Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-11 / 8. szám
Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk i,X- szám I. évfolyam, 2003. szeptember 11., csütörtök Teodóra napja Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Haraszti István (régió), Bartal Tímea (régió) Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Borosházi Tamás (fotó), Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tördelőszerkesztők: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Mézes Melinda • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Esztergom, Postafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 510-046, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Terjesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítóknél. a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft.. 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Miről is valójában? Már megint vitatkoznak. Ha nem a "magyar epizód" kerül elő, akkor a "Védjük meg a magzatokat" című sorozat. Mindegy, csak a munkanélküliséggel, nyomorral, a korrupcióval, s egyéb "ínyencségekkel" ne kelljen törődni. Védjük meg a még meg nem született gyermekeket! Ez nagyon szép. Szigorú korlátok között legyen az abortusz! Ez is nagyon szép. Végképp ne legyen! Ez még szebb. Csak van egy kis bibi. A valóság egy kicsit más. Tegyük félre azokat a hölgyeket, akik valóban nem szeretnének családot. Én az olyan asszonyok, szerencsétlen anyukák mellett szólnék, akik két, három, gyerek után, úgy gondolják, hogy nem tudnak többet vállalni. Szeretnék, de nincsenek meg a szükséges anyagi feltételek. Egy fiatal lány, aki "megesett", majd magára marad. Csak ő tud dönteni arról, hogy képes-e egyedül felnevelni egy gyereket, biztosítani a jövőjét. A harmadik eset, ha erőszak által fogant. Ki várhatja el egy nőtől, hogy olyan férfi gyermekét hozza a világra, akit gyűlöl? A gyermeket, aki ártatlan, de szenvedésére, megaláztatására emlékezteti? Ugye így már érdemes rajta elgondolkodni, hogy valóban szigorítani kell az abortusz körülményeit? A probléma az óta létezik, amióta emberek élnek a földön. Régen is volt "angyalcsinálás". Sokan bele is haltak a szakszerűtlen beavatkozásba, fertőzésekbe. Ez kell nekünk újra? Ha engedik, ha nem, művi megszakítás akkor is lesz. Csak nem mindegy milyen áron! Ne értsen félre senki, nem vagyok abortusz-párti. Gyakorló anyukaként tudom milyen az, ha az embernek van egy gyereke. Mennyi szeretetet, vidámságot tud hozni az életébe. Ellenben megértem azokat is, akik az említett, szörnyű helyzetek valamelyikében vannak. Nekik joguk legyen dönteni magukról! Ne mások írják elő, hogy miképp cselekedjenek saját testükkel, életükkel! Tisztelt uraim - akik a leghevesebben vitatkoznak e témáról - önök közül, hányán hoztak világra gyermeket? Hányán érezték magukat kétségbe esve amiatt, hogy várandósak lettek? Senki sem? Akkor mondják el, miről is vitatkoznak valójában? Bajkai HU ISSN 1785-0592 9 771785 059040 03 2 5 4 Buszközlekedés és iskolai fejkvóta Ülésezett az Alsó-Garam Menti Regionális Társulás Tegnap Zselízen tartották rendes ülésüket a régió polgármesterei. A napirenden két kérdés megvitatása szerepelt: az iskolák finanszírozása és a Szlovák Autóbuszközlekedési Vállalat érsekújvári üzemének községekhez intézett levele. Ebben kéri az önkormányzatokat, hogy vállaljanak részt a területükön áthaladó autóbusz-közlekedési vonalak működtetésének költségeiben. Ez utóbbi kérésre a falvak képviselői kategorikus nemmel, válaszoltak, mondván, a községeknek saját gondjaik megoldására sincs elegendő pénzük, s a piaci alapokon működő cég gazdasági gondjainak enyhítésében nem tudnak közreműködni. Természetesen a társulás határozata csupán javasló jellegű az egyes önkormányzatok döntésére nézve, így minden község külön dönt majd arról, eleget tesz-e a vállalat kérésének. Felmerült az iskolabuszok községek általi üzemeltetésének lehetősége is, mint a gyerekek utaztatásának és a kis iskolák létfenntartási gondjainak lehetséges (kényszer)megoldása. Kotora Marián mérnök, a társulás elnöke elmondta, hogy az Alsó- Garam Menti Regionális Társulás tanácsa nemrég tárgyalt a pénzügyminisztérium és az iskolaügyi minisztérium illetékeseivel az iskolák jogállását szabályozó törvény kormánytervezetéről. Szerinte az előterjesztés több, az ön- kormányzatokra nézve hátrányos elemet tartalmaz. Ez előbb-utóbb egyes iskolák bezárásához vezethet. Míg a jelenleg érvényes törvény szerint az alapiskolák fenntartása átruházott államigazgatási feladat, addig a tervezet szerint az állam csupán hozzájárul a községek ilyen irányú kiadásaihoz. A lépéssel minden felelősség az ön- kormányzatokra hárul majd. Hasonló gond az állami iskolák hátrányos megkülönböztetése is. Az ún. állami- és magániskolák egyforma fejkvóta alapján részesülnének a köztámogatásból. Ám míg a magániskoláknak van lehetőségük egyéb fenntartási forrásokhoz folyamodni (pl. szülői támogatás) addig az ún. állami iskolák számára ez a lehetőség nem megengedett. Mint a jelenlévők megállapították, a tervezet alapja nem, de a kivitelezése rossz. Ezen kívül még mindig korai a véleménynyilvánítás, hiszen a fejkvóták az elképzelések szerint csak jövő januárban lesznek ismertek. Lapozó ÚJABB ÁREMELÉSEK .....2. oldal AUTÓ PÁLYA-ÉPÍTÉSI TÁMOGATÁS.......2. oldal ÚJ ABB MERÉNYLETRE KÉSZÜL AZ ALKAIDA..................3. oldal ELMARASZTALÓ BÍ RÓSÁGI ÍTÉLET.....................3 oldal BAROKK LIGHT...4. oldal A RÉGI APÁTSÁG LEKÉR.....................4. oldal KÖ LTSÉGES HULLADÉKGYŰJTÉS.................5. oldal El hunyt Teller Ede, atomfizikus Pengeváltás az MKP és a kormányfő között (eic) Életének 95. évében elhunyt Teller Ede, a világhírű, magyar származású, amerikai atomfizikus. A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Téliért a történelem csak egyszerűen a hidrogénbomba atyjának nevezte. A szomorú hírt a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nukleáris fegyverkutató intézet közölte. Teller Ede Budapesten született 1908. január 15-én. Budapesten. A fővárosban kezdte meg egyetemi tanulmányait is, de a fokozódó antiszemita megnyilvánulásai folytán a Karlsruheban, a vegyészmérnöki karon, később Münchenben, majd Lipcsében egyetem fizikai karán tanult tovább. Müncheni villamosbaleset következtében mozgássérült lett. Doktori címet Lipcsében kapott. Tehétségét Werner Kari Heisenberg ismerte fel, és azzal a feladattal bízta meg, hogy a hidrogénmolekula energiaszintjével foglalkozó cikkek ellentmondásait vizsgálja meg. Munkájával segített lefektetni a molekuláris pályák elméletének alapjait. Értekezésének témája a hidrogénion volt. Pályafutását Göttingenben kezdte, ahol többek közt Max Born vezetésével Neumann János, Wigner Jenő és Oppenheimer is dolgozott. A zsidóüldözés miatt 1933-ban elvesztette munkahelyét. Az üldözések elől Angliába menekült, ahol Szilárd Leó támogatásával állást kapott a londoni egyetemen. Később Koppenhágába utazott, ahol Niels Bohr mellett dolgozott. Magyarországon nősült meg, és Londonba költözött. Az Angol fővárosban később Ro- ckefeller-ösztöndíjat nyert. Az Amerikai Egyesült Államokba 1935-ben hívták előadónak Princetonba, a George Washington Egyetemre már, mint egyetemi professzorként hívták. Teller az egyetemen a magfizikával kezdett foglalkozni. 1939-ben Szilárd Leo és Wigner Jenő mellett tagja lett a Roosevelt elnök utasítására létrehozott Uránium Bizottság. A II. világháború idején Teller Ede már a Columbia Egyetemen tartott előadásokat. Csatlakozott a chicagói egyetemen Enrico Fermi azon csoportjához, akik kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Téliért kezdetben nem szívesen engedték a kutatások közelébe, mert családtagjai a nácibarát Magyarországon éltek. Oppenheimer hathatós közbenjárása is segített, hogy később mégis megbízhatónak minősítették, és bevonták a kutatásokba. Los Alamosban Oppenheimer létrehozott egy titkos laboratóriumot, ahova Teller Edét is meghívta. Kutatásaiban a magfúzió lehetőségeit kutatta. A plutóniumtömegek befelé végbemenő, és robbantással való egyesítésével foglalkozott. A háborús események és az atombomba kísérletek Teller kutatási eredményeit háttérbe szorították. A hidrogénbomba, vagy más néven szuperbomba kutatását a hirosimai atombomba ledobása és az ezzel kapcsolatos események mellékvágányra helyezte. (folytatás a 3. oldalon) Mikulás Dzurinda, szlovák miniszterelnök a szlovák közszolgálati rádió szemtől szemben című műsorában bírálta az MKP miniszterei által vezetett minisztériumokat. "Nehezményeztem az MKP vezette tárca vezetőinél, hogy túl magas mezőgazdasági támogatást akarnak. Mindemellett déli gyorsforgalmi utat, rövidesen pedig újabb autópályát terveznek. Mivel övék az építésügyi és régiófejlesztési tárca ezzel párhuzamosan magyar egyetemről és a régió fejlesztési tervéről sem mondanak le." Az MKP vezetésének nemtetszését váltotta ki Mikulás Durinda rádiós nyilatkozata. Bugár Béla, az MKP elnöke úgy véli, hogy "a kormányfő kijelentése nem volt szerencsés és Mikulás Dzurinda ilyet nem engedhet meg magának. Főképpen azért nem, mert a magyar egyetem a kormányprogram szerves részét képezi". Bugár cáfolja, hogy a párt céljai összefüggésben lennének az MKP miniszterek által vezetett tárcákkal. "Az MKP támogatja a kormány reformtörekvéseit, az adó-, a szociális reformot és az egészségügyben tervezett reformot is. Több mint szánalmas lenne, ha a koalíciós partnerek csupán azokon a területeken szeretnének valamit megvalósítani, amelyekért minisztereik felelnek", nyilatkozta Bugár Jövő évi költségvetés megvitatásakor a mezőgazdaságnak nyújtandó támogatás lesz a párt első számú prioritása" - nyilatkozta Bugár Béla az MKP vezetőségének ülése után. Bugár emlékeztetett a kormányfő koppenhágai kijelentésére. Akkor Dzurinda megígérte: "a mezőgazdászok fejlődéséhez a visegrádi négyekhez hasonló feltételeket fogunk teremteni". Egyelőre a kormány 45%-os támogatással számol, amely Bugár szerint "egy hektárra átszámítva mintegy 2552 koronás támogatást jelent. Míg a lengyel gazdák 55%-os dotáció mellett hektáronként 3368 koronához, a magyarok 3725 koronás támogatáshoz jutnak. A csehek szintén magasabb pénzösszegre számíthatnak, mint a szlovák mezőgazdászok. Mezőgazdaság dotációját nem lehet kisebbségi szintre leszűkíteni, az egész Szlovákia mezőgazdaságának támogatásáról, fejlődéséről van szó", fejezte be nyilatkozatát a pártelnök. Oravetz
