Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-24 / 17. szám
4 ____2003. szeptember 24., szerda RÉ GIÓ Süttő a kőfaragók mentsvára Összefogással a haladás útján- Béla A Duna és a Gerecse hegység között a Bikol-patak Dunába folyásánál találhatja meg az utazó Süttőt. A település nevéből adódóan, sokan azt gondolhatják, egy kis szójátékot játszva, hogy település neve sütésből, esetleg kenyérsütésből fakad. A település nevét említő első írásos emlék 1295-ből való. Ez a papír egy megváltozott birtok- viszonyt jelző oklevél. Eredeti formában nem maradt meg, csak a XIV. századi átiratát ismerjük. Ebben az iratban a település neve Sidtheu, Sedthwy, amelyet ha mai írásban használnánk Sédtőként lenne leírva. A szó jelentését tekintve két külön álló elemre bontható. Egyrészt a séd szó patakot, eret jelent, a tő pedig torkolatot. A település a Bikol-patak dunai torkolatánál épült fel. A XVII-XVI1I. században betelepülő svábok hangformálásában a magyar hangalak németesedett. Az ómagyar kori Sidtheu, Sedthwy a németes Schütővé alakult. Ebből az alakból lett az 1800-as években az erőteljes nemzeti törekvések hatására a ma is használatos Süttő helységnév. A török hódoltság időszakát ez a település is nagyon rosszul vészelte át. Az uralom alatt a település lakossága az itt található dombra települt át, pusztán védelmi szempontból, de így is a XVIII. század elejére a lakosság teljesen kipusztult. Az uralom végén az uralkodó katolikus val- lású tótokat és Elzászból származó svábokat telepítetett az elhagyott területre. A dombot, ahol az ősi süttői lakosok éltek a későbbi betelepítéssel idekerült svábok nagyon sokáig csak sajátosan Calvinische Friedhof-nak nevezték, ezzel is erőteljesen utalva a már hosszú ideje a területen élő református hitű magyar lakosságra. A település legnevezetesebb terméke a süttői vörös mészkő, amelyet már a rómaiak is fejtettek itt. A XVIII. században olasz kőfaragók is jelentős számban is települtek a környékre. Az ő leszármazottaik közül ma is nagyon sokan élnek Sütton. A jellegzetes olasz nevekkel, mint a Giacintó, Paruzelli, Michalutti ma is lehet találkozni Süttőn. Az 1800-as évek elejétől kezdve újabb és újabb bányák, megnyitásával kezd a településén kibontakozni a kőbányászat, illetve a kőfaragás. Az olasz mesterek mellett egyre több német kőfaragó és kőszobrász kapcsolódik be a kővel foglalkozó iparágba. Az érdeklődő kutató ezeknek a családoknak is találkozhat a leszár- mazottaival. Ezek családi neve ma is ismerősként cseng. Lehet találkozni Müller, Tick Holdampf, Czechner, Wendl. A kőfaragás és szobrászat ma is sokaknak ad munkát és megélhetést a településen. A falu címerében is találunk utalást a településen kialakult kőfaragó hagyományokra. A címer egy háromszögű pajzs, amely kék, és zöld színnel osztott. A zöld mezőben ezüstszínű kőfaragóeszközök láthatók, a kék részben pedig egy arany pásztorbot jelenik meg. A kőfaragó szerszámok tehát az országos jelentőségű, és évszázados hagyományokra visszatekintő mesterséget szimbolizálják. A település ősi pecsétjének egy jellegzetes eleme a pásztorbotban ütközik vissza. A kék színnel a Dunát, mint a táj fontos meghatározóját, míg a zöld színnel a Gerecse hegységet, illetve a falu területét, és mezőit szimbolizálja. A német nemzetiségi hagyományok ma is nagyon erősek Süttőn. Ennek jelét láthatjuk a településen működő német kisebbségi önkormányzat által szervezett éves programokban. Ilyen a nyáron szervezett juniális is. A falu katolikus temploma és a volt Revicky-kúria műemlék jellegű épület. A településnek van egy híres védett fája, a mintegy 400 éves Rákóczi-hárs, melynek törzskerülete több mint 6 méter. Minden jel arra utal, hogy a település a megrázó török uralom után újra erőre kapott, benépesült, és megtalálta a kőfaragás művészetét, amely ma,is nagyon jelentősen tovább él és jelenti a fejlődést nagyon Sok itt lakó számára. Szüreti felvonulás Lábatlanon Hagyományos őszi szüreti felvonulást tartanak szombaton, Lábatlanon. Az ünnepség délután 3 órakor kezdődik. A Művelődési Ház, a Piszkei-lakótelep, a Petőfi Sándor Általános Iskola, a Hősök tere, a Dózsa György út és a Zalka lakótelep lesz a felvonulás útvonala. A programon részt vesz a Lovas Hírnökök Csoportja, a Pisznice Néptánccsoport, valamint a nyugdíjas hagyomány- őrző klub is. ák Közös együttműködések kialakítását, a gazdák segítését tűzte ki célul az Ister-Granum Határ Menti Kisrégió mező- gazdasági bizottsága a szeptember 20-i bélai ülésén. Szeptember 20-án. szombaton megelevenedett a szlovákiai, csupán 440 lelket számláló kistelepülés. Szombaton ugyanitt ülésezett a kisrégió konzultációs tanácsa is, amelyet követően az Ister- Granum Határ Menti Kisrégió mezőgazdasági bizottsága foglalta el helyét a tanácsteremben. Dékány József elnök köszöntője után a bizottság tagjai egy Magyarország és Szlovákia területén létesítendő nemzetközi borút előkészítéséről tárgyaltak. A bizottság tagjai részt vettek egy tanulmányúton a villányi borvidéken, ahol hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek. A bizottság egyhangúlag elfogadta a boros gazdákhoz kiküldendő kérdőív tartalmát. Ennek segítségével arról szeretnének tájékozódni, hogy hány bortermelő, és milyen feltételekkel venne részt a programban. Ez a kérdőív nyújthat majd segítséget a borút szolgáltatási jegyzékének összeállításában is. Ezután az idegenforgalmi és kulturális bizottság jelenlévő elnökének. Kőszegi Sándornak a javaslatára a bizottság kijelölt négy főt (Benefi Lászlót Ebedről, Gimeskövy Károlyt Kesztölcről, Moncz Vilmost Szőgyénből és Nyergesi Rezsőt Nyergesújfaluról), akik a borút előkészítését egy a turisztikai bizottsággal közös albizottságban kezdik meg. Az ülés során az elnök javaslatot tett két további tevékenységgel kapcsolatban is. Kezdeményezte, hogy a bizottság nyújtson tájékoztatást a termőföld áráról az itt élő gazdáknak, ugyanis a tapasztalatok szerint az európai átlagárakhoz képest ebben a térségben igen olcsón értékesítik a földet tulajdonosaik. Magyarországon ma már komoly összegeket fordítanak az allergiát okozó növények, főként a parlagfű visszaszorítására. Szlovákiában a gazdák nagy része nem tudja kezelni a problémát, amiért a bizottság elnöke együttműködést javasolt a parlagfű elleni küzdelem terén is. váczy Fele annyiért mozizhatnak vidéken, a közönség mégis a méregdrága multiplexek rabja- folytatás az első oldalról A régió mozijainak fennmaradása attól függ, hogy a közeljövőben mennyi pénz jut azok korszerűsítésére. Egyik intézmény sem büszkélkedhet teltházas előadásokkal, gond nélküli működéssel. Párkány A hagyományosan működő, közönségfilmeket játszó filmszínházak közül egyedül a párkányi mozi vezetője nyilatkozott pozitívan a jelenlegi állapotokról. Érthető, hiszen itt a közelmúltban olyan mértékű felújítás történt, amely kompletten érintette magát az épületet, berendezésével együtt. Számottevően ugyan nem nőtt a látogatottság a felújítás óta, de az átépítés eredményeként nem veszítették el azokat a nézőket, akiknek a korábbi körülmények nem feleltek meg. Igaz, a férőhelyek száma kevesebb lett, 200-ról 150 főre csökkent, de a modernebb környezet, a kényelmesebb székek és a jobb hangminőség miatt megéri a nézőknek. Különösen úgy, hogy a jegyárak a korábbiakhoz képest nem változtak számottevően, ami most 60 koronát jelent. Ez az összeg a magyar kis- mozis átlagárakhoz képest nem mutat jelentős eltérést. A terem kihasználtsága 30-50 % közötti, amely a régióban a legjobbnak tekinthető. Ehhez az értékhez valószínűleg hozzátartozik az is, hogy 50 km-es körzetben - ha csak a felvidéki oldalt nézzük - nincs máshol lehetőség a szórakozás ilyen módjára. A filmeket kilenc szlovákiai filmforgalmazótól szerzik be, amiért a nézők száma után fizetnek. Természetesen a mozizás itt is, mint mindenhol, idényjellegű. Tavasszal kisebb, ősszel viszont nagyobb az érdeklődés a mozi irányába. Ami viszont a magyar sokéves statisztikához képest eltérés, hogy Párkányban a nyári hónapok nagyon jónak minősültek. Ami a kedvezményeket és kiegészítő szolgáltatásokat illeti, az országos filmklub-hálózat tagjaként idén szeptemberben Filmklub indult, 18 taggal. Tagsági igazolvánnyal a hálózatba tartozó mozik műsorait fél áron látogathatják. Ezen kívül 30 koronás jegyárral gyermekfilmeket is vetítenek a Danubius moziban. Dorog A magyar oldal kismozijai sajnos nincsenek olyan jó helyzetben, mint a párkányi Danubius. Régiónk filmszínházai közül a dorogi - sok más társával együtt - bezárja kapuit a nyári hónapokra, annyira nem érné meg a filmvetítés. Éves lebontásban az a jellemző, hogy a téli hónapok filmvetítései a leglátogatottabbak, a tavaszi és kora őszi vetítési napok a leggyengébbek. Itt szombatonként lehet mozizni. A dorogi inkább utánjátszó mozi, vagyis nem premier filmeket vetítenek. A férőhelyek száma 375. A 350 Ft-os jegyár megegyezik a Párkányban kínáltakkal. A dorogi Otthon moziban óvodásmatinékat is tartanak havonta egyszer, rajzfilmek és gyerekfilmek vetitésével. ' Visegrád A visegrádi mozi is kénytelen bezárni a nyári időszakban. Ősszel viszont újult erővel indítják a szezont. Naprakész mozinak tekinthető, bár a nyári szünet miatt csak november környékére sikerül behozniuk a lemaradást. Itt pénteken és szombaton lehet mozifilmet nézni, egyszerre 150 embernek. A téli hónapokban éri meg a leginkább a filmvetítés, ami nem tér el az országos átlagtól. Jegyárak tekintetében a visegrádi mozi a legolcsóbb, 250 Ft-ba kerül a belépő. Havonta egyszer itt is tartanak óvodásmatinékat. Diákcsoport kedvezmény is van, ami 150 Ft-ot jelent. Esztergom Az esztergomi Petőfi ugyan nyitva tart a nyári hónapokban, de számtalanszor éppen hogy összejön annyi érdeklődő, hogy megvan az alsó limitnek számító 10 fő, és levetíthetik a filmet. Az idei nyarat különösen gyengének értékelte a vezető annak ellenére, hogy a hétfői kedvezményes vetítési naphoz társították a csütörtököt is. Természetesen vannak népszerűbb és kevésbé preferált filmek. Amelyek országosan is jobban beharangozottak, azok a vidéki mozik műsorain is nagyobb érdeklődés mellett futnak. A férőhelyek számát tekintve a Petőfi mozi 304 fő befogadására képes. Premierfilmeket játszanak, amik hozzávetőlegesen egy hónapos késéssel jutnak ide a multiplexekhez képest. Ami a jegyárakat illeti az összehasonlításban szereplő mozik közül az esztergomi a legdrágább, 590 Ft-os jegyárral. A hét két kedvezményes napján ez az összeg 350 Ft-ra csökken. Minden nap és naponta többször is van vetítés. Ősztől 350 Ft-ért iskolásoknak, évente 4-5 alkalommal délelőttönként pedig óvodásoknak vetítenek igény szerint. Esztergom művész mozija az ART Kino. Itt idén szeptember 22-én indult a szezon, heti egy vetítéssel, továbbra is 250 Ft-os jegyár mellett. Az ART hálózat filmjei eltérnek a hagyományos közönségfilmeket szolgáltató moziktól, és az igényes szórakoztatás felé mutatnak, bár ezek mellett néhány "nézőbarát" produkció is beletartozik a támogatott keretbe. A nyolc legjelentősebb forgalmazóval kapcsolatban állnak, és tőlük rendelik meg a filmeket fix bérleti díjért, amely összeg forgalmazótól függően változik. Ehhez jön még a filmszállítás, illetve a városok közötti szállítás költsége. Az esztergomi ART Kino 80 férőhelyes. Furcsa módon gyakran megesik, hogy pótszékékkei kell bővíteni a nézőteret a nagy érdeklődés miatt. Klubszerűén működik, amelynek keretében évente több alkalommal egyedülálló kezdeményezés, hogy alkotó-közönségtalálkozókat szerveznek. -ovEsztergom Október 16-án lesz az a lidttárgyalas, amely az esztergomi mozi épületének értékesítésére hirdettek ki. Információink szerint akárki is lesz az új tulajdonos, mindössze két évig lesz köteles kulturális intézményként működtetni az épületet. Kár lenne a városi moziért, ha nem tudna tovább Bhnszinházként működni, és persze kár lenne azokért a fiatalokért is, akik a távolság és a többszörös jegyárak miatt nem tudnának Budapestre utazni, csupán egy másfél órás mozi megtekintése kedvéért. Emlékműavatás Kisölveden Szeptember 28-án a kisölve- di temetőben emlékművet avatnak a második világháború alatt itt elesett német katonák emlékére. Az ünnepség 12,30-kor kezdődik a helyi polgármester, Bacsa Zoltán ünnepi beszédével, majd Ambrus Erika tisztele- tes asszony avatja fel az emlékművet. A temetőben 12 német katona sírja található. Az ünnepségen részt vesz az a két német katona is, akiknek harckocsiját 1944. decemberében érte találat. Az öt ember közül akkor ketten élték túl a támadást. Közülük az egyik felkereste a falut, s az ő kezdeményezésére történik meg vasárnap az emléktábla avatás. czm
