Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-19 / 14. szám
2003. szeptember 19., péntek RÉGIÓ frídlap G aramszentgy örgy A Zselíz mellett található kis település kacskaringós útjairól, nagy múltjáról, sokszínűségéről híres. A történelem szerint, ezen a területen, már a csiszolt kőkorszakban, Krisztus előtt 3000- 5000 éve is létezett település. Legelőször az esztergomi érsek birtokaként, 1276-ban említik, amikor Szentgyörgyi András tanúvallomást tesz Árpádházi Margit felmagasztalásakor. 1312-ben Csák Máté csapatai feldúlták a községet, majd 1321-ig a trencséni főúr birtokában maradt. 1439-ben a szent- miklósi Pongrácz lerohanta és elpusztította. 1543-ban az esztergomi török közigazgatási terület létrehozásával Szentgyörgy is a törökök adófizetője lett. Ám a béke a törökök eltakarodása után sem következett be, hiszen 1703-ban kitört a Rákóczi-szabadságharc, majd a pestisjárvány pusztította a lakosságot. A községet többször fenyegette a Garam áradása, ezért 1819-ben kimélyítették a folyó medrét. A folyón ekkor komp közlekedett. A község egyik legrégebbi műemléke a római katolikus templom, amelyet Szent György tiszteletére emeltek. Eredetileg román stílusban épült a 13. század első felében. Egy pusztító tűzvész után, 1499- ben felújították gótikus stílusban. A török majd az 1815-ös árvíz rongálta meg. 1937-ben az új templom hozzáépítésével kibővítették, az eredeti épület az új templom kápolnája lett. A másik nevezetesség, a református templom. 1785-ben fejezték be, a fából készült, torony nélküli oratórium építését. 1790-ben az imaterem mellett, fából készült harangtornyot építettek. A neoklasszicista templom, csak az 1878-79-es években épült. 1980 körül került a vörös márványból készült Úr asztala, a mohi templomból Szentgyörgyre. Az evangélikus vallású szlovák családok, a betelepülésük után 1951-ben, megvettek egy földszintes házat, majd lebontották, a helyén pedig felépítették, az evangélikus templomot, amelyet 1956-ban szenteltek fel. A két világháború után a község fejlődésnek indult. Utakat, járdákat építettek. Megnyílt az óvoda, megkezdte működését a jegyzői hivatal. Bevezették a villanyt, megépült a ravatalozó. 1960-ban átadták az alapiskola új épületét. 1970-ben a kultúrház nyitotta meg kapuit. 1979-ben átadták a posta és az akkori "hnb" új épületét. A nyolcvanas években bevásárló- központ, játszótér, tornaterem létesült. A kilencvenes években a földműves szövetkezet önállósult. A község a mai napig megőrizte mezőgazdasági jellegét, ám a turizmusnak is otthont adnak. Kirándulásokat kínál a Garam töltésén kialakított 22km hosszú kerékpárút felhasználásával, csónaktúrákat a folyón stb. A 32-es számú házat tájházzá alakították át, ahol kiállítás látható a századvég berendezéseiből, iskolaszereiből. D.Bajkai Katalin Jótékonysági Rock-koncert Párkány Jótékonysági rock-estet szerveznek szeptember 20-án, a párkányi Reflex Klubban. Az est bevételét az egy hónappal ezelőtti toronyháztűz károsultjainak ajánlják fel, akik némelyike szinte mindenét elvesztette a szerencsétlenség során. Ezen rendezvényen is próbálják enyhíteni kárukat. A fellépők közöt ott lesz a Veszett kutyák együttes, a Le Panic (Esztergom), Vasbeton (Párkány) és a Ruzovy Panker. A nyolc órától kezdődő műsor alatt jótékonysági árverés lesz. Bajkai Állásbörze fiataloknak A hónap másik rendezvénye, a gimnazisták nyílt napja, amikor osztályfőnöki óra keretében megismerkedhetnek a kirendeltséggel, megbarátkozhatnak vele, mint hivatallal. Három alkalommal rendezik meg ezt a "rendhagyó" órát, amelyek egyikén önéletrajzírást és állás- keresési technikákat is tanulhatnak a fiatalok. "Ezekre a rendezvényekre, azért van szükség, mert szeretnénk segítséget nyújtani az elhelyezkedéshez, az esélyek növeléséhez. Jók a tapasztalataink is, mert minden évben az állásbörzénk után megnövekedik térségünkben a sikeres elhelyezkedések száma." - mondta a kirendeltség vezetője. A dorogi munkaügyi hivatal vonzáskörzete tizenöt települést ölel fel. A térség munkaerő-piaci helyzete javult a korábbi évekhez képest, ami a munkanélküliségi ráta csökkenésében is megfigyelhető. Jelenleg 921 fő regisztrált munkanélküli van, ebből 143 fő a pályakezdő, akiknek a száma az utóbbi hónapban növekedett meg. Életkori megoszlásukra jellemző, hogy döntő részük 18-24 év közötti és jelentősebb a nők aránya. Iskolai végzettséget tekintve azonos az általános iskolát, a szakmunkást, és kicsit magasabb a gimnáziumot végzettek száma. A regisztrált pályakezdő munkanélküliek közül 12 főnek van felsőfokú diplomája. kand ■ A magyar kultúra ápolása határon túl is Akit foglalkoztat a gyermek- és ifjúsági irodalom, az biztosan részt vett a szeptember 15-én megtartott színvonalas kulturális rendezvényen, amelynek színhelye az Esztergomi Szabadidő Központ volt. A rendezvény legfontosabb körkérdései között szerepelt az anyanyelv megőrizhetősége a határon túli magyarok számára, a gyermek- és ifjúsági irodalomnak az oktatásban betöltött szerepe, ennek fejlődése és fennmaradása. A színvonalas rendezvényen a legtöbb határon túli magyarlakta terület képviseltette magát úgy, mint: Dr. Varga József, aki a Muravidék szószólója, Dr. Pénzes István és Dr. Csicsay Alajos a szlovákiai magyar gyermekirodalomról tartott előadást. Jelen volt még dr. Horváth Gáborné, aki jelenleg is Esztergomban él, s a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára volt, tankönyvíró, s magyarságtörténeti tanulmányokat is publikált. Gyermekköltészet volt a témája Gregor Papuceknek, akinek a saját verseiből és fordításaiból is hallhattak szemelvényeket. Dr. Hagymás Istvánnak pszichológus előadásából a gyermekirodalom mélylélektani értelmezéseit ismerhették meg. A kiállítás az Esztergomi Szabadidő Központ és a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület összefogásával jött létre. Ez utóbbi kreatív szervezet 1997 decemberében alakult. Céljaik még ma is megvalósításra várnak: a határon túli magyaroknak az országhatárokat átívelő nemzeti egységének megtartása, a magyar nyelv és a magyar kultúra ápolása. Az egyesület 2001 decemberében kiadta a Muravidék című kulturális folyóirat első számát, Utolsó komp címmel. Ebben, és az ezt követő számokban az egyesület programjai között szerepelő képzőművészeti- és fotókiállításokról, zenei- és képzőművészeti perfor- manszokról, koncertekről, irodalmi műsorokról, fesztiválokról tudósítottak, s mivel Esztergomról volt szó, különös figyelmet fordítottak a felvidéki magyarok helyzetére. Emellett az egyesület más területeken is jelentős eredményeket ért el. Kiállítás-sorozatokat szerveztek, amelyeknek gyakran Esztergom adott helyet, számos könyv megjelenését segítették, részt vettek a 2001-es Párkány- Esztergom hídprogramban is. Ez a határon túli gyermekirodalomról szóló kiállítás is az előbb említett programoknak a megvalósítását tűzte ki céljául, elősegítve általa a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet tagjai közötti kulturális egyetértés fejlődését Magyarországon, és a szomszédos országokban. S ez, valljuk be, nemes, bár nehezen megvalósítható cél. Sturm Alexa Szennyvíz rákötés támogatással Lábatlan Igénylik a Magyar Igazolványokat Párkány Lábatlan Nagyközség képviselőtestülete több mint harminc előterjesztést tárgyalt legutóbbi rendes ülésén. Elfogadták a 2003. első félévi költségvetési rendelet módosítását valamint a Gyámhivatal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat és a Családi Napközi tevékenységéről szóló beszámolókat. A törvényi előírások változásait követve többek között módosították a szociális igazgatásról és szociális ellátásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, a köztisztviselői, közszolgálati jogviszony egyes kérdéseiről szóló önkormányzati rendeleteket. Biztosítják az ügyeleti szolgálat részére az eszközvásárláshoz szükséges fedezetet. A Petőfi Általános Iskolában folyó oktatónevelő munkát gyógypedagógus asszisztens foglalkoztatásával bővítik. A Zalka Máté lakótelep 5. számú önkormányzati épületét szociális bérlakásokká alakítják át. Lábatlan önkormányzata ösztönözni kívánja a lakosságot, hogy minél többen kapcsolódjanak rá a szennyvíz- hálózatra. Az érdeklődők számára az önkormányzat lehetővé teszi, hogy beszerzési áron vásárolják meg az ehhez szükséges berendezéseket. A HOLCIM Hungária Cementipari Rt. tájékoztatta a képviselő-testületet, hogy a veszélyes hulladék égetési engedély meghosszabbításához a környezetvédelmi szakhatóság hozzájárult. A képviselők zárt ülésen ingatlan vásárlási kérelmeket és személyi ügyeket tárgyaltak. Muzslai Ágnes A 2002-ben érvénybe lépett státusztörvény jóvoltából Szlovákiában közel 100 ezren igényeltek Magyar Igazolványt. Az országban működő 11 járási székhelyű, és a kihelyezett irodákban is állandó jelleggel állnak az érdeklődők rendelkezésére a hivatalnokok. A Szövetség a Közös Célokért égisze alatt működő irodák társrendezői, szervezői különböző rendezvényeknek. Főleg azon szervezeteknek, amelyek a Szövetség létrehozói: a Csemadok, a Cserkészszövetség, a Magyar Koalíció Pártja, és a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség. Ezen kívül információ és jogi tanácsadói szolgáltatással is segítik az érdeklődőket. Az érsekújvári járásban két információs iroda működik. Érsekújvárban a Csemadok székházban 2002. január 10-től minden nap, Párkányban szintén a Csemadok házban (Béres part 12) 2002. január 18-tól minden csütörtökön, pénteken van fogadónap. A falvakban külső munkatársak segítik a kérelmezők igényeit kielégíteni. A járásban 11 ezer Magyar Igazolvány, 600 Diákigazolvány és 200 Pedagógus Igazolvány iránti kérelmet nyújtottak be. Ebből megközelítőleg 4 ezer kérelem a párkányi régióból érkezett. Egyre több fiatal látogatja az irodákat, akik a térségben találtak munkát, és fontosnak tartják a Magyar Igazolványt is. Az elmúlt másfél év viszont azt bizonyítja, hogy az emberek kb.80 százaléka nem a kedvezmények lehetősége miatt kérelmezte az igazolványt. A legtöbbje lelki elégtételt érez a Magyar Igazolvány átvételével, s fontos számukra, hogy anyanyelvükön íródott igazolványuk is legyen. Dániel Erzsébet
