Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-06 / 5. szám

frídlap JOBB PART 2003. szeptember 6., szombat Tovább csökken a vezetékes fővonalak száma MAGYARORSZÁG Az elmúlt négy hónap alatt a be­kapcsolt vezetékes fővonalak szá­ma tovább csökkent. Ez alatt az időszak alatt 26 ezer fővonal szűnt meg. Július végén 100 lakosra 35,7 bekötött fővonal jutott. A mutató értéke folyamatosan csökken, egy évvel korábban még 36,5 fővonal jutott 100 lakosra. A 100 fővonalra jutó várakozók száma ugyanakkor 0,19-ről 0,23-ra nőtt. Az egy fővonalra jutó hívások át­lagos időtartama 0,2 perces emel­kedéssel 226,1 percre növekedett. A kezdeményezett hívások átlagos időtartama nem változott, június­hoz hasonlóan 2,84 perc maradt. A fővonalak alapján a vezetékes szolgáltatók közül a legnagyobb, 79 százalékos részesedést a Matáv mondhatja magáénak. A Vivendi ezen a piacon 12 százalék, a Hungarotel 5 százalék, az Emitel 2 százalék, s a Monortel szintén 2 szá­zalék részesedést részesedést birto­kol. Az adatok alapján az 1SDN- vonalak száma és aránya az összes fővonalból az 1999 évi első ne­gyedévi 100 ezerről az idei első ne­gyedévre valamivel több mint a hétszeresére nőtt. Igaz, az elmúlt egy évben kissé lassult a növekedé­si ütem: az idén az első negyedé­ben mintegy 10 ezerrel nőtt az ISDN-vonalak száma az előző ne­gyedévhez képest. Az utca emberét arról kérdeztük, hogy a vezetékes vagy a mobil tele­font részesíti előnyben, milyen me­gosztottsági arányban használja ezeket, és hogy havonta átlagosan mennyi a telefonköltsége. Mátyás (tanuló) Erzsébet (egyetemista) Magdi (portás) (főiskolai hallgató)- Én a mobiltelefont ré­szesítem előnyben, mivel kollégista vagyok a feren­ceseknél és nem is tudnék vezetékest használni. A ve­zetékest csak hétvégén használom, mikor hazau­tazom. A mobiltelefont testvéremmel használom, általában két, három ha­vonta töltjük fel, ez 1000- 1500 forintot jelent egy hónapban.- Attól függ, hogy mit hívok. Én inkább vezeté­kes telefont használok, egyéb okokból kifolyólag, de a mobiltelefont sem hanyagolom el. Mindig 2500 forintos kártyát vá­sárolok, a vezetékes tele­fon egy hónapban 15000 forint, de ezt az összeget az egész család hozza ösz- sze, tehát többen használ­juk.- Jobb találmány a mo­biltelefon. Nincs alapdíj, nem kell számlát fizetni, mindig elérhető vagyok. Nekem soha nem is volt vezetékes telefonom, mi­kor bejöttek a mobilok én rögtön azt vettem. Ha egy mód van rá mindig mobil­számot hívok. Nagyon ke­vés az az összeg, amit egy hónapban elköltők, 1000 forint átlagosan.- Mobilt használok, de nemcsak arról hívok. Mi­kor otthon vagyok, ahol van vezetékes és helyi hí­vást bonyolítok le, akkor olcsóbb a vonal. Főleg ba­rátaimat szoktam hívni. Az összeg, ami egy hónapban elmegy az nem haladja meg az ötezer forintot. Mindig ez alatt kell marad­ni, többet nem szoktam erre fordítani. A rendőrség elfogta Klivinyi Zoltánt Az Országos Rendőr-főkapitány­ság (ORFK) munkatársai tegnap délelőtt elfogták és őrizetbe vették Klivinyi Zoltánt- közölte az ORFK kommunikációs igazgatóságának vezetője. A Vertical Invest ügyveze­tője ellen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az év első felé­ben jogosulatlan pénzügyi szolgál­tatási tevékenység végzésének ala­pos gyanúja miatt tett feljelentést. Klivinyi Zoltánt a schwechati repü­lőtéren fogták el, amikor Ameriká­ba akart távozni. A magyar nyo­mozók intézkednek a Vertical Invest ügyvezetőjének kiadatásá­ról-, mondta Garamvölgyi László. A Vertical Invest Ingatlanhasznosí­tó és Befektető Szövetkezet főváro­si irodájában a rendőrség augusz­tus közepén tartott házkutatást, ahol a XI. kerületi nyomozó ható­ság lefoglalta a szövetkezet köny­velését, pénzügyi bizonylatait, amelyeket szakértők bevonásával vizsgálnak. Az üggyel összefüggés­ben még akkor nemzetközi elfoga­tóparancsot adtak ki Klivinyi Zol­tán, a szövetkezet ügyvezetője, az Esti Hírlap Rt. volt elnöke ellen. Horn Gyula - „Nincs dráma!” „Röstellkedésre nincs semmi oka a pártnak az elmúlt tizenöt hónap kor­mányzása miatt - vallotta Horn "Gyula, volt miniszterelnök, az MTV csü­törtök esti hírműsorában, és óva intett mindenkit a magyar gazdasággal, és az MSZP-vel kapcsolatos túlzott aggodalmaskodástól. A veterán politi­kus rámutatott arra, hogy pártja nem először került nehéz helyzetbe kor­mányzati szerepben, de ennek szerinte döntően külső okai vannak, hiszen az európai gazdaság is stagnál. Ráadásul uniós csatlakozásunk közeledté­vel növekszik a kormányzattal szembeni társadalmi igény is. Az ex-kor- mányfő szerint szó sincs azonban arról, hogy jövőre csökkenne a lakosság életszínvonala. Az elmúlt napok eseményeire reagálva, a volt miniszterel­nök megjegyezte, hogy luxus lenne, ha az MSZP-ben rejlő szellemi kapa­citást a kormányzati munkában nem használnák ki, azaz a vitákra szükség van, ugyanakkor nem ért egyet Szili Katalinnak a párt vezetőivel kapcso­latos kijelentéseivel. „Nagyon kevesen gazdagodtak meg a régi pártból, ugyanakkor minden nyugati baloldali pártnak vannak tehetősebb tagjai is. Ez természetes” - fejtette ki álláspontját a volt miniszterelnök. Kárenyhítés és agrártámogatás Eddig közel negyvenezer igénylés érkezett be a megyei földművelésügyi hivatalok adatai szerint a közelmúltbeli aszálykárok enyhítésére, melyek együttes összege 3(1 milliárd forintra rúg - adta hírül a Napi Gazdaság. A kérelmek 90 százaléka szántóföldi növényekre vonatkozó károk enyhíté­sére szól, a legtöbb beadványt Bács-Kiskun megyében vettek át a hivatal képviselői. A kormány által, erre a célra elkülönített 10 milliárd forint ed­dig nem került teljes felhasználásra, de a november végéig leadandó vég­leges igénylések még változtathatnak az említett keretösszeg kihasználtsá­gán. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) további 50 milliárd forintos kedvezményes hitelkonstrukciót biztosít a vidéki gaz- gaságok talpraállítása érdekében. A szaktárcához ráadásul csaknem ötvenmilliárddal kevesebb pénzből fog jövőre gazdálkodni, mint amennyit korábban kialkudott a Pénzügymi­nisztériummal. A különbség abból adódik, hogy az EL) által engedélyezett harmincszázelékos agrárszubvenciót nem elkülönítve, hanem az agrárbü­dzsé részeként kívánja átutalni a pénzügyi tárca. A PM elképzelései mö­gött nyilván a takarékosság igénye húzódik meg, azonban ezzel drámaian lecsökkentenék a hagyományos nemzeti agrártámogatási keret összegét, ellentmondva az 1997-es, agrárfejlesztési törvényben elrendelteknek. Bárándy Péter - rasszizmus vagy gyűlölet A NATO-főtitkár a haderőreformról „Rendkívül fontos, hogy a magyar haderőreform, az átfogó védelmi, stratégiai felülvizsgálat a lehető leg­gyorsabban befejeződhes­sen, és Magyarország a szükséges erő és képessé­gek birtokában legyen” - mondta Lord George Robertson, posztjáról lekö­szönő NATO-főtitkár miu­tán a Sándor palotában fo­gadta Mádl Ferenc köztár­sasági elnök. Az államfő a Magyar Köztársasá­gi Érdemrend Nagykeresztjével tün­tette ki Lord George Robertsont. A kitüntetés átadásán jelen volt a négy parlamenti párt képviselője, a külügyi és honvédelmi tárca politi­kai államtitkára és Magyarország brüsszeli nagykövete is. Véleménye szerint Magyarország mind politi­kai, mind katonai szempontból in­tegrálódott a NATO szervezetébe, a magyar katonák jól végzik munká­jukat. Mádl Ferenc kijelentette: „Lord Robertson elévülhetetlen ér­demeket szerzett abban, hogy a NATO a terrorizmus elleni küzde­lem kiterjesztése során is megőrizte egységét és hitelét. Vezető szerepe kellett ahhoz, hogy a NATO meg­erősödve, új képességekkel, új ta­gokkal, új küldetésekkel vág neki a XXL századnak, meggyőző választ adva a kétkedőknek.” Az államfő szólt arról is, hogy Lord Robertson mindvégig következetesen támo­gatta a magyar védelmi reformokat és sokoldalúan hozzájárult az el­múlt egy évben zajló védelmi felül­vizsgálat sikeres befejezéséhez. Medgyessy Péter kormányfő a leköszönő főtitkárral folytatott meg­beszélést követően kijelentette, hogy bízik abban, hogy az Ország- gyűlés őszi ülésszakán megszületik a megállapodás és a döntés az al­kotmánymódosításról, amely a jogi hátteret biztosítja, a rugalmas és gyors reagáláshoz Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai során. Medgyessy Péter szerint az ellenzékkel ebben a kérdésben szót lehet érteni, hiszen az ország nem­zetközi tekintélyéről van szó. A kor­mányfő szerint „Magyarország el­kötelezetten kiáll a védelmi refor­mok mellett, és biztosítja az ezek végrehajtásához szükséges politikai és költségvetési hátteret”. Kovács László külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország számára nagy jelentőséggel bír a le­köszönő főtitkár utódlásának kér­dése. A posztra pillanatnyilag a norvég Kristin Krohn Devoid és a portugál Antonio Vitorino számít a legesélyesebbnek. „Olyan főtitkár lenne előnyös a szövetség szem­pontjából, aki átlátja a NATO és az EU közötti együttműködés fontos­ságát” - mondta a külügyminiszter. Véleménye szerint a NATO elsősor­ban a béketeremtésben és a béke- fenntartás első szakaszában haté­kony, az EU viszont sokkal inkább a stabilizációban, az újjáépítésben, a válság utáni utókezelésben, a de­mokrácia, a piacgazdaság megszi­lárdításában tud komoly segítséget nyújtani. Orbán Viktor sem zárja ki a az őszi megegyezés lehetőségét az al­kotmánymódosításról, amennyiben a kormány által benyújtott előter­jesztés megfelel majd a különböző elvárásoknak. A volt miniszterelnök szerint az alkotmánymódosítás vitájában szempont lehet, hogy az iraki hábo­rú kérdésében a kormány és az el­lenzék, sőt a kormány és az ország között rendkívül jelentős vélemény- különbség volt. „Ha az ellenzék nem tudott volna élni parlamenti jogaival, a kormány valószínűleg belerántotta volna Ma­gyarországot egy háborús konflik­tusba, ENSZ-felhatalmazás nélkül” - mondta. A haderőreform kap­csán a folytonosságot hangsúlyozta a megbeszélésen Lord Robertsonnak. „Támogatunk min­den olyan lépést, amely a magyar hadsereg korszerűsítését eredmé­nyezi” - fűzte hozzá. Véleménye szerinte nem leépíteni kell a hadse­reget, hanem korszerűsíteni. A haderőreform terve elnyerte a NATO tetszését, ugyanakkor a NA­TO-főtitkár „felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az alkotmányos szabályo­kon változtassunk, tegyük meg a szükséges lépéseket” - közölte Ju­hász Ferenc honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott Lord George Robertson-nal csütörtökön Budapesten. Juhász Ferenc közölte, hogy a Magyarországéhoz hasonló alkot­mányos szabályozással „már nem­igen lehetne senki NATO-tag”. Hozzátette: azzal, hogy a nemzeti parlament mindenféle döntést ma­gánál tart és ezt a döntést nem ké­pes gyorsan meghozni, lehetetlen­né válik a nemzetközi együttműkö­dés. A miniszter elmondta, hogy a védelmi felülvizsgálat alapján meg­fogalmazott terv „pontosan azokat a kívánságokat próbálja meg telje­síteni, amelyek egy nemzet védelmi képességeivel szemben felmerül­nek, és amelyek a nemzetközi együttműködésben fontosak.” Ismertetése szerint a NATO főtit­kárral szót váltottak Magyarország nemzetközi szerepvállalásairól is. Ez­zel kapcsolatban elmondta, hogy a több mint ezer külföldön szolgáló ka­tonájával a Magyar Honvédség telje­sítőképességének felső határán van, és ha valamely területen erősíteni akaija a szerepvállalást, akkor más­honnan kell visszavonni katonákat. Bukovlcs Nemsokára a Parlament elé kerül a pontatlanul gyűlöletbeszédről szóló törvénynek nevezett, valójában a közösség elleni izgatást szankcionáló törvény módosításának tervezete - tudatta Bárándy Péter igazságügymin­iszter, az MJfy pénteki Nap-kelte című műsorában. „A gyűlölködés nem jogellenes”^- nyugtatta meg a szakminiszter az Országgyűlésben vitézkedő politikusainkat, hozzátéve, hogy a törvény a rasszizmus elleni fellépést szolgálja. Bárándy interjújában hangoztatta, hogy az emberi méltóság vé­delme indokolhatja napjainkban a szólásszabadság korlátozását, bár eme paradigmaváltás elfogadásához a parlamenti szavazás pozitív kimenetelén túl, szükséges lesz az Alkotmánybíróság engedélyére is. Elégedetten nyug­tázta a szakminiszter, hogy sikerült olyan fogalmak felhasználásával meg­konstruálni a tervezetet (például „gyűlöletre izgat”, „becsmérel”, „emberi méltóságot sért”, stb.), amelyek mögött tisztázott jogi tartalom van. Köz­szereplőink „boldogan hülyézhetik egymást továbbra is”, jelentette ki Bárándy, a rasszista kijelentéseket viszont a jövőben keményen szankcio­nálják majd. BNV - a százhetedik év Ma kezdődik a Budapesti Vásárközpontban, az idén 107 alkalommal megrendezett Budapesti Nemzetközi Vásár. A kilenc napon át tartó ren­dezvény, a hagyományoknak megfelelően több témát felölelő úgyneve­zett „élménykiállítás” lesz, amit két hétvége foglal keretbe a nagyobb láto­gatottság elérése érdekében. A szervezők célja a tavalyi 130 ezres nézőse­reg elérése, aminek érdekében ismét igyekeztek „otthonos” hangulatot te­remteni. A központi téma az otthonteremtés lesz, és akit érdekelnek a kü­lönféle bútorgyártók kiállításai, a lakberendezési tárgyak, és szórakoztató elektronikai készülékek özöne, valamint a ház- és kertépítési kellékek ar­zenálja, bátran vállalkozhat egy kis budapesti kiruccanásra. Itt az ingat­lanértékesítő banktól kezdve, a tetőcserép-forgalmazón át, egészen a Gáz­müvekig, egy helyen jelennek meg a mai ember otthonteremtésének fon­tos szereplői. A napijegy 1700 forintba kerül, de a figyelmes szervezőknek köszönhetően kedvezményes családi belépőket, és olcsóbb délutáni je­gyeket is kínálnak a pénztáraknál, hogy az 50 százalékos MÁV-kedvez- ményről már ne is beszéljünk. Szász Károly 2006.után is maradna Nem kíván lemondani Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Fel­ügyeletének (PSZAF) első embere, aki a közelmúltban többször is kifejtet­te, hogy 2006 májusáig, s újbóli megválasztása esetén, még azután is szí­vesen ülne a felügyelet elnöki székében. Legutóbb, a Népszabadság inter­jújában Szász ismételten megerősítette, hogy a tisztség betöltése számára szakmai, és nem politikai kérdés, hozzátéve, hogy a politikusoknak is kizá­rólag szakmai alapon kellene őt értékelniük Ez egyébként jogszabályi elő­írás is, - állította Szász - , mivel a PSZAF vezetőjének esetleges felmenté­sét a mindenkori hatalomnak alapos szakmai érvekkel kell alátámasztania, ami ellen jogorvoslati lehetőséggel is élhet az elnök. „A Parlamentben csak azt követően kezdeményezhetné a kormány a visszahívásomat, ha ez a fo­lyamat véget érne” - vélte a PSZvezető, érzékeltetve, hogy messze még a történet vége. Az intézmény munkáját ért vádakkal kapcsolatban a jelenle­gi elnök megjegyezte, hogy pusztán felügyeleti eszközökkel sehol a világon nem sikerült még bűncselekményt megakadályozni. „A felügyelet semmit sem tehet, ha valótlan adatokat, visszadátumozott, megmásított szerződé­seket adnak át neki vizsgálatra" - húzta alá ismételten Szász Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents