Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-11 / 8. szám
frídlap RÉGIÓ 2003. szeptember 11., csütörtök Szerepünk az EU bővítés után is ugyanaz lesz Költséges hulladékgyűjtés Érsekújvár Beszélgetés Varga Sándorral az Illyés Közalapítvány szlovákiai alkuratóriumának titkárával A Magyar Kormány azzal a céllal hozta létre az Illyés Közalapítványt, hogy segítse a határainkon túl élő magyarság önazonosságának megőrzését, fejlődését és megerősödését célzó kezdeményezéseket. Az Illyés Közalapítvány kuratóriumának elnöke Pomogáts Béla. Az alapítvány tevékenységéhez szorosan kapcsolódnak a szomszédos országokban létrejött alkuratoriumok, mint azt ausztriai, horvátországi, vajdasági, romániai, szlovákiai, szlovéniai és ukrajnai alkuratórium. Varga Sándort, az Illyés Közalapítvány Szlovákiai alkuratóriumának titkárát arra kértük, mutassa be a közalapítvány szlovákiai alkuratóriumának tevékenységét. Mi a lényege az alkuratóriumok- nak? Az Illyés Közalapítvány a határon túli magyarok számára 1995-ben hozta létre az alkuratóriumokat. Ez annyit jelent, hogy azokban az országokban, ahol nagyobb tömbben él a magyarság, olyan testületeket hozott létre, amelyek első szinten elbírálják a pályázatokat. Az adott ország alkuratóriuma megkapja a támogatások éves pénzügyi keretét, és ennek fényében begyűjti a pályázatokat. Javaslatot tesz az egyes pályázatok támogatásának nagyságára, s Budapestre továbbítja. Hány tagja van a Szlovákiai alkuratóriumnak, és milyen témakörökben lehet az Illyés Közalapítványhoz fordulni? A Szlovákiai alkuratóriumnak tizenhárom tagja, továbbá hat, illetve hét szaktestülete van (ez időnként változik). A pályázatokat a Szlovákiai alkuratórium keretében a szaktestületek bírálják el. Ok az alábbi területeket ölelik fel: kultúra és művelődés, oktatásügyi, egyház- és hitéleti, tudományos kutatások, lapkiadás és úgynevezett helyi és regionális szaktestület. Külön szaktestülete van a CSEMADOK szervezeteknek, mivel ez egy országos hálózattal rendelkező szervezet. A szaktestületek az alkuratórium döntése alapján megkapja a támogatási kereteket. Ebben a rendszerben történik az elbírálás. Hány pályázat érkezik be Önökhöz? Évente több mint ezret kapunk. Idén rekord mennyiségű, 1259 pályázat érkezett hozzánk. Ennek fényében az elbírálás elég sok körültekintést igénylő feladat. El kell mondanom azt is, hogy a pályázóknak körülbelül 60-70 százaléka pozitív elbírálásban részesül. Úgy érzem, sikerült az összes olyan igényt kielégíteni, amelyik a szlovákiai magyarság megmaradása, identitástudatának erősítése szempontjából fontosnak minősíthető. Az Illyés Közalapítvány a magyar kormány költségvetéséből kapott pénzből utalja ki a támogatásokat. Érkezik-e máshonnan is segítség a Közalapítványhoz? Nincsen ilyen, azonban van néhány olyan helyzet, amikor egy-egy támogatott külföldről szerez szponzort magának és az Illyés Közalapítvány csupán segítőként működik közre. Volt már olyan esetünk, hogy az Egyesült Államokból érkezett támogatási szándék, illetve magyar- országi szponzor jelölte meg hogy kit kíván támogatni a szlovákiai magyarság köréből. Ezekben az esetekben a szervezetünk úgy segített, hogy megkapta a továbbítani kívánt összeget, majd kiutalta az előre meghatározott címzettnek. Muzsla és a magyarországi Mogyorósbánya között partnertelepülési kapcsolat van. Több hasonló kapcsolat létezik magyar és szlovákiai település között. Nyújthatnak be ezek a települések közösen pályázatot az Illyés Közalapítványhoz úgy, hogy az anyaországi település valamilyen tekintetben hozzájárulást ad? Bizonyára vannak ilyen közreműködések, azonban ezek nem az Illyés Közalapítványon keresztül történnek. Egy-egy ilyen projektre valószínűleg tőlünk nem kapják meg a teljes összeget, hanem más szponzoroktól is kell kiegészítést szerezniük. Tudomásunk van hasonló projektekről, azonban ez az Illyés Közalapítványon kívül történik. Mi részben hozzájárulunk ugyan, de mint például a Muzslán átadott iskolabusz esetében is, több mecénástól jött össze a szükséges összeg. Az uniós csatlakozást követően hogyan alakul a Közalapítvány szerepe? A témáról konkrétan az Illyés keretein belül még nem volt szó. A véleményem az, hogy nem lesz nagyobb változás az ügyben. Az unió felszabadítja a tőke mozgását, az árucsere forgalmat, a munkaerő áramlását. Ez a három lényeges gazdasági mutató - amely egy társadalomban működik - szabaddá válik. Ebben az államhatárok nem fognak szerepet játszani, azonban ami a közigazgatást, az oktatást és a kultúrát illeti, a határok megmaradnak. A hagyományok specifikusak. Minden népnek, nemzetnek megvannak a saját hagyományai, a saját nyelve. Ebben a tekintetben továbbra is szükséges lesz a határon túli magyarok támogatása, mivel az Illyés Köz- alapítvány éppen a kultúra, a művelődés, az oktatásügy, lapkiadás, egyházi és hitélet szempontjából pont azokat a területeket támogatja, amelyeknél a határok az Európai Uniós csatlakozás után is megmaradnak. Muzslai Agnes A költségek csökkentése érdekében szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtőudvart alakítanak ki Érsekújvárban. Szeptembertől a város számos pontján megkezdődött a műanyag flakonok gyűjtése. A statisztikai adatok szerint országos viszonylatban itt termelődik a legtöbb - lakásonként 339 kilogramm - szemét. Ennek elszállítására, és megsemmisítésre a város korábbi vezetése egy tizenöt évre szóló szerződést írt alá. Érsekújvár jelenlegi képviselő-testülete összehasonlította Újvár, Észak-Komá- rom, Nyitra, Léva, Nagysurány, Bajcs, Tardoskedd, Udvard és Naszvad települések hulladékgyűjtési és -szállítási lehetőségeit, valamint az ezzel kapcsolatos kiadásokat. A kimutatás alapján a szemét elszállítására Észak-Komáromban fizetnek a legkevesebbet, tizenöt millió koronát. A felmérés alapján kimutatható volt az is, hogy az erre fordított összeg nagyságát jelentősen befolyásolja, hogy milyen messzire kell elszállítani a településeken keletkező hulladékot. A tavalyi évben Érsekújvárból - közel 14360 tonna szemetet - a huszonhét kilométerre található Koltára szállították Ebben az évben a költségek, tonnánként 618 koronába kerülnek. ÁK Kulturális Örökség Napja Esztergom Szeptember 20-án és 21-én rendezik meg régiónkban a Kulturális Örökség Napja címet viselő rendezvénysorozatot. Idén a számos kulturális értéket kínáló múzeumok és közgyűjtemények mellett fokozottan kiemelt jelentőséget kapnak a lakóházakat díszítő Zsolnay- kerámiák is. Ezeket a kerámiákat Esztergomban, a Keresztény Múzeumban és a Duna Múzeumban tekinthetik meg az érdeklődők. A rendezvény keretében a programokon és az érdekességeken kívül a Vármúzeum, a Főszékesegyházi Könyvtár, a Mindszenty Emlékhely, a Ballassa Bálint Múzeum és a Prímási Levéltár is sok szeretettel várja a kultúra iránt érdeklődő látogatókat. Dorogon az Észak Dunántúli Vízmű Rt, Bajnán pedig a Sándor Matternich kastély rendez programokat a Kulturális Örökség Napja alkalmából. akaree Régiók és határon túli kistérségek a BNV-n Budapest Szeptember 6. és 14. között rendezik meg Budapesten a 107. Budapesti Nemzetközi Vásárt. Ezen belül, idén negyedszer rendezik meg a hozzá kapcsolódó Magyar világ elnevezésű kiállítást, amelyen határon túli magyar vállalkozások kapnak lehetőséget cégük bemutatására. A Magyar világ 2003 kiállításon most 119 cég vesz részt. Ebből hatvanöt vállalat most először állítja ki termékeit a Vásárközpont területén. Idén az újonnan résztvevők jelképes összeg ellenében hozhatták el termékeiket, szolgáltatásaikat. A tavalyi évhez képest most majdnem másfélszeresére nőtt a Magyar világ kiállítási területe. Ösz- szesen 1165 négyzetméter áll a vendégek rendelkezésére a nekik fenntartott 16-os és a 23-as pavilonban. A határon túli magyar vállalkozások nagy része az előzetes felmérések szerint növekvő exportlehetőséget remél az idei bemutatkozástól. Sokan bíznak abban is, hogy esetleg befektetőpartnert találnak, vegyes vállalatot is alapíthatnak az itt kialakított kapcsolatok felhasználásával. A jelentkezők egy része a bemutatkozást és a kapcsolatépítést is kiemelte, mint fontos szempontot. A Magyar világ 2003. kiállítás egyik fő támogatója, az Új Kézfogás Közalapítvány, amely tízmillió forinttal járult hozzá a rendezvény költségeihez. A kiállítás fővédnöke és házigazdája Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekért felelős politikai államtitkára. A 107. Nemzetközi Vásáron több újdonsággal szolgál. A számos kulturális és szakmai program mellett, most először rendezik meg a határon túli újságírók találkozóját is. Tegnap tartották a „Régiók, haakaree zai és határon túli kistérségek az EU kapujában” fantázianevű sajtóbeszélgetést, amelyen részt vett Nagy Sándor, területfejlesztésért felelős politikai államtitkár. A beszélgetés célja az volt, hogy hazánk jövő évi uniós csatlakozása előtt sokkal szorosabb párbeszédet alakítson ki a hazai és határon túli régiók, kistérségek termelői és szolgáltatói között. A kölcsönös tapasztalatcsere hozzájárulhat az uniós források hatékonyabb felhasználásához, és a közös pályázati lehetőségek felkutatásához. Ráfizetéses paprikatermelés Lekér A fűszerpaprika egykor a főúri díszkertek növényei közé tartozott. A táplálkozásban betöltött szerepe miatt ma már világszerte elterjedt fűszerré vált. Talán ezért is fokozódott az elmúlt években a paprikatermesztés Lekéren és környékén. A másik oka egész biztosan az volt, hogy jól szervezetten működött ezidáig a felvásárlás. Idén azonban minden bizonnyal változik a helyzet. Sánta Lajos magánvállakozó öt éve foglalkozik "nagyban" paprikatermesztéssel. Először egy hektár földön, majd öt hektár földet vetett be paprikával. "Eleinte a magyar Kalocsai fajtát vetettünk, de a nagyobb terméshozam miatt aztán Zselízen és környékén a spanyol és szlovák Korda paprika termesztése idult meg. Más az íze és a színe is. Négy évvel ezelőtt felkért a főnököm, hogy vásároljak fel a cég részére paprikát a környékbeliektől. Eleinte csak húsz, tavaly már 300 termelőtől vásároltam. Ez azt jelenti, hogy az első évben hat, tavaly pedig 90 vagon paprikát vásároltam fel. E miatt nem is volt szükség külföldi behozatalra." - számolt be Sánta Lajos Az idei aszály a paprikát sem kímélte. A vállalkozók jelentős veszteségeket könyvelhettek el. "Idén 150 hektár paprikára kötöttem szerződést, ebből 100 hektárt ki kellett szántani. A vetőmag ára 2-3 ezer korona, egy hektárra öt kilogramm magot vetnek. A kiadásokhoz tartozik még a szántás, vetés, műtrágyázás és a földadó." A rossz paprikatermés másik oka az volt, hogy alc- sony volt a mag csíraképessége. 'A mag 70%-os csíraképességű volt, de az ára ugyanannyi volt, mint tavaly a 100%-os magé. A paprikának ezért csak a 20%-a kelt ki. A felvásárlást és egyúttal a paprikatermesztést nehezíti az is, hogy megszűnt idén a patai szárító üzem. "Készpénzt sajnos nem tudnak adni. Azelőtt biztosítani tudtuk a kellő összeget, most viszont nem lehetünk biztosak abban, hogy továbbra is így lesz. Ezért nem is vállaltam idén a paprika felvásárlását. Ez nagy kiesést jelent, hiszen Lévától Párkányig, nekünk hozták a termelők paprikájukat. Legközelebb Dunaradványon vásárolnak fel, de oda körülményes az áruszállítás. Tudomásom szerint ott, ha valaki most kéri terménye ellenértékét, kilenc koronát kap a paprika kilójáért. Ezért is mondom azt, hogy az egyik szemem sír, a másik nevet, így is ráfizetek ugyan, de ha még kapáltattam és gondoztam volna a paprikát, nem jött volna vissza a befektetésem." A másik felvásárlási hely Udvardon van. Előnyösebb itt felvásárolni, a parikát, mivel sokat vesztett a paprika értékéből, mire elérkezett a felvásárló céghez. A felgyülemlett problémák miatt idén külföldi behozatalra kell ttámaszkodni. A hazai termelőktől felvásárolt paprika ára idén tíz korona az első osztályúért, kilenc a másod- osztályúért és hét a nem minőségi paprikáért. Czigler Mónika Helyreigazítás: Tegnapi számunkban az "Ülésezett az Ister-Granum idegenforgalmi és turisztikai bizottsága" című cikkünkben az említett bizottság megnevezését tévesen tüntettük fel. A testület helyes elnevezése "Idegenforgalmi és kulturális bizottság". A tévedésért elnézésüket kérjük.
