belülről lehet új vezetőt kinevezni. Próbáltunk új embereket is bevon­ni, pályázatot kiírni. Azt gondolom, hogy a legutolsó és egyben jelenle­gi vezető annak ellenére, hogy ál­dott állapotban van, és sokszor megríkatják, megfenyegetik, reme­kül megállja a helyét, és ezért az önkormányzat és magam is hálás vagyok a családsegítő vezetőjének, aki végigcsinálja mindazokat a vál­tozásokat, amelyek az esztergomi polgárok érdekében történnek. Összefoglalva: az öt állításból négy hamis, egy pedig megragadja a problémát, valóban túl sok veze­tője volt a családsegítőnek, ennyire rosszul mentek ott a dolgok. Végül azért nem ártana, ha min­denki észrevenné, hogy miről is van itt szó valójában. Az egész ügy politikai álbotrány. Arról szól, hogy ahogy a kormány elveszíti az em­berek bizalmát, és itt nem csak a gazdasági elképzelések hiányáról van szó, hanem egy rettentően szövevényes korrupciós botrányról a K&H Bank és az Inter-Európa Bank körül, mely botrányban az MSZP mint párt is érintettnek tű­nik, azt megpróbálják helyben, vá­rosi, önkormányzati szinten hamis vádakkal elvenni a jelenleg ellen­zékben lévő Fidesztől is. Nehéz most támadási felületet találni az ellenzéken, az előző ciklusra való mutogatás egyre kevésbé működik, ezért a helyben dolgozó, naponta felelősséget és munkát vállaló fideszes politikusokat próbálják meg tönkretenni. Egy tolvajbanda úgy próbálhatja meg elterelni a fi­gyelmet a saját bűneiről, vagy azok súlyosságát úgy csökkentheti, hogy akit lehet, besároz, hamisan meg­vádol. Borzasztó nehéz az egyszerű embernek igazságot tenni úgy, hogy nem kap elég információt, mindkét oldalról ugyanazt hallja, a sajtó torzít, én mégis azt mondom, ez a történet Esztergomban és az egész országban majdnem tisztán fekete-fehér. Vóczy

Next

/
Thumbnails
Contents