Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-18 / 13. szám
Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 13. szám 2003. szeptember 18., csütörtök Diána napja . Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Bartal Tímea (régió). Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok), Borosházi Tamás (fotó). Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tördelőszerkesztő: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényiné Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Pbstafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 510-046, e-mail: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Terjesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítóknél. a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Ede bácsi hagyatéka Hagyjuk már békében nyugodni szegény Ede bácsit. Még azt sem tudjuk mind a mai napig, hogy büszkék legyünk-e a tudósra, vagy inkább szégyelljük, hogy ránk szabadította az atomot. Aztán ha jobban végig gondoljuk, végül is tökmindegy, mert mindezt Amerikában, már inkább amerikaiként művelte. Mit számít, hogy egy 95 éves már majdnem teljesen vak amerikai fizikus mit gondol a több ezer km-re lévő Magyarország belpolitikájáról. Ennél még talán Anettka politikai hozzászólása is mérvadóbb lehetne, ha a Színes Mai Napon vagy a Blikken kívül bárki is írna róla. Ede bácsiét viszont az ország legnagyobb példányszámú napilapja közölte. Ráadásul, mint utólag kiderült, nem is Ede bácsi írta (az utolsó időkben már írni sem tudott), és vélhetően még csak nem is gondolta azt, ami a Népszabadságban megjelent. Aki ugyanis az atomfizikus környezetében élt, mind cáfolta, tagadta, hogy a múlt héten elhunyt Teller Ede szavait jelentette meg az országos napilap. Az öreg fizikus ugyanis roppant bölcsen úgy gondolta, hogy nem szabadna olyan dolgokba beleszólnia, amiről nem rendelkezik elég információval. A Népszabadságnak, pedig csak az maradt, hogy egy egész oldalon Mea Culpázzon. Talán inkább ellenőrizhették volna az információt. Lehet, hogy ügy gondolták, a bocsánatkérő oldallal is telik az újság. Ahhoz azonban nem keil ösz- szeesküvés elméleteket gyártani, hogy egy sokkal egyszerűbb magyarázatot találjunk. Esetleg a Népszabadság mégsem független, kiegyensúlyozott napilap, és lehet, hogy nem volt fontos a szerkesztőknek, hogy leellenőrizzék a jelenlegi ellenzéket lejárató levél hitelességét. De hogy mindezért miért kellett Ede bácsit holtából előcitálni? Miért nem hagyták szegényt békében nyugodni? H.B. HU ISSN 1785-0592 9 771785 059040 03261 Szlovák feketemunkások esztergomi kórházban Illegálisan dolgoztató Kft-t lepleztek le Esztergomban. Az idegenrendészet tájékoztatása szerint a cég öt szlovák állampolgárságú személyt foglalkoztatott munkaszerződés nélkül. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórházzal szerződésben álló és az intézmény területén irodával rendelkező Dussmann Kft. - amely a megkeresésünkre nem völt hajlandó nyilatkozni - a kórház takarító személyzetét biztosította. Az esetre múlt hét szerdán derült fény egy összehangolt intézkedéssorozat keretében, amelyben a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Komárom-Esztergom Megyei Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség, a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság és az Esztergom Városi Rendőrkapitányság vett részt. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Közép-Dunántúli Igazgatóságának vezetője, Horváth Zoltán érdeklődésünkre elmondta, hogy az ellenőrzés során az öt takarítót idegenrendészeti eljárás alá vonták, akik elismerték az illegális munkavégzést és önkéntes jogkövetőként a hatóság felszólítására még aznap elhagyták az országot. Mivel a törvénytelen munkavégzést megelőző időszakban a dolgozók nem kerültek összeütközésbe a magyar jogszabályokkal az idegenrendészet eltekintett a felvidékiek Magyarországról való kiutasításától. Ennek értelmében a jövőre nézve az intézkedés nem jelent számukra joghátrányt. A vizsgálat összetettsége miatt a Komárom-Esztergom Megyei Munkabiztonság és Munkaügyi Felügyelőség érintett a Dussmann Kft., mint munkáltató ügyeinek ellenőrzésében. Csonka Rudolf a szervezet igazgatója a témával kapcsolatban úgy nyilatkozott, nem lesz egyszerű kivizsgálni a helyzetet. Legalább egy hónap, mire az alapkérdéseket tisztázzák. A szabálytalanságra utaló jelek miatt az eljárás tehát folyamatban van. A Vaszary Kolos Kórház főigazgató asszonya, Dr. Sólyom Olimpia elmondta, hogy az intézmény nem állt munkáltatói viszonyban a Kft-vel. A főigazgató asszony további kérdéseinkre nem volt hajlandó válaszolni azzal az indokkal, hogy az üggyel kapcsolatban nincs jogosultságuk semmilyen felvilágosítást adni. Az esetnek szenvedő alanyaivá vált munkavállalóktól megtudtuk, hogy körülbelül egy éve álltak alkalmazásban, és kezdetben úgy informálták őket, hogy a cégnek szándékában áll munkaszerződést kötni velük. A valóságban azonban mindösz- sze egy jelentkezési lapot töltöttek ki, amelyre felvették adataikat. Egy az ügyben érintett személy elmondta, volt aki érdeklődött a cég vezetőségénél, hogy mikor számíthatnak szerződésre, de a válaszadás annyiban merült ki, hogy a kérdés elintézése túl körülményes és komplikált, majd a megoldás módjának utánajárnak. A munkavállalás legálissá tétele tehát elmaradt. A Kft. a magyarországi minimálbéren foglalkoztatta a takarítókat, amelynek pontos összegét a ledolgozott órák száma alapján állapították meg. A dolgozók hatórás, kétműszakos (délelőtti és délutáni) munkarendben takarítottak tizenkét napon keresztül folyamatosan. (folytatás a 4. oldalon) Lapozó NATO KÖZGYŰLÉS POZSONYBAN ...2. oldal ELNAPOLTÁK A PAPAY PERT.......................2. oldal FÁRADTA K, KEDVETLENEK A FIATALOK...........3. oldal PI LISCSABA........4. oldal NYUGDÍJASOTTHON LEKÉREN.................4. oldal SEGÍTIK A NYUGDÍJASOKAT.....................5. oldal III. ESZTERGOM KUPA.......................8. oldal Mé gis tandíjat kell fizetni az ELTE-n? Több száz diákot érint az ELTE intézkedése, melynek értelmében idén szeptembertől több, korábban ingyenes szak után is költség- térítést kell fizetni a diákoknak. A döntés szerint azoknak a diákoknak kell kifizetniük a 65-80 ezer forintos költségtérítést, akik első tanári szakjuk mellé felvettek egy második szakot is. Az érintett diákok azt kifogásolják, hogy az ELTE nem értesítette őket a változásról, és csak az egyetemi beiratkozáskor kapták meg a befizetésről szóló csekket. Az egyetem ugyan küldött nyáron hallgatóinak értesítést arról, hogy egyes szakok új karra kerülnek, arról azonban nem tájékoztatták őket, hogy a költségtérítés feltételei megváltoznak. Bakonyi László, az ELTE tanulmányi főosztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondta, elképzelhető hogy erről valóban nem tájékoztatták előzetesen a hallgatókat, bár a változásról már márciusban megállapodott a hallgatói önkormányzat és a kar vezetősége. A főosztályvezető azt is elárulta: a kulturális antropológia és a politikaelmélet szakos hallgatóknak a költségek 80 százalékát, a többi szak esetében pedig az összeg lehető legnagyobb hányadát még ebben a tanévben visszafizeti az egyetem. A költségtérítés befizetése ellen tiltakozó hallgatóknak azonban az ELTE Társadalom- tudományi karának tanulmányi osztályán annyit mondtak, hogy a változásról a hallgatói képviselőket idejében értesítették. Rádli Katalin, az Oktatás Minisztérium felsőoktatási osztályának helyettes vezetője szerint a tárca csak szakmai felvilágosítást tud adni az ügyben, mivel az tanulmányi ügynek minősül, és így az egyetemre tartozik. Rádli elmondta, hogy az intézkedés ellen jogorvoslatot kérni is csak az ELTE vezetésétől lehet. Az osztályvezető-helyettes szerint egyébként a hatályos szabályoknak megfelel, ha költségtérítést szednek a második egyetemi szak után a diákoktól. Ügy vélte ugyanakkor, hogy az egyetem a tanulmányi feltételek esetleges megváltozásáról köteles értesíteni a diákokat. váczy Csatlakozás után Az európai uniós csatlakozás egyik legfontosabb hozadéka, hogy felgyorsul a gazdasági növekedés. 2004 és 2010 között Szlovákia bruttó összterméke 34-44 százalékkal növekedhet, de az uniós tagságnak köszönhetően ezt az értéket további egy százalékponttal megfejelheti. Csatlakozás nélkül viszont a GDP nem haladná meg a 4%-ot. Többek között ez olvasható ki a Szlovák Tudományos Akadémia tanulmányából, amelyet augusztus végén, egy konferencián vitattak meg. A tanulmány szerzői szerint a csatlakozás hatalmas esélyeket és lehetőségeket kínál mindenki számára. Ezeket az esélyeket és lehetőségeket viszont saját magunknak kell kiaknázni. Szlovákia gazdasági teljesítménye legkorábban 2018-ban éri el a jelenleg 15 tagú EU szintjének, az uniós össztermék átlagának 75%-át. A rosszabb forgatókönyv kétéves csúszással számol. Uniós csatlakozás nélkül az EU tagállamokhoz viszonyított lemaradás ledolgozásához Szlovákiának további 11 évre lenne szüksége, vagyis csak 2031-ben érhetné el az említett 75%-ot. Az optimális forgatókönyv alapján 2010-re az ország lakosainak paritás szerinti vásárlóereje elérheti a jelenlegi 15 tagország szintjének 62,9%-át, 25 tagország esetén (a leendő tagokat is beleértve) a 70,5%-át. A kerületek között Pozsony helyzete a legkedvezőbb. Pozsonyi kerület vásárlóereje a 25 tagországhoz viszonyítva 2010- re várhatóan 160% lesz, a többi kerületek közül viszont egy sem éri el a 75%-ot. A Szlovák Tudományos Akadémia tanulmánya a kulcsfontosságú 75% elérését 2013-ra prognosztizálja. Jelenleg Szlovákia bruttó összterméke az uniós szint 60%- ának felel meg.-ofZöld utat kapott a közigazgatási reform Első olvasatban a szlovák parlament megszavazta a közigazgatási reformot. E szerint 2004. január elsejével megszűnik 79 járási hivatal és, helyette megnyirbált hatáskörrel 46 új körzeti hivatalt hoznak létre. Ezen kívül az egyes tárcáknak is lesznek speciális irodáik. 116 jelenlévő képviselőből 76 támogatta a törvény- tervezetet, 40 ellene szavazott. A törvénytervezet megtárgyalásának elnapolását célzó HZDS javaslatot elvetették. Az ellenzéki párt képviselői szerint "az újonnan kialakított körzeti hivatalok nem lesznek képesek feladataik ellátására, és a hivatalok révén a kormány nem jut hozzá a tervezett költségmegtakarításhoz". Emellett kifogásolták, hogy "a törvények gyors végrehajtására a kabinet rövid időt engedélyez. Járási hivatalok elaprózásával a jövőben gond lehet az eurós alapok pénzeinek elosztása szempontjából. A reform decentralizációs jellege megkérdőjelezhető, mert a közigazgatás hivatalainak munkatársai az egyes minisztériumok hatáskörébe fognak tartozni, és a miniszterek régiókkal szembeni lojalitása minimális lesz", érveltek a HZDS képviselői. A reform következtében mintegy 2500 személlyel csökken a hivatalnokok száma, a tervezett költségmegtakarítás pedig 750 millió korona lenne. Oravetz Ferenc
