Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-23 / 16. szám

2003. szeptember 23., kedd RÉGIÓ Kőhídgyarmat Hídjáról kapta a nevét A XI. században hidat veretett a Garamon, majd sóraktárakat létesített az esztergomi érsek. A só vámszedési jogát a bencé­seknek adta, egészen 1157-ig, mikor is II. Géza visszaveszi azt. XIII. századtól Wyd fiainak tu­lajdona, • majd 1275-ben IV László az esztergomi káptalan­nak adományozza. 1288-ban I. Zovárdnak földadományt ad ugyan itt, de ekkor már az érsek is birtokjoggal bír a faluban. 1311-ben Csák Máté emberei elfoglalják, de 1320-ban Teglédi Csaba érsek visszaszerzi. 1339- ben a Basztéhi nemeseknek, majd 1531-ben Bedegi Nyáry Ferencnek a nevén találjuk a te­lepülést, de 1549-től ismét az esztergomi érsek tulajdona. Itt köti meg a békét 1625-ben a tö­rökkel II. Ferdinánd. 1720-ban nagy tűzvész pusztított el min­dent, de feléledt hamvaiból. 1731-ben már molnár, kerék­gyártó, mészáros működött itt. Az 1755-ös években lakosainak száma mintegy 600-ra duzzadt. Ezután fokozatosan javultak az életkörülmények. Szlovákia legdélebbi kisközsé­ge Kőhídgyarmat. Lakosainak száma 1100, melynek 95%-a magyar. A falun keresztül halad át a főút, a vasútvonal pedig, a nyugati részén kanyarodik. A faluban egy magyar tanítási nyelvű óvoda van, az alapisko­lát már évekkel ezelőtt bezárták. Nevezettessége az 1746-ban, barokk stílusban épült Szent Mi­hály római katolikus templom. Három élelmiszerüzlete szét­szórtan található a község terü­letén, így elégítve ki a lakosság igényeit. Két vendéglátója van egy a nyári idényben működő cukrászda és egy kocsma. A falu megélhetését főként a mezőgazdaság biztosítja, azon belül is a szőlőtermelés, amely hosszú hagyományokra nyúlik vissza. Borospincéiről borairól híres. Kulturális szervezetük a Cse- madok, amely az utóbbi időben akadozva működik, ellenben a Tűzoltók szervezetével, akik gyakorta rendeznek bálokat, versenyeket. A község polgár- mestere Magát László. Kőhídgyarmat beletartozik a hat kurtaszoknyás faluk közé. Az ő hagyományaik szerint a szok­nya hosszúsága még az ősrégi magyar népviseletből származik, amikor még a magyarok lovon közlekedtek, s a nőknél a rövid szoknyahossz megkönnyítette a lovaglást. D.Bajkai Katalin Előadás a magyarok őstörténetéről - Bény ­Magyarok őstörténete címmel tartott előadást a Bényi kultúrház- ban vasárnap délután Radics Gé­za őstörténet-kutató. Az előadás­ra a Levédia Kör Szabadegyetem rendezvénysorozatának keretén belü került sor a románkori tem­plomáról és rotundájáról neve­zetes községben. Borka Zoltán, az egyesület el­nöke elmondta, a Levédia Kör 2000 novemberében alakult meg. Ezen belül működik 2002. márciusátóF a Levédia Kör Sza­badegyetem, amely már tartott néhány előadást több neves előadóval. "Az egyesület célja a magyarságtudat ébrentartása. Az eddigi előadások keretében szó volt a az ősi magyar rovás­írásról, vagy például a Benesi dekrétumokról is" - vázolta a Szabadegyetem eddigi tevé­kenységét Borka Zoltán. Radics Géza három napos fel­vidéki körútra érkezett Szlováki­ába az Egyesült Államokból, ahová 1956-ban emigrált. Itt fo­lyamatosan gyűjtötte azokat a folyóiratokat és könyveket, ame­lyek a magyarok történetével, il­letve származásával kapcsolato­san jelentek meg. A 70-es évek­ben kezdett tudatosan foglalkoz­ni azzal, hogy a hiányosságokat megpróbálja összegyűjtött isme­retanyaga alapján pótolni. 'Azt a módszert választottam, hogy a honfoglalástól visszafelé gombo­lyítom a szálakat." Az előadásában arra vonat­kozóan próbált bizonyítékokat felmutatni, hogy a magyarok nem jövevényként érkeztek a Kárpát-medencébe, hanem a kezdetektől ott éltek. Eközben a honfoglalástól visszafelé igyekezett gombolyítani a fo­nalat. Véleménye szerint már a Habsburgok óta él az az igye­kezet, hogy rombolják a ma­gyarságtudatot az emberekben. Egyesek ugyanis azt állítják, a magyar szavak jövevény ere­detűek. Pedig az emberiség legősibb nyelvét beszéljük. Fel kell. építeni nemzeti önismere­tünket, mert ez az egyetlen, ami megmentheti a magyarok önbecsülését. Az előadó már több tízezer könyvet juttatott el az anyaor­szágba. Az előadás költségeit a Magyar Csodaszarvas Egyesület állta. Az Egyesület célja, hogy a magyarság nagy családjának a világ bármely részén élő tagjai sikeresen végezhessék értékmeg­őrző munkájukat. Az előadáson részt vett többek közt Kovács Géza, a MIEP ifjúsá­gi tagozatának országos elnöke, valamint a budapesti székhelyű Magyar Csodaszarvas Egyesület alelnöke, Pálffy Zoltán. Czigler Mónika A fény kápolnája- Bény ­Kántor János, esztergomi ta­nár és festőművész régóta dé­delgetett álma teljesült szeptem­ber 20-án, amikor Szőgyénben felszentelték a falfestményeivel díszített Szent Család-kápolnát. A koraőszi napfényes időben a kicsi kápolna melletti téren gyülekeztek a falu elöljárói, a művész barátai, ismerősei és a hívők az ünnepi szentmisére. Az ünnepségen részt vett Nagy László, a Magyar Köztársaság Pozsonyi Nagykövetségének tit­kára is. Beer Miklós váci me­gyéspüspök, aki a szentmise főcelebránsa lett volna, sajnos nem érkezett meg, ezért Kovács László helybéli esperes-plébá­nos két paptestvérével együtt mutatta be az áldozatot, majd felszentelte a kápolnát. Közre­működött fiatalokból álló Lám­pás énekkar, Kunyik Orsolya vezetésével. A művész július első heteiben a községben zajló V Nemzetkö­zi Képzőművészeti Alkotótábor ideje alatt kezdett bele a mun­kába. Érdeklődésünkre, honnan jött az ötlet, így felelt: "Megkapó az itteni emberek kedvessége, ezért valami maradandót sze­retnék nekik örökül hagyni. Húsz éve dédelgetett álmom, hogy megfesthessem a magam kápolnáját, ami az én hittel kapcsolatos gondolataimat őrzi. Ez a fény kápolnája lesz. Kicsit sötétnek tűnik, ezért belülről fog áradni a fény." Az elkészült kápolnából való­ban árad a fény. A mennyeze­ten a feltámadó Krisztus kép­mása, aki nem más, mint a Vi­lág Világossága, az oldalsó fala­kon pedig bibliából választott képek és jelenetek, XXI. századi tartalommal. A művész meg­örökítette a kápolna történeté­hez kapcsolódó képet is. E sze­rint egy hatalmas felhőszaka­dásban az e helyen őrzött juhok mind elpusztultak, csak a nyájat őrző gyermekek maradtak élet­ben. Ennek tiszteletére építette a kápolnát a hálás pásztorcsa­lád. A kápolna intim terét el­hagyva a kilépőt az őrző szen­tek Péter és Pál, valamint az Úr­isten képe kísérik el. Kántor művész úr a mise vé­gén e szavakkal szólt az egybe­gyűltekhez: "A képi ábrázolás sosem mutathatja meg az igaz hit világának mélységeit, ám a művészek minduntalan megkí­sérlik megközelíteni a Teremtő csodálatos titkát. Megteremteni a maguk világának szent helye­it, mert tehetségük és sorsuk er­re rendelte őket. Nem a kéz ügyessége, talán nem is a gon­dolat tisztasága hozzák létre a lényeget, hanem az adott hely szellemisége. Ezt a maga nemé­ben egyszerű kis épületet olyan fontosságúvá szándékoztam emelni, mely a megnyugodni és imába zárkózni kívánó embert átsegíti abba az állapotba, mely számára akkor és ott, a találko­zás lehetséges színhelye az Úr­ral. A formák és színek között, talán némelyikünknek felsejlik a szent titok egy darabkája." A kápolna mellett lakó Fekete Rozi néni és férje Laci bácsi vál­lalták, hogy vasár- és ünnep­napokon kinyitják majd a ká­polnát, ami valóban a lelki fel- töltődés helye lehessen a mű­vész szándéka szerint. Czigler Mónika Ülésezett az Ister-Granum Határ Menti Kisrégió konzultatív tanácsa Civil segítség a károsultaknak - Párkány ­(folytatás az 1. oldalról) A találkozó legfontosabb na­pirendi pontjai az eurorégióvá alakulás, illetve a régió határa­inak kijelölése volt. Ezekben a kérdésekben egyhangú szava­zással döntöttek a jelenlévő polgármesterek. Ján Oravec Párkány polgármestere java­solta a térség Zselízig való ki- terjesztését, mivel egyfelől, en­nél nagyobb területet már ne­hezen kezelne a szervezet, másfelől, Zselíztől északra Lé­va vonzáskörzetébe tartoznak a települések, így ügyeiket in­tézni is inkább arra indulnak. Meggyes Tamás Esztergom Város polgármestere javasolta az újonnan csatlakozó magyar- országi települések tagfelvétel­ét, valamint kifejtette, hogy hasonló nézeteket vall, mint a párkányi polgármester. Egy ki­jelölt határok nélküli folyama­tos bővülésnek csak az régió látná kárát. Mint elmondta, ennél hasznosabb, ha az eurorégió működése mellett tovább ápoljuk testvérvárosi kapcsolatainkat, és figyelmet fordítunk a partneri viszonyok­ra. Meggyes Tamás felvetette egy a szervezetén belüli alapít­vány létrehozásának ötletét, amelyet a nagyobb települések tölthetnének fel pénzzel, és a kétezer főnél kisebb települé­sek pályázhatnának régión be­lüli helyzetük javítása érdeké­ben. Az ülés végén a jelenlé­vők megállapodtak abban, hogy 2003 november 17-én ünnepélyes keretek között alá­írják az Ister-Granum Eu­rorégió alapító okiratát, ame­lyet minden csatlakozó telepü­lés polgármestere ellát majd kézjegyével. ’ Vóczy Szombaton az augusztusi to- ronyháztűz károsultjainak meg­segítésére jótékonysági koncert zajlott Párkányban. Az akció során 14 ezer koronát gyűjtöt­tek össze. A pénzt a városi ön- kormányzat e célból nyitott bankszámlájára utalták át. Az adakozási akcióról, a számláról az érintet- t toronyház lakói semmit nem tudnak. A biztosítók sem hal­latják hangjukat. Ahogy az egyik lakó elmondta, hírforrá­suk csupán a televízió, az új­ság, hivatalos úton eddig még senki nem értesítette őket. Ami biztos, hogy a napokban szak­értői vizsgálat alá vetik a ki­égett lakásokat. A falból min­tát vesznek, amely alapján el­döntik, hogy egyáltalán felújít- hatók-e. Az viszont kérdéses, hogy mi lesz azokkal az embe­rekkel, akik átmeneti szálláson laknak, s egykori otthonukról bebizonyosodik, nem felújítha­tó. Ez ügyben Magyar Berta­lan, Párkány alpolgármestere elmondta: a nyilvános gyűjtés október 15-ig tart. Ez után fog összeülni a bizottság, hogy el­ossza a rászorulók között az összegyűlt összeget. Ezt a károk mértékétől függően fog­ják elosztani. Jelenleg 60-70 ezer korona van a számlán, eb­ben nincs benne a magánvál­lalkozók és cégek adománya. A lakásokat a statikai vizsgála­tok eredményének figyelembe vételével fogják felújítani. Ami a biztosítókat illeti, a tár­saságok a saját érveléseik alap­ján igyekeznek a minimális ösz- szeget meghatározni a pórul járt tulajdonosok kártalanításá­ra - nyilatkozták a házba eddig visszaköltözött, kártérítésre jogosultak. D. Bajkai Katalin Jubileumi évfordulót ünnepelt a rögbiklub- Esztergom ­Szerencsés vadászbaleset- Bart ­Jubileumi évfordulóhoz ér­kezett az Esztergomi Vitézek Rögbiklub. Pontosan húsz év­vel ezelőtt tartották az első rög­biedzést a városban. Azóta igen jelentős eredményeket ér­tek el az esztergomi sportolók. Idén megszerezték az ötödik magyar bajnoki címet és a leg­több magyar válogatott rögbi játékos is a Vitézekből kerül ki. Az alkalom megünneplésére szombaton tartottak egy ren­dezvényt. Három kiváló mécs­esét játszottak, amelyek mind­egyikében a város csapata nyert. Ezt követően bulit tar­tottak a klub udvarán. A meccs után elfáradt játékosok legna­gyobb örömére 3 órától szol­gálták fel az első italokat a sör­sátorban. Az esztergomi Vité­zek, a vendég kecskeméti rög­bicsapat, az "öregfiúk" és a helyszínen megjelentek számá­ra is székelykáposztát és fasíro- zottat szolgáltak fel. 18 órától az EB győztes Carmen tánc­csoport, majd a Henry Band szórakoztatta a vendégeket re­mek előadásukkal, A csapatok megajándékozták egymást, senki sem tért haza emlék nél­kül a jól sikerült ren­dezvényről. A rendezvény - habár az este folyamán már csak az esztergomiak voltak je­len - hajnalig tartott. -sa­Szerencsés kimenetelű va­dászbaleset történt vasárnap a Lévai járáshoz tartozó Bart községben. A kis híján tragédi­ával végződő vadászaton az egyik hajtó tíz napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A lövést leadó 46 éves vadász a tőle körülbelül 15 méterre felbukkanó vaddisznóra habo­zás nélkül tüzelt. A lövés leterí-, tette az állatot, azonban ezzel egyidőben kiáltás hallatszott a helyszíntől nagyjából száz mé­terre. A rendőrség szakértők segítségével megállapította, hogy a leadott lövés először valóban a vaddisznót találta el, azonban egy része az állat nyakát átütve továbbrepült. Ez a lelassult repesz találta el a 25 éves farnadi fiatalembert, aki szerencsére nem szenvedett maradandó sérülést. A rendőr­ség a vizsgálat során nem talált alkoholt a lövést leadó vadász szervezetében. Ez és a golyó röppályáját megállapító szak­értői vélemény minden bi­zonnyal kizárja a szándékossá­got és felmenti a vadászt min­den felelősség alól. Bogyó Károly, a barti vadászszövet­ség tagja megerősítette a fent elhangzottakat. A szerencsétle­nül járt fiatalembert tegnap ki­engedték a kórházból. bukovics

Next

/
Thumbnails
Contents