Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-05 / 4. szám
2 2003. szeptember 5., péntek BAL PART SZLOVÁKIA Tv-ről szóló törvénymódosítás A kabinet elfogadta a Szlovák Tv-ről (STV) szóló törvénymódosítást, amely szerint jövőben a Tv társaság vállalkozhatna. A törvénytervezet megítélését illetően a kormány nem volt egységes. Rudolf Chmel kultusz- és Rudolf Zajac egészségügy miniszter a törvénymódosítás ellen szavazott, Róbert Nemcsics a szavazáskor tartózkodott. Abban az esetben, ha a parlament is elfogadja a törvénymódosítást az STV kereskedelmi társaságot alapíthat, vagy más kereskedelmi társaságokban tevékenykedhet. Az új törvény lehetővé teszi a Tv számára, hogy vállalkozások segítségével pénzhez jusson, nyilatkozta Tomás Galbavy az SDKU holdudvarához tartozó politikus. Világháborús lőszerek A zsolnai járás területén, amerre a frontvonalak húzódtak még mindig bőven található második világháborúból származó muníció. Legtöbbször talajmunkák (építkezések, patak-és folyószabályozás) közben bukkannak az ilyen jellegű veszélyes robbanóanyagokra. A háborús gránátok, bombák megsemmisítését szakemberekre kell bízni, mert felelőtlen kezelésük már számos tragédiához vezetett. A KDH ellenzi a kampányt Koalíción belül újabb problémát okozhat a diszkrimináció ellenes kampánnyal kapcsolatban tanúsított KDH magatartás. A Csáky Pál által vezényelt kampányt, amelyet szeptember elsejével indítottak volna (egy millió koronába kerül, a szerző megj.) még februárban hagyta jóvá a kormány. Kétfajta reklámfogással tervezték megvalósítani - egyrészt hatalmas hirdetőtáblák, másrészt Tv reklám segítségével. Kampánykezdést a KDH tiltakozása mellett Richard Rybnicek a Tv igazgatója is bonyolította. Szeptember elején ugyanis a televízió nem sugározta a kormány által kért reklámot. A problémával a legközelebbi koalíciós tárgyaláson fognak foglalkozni. Tűz oka gyújtogatás Hétfőn tűz ütött ki a Nagyszombat melletti Opoj nevű településen, egy cég raktárában. A rendőrség szerint a tűzet, gyújtogatás okozta. Az épület, raktározott széna a tűz martalékává vált. A bűnüldöző szervek ismeretlen tettes ellen kezdték meg a nyomozást. Hét százalékos bérfejlesztés Munkaügyi minisztérium és a szakszervezetek képviselői a közalkalmazottak 7%-os bérfejlesztésében egyeztek meg. Kollektív Szerződés aláírását a kormány ahhoz a feltételhez köti, hogy a szakszervezet álljon el további követeléseitől. A jövő év augusztusától tervezett 7%-os bérfejlesztés a kormánynak plusz 300 millió korona költséget jelent (eredetileg 5%-kal számoltak, a szerző megj.). A Kollektív Szerződés aláírásával a kabinet teljesítené a szakszervezetek egyik alapvető követelését, amelynek a szeptember 26,-i országos sztrájkkal is nyomatékot szeretnének adni. A bérfejlesztésen kívül a szakszervezetek még a minimálbérrel, az adó és a nyugdíjreformmal nincsenek megelégedve. Ludovít Kaník meggyőződésének adott hangot, hogy a szakszervezetek képviselőivel megtalálják a mindkét félnek elfogadható megoldást. Kevés a pénz Jövő évi takarékos költségvetés miatt a kormányprogram néhány pontjának teljesítése kérdéses. Ezért a gazdasági minisztérium a kormányprogram átértékelését, több feladat kihúzását javasolja. Intelligencia teszt A JOJ Tv fel akarja térképezni a szlovákok intelligencia szintjét. Ennek érdekében november elsejével kezdi sugározni a „Nemzet IQ tesztje 2003” című műsorát. Egyenes adásban 280 versenyző és több tucat ismert személyiség méri össze tudását. A győztes értékes jutalomban részesül. JOJ az adás szabadalmát a holland EyworksTv társaságtól vette meg. Hollandiában először 2001-ben mérték fel a nemzet intelligenciájának együtthatóját. Azóta a holland Tv programjával többek között megismerkedhettek a német, belga, spanyol és brit nézők. Ausztráliában, 2002-ben a legnépszerűbb adások között emlegették. Az első ismert szlovák személyiség, aki a JOJ programjában képernyőre kerül Eduard Kukán külügyminiszter lesz. Opeternyt menesztik Pavol Popovic közlekedési miniszter és Pavol Rusko találkozóján megegyezés történt Branislav Opaterny visszahívásával kapcsolatban. Az értesülések szerint csak idő kérdése és Opaterny megválik államtitkári posztjától. Mentelmi jog felfüggesztése elnapolva Milan Hanzel a Pavol Ruskoval kapcsolatos ügyet visszaadta a bűnüldöző szerveknek. A többszöri zsarolást, nyomásgyakorlás és a gazdasági bűntényt Pavol Rusko határozottan visszautasítja. Tiltakozik a Jozef Sátek áltak vezetett nyomozótestület vizsgálódása ellen. Szeretné, ha ügyével az ügyészség foglalkozna. A mentelmi jog témaköréhez kapcsolódik a Polis Slovakia telefonos piackutatása, amelynek alapján a megkérdezettek közül 48,5% úgy vélte, hogy a főügyész javaslatára a parlamentnek minden esetben meg kellene vonni az adott honagya mentelmi jogát. 30,8% minden egyes esetet mérlegelne. A megkérdezettek 48,2%-a a honatyák mentelmi jogát csak a mandátumukkal kapcsolatos tevékenységükre terjesztené ki, vagyis csupán a parlamenti szavazásra és a parlamentben elhangzott kijelentéseikre. 34,8% a parlamenti képviselőket nem ruházná fel semmiféle mentelmi joggal. Oravetz Ferenc Tiltakoztak a szakszervezetek A Szakszervezetek Szövetsége (KOZ) szerdán tiltakozó megmozdulást szervezett a kormányhivatal épülete előtt. A felhívásukra mintegy ezer ember verődött össze nyomatékot adva a KOZ négy követelésének. Ezek közül talán legfontosabb a minimálbér megemelése. Nem értenek egyet a kormány által 2004- re jóváhagyott 6080.- koronával, a KOZ legalább 6780- koronát szeretne. A minimálbéren kívül a KOZ és a kabinet közötti viszonyt a tervezett adó-, nyugdíjreform és a közalkalmazottak bértábláinak eltörlése terheli. A kormányhivatal előtt összesereglett embertömeg előtt több szakszervezeti vezető is szónokolt. Eugen Skultéty a KOZ alelnöke keményen bírálta a kabinet jelenlegi politikáját. Azzal érvelt, hogy a környező országok közül legmagasabb munkanélküliségi arány és legalacsonyabb bérek Szlovákiában vannak. További szónokok a kormányt azért kritizálták, mert nem híve a párbeszédnek. A háromoldalú tárgyalásokra rendszerint előzetes egyeztetések nélkül terjeszti elő az életszínvonalat, emberek szociális helyzetét kedvezőtlenül befolyásoló törvénytervezeteit. Emil Machyna a KOVO szakszervezetének elnöke a martini és gyet- vai vasasok sikeres sztrájkját említette. „Támogatjuk a párbeszédet, de úgy fest, hogy jelenleg a hatékonyabb nyomásgyakorlást kell alkalmazni”, hangsúlyozta. lvan Sachtor a Szakszervezeti Szövetség elnöke a szociális igazságosság megteremtését sürgette. Felszólította a hallgatóságot, hogy folytassák tervezett tiltakozó megmozdulásaikat, amelyek az országos egyórás tiltakozó sztrájkban és az előrehozott választásokat támogató aláírás- gyűjtésben csúcsosodnának ki. Követeléseiket a kormánynak címzett felhívásban rögzítették. Ebben kérik a szociális hanyatlás megakadályozását, a gazdasági helyzet normalizálódását és a jobb életszínvonal eléréséhez szükséges feltételek megteremtését. A szakszervezetek szeptember 9-én a parlament előtt szerveznek a tegnapihoz hasonló tiltakozó megmozdulást. A nyomásgyakorlás folytatásaként ezután következne a szeptember 26 -ra kitűzött egyórás országos figyelmeztető sztrájk. Legvégső esetben forszírozni fogják az időelőtti parlamenti választásokat. A HZDS és a baloldal már jelezte, hogy támogatja a KOZ ilyen irányú igyekezetét. Míg a kormány optimista és reménykedik mind a szakszervezetekkel történő megegyezésben, mind a reformok folytatásában, a KOZ alelnöke Eugen Skultéty borúlátó. Oravetz Ferenc Pavol Ruskot jelölték a miniszteri posztra Tomás Galbavy (SDKÚ) úgy véli, hogy a gazdasági poszt betöltése kimondottan az ANO belügye. „Koalíciós szerződés világosan előírja, a gazdasági miniszteri poszt az Új Polgári Szövetséget illeti”, reagált az ANO elnökségének határozatára. Az ANO elnöksége ugyanis Pavol Ruskot a párt elnökét jelölte Róbert Nemcsics utódjául. „Az MKP tiszteletben tartja a koalíciós szerződést” - nyilatkozta Bugár Béla a fejleménnyel kapcsolatban. Rusko kinevezése viszont Bugár szerint kisebb gondot okozhat a parlament új alelnökének megválasztása szempontjából. Arra a kérdésre, hogy Rusko szakmailag meg- felel-e a miniszteri posztra az MKP elnöke a következőket válaszolta: „Abban az esetben, ha képesnek tartja magát a poszt betöltésére szabad a pálya. Viszont tudatosítania kellene, hogy jóval bonyolultabb feladat vár rá, mint a parlamentben”. Peter Kresánek alkotmánybíró meggyőződése, hogy Pavol Rusko miniszteri kinevezése esetén elveszíti képviselői mentelmi jogát. A mentelmi jog ugyanis a képviselői megbízatásra vonatkozik. Pavol Hrusovsky, a KDH elnöke reméli, hogy Rusko a gazdasági miniszter posztján nem él majd vissza hatalmi helyzetével és a gazdasági minisztériumban nem lesznek politikai indíttatású személycserék. Az ANO elnökségének döntése a párt belügye és ebbe a KDH nem akar beavatkozni. A kormányfőnek alkotmányos joga, hogy elfogadja, vagy ne fogadja el Rusko kinevezését. „Mindkettőjüknek olyan megoldást kellene találni, amely koalíción belül nyugodt feltételeket biztosít a felek számára - a jelenlegi állapotokról ez nem mondható el” - vélte Hrusovsky. Arra az újságírói kérdésre, hogy Rusko kinevezése a koalíción belül uralkodó állapotok javulásához fog-e vezetni a KDH elnöke diplomatikusan válaszolt: „majd idővel elválik”. A bombamerénylet elítélése A szlovák külügyminisztérium hivatalos közleményben ítélte el az augusztus végén elkövetett nedzsefi bombamerényletet, amelyben több mint 80 személy vesztette életét. A terrorcselekményt Szlovákia barbár tettnek minősítette, egyben bízik abban, hogy az elkövetőket kézre kerítik, és igazságosan megbüntetik. Főügyész döntése Pavol Ruskot nem érte meglepetésként a főügyész döntése. Nyilatkozata szerint az ellene felhozott vádak „megalapozatlanok és politikai indíttatásúak. A főügyész határozata alátámasztja, hogy az ügyészséget a KDH nem tudta saját befolyása alá vonni”. Miroslav Kusy politológus úgy véli, hogy a főügyész határozata a koalíción belül megnyugtatja a kedélyeket. A probléma lényegét viszont nem oldja meg, mert a Rusko iránti bizalmatlanságot nem oszlatja el. Az államfő bizalmát élvezi Az államfő bízik a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójában, megtudhattuk Ján Fülle elnöki szóvivőtől, miután Ján Mojzist fogadta a köz- társasági elnök. A kormányfő által államellenesnek nevezett csoportról nem esett szó a tanácskozáson. Az államfő aggodalmasnak tartja, hogy az ország egyes problémáinak megoldásával a médiákban foglalkoznak, nem ott, ahol kellene. Rudolf Schuster egyúttal nehezményezte, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal megbízhatósági vizsgálatait Szlovákia NATO-tagságának ratifikálása közben, közvetlenül az uniós csatlakozás előtt próbálják megkérdőjelezni. Ján Mojzis hangsúlyozta, hogy „a hivatal hitele számára mindennél fontosabb. Emellett szükséges, hogy az általa vezetett intézmény mind a külföld, mind a belföld bizalmát élvezze. Amennyiben elveszítené a kormánytagok bizalmát, a kabinetnek jogában áll, hogy tisztségéből visszahívja”. Szlovákia a befektetők álma (folytatás az olső oldalról) Mi az, ami vonzóvá teszi Szlovákiát a külföldi befektetők számára? Elsősorban az alacsony bérszint, a jól képzett szakemberek, az állam által kialakított beruházási feltételek, és nem utolsó sorban a magas munkanélküliség. Lapunk előző számában már említettük, hogy a visegrádi négyek között Szlovákiában legalacsonyabb a bérszint. Míg Csehországban 534, Lengyelországban 521, Magyarországon 507, Szlovákiában csupán 341 euró a havi átlagkereset! A jelenlegi kabinetnek a nyugati beruházókhoz való viszonyulása jól érzékelhető a francia Peguet-Citroen autógyárral közelmúltben kötött üzleten. A szlovák kormány mindent elkövetett annak érdekében, hogy a franciákkal összejöjjön az üzlet. Csak a tervezet előkészítésére 376 millió koronát költött, jelenleg pedig hozzávetőleg 1,6 milliárd koronára rúg a gyárral kapcsolatos, kabinet által közművesítésre fordított összeg. Különben a szlovák kormány 6,5 milliárd koronás beruházásra vállalt kötelezettséget (a franciák összberuházása 29 milliárd korona és felfutás után 3500 alkalmazottal számolnak, a szerző megj.). Egyedül a szlovákiai infrastruktúra hiányosságai késztetik a befektetőket arra, hogy mérlegeljék a beruházás szlovákiai megvalósítását. Már számtalanszor beigazolódott hogy az autópályával, vasúttal rendelkező régió nagyobb eséllyel pályázhat egy külföldi beruházó kegyeinek elnyerésére. Jó szemléltető példa erre ismét a már említett nagyszombati beruhárázás. A lendületesen fejlődő pozsonyi Volkswagen után a franciák révén immár egy újabb nagytekintélyű nyugati autógyár ereszt gyökeret Szlovákiában. Emellett Szlovákia a környező országokkal összevetve hasonló eséllyel szál ringbe, hogy elnyerje a legnagyobb dél-kóreai autógyár Hyundai Motor vezetőinek tetszését. Tudvalevőleg a dél-kóraiak jövő év májusáig döntik el, hogy 1,5 milliárd eurós üzemüket melyik közép-európai országban fogják felépíteni. A Hyundai üzemének szlovákiai telepítésével Szlovákia autós nagyhatalommá válna. Egyelőre nehéz megjósolni, hogy e versengésből melyik ország kerül ki győztesen. Egy biztos, Szlovákián kívül Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovénia is szeretné, ha a dél-kóreai autógyár az általa javasolt telephelyen épülne fel. Róbert Nemcsics a 100 milliárd koronás csomagba nyilván beleszámította a 63 milliárd koronás ázsiai befektetést is. A koreai játszma azonban még koránt sem lefutott. A környező országok is keményen lobbiznak, hogy megkaparintsák a Hyundai üzletet. Az ázsiai autógyártelepítés kimenetelétől függetlenül a külföldi beruházások terén valami elmozdulás mégis tapasztalható az országban. Míg több éven keresztül a demokratikus jogok sérülése és a bizonytalan politikai helyzet miatt Szlovákiába csak szűkösen csordogált a kemény külföldi valuta, jelenleg a gazdasági miniszter 100 milliárd koronás korszakalkotó, gazdasági forradalmat kiváltó injekciót emleget. Most már csupán azt kell türelemmel kivárni, hogy az egyszerű kisember is profitáljon a nagy tőkebeáramlásból. Oravetz Ferenc
