Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-03 / 2. szám

2003. szeptember 3., szerda RÉGIÓ Ftfdlap Lábatlan, az építő település Megváltozott reklamációs szabályok Régiónk egyik legrégeb­ben lakott települése jelen­tős fejlődésen ment keresz­tül. Története szorosan ösz- szefüggött az építészet fejlő­désével. Lábatlan község a Dunáig lehú­zódó Gerecse lábainál nyugszik. Régen két településből állt, Lábat­lanból és Piszkéből. Még most is gyakran használják megkülönböz­tetés céljából ezeket a neveket a te­lepülésrészek behatárolására. A Duna ezen a részen nagyot ka­nyarodik. Itt épült Piszke falu. Pisz­ke a szláv pesek (durvaszemű ho­mok, murva) szóból származik, amely a nyelvészek szerint a Duna aranytartalmú homokjával hozható összefüggésbe. A hagyomány sze­rint a község neve Duna Nedecze volt, afnelyet később változtattak Piszkére. A falunak csak a főutcája fekszik sík területen, az összes többi utca a hegyoldalon van. 111. Béla ki­rály német lakosságot telepített ide. Piszkéről az első okleveles emlék 1385-ből maradt fenn, amely sze­rint Lábatlani Helsinki Pál leánya és férje birtokolta mindkét közsé­get. Iskolája állami elemi népiskola, iparostanonc és ismétlőiskola 1903- ban épült. Lábatlan nevének eredetét több monda próbálja bizonyítani. Az egyik ilyen történet szerint egy ma­gyar királyt fogságba ejtett az ellen­ség, majd összebilincselték egyik hű katonájával. A katona levágta saját lábát csak azért, hogy a király bilin­cseiből kiszabadulva el tudjon me­nekülni. A király a katonát tettéért Lábatlannak nevezte el és a kör­nyékbéli földeket neki adományoz­ta. Ezen a területen alakult ki a ké­sőbbi Lábatlan település. A község hazánk legrégebbi tele­pülései közé tartozik. A Zovard nemzetség ősi birtoka volt. Nagy valószínűséggel már a Honfoglalás óta lakott terület volt. A rómaiak korában a Duna mellett vezetett a határvonal (limes), amely a világ- történelem egyik legnagyobb kato­nai védereje volt. Erről Tokodon és Nyergesújfalun megerősített tábor, Lábatlanon, Neszmélyen és Dunaalmáson őrtorony tanúskodik. A falu legkorábbi okleveles emléke 1267-ből maradt meg, amikor IV Béla, Miklós főlovászmesterének 18 eke földet adományozott Lábatla­non. A település a XIV századtól fejlő­désnek indult. A község a kereske­delmi útvonalak mentén fekszik, így a lakosság hamar bekapcsoló­dott az áruforgalomba. 1440-ban már állt református templom egy Árpád-házi templom romjain. A XVII.-XVI1I. században Lábatlanon és Karván a Nedeczky- család majorságot tartott fenn. Gerenday család nevéhez fűző­dik a község első gyáralapítása. Ez a gyár a piszkei márványt termelte ki, amit Budapesten dolgoztak fel. 1944. március 19-én németek szállták meg a két falut, a zsidókat kitelepítették. A két település csak a következő év március 28-án szaba­dult fel. 1950. szeptember 6-án Lábatlan és Piszke nagyközségeket Lábatlan néven egyesítették. Az egyesítés után hatalmas és gyors fejlődésnek indult a község. Lábatlan iparosodásának meg­alapozása és a lábatlani cement­gyár létesítése, valamint az ezzel kapcsolatos tevékenység elindítása Konkoly Thege Balázs és Hanning Mátyás nevéhez fűződik. A telepü­lésre ezek után jelentős külföldi és hazai tőke áramlott, így a település és a cementgyár is hatalmas fejlő­désnek indult. A lábatlani cement nagyon jó minőségű, és ez csak to­vább növelte a falu hírnevét. A je­lentős gyárépítés 1952-ben kezdő­dött, ennek eredményeképpen a régi gyár majdnem teljesen lebon­tásra került és egy új, korszerű üzem épült. Ekkor épült a közfürdő, amely nemcsak a lakosságot, ha­nem a helyi sportolókat is kiszolgál­ta. Ma a svájci Holderbank a gyár tulajdonosa. 1908-ban kezdte működését az azbesztcement-papírgyár, amely a Miskolczi József által 1925-ben be­szerzett papírgéppel középfinom csomagolópapírt, kalapcsomagoló­papírt, egészségügyi papírt, do­hánypapírt gyártott. 1957-ben el­kezdték a finn Lábatlani Vékonypa­pírgyár építését. Ez Közép-Európa egyik legnagyobb és legmodernebb gyára. A gyár ma többségi görög tulajdonban van és Piszke Papír Rt. néven üzemel. 1943 nyarán indult be a vasbe- [ ton-aljak gyártása. A gyár 1952- ben munkásszállót, 1954-ben lakó­telepet létesített és ezzel a telepü­léshez kötötte az ott dolgozókat. A gyár ma Pfleiderer Vasbeton Rt. né­ven működik. A községet és környékét, tehát a Pisznicei-hegységet nagy mennyi­ségű vörös márvány alkotja. A bá­nyaművelést az 1800-as évek vé­gén indították meg. Ekkor indult Piszke községben a kőfaragó ipar. A kőfaragók világszerte hírnevet sze­reztek szobrászati és épületszobrá­szati termékeikkel. Az itt készült művek mind hazánkban, mind kül­földön nagyon híresek lettek. Innen szállították a Parlamenthez, a Ha­lászbástyához, a Hilton Szállóhoz, a Duna Szállóhoz, az esztergomi Ba­zilika Bakócz kápolnájához, a bécsi Belvedere Palotához is a szebbnél szebb márványokat. Néhány évvel ezelőtt azonban a lábatlani kőfara- j gó telep bezárt. ■ Polgármester: Török István Alpolgármester: Boda Csaba Jegyző: Radócz István Aljegyző: Hidasiné Schantzl Edit Polgármesteri Hivatal ügyfélfo­gadási rendje és címe Hétfő 8.00-16.00 óráig Szerda 8.00-16.00 óráig Péntek 8.00-13.30 óráig Cím 2541 Lábatlan József A. út 60. Telefon +36-33-517-500 Fax +36-33-517-508 e-mail: polghiv@labatlan.hu Árpási I Hétfőtől megváltoztak a reklamáció szabályai Ma­gyarországon. Megszűnik a vita esetén kérhető fogyasz­tóvédelmi vizsgálat eredmé­nyének az eladóra vonatko­zó kötelező hatálya. Szep­tember elsejétől új kor­mányrendelet szabályozza a fogyasztói szerződések sza­vatossági és jótállási igé­nyeinek, a reklamációk in­tézésének szabályait. A kereskedő továbbra is köteles szolgáltató jegyzőkönyvet felvenni a fogyasztó kifogásáról, míg a fo­gyasztónak kifogásuk érvényesíté­séhez be kell mutatnia az ellenérték megfizetését igazoló számlát. Szep­tembertől jegyzőkönyvezni kell a fogyasztó igényét és a kifogás ren­dezési módját is. A fogyasztó első­sorban javítást vagy cserét, ha pe­dig erre nincs lehetőség, árenged­ményt kérhet, esetleg elállhat a vá­sárlástól. Ha a forgalmazó nem tudja azonnal elfogadni a fogyasztó rendezési igényét, akkor a lehetősé­gekről három munkanapon belül értesítenie kell erről a fogyasztót. Az új rendelet csak utal rá, hogy az áru kijavítását vagy cseréjét megfe­lelő határidőn belül és a fogyasztó­nak okozott jelentős kényelmetlen­ség nélkül kell elvégezni. Július elseje óta a szavatossági időszak két évre nőtt, és ha a fo­gyasztó problémáit a szolgáltató vi­tatja, a vevő a vásárlást követő hat hónap után kérheti a Fogyasztóvé­delmi Főfelügyelőség vizsgálatát. A vizsgálat eredménye az eddigiektől eltérően nem lesz kötelező érvényű az eladó vállalkozás számára. Az így kialakult vitás helyzetekben a bírósági eljárás tehet igazságot a fe­lek között. A szolgáltatónak a felelőssége bizonyítani, hogy a vásárlást követő hat hónapon belüli reklamációnál hiba a vásárlás időpontjában már lé­tezett-e. Ez alól kivétel, ha ez a prob­lémás eset a hifja jellegével össze­egyeztethetetlen. A kötelező jótállás­ról szóló előírások a tartós fogyasztá­si cikkek esetében nem változnak. Reklamáció esetén először ahhoz az eladóhoz, vagy szolgáltatóhoz kell fordulnunk, akinél a terméket vásároltuk vagy a szolgáltatást igénybe vettük. Ha a kifogás itt nem oldható meg, problémánkat a vásárlók könyvébe be kell jegyeznünk. A vá­sárlók könyvébe a fogyasztó, vá­sárló az üzlet dolgozóinak megkér­dezése nélkül bármikor bejegyez­heti az üzlet működésével kapcso­latos közérdekű bejelentését, pana­szát és észrevételeit. Ezt a bejelen­tést az üzletből az illetékes önkor­mányzathoz kötelesek továbbítani. A bejelentés elintézéséről legké­sőbb 30 napon belül írásban tájé­koztatni kell a fogyasztót, aki esetle­ges további igényével a Fogyasztó- védelmi Felügyelőséghez fordulhat. Fontos, hogy a fogyasztói bejelen­tést írásban tegyük meg, mert ha más hatóság elé kerül az ügy, írásos bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy először a gyártóhoz, szolgálta­tóhoz, kereskedőhöz fordultunk. A következő lépésben a reklamá­ciókkal foglakozó szervezetekhez kell fordulnunk. Ilyen például az Országos Fogyasztóvédelmi Egye­sület, amely az egész országot átfo­gó civil szervezet. Fő feladata a fo­gyasztói érdekek képviselete, védel­me, a fogyasztók tájékoztatása, ok­tatása. Az ország tizenöt megyéjé­ben, Budapesten, városokban, köz­ségekben és fővárosi kerületekben hatvanegy regionális és helyi szer­vezete működik. Megyénkben Tata­bányán, a Béla király körtér 57. fsz. 2. alatt található a tagszervezet iro­dája. (Tel: 34-316-566 Ügyfélfoga­dás: Hétfő: 9-13, Csütörtök: 9-12) A problémás esetekre létezik egy speciális szervezet is. Ez a Békéltető Testület, amely az áruk, szolgáltatá­sok minőségével, biztonságosságá­val, a termékfelelősséggel, valamint a szerződések megkötésével és tel­jesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bíróságon kívüli rendezé­sének lehetőségeit vizsgálja. Békél­tető testületi eljárás indítása külö­nösen ajánlatos például utazási ügyekben, általános szerződési fel­tételek tekintetében, vállalkozási szerződések megkötésével és végre­hajtásával kapcsolatos vitáknál. Ré­giónkban ez a Megyer Békéltető Testület a Tatabánya, Fő tér 36. szám alatt található és a 34/312- 300 számon hívható. Távközléssel, hírközléssel, mű­sorszórással kapcsolatos, a szolgál­tatás minőségét érintő probléma esetén (pl. kábeltévé, vezetékes és mobil telefonvonalak) a Hírközlési Főfelügyelet segítségét kell kérni. Ha a rádió- vagy televízió-műso­rok tartalmát kifogásoljuk, az Or­szágos Rádió- és Televízió Testület­hez kell fordulnunk. A pénzpiaccal, tőkepiaccal, nyugdíj- és egyéb pénztárakkal kapcsolatos ügyekben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete az illetékes hatóság. Az energiaellátással kapcsolatos problémás eseteinek kivizsgálása a Magyar Energia Hivatal feladata. A gázszolgáltatásról és a villamos- energia-szolgáltatásról szóló törvé­nyek a Magyar Energia Hivatalt, az energiaszektor szakmai felügyeleti szervét bízták meg fogyasztóvédel­mi hatáskörökkel. Szerencsejátékokat érintő prob­lémával a Szerencsejáték Felügye­lethez kell fordulni. Gépjárművek típusvizsgálatát, a közúti, vasúti és vízi közlekedés fel­ügyeletét a Közlekedési Főfelügye­let látja el. A gépjármű-szervizelés­sel kapcsolatos minőségi reklamáci­ót a területileg illetékes felügyelet vizsgálja ki. Á. Kár oly Jövőre jön a Suzuki Swift utódja? Jövőre Magyarországon a régiónkban egy újabb típust gyárthat a Suzuki Rt. Esztergomban gyárthatják a Suzukinak azt a legújabb kabrió modelljét, amelyet a jövő héten, a frankfurti autószalonon mutatnak majd be. Ez az autó a Ford StreetKa és a Citroen C3 Pluriel vetélytársa lehet, de a gyár leginkább a Swift utódjaként kívánja majd befuttatni. A Suzuki S2-re keresztelt tanul­mányautó a tavaly Párizsban be­mutatott Concept S típus változata lesz. A Concept S-ről már annyit le­het tudni, hogy egy mini kategóriás kabrió, keménytetővel ellátva. Az S sorozatba tartozó kisautó háromaj­tós modelljével főként a női vásár­lókat célozták meg. Az új S2-es négyüléses lesz, 1,6-os motorjával és hatsebességes váltókapcsolójá­val az öszkerékmeghajtásúak csa­ládját fogja gazdagítani. A királyi városban található gyárból annyit lehet tudni, hogy az S típus gyártá­sa a 2004-es év végén kezdődik meg, de egyelőre az sem biztos még, hogy az új modellt Esztergom­ban fogják gyártani. Még nincs döntés arról sem, hogy mennyit gyártanak majd a sportkocsiból, il­letve milyen áron fogják értékesíte­ni az új autót, amelyről elképzelhe­tő, hogy apróbb finomításokat vé­geznek el még rajta. Az pedig, hogy az új Suzuki két komoly kabrió vetélytársa lehet, már bizakodásra adhat okot a már­ka iránt érdeklődőknek. Az biztos, hogy az autó négyüléses lesz, így egy kissé el fog ütni a konkurensei­től. Előnye minden bizonnyal az lesz, hogy a téli használatát sem keli majd mellőzni, mert egy felszerel­hető kemény tetőt is jár majd hoz­zá. Az új Suzuki szériaváltozatai leg­korábban a jövő év végére várható­ak. Áráról még nincsenek informá­cióink. Arpási Károly

Next

/
Thumbnails
Contents