Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-10 / 7. szám

F?ídlap RÉGIÓ 2003. szeptember 10., szerda _____f) Az esztergomi művésztelep első tárlata Esztergom első alkalom­mal adott otthont művészte­lepnek. A királyi város négy budapesti művészt és egy művészettörténészt látott vendégül a nyáron, egy hó­napon át. Az Esztergomban készült műalkotásokból szeptember 5-én nyílt kiállí­tás a Vármúzeum Budai tornyában és szeptember 21-ig tekinthető meg. Horváth Béla, múzeumigazgató reményét fejezte ki, hogy a művész­telep folytatódni fog, és hozzájárul, hogy Esztergomban újra virágzó művészeti élet alakuljon ki. Ennek a városnak mindig az elsők között kell lennie, nemcsak a történelmi múltja, de a jövője miatt is. Koditek Pál, önkormányzati kép­viselő a művészek köszöntése után, bejelentette, hogy az önkormány­zatnak eltökélt szándéka, hogy ha­gyományt teremtve, a művésztele­pet a jövőben is támogassa. Meg­köszönte Kókay Krisztina textilmű­vésznek, a művésztelep létrehozó­jának, e város szülöttének áldoza­tos munkáját. Szeifert Judit, művészettörté­nész, az esztergomi művésztelep résztvevője, egyben a kiállítás ren­dezője megnyitójában elmondta, hogy a kiállító négy művész alkotá­saiban a műfaji és stílusbeli eltéré­sek ellenére is felfedezhető az azo­nosság. A jellemző archaizáláson és töredékességen kívül a kiállításnak az "átváltozás" lehetne a kulcssza­va. Csurka Eszter festő arcképcsar­noka, a torzult fejek maszkszerű megjelenítése megrázó erővel hat. A maszkok, mint az átváltozás esz­közei, amelyek eltakarják valódi énünket, az emberi esendőségről és esetlenségről egyaránt vallanak. Turcsán Villő szobrász földre he­lyezett leletszerű fejformái arhaizáló töredékes hatásuk révén, a "pompeji" láva alá te­metett, örökkévaló mozdulatlan­ságba konzerválódott emberek tetemeit idézi. Molnár Péter grafikus többnyire apró betűkből, szövegfoszlányok­ból készített képeinek is leletszerű hatása van, középkori kódexlapokra, kőtábla töredékekre emlékeztet. Olajos György grafikus "bogaras" képeit Franz Kafka Átváltozás című novellája ihlette, a többi alkotása pedig a fa átváltozásáról tanúskodik. Elgondolkodásra késztetnek e történelmi környezetben kiállított művek. Az Esztergomi Várhegy, a legősibb magyar kultúrhely, az or­szág sorsának meghatározója. Itt született Szent István, itt koronázták királlyá és halála előtt, itt ajánlotta fel országát Szűz Máriának. Állami­ságunk és kereszténységünk böl­csőjét - a magyar Siónként - emle­getett hegyet és várost, nemhogy a régi fényében de még töredékében sem láthatjuk viszont. Hiszen a haj­dani főváros a "föld alatt van" régé­szeti ásatások és történeti források által rekonstruálható. Archaizálás - töredékesség - át­változás? Melyik Esztergom valódi arca? Megértettük-e a kövek üze­netét? Quo vadis Esztergom? Még a kőmaradványokban is ér­ződik a hely szelleme, hogy Eszter­gom egy szegletkő, amire építeni lehet. Babits magyar Rómának ne­vezte, egy örök várostól, pedig el­várhatjuk, hogy poraiból főnixként éledjen újjá. Csonka Anita Dorogon Dorogon, az 53. Bányász­nap keretén belül fellépett Anita popénekesnő is, aki­vel a sikeres fellépése után beszélgettem. Milyen érzés volt Dorogon fellép­ni? Nagy kötődésem van Doroghoz, vannak itt barátaim is. Tavaly má­jus elsején már felléptem ebben a szép városban. Mindig nagyon szí­vesen jövök, ha hívnak. A 80-as évek derekán kezdtél el énekelni. Azóta rengeteg helyen léptél már fel, cédád jelent meg, si­keres énekesnő lettél. Mire emlék­szel vissza legszívesebben? Nagyon emlékezetesek a külföldi, fellépéseim, vagy például amikor megnyertem az Interpop Fesztivált, de óriási élmény volt az első cédám megjelenése is. Számomra mind­egyik fellépés maradandó! Ennyi év eltelte után a mai napig is van bennem egy kis drukk, izgalom, amikor színpadra állok. Idén hol láthatott téged a közön­ség? Egész nyáron jártuk az országot, és még valóban nincs vége, szep­tember 26-ig még turnézunk, Szol­nokra, Egerbe és Szombathelyre utazunk. Tervezünk egy év végi ún. retro-bulit, az első nagylemezem dalait építenénk bele a repertoárba és december 30-án a budapesti Nyugati Pályaudvarnál adnánk elő a dalokat. De ez még csak tervezet. Van-e kedvenc dalod? A dalokat szerencsére mind én választhattam ki, így szinte kivétel nélkül az összes dalt nagyon szere­tem, mind a szívemből szól. Először a Zizi Laborral, majd Demjén Ferenccel dolgoztál együtt. Sokan dúdolják a régi Demjén- számokat a te előadásodban. Mi­lyen érzés volt velük énekelni? Az első cédémet a V Motorock zenekar írta, ezzel nyertem meg az Interpop fesztivált, amelyet már egy nagylemez követett. Fontosnak tartom megemlíteni Jakab György nevét is - aki már sajnos nem lehet közöttünk - , gyönyörű dalokat írt nekem. A segítőim nélkül nem tar­tanék ott, ahol most vagyok. Nekik köszönhetem a sikereimet. Erre na­gyon büszke vagyok. 2004-re mit tervezel? Készülök egy feldolgozás lemez­re. A saját dalaimat szeretném fel­dolgozni, kicsit más köntösbe búj- I tatni. Gondolok itt például a Miért sírsz? vagy az Életem a tánc című dalra. Szeretném, ha modernebb hangzásban lenne kiadva, hiszen fantasztikus szövegű dalok ezek! Nagy vágyam, hogy a régmúlt slá- | gerei mind egy lemezen lennének rajta az új dalokkal. Ekkora pörgés mellett van időd a magánéletedre? Szerintem az embernek annyi a szabadideje, amennyit csinál magá­nak. A fellépések mellett természe­tesen szakítok időt a barátomra is. a ''családomra, a kertészkedésre - ami a hobbym - és a kutyáimra is. Szá­momra nagyon fontos a teljes ki- kapcsolódás, feltöltődés. Szüksé­gem van rá, hogy utána megújult erővel ismételten frissen, boldogan állhassak a színpadra. Határtalan lehetőségek (folytatás az 1. oldalról) A rendezvényre Kisújfaluról 6-8 tagú küldöttség indul, amelyben helyet kapnak az önkormányzat, a művelődés, a sport és a gazdasági élet képviselői. Partnertelepülési szerződést a két fél egyelőre nem ír alá. A találkozó célja többek között az ismerkedés lesz, mivel a két köz­ség keveset tud egymásról. Ha a képviselőtestület úgy dönt, hogy létrejön a kapcsolat, a szerződést valószínűleg jövő évben Kisújfalun, a falunap alkalmával kötik meg. "Nagyon fontos, hogy a szerződést tartalommal tudjuk megtölteni, te­hát ne csak az önkormányzatok szintjén jöjjön létre ez a kapcsolat, hanem a falu lakosainak és külön­böző szervezeteinek is lehetőségük legyen ellátogatni Tóthfalura, és polgármesteri hivatal a szerzó felvétele természetesén mi is szeretettel fo­gadjuk és várjuk őket.11 - a mondta el a polgármester. Mivel nagy távol­ságról van szó és az utazás magas költséggel jár, a találkozásokra évente 1 - 2 alkalommal kerülhetne sor. "Nagy szerencsének tartjuk, hogy itt vannak nekünk a budaörsi­ek, akikkel minden évben ismétel­ten találkozunk. Velük szoros az együttműködés a kultúra, a sport, a tűzoltóság, a vöröskereszt és az élet többi területén. Nagyon jó hangu­latú és tartalmas találkozások ezek. Szeretnénk hasonló kapcsolatot ki­alakítani a vajdasági Tóthfaluval is." Szlovákia 2004. májusától való­színűleg az Európai Unió csatlako­zó államai közé fog tartozni, Szer­bia egyelőre nem. A partnertelepü­lési szerződés létrejötte egyben a magyarság egy parányi részének összekapcsolása lenne. Zách Olga T Ing. Kis Róbert polgármester 53. Bányásznap Dorogon Szeptember első hétvégé­jén került megrendezésre 53. alkalommal a Bányász­nap és Életmód— -élet­minőség Kiállítás Dorogon. Felkerestem Tégen Katát, a dorogi Művelődési Ház mű­velődésszervezőjét, hogy értékelje az elmúlt három nap eseményeit. A bányásznapi ünnepségek, szó­rakoztató programok szeptember 5-én, pénteken kezdődtek a Jubile­um téren és ezzel egy időben nyi­totta meg Dr. Titmann János hiva­talosan az ünnepséget. Az első napon Lagzi Lajcsi és csapata kápráztatta el a közönsé­get. A szombati nap koszorúzással kezdődött, és a város központjá­ban térzenét hallgathattak az érdek­lődők. Délelőtt 10 órakor került sor az első alkalommal megrendezett Életmód-életminőség kiállítás meg­nyitójára a József Attila Művelődé­si Házban, ahol szépségápolási ta­nácsokkal és különböző kezelések­kel várták az odalátogatókat. A Do­rog város képviselőtestülete által alapított és adományozott Pro Urbe-díjat idén Schoppel János nyugalmazott, aranyokleveles bá­nyamérnök vehette át. Nagy siker koronázta a különböző mozgásbe­mutatókat is, volt például karate, hastánc-és jógabemutató. Délután 3 órakor nyitottuk meg dr. Till József: Magyarország halai című könyvkiállítását, aminek az az érdekessége, hogy a főorvos úr az egyetlen, aki Magyarországon az összes halfajt lefestette, lerajzolta, és ettől kuriózum az album. Meccs keretében az NBl-es röplabda csa­pata várta a játékos kedvű gyere­keket és felnőtteket egyaránt. A harmadik napon délután 3 órakor zenés, hangterápiás foglalkozást tartott a KFT zenekarból jól ismert Laár András, de ezen kívül volt még fodrász-és sminkbemutató a művelődési ház galériájában. A Ju­bileum téren szintén sok ismert elő­adó lépett színpadra, többek között az Irigy Hónaljmirigy és az Edda együttes zenéjére is szórakozhatott a közönség. Összességében el­mondható, hogy mindhárom nap igazán jól sikerült. Mennyiben volt ez a bá­nyásznap más, mint a többi? Míg tavaly egy. addig idén két helyszínen zajlottak az események. A másik érdekessége az idei ren­dezvénynek, hogy tavaly Ipari Vá­sárt rendeztünk, idén az ipart fel­cserélte az egészséges életmód. A bányásznapot a Soproni Sörgyárral közösen szerveztük, és elmondha­tó, hogy ebben az évben még több látogató fordult meg. mint tavaly. Sok pozitív visszajelzést kaptunk, és biztos vagyok abban, hogy jövőre is hasonló nagyságrendű bulit fognak szervezni az 54. bányásznap kereté­ben. Kovács Agnes Régiónk sikeres középvállakozása A párkányi Convertis Kft. két­ségkívül szűkebb régiónk egyik si­keres, dinamikusan fejlődő közép- vállalata. A forgalmuk évenként 10- 15 százalékkalkal emelkedik, a hasznot nagyrészt visszaforgatják, fejlesztésre fordítják. A társaság ügyvezető igazgatója Béres József, vele beszélgettem. Röviden hogyan lehetne bemu­tatni a Convertist? Társaságunk a rendszerváltás utáni együttműködés gyümölcse. 1994-ben alakult és kezdetben üz­leti tevékenységre szakosodott. Pár év múlva az eredeti keret szűknek bizonyult és 1996-tól már gyártási tevékenységgel is foglalkozunk, hajtogatott higiéniai papíripari ter­mékeket gyártunk mind a háztartá­si fogyasztók, mind az ipari felhasz­nálók részére. Öt német és olasz fel­dolgozó gépen négy műszakban 80 alkalmazottat foglalkoztatunk, zö­mében helybélieket és a környék­beli falvakból, 10-15 km sugarú körből ingázó embereket. Négy ter­méket gyártunk: kozmetikai kendőt (arctölőt), papírzsebkendőt, szalvé­tát és a mosdókban előszeretettel használt hajtogatott kéztörlőt. Éves forgalmunk 146 millió a cég alaptő­kéje kb. 2,5 millió szlovák korona. A Convertis az esztergomi központú Bokk-net Hungary leányvállalata 25százalékos vagyoni részesedés­sel. Az idei közgyűlésünk határoza­ta alapján nemsokára Bokk-net Slovensko néven fogunk szerepelni. A talponmaradás alapfeltétele a gazdaságos termelés, megfelelő pi­aci háttér, ahol a terméket jó áron el lehet adni. A termékeiket hol ér­tékesítik? Szlovákiában durván a termék értékének 58%-át, a 42%-át kül­földön. A külföldet elsősorban Ma­gyarország, Csehország és Lengyel- ország jelenti, de kisebb mennyi­ségben szállítunk Dániába, Svédor­szágba és Németországba is. A Bokk-net csoportnak Csehországba és Lengyelországban van egy-egy leányvállalata, amelyekkel szoro­san együttműködünk. Úgyis mond­hatnám, hogy kicsiben a visegrádi négyek együttműködését sikerült megvalósítanunk. A csoportnak Budapesten van egy központi iro­dája és az értékesítés ezen keresztül központilag történik. A gazdaságos termelést pedig a rendelkezésünkre álló gépek hatékony kihasználásá­val, folyamatos fejlesztéssel, a gyár­tási és raktározási feltételek javítá­sával igyekszünk megteremteni. Je­lenleg is azon munkálkodunk, hogy nagyobb teljesítményű, modernebb gépeket helyezzünk üzembe és bő­vüljön a raktározási kapacitásunk. Kicsit részletesebben mi ennek a beruházásnak a lényege? Jelenleg összesen 5 500 m2 alapterületet kitevő épületek állnak rendelkezésünkre. Ezen a területen kell megoldani a termelést és rész­ben a késztermék raktározását is. Helyszűke miatt még két helyen bériünk raktárhelyiséget, ahol nagyrészt a különböző papírgyá­raktól vásárolt nyersanyagként szolgáló papírtekercseket tartjuk. Ezeknek a gondoknak orvoslására idén egy 1500 m2 -es csarnokot építünk, melyet gyártási és raktáro­zási célra fogunk felhasználni. Ezenkívül a gépparkunkat is mo­dernizáljuk, egy drága önműködő gépet is csatasorba állítunk. A termelés növekedés jelent e új munkahelyeket? Nem, mert a nagyobb teljesítmé­nyű önműkodödő gép munkaerő megtakarítást eredményez, ezenkí­vül a gépeket három műszakban szeretnénk üzemeltetni. Egyrészt munkaerőt fogunk megtakarítani, másrészt az újabb gépek üzembe helyezése plusz munkaerőt igényel. A lényeget tekintve munkerő - át­csoportosítást tervezünk. A szlovák piacot ismerve hogyan lehetne rangsorolni a Convertist? Régión belül van-e versenytársa? A zsolnai Tento és Harmanec ve­zető pozíciója vitathatatlan. Ezenkí­vül a hazai gyártók között van a mi vállalatunhoz kb. hasonló nagyságú galgóci Delis és a zsolnai TDC, me­lyek egy egy szalvéta gyártására szakosodtak. Tekintettel a mi négy termékünkre a Convertist a harma­dik helyre rangsorolnám. Konkurrenciáról nem, inkább együttműködésről beszélnék. A piszkei papírgyár például rendsze­resen ellát minket nyersanyaggal, a zsolnai Tento részvénytársaság-nak pedig bedolgozunk, amelyből mindkét fél profitál. A statisztikák szerint a költségek terén általában a bérköltség szere­pel az ötödik helyen, első helyen vannak a szolgáltatásokért kifizettet díjak. Ennek ellenére, ha költséget kell csökkenteni a legtöbb helyen karcsúsítanak. A Covertis hogyan viszonyul ehhez, mennyit keresnek itt az emberek? Úgy vélem, hogy bérköltségeink, fizetéseink a szűkebb régión belül legtöbb helyen kínált fizetéseknek felelnek meg. Convertisben az áta- lagbér kb. 10 000 korona. Tisztában vagyunk vele. hogy ez a szlovákiai átlag alatt van, de igyekszünk a bé­reket folyamatosan fejleszteni. Ami ennél is fontosabb nem tervezünk karcsúsítást, az ilyen végső megol­dás rossz fényt vet az adott vállalat­ra. A szolgáltatásokért kifizetett költségeket pedig úgy lehet legin­kább csökkenteni, hogy helyi vállal­kozókat foglalkoztatunk. Az önkormányzat hogyan segít­hetné a Covertishez hasonló vállal­kozásokat? A magyarországi vevőinkhez közúton az árut csak kerülővel, Ipolyságon vagy Medvén keresztül tudjuk eljuttatni. Ez feleslegesen megdrágítja a szállítási költségeket. A vasút olcsóbb, de nem eléggé ru­galmas. Manapság a vevők túlnyo­mó többsége kis raktárkészlettel dolgozik, ezért a közúti szállítás van a figyelem középpontjában. Egy teherforgalmi híd a Dunán, de már egy teherkomp is a régió vállalkozásain sokat segítene. Nem tudom, hogy a városi hivatal, az önkormányzat ebben milyen mó­don tudna közbejárni. A másik te­rület az igatlan- és hulladék meny- nyiség után kiszabott adó. Adó- csökkentést merném javasolni, de ez a képviselőkön múlik. A jövőben milyen teendők vár­nak a Convertisre? Említettem néhány nyugati álla­mot, ahol többé - kevésbé már je­len vagyunk. Ezt szeretnénk bővíteni, ezt a célt szolgálta a májusban rendezett amszerdami nemzetközi kiállításon való részvételünk is. A nyugat felé nyitás mellett be szeretnénk kerülni az üzletletláncca! rendelkező áruhá­zakba, mint a Tesco. Kaufland, Billa, Lidi és Hypernova. Terveink között szerepel a mosdó hégiéniai termékek - hajtogatott és tekercses törlők, jumbo toaletpa- pírok gyártása, a vállalkozásunk to­vábbi bővítése. Ehhez viszont ma­gánkézben lévő parcellákat kell fel­vásárolnunk. A közeljövő egyik fel­adata az előttünk húzódó járda fel­újítása, egy parkoló megépítése, az ISO 9002-es és 14 000-es tanúsítá­si rendszer bevezetése. o™veu Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents