Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-10-24 / 37. szám
frídlap JOBB PART 2003. október 24., péntek 3 Miért jár át Párkányba? A térségbeli médiumokban mindennapos téma az Ister-Granum régió. Sok szó esik a gazdasági, kulturális együttműködésről, arról, hogy Esztergomnak és Párkánynak mennyi haszna származik ebből a kapcsolatból. Mai körkérdésünkben az esztergomiakat faggattuk, holnapi számunkban pedig a párkányi járókelőket kérdezzük meg arról, hogy nekik mit jelent a megkönnyített határátkelés, illetve hogy miért és milyen gyakran járnak át a szomszédba. János (vállalkozó) A két város közti együttműködésről csak pozitíuan tudok nyilatkozni, én rengeteget járok át az Esztergom- Párkány határon. Általában vásárolni megyek a szomszédba, de van hogy a szórakozás, ismerkedés miatt választom a párkányi „kirándulást". A híddal szinte eggyé vált a két város. Nati (főiskolai hallgató) Annak idején, mikor megépült a híd én is örömmel fogadtam. Azóta nagyon sokszor jártam Szlovákiában, Párkányban. Nem szoktam külön céllal átmenni, csak akkor, ha ismerősök, rokonok látogatnak hozzám. Nekik mutatom meg azokat a helyeket, ahol érdemes enni, Inni valamit. Erika (gyártás előkészítő) Általában a baráti társasággal szoktunk átjárni, szórakozni. A másik dolog, amiért szerintem érdemes átmenni, azok az árak Jóval olcsóbb Szlovákiában minden, mint Magyarországon, hihetetlen árak vannak. Nyáron főleg a strandot látogatjuk meg a gyerekekkel. Zoli (tanuló) Én még fiatal vagyok, ezért elsősorban szórakozni megyek át a barátaimmal. Mióta kész a híd, sokszor mentem át Párkányba. Azt tudom, hogy nagyon olcsó világ van odaát, az emberek nemcsak vásárolni, tankolni mennek, hanem akár egy jó ebédre is átlátogatnak. Október 23-i ünnepségek Kifütyülték Kellert a Bem szobornál Az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulóján a budapesti Bem-szobornál rendezett ünnepségen egy határon túli egyetemista diákvezető méltatta szerda este a fiatalok szerepvállalását a 47 évvel ezelőtti eseményekben. A Bem-szobornál koszorút helyezett el Pálinkás József, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség kulturális tagozatának elnöke, Szőke László, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke, a Magyar Szocialista Párt nevében Keller László, közpénzügyi államtitkár, valamint az SZDSZ képviseletében Kovács Kálmán, informatikai és hírközlési miniszter. A téren többen hangosan füttyültek, mialatt a két kormánypárti politikus elhelyezte a koszorút. Az ünnepséget, a hagyományoknak megfelelően, a Rákóczi Szövetség és a Műegyetem 1956 Alapítvány szervezte az idén is. Koszorúzások a 301-es parcellánál A parlamenti pártok csütörtökön koszorúzták meg a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál Nagy Imre és társai sírját. „Magyarország ma már magáénak tudhatja a szabadságot, amelyért az 1956-os forradalom résztvevői küzdöttek” - mondta Ader János miután a Fidesz frakció nevében elhelyezte a koszorút. „Az emberek 1956-ban szabadságot, igazságosabb világot és méltó életmódot akartak maguknak” - mondta Hegyi Gyula miután a szocialista országgyűlési frakció koszorút helyezett el a rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájánál. „Az ünnep a szabadság- vágyról, az emberi szolidaritásról szól” - tette hozzá a szocialista képviselő. Mi nem azt mondjuk, hogy 1956 csak baloldali forradalom volt, de nagyon sok baloldali résztvevője volt, akik emberséges, tisztességes, szociáldemokrata arcú szocializmust akartak, és mindenképpen Európában akartak gondolkodni - mondta Hegyi Gyula. „1956. október 23-a egy meggyalázott, megalázott nemzet dühkitörése volt” - mondta Boross Péter beszédében a rákos- keresztúri köztemető 301-es parcellájánál. Boross Péter szerint az igazi történések akkor nem a parlamentben, hanem az utcán, a munkahelyeken és családi körben zajlottak. Hisszük azt, hogy lesz elég energia ebben a nemzetben, hogy útja a népek családjában felfelé vezessen - mondta a volt kormányfő. Zászlófelvonás a Kossuth téren A Himnusz hangjaira, katonai tiszteletadás kíséretében vonták fel október 23-án reggel, az 1956-os forradalom 47. és a köztársaság kikiáltásának 14. évfordulóján a nemzeti lobogót. Az Országház előtt, a Kossuth téren megrendezett ünnepség előtt Mádl Ferenc köztársasági elnök díszszemlét tartott. Az ünnepségen az államfő mellett részt vett Medgyessy Péter miniszterelnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint az Országgyűlés és a kormány több tagja. A zászlófelvonást követően a legfőbb közjogi méltóságok a Vértanúk terén, Nagy Imre szobránál helyezték el az emlékezés virágait. A szobrot megkoszorúzta Mádl Ferenc, a kormány képviseletében Németh Imre agrárminiszter és Baja Ferenc helyettes államtitkár. Az ünnep napján Medgyessy Péter közleményben fordult az ország lakosságához. A miniszterelnök ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy a forradalom hagyománya nem barikád, ami elválaszt, hanem híd, ami összeköti az ország lakosságát. A közlemény szerint október 23-a a szabadság ünnepe, amit olyan tettekkel kell ünnepelnünk, amelyek méltóak a forradalom és a szabadságharc eszményeihez. Öten kaptak Nagy Imre érdemrendet Az államfő délelőtt a Sándor- palotában öt személynek adományozott Nagy Imre érdemrendet „a hazafias helytállással példát mutató, a magyar függetlenséget szolgáló... a békés rendszerváltozás megteremtése érdekében kifejtett” tevékenységért. Az ünnepségen részt vett Medgyessy Péter, valamint Göncz Árpád volt államfő is. A kitüntetést dr. Kiss Tamás, a Pofosz társadalompolitikai alelnöke, Lőcsei Pál szociológus, újságíró, Puchert János nyugalmazott honvédtiszt és dr. Sólyom László, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az Alkotmánybíróság volt elnöke vehette át Mádl Ferenctől. Az ötödik díjat, dr. Kosáry Domokos akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke kapta, aki egészségi állapota miatt nem tudott részt venni a ceremónián. Az ünnepségen elmondott beszédében Mádl Ferenc köszönetét mondott a kitüntetetteknek. Az államfő beszédében leszögezte: azok, akik most érdemrendet kaptak, akkor is cselekedtek, amikor mások mérlegeltek, és akkor is szót emeltek, amikor mások keresték a szavakat. Mádl Ferenc beszédében elmondta, hogy Nagy Imre szerepe és sorsa elválaszthatatlan az 1956-os forradalom és szabadságharc lényegétől. „Ez a kitüntetés különleges, mert névadójának mártíromsága örökmécsesként parázslott azokban az évtizedekben, amikor a restség és a hamis illúziók diktátuma a hamu alatti parazsat is oltani igyekezett” - mondta az államfő. Köszöntötte a díjazottakat Medgyessy Péter miniszterelnök is. „1956 Magyarországa a szabadságról szólt, a megosztottság nélküli Magyarország, a megosztottság nélküli Európa megteremtéséről.” - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a mai modern, európai Magyarország 1956 politikai örököse. váczy Fotó kiállítás a Kossuth téren A Parlament Duna felöli oldalán október 22-26 között három óriásfotó, hívja fel a figyelmet a Kossuth Lajos téren látható „56 képközeiben” című fotókiállításra. A Parlament épületén elhelyezett képek teljes felülete közel 3000 négyzetméter, a középső kép az 1956-os TIME magazin címlapjára is felkerült világhírű fotó kinagyított kópiája. A képeket este megvilágítják, így a budai rakpartról is jól láthatók. A Kossuth téren október 22-től november 4-ig látható az „56 képközeiben” című fotóinstalláció. A kinagyított, eredeti archív fotók és rövid szöveges ismertetők segítenek felidézni a forradalom 13 napját. A kiállítás célja, hogy közelebb vigyék október 23-át azokhoz a generációkhoz, akik keveset tudnak róla, és eddig nem érdeklődtek iránta, e. j. MAGYARORSZÁG H. Jobbik - új párt a politikai palettán A jobboldal belső tartalmi változásainak elmaradása, valamint az elmúlt év eseményeire való különböző reagálások bebizonyították, hogy a Jobbik nemzetstratégiája alapvetően eltér a Fidesz gondolkodásmódjából következő elvektől, ez vezetett a párttá alakuláshoz - fogalmazta meg Kovács Dávid az új párt elnöke a Hír TV-nek, a Jobbik két alelnökével közösen adott interjújában. A 24-én megválasztandó pártelnök úgy véli, hogy a politikában a legfontosabb, hogy a tettek és a szavak között azonosság legyen, a „verbalitás szintjén megfogalmazott szép gondolatokat” ugyanis csak a tettek tehetik hitelessé. Nagy Ervin alelnök hozzátette, hogy a mai fiatal generációk alapélménye a rendszerváltáshoz, és az azt követő évekhez kötődik, mely idők tanulsága, hogy csak intézményi szinten valósult meg a fordulat, a gazdasági elit és a politikai vezető réteg tekintetében semmi változás nincs. Vona Gábor alelnök kijelentette, hogy pártjuk egy független, élhető és büszke Magyarországot szeretne. A vezetők hitvallása szerint ezt nem tömegpárt létrehozásával kívánják elérni, hanem hiteles kis pártként, a jobboldal lelkiismerete kívánnak lenni a Parlamentbe jutás után. A Jobbik a 2004-es EP választásokat kutyakomédiának tartja, melyben a párt nem kíván részt venni. Az első megmérettetésre így 2006-ig várni kell. Szűrös Mátyás: „a magyar külpolitika válságban van!” Szűrös Mátyás volt köztársasági elnök szerint folyamatosan megalázzák a magyar kormányt nemzetközi téren, hol Nyugat-Európá- ban, hol a szomszédos államokban. A Demokratának adott interjújában, a jelenkori magyar köztársaság 14 évvel ezelőtti kikiáltója a magyar diplomácia csődjéről beszélt, melyért a kormány vezetőit tette felelőssé. „Magyarországon kiváló a külpolitikai háttérapparátus, jó szakemberek dolgoznak” - védte meg a volt, állampárti diplomata a szakma hazai képviselőit, hozzátéve, hogy az elkövetett hibákért Medgyessy Péter felelőtlen cselekedetei okolhatók. Bizonyítékként Szűrös Mátyás felsorolta Chirac francia elnök kijelentéseit a „gyermeteg csatlakozó országokról” a kormányfő híres-hírhedt Irakkal kapcsolatos levélaláírása után, valamint Romániának tett folyamatos, és megalázó gesztusait. Sem az Erdély elcsatolásá- ra a román miniszterelnökkel Budapesten koccintó, sem a Bukarestben románul beszélő Medgyessy nem ért el semmit a magyarság semmibe vételén túl a román félnél - tette hozzá a baloldali politikus, hiszen „cserébe” kiüresítették a státustörvényt, és még az aradi Szabagság-emlékművet sem állították vissza. Szűrös Mátyás elképesztőnek tartja, hogy Bársony Andráshoz hasonló, külügyek- hez mit sem értő emberek kerültek vezetői pozícióba a szocialisták hatalomváltása után, nem csoda, hogy a kettős állampolgárság ügyét is képtelenek diplomatához méltóan kezelni. ÁSZ vizsgálat - kockázatos a 2004-es költségvetés? Bihari Zsigmond, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) főigazgatója kockázatosnak tartja a jövő évi költségvetési tervezetet. A Hír TV- nek nyilatkozva a szervezet vezető beosztású szakembere kijelentette, hogy alkotmányosan előírt feladatuk megvizsgálni évről-évre a törvényjavaslatban lefektetett előirányzatok megalapozottságát, valamint a bevételi oldal teljesíthetőségét. Bihari közölte, hogy az ÁSZ idén is elvégezte a vizsgálatot, és (bár minden tervszám magában rejt bizonyos kockázatot) egyes makromutatók tervezett szintjét túl kockázatosnak találták. A GDP növekedése bajosan lesz ugyanis a 2003. év egészére nézve 3,5 százalékos (a jelenlegi adatok ismeretében). Erre alapozni a teljes 2004-es büdzsét számos későbbi gond forrása lehet -jegyezte meg a főigazgató - ráadásul, így a GDP-hez mért államháztartási hiány tervezett adatai is elrugaszkodhatnak a valóságtól. Pozitívnak tartja ugyanakkor az Állami Számvevőszék a kormány eltökéltségét a mellett, hogy ameny- nyiben a tervezett optimista előrejelzések nem válnak valóra, akkor azonnal „kemény takarékossági intézkedéseket” vezetnek be. Bihari (Churchill szavait idézve) megjegyezte: „nincs jó, vagy rossz költségvetés, csak elfogadott és elutasított büdzsé létezik”, így nem kívánta átfogóan minősíteni a tervezetet. Elismerés a magyar fiataloknak A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány, ezév március 15- én, Magyar Fiatalokért Díj-at alapított. Az Alapítvány kuratóriuma a Díj-al elismerni kívánja a nagyvilágban szétszóródott magyar fiatalságért tevékenyen részt vállalók munkáját. A dijat október 22-én, hárman vehették át, Mádl Dalma asszonytól, a Kossuth-klubban. Az idei három díjazott: Fülöp G. Dénes, marosvásárhelyi református lelkipásztor és neje Fülöpné Suba Ilona vallástanár. Bajzát Olivér, Svájcban élő csekészparancs- nok-joghallgató, és nem kis büszkeségünkre: Bartal Tímea, a lapunk szerkesztője. A Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítványt 2000-ben hozták létre, határokon túli magyar fiatalok azzal a céllal, hogy a szervezet megpróbálja összefogni a három nagy régió, Magyarország, Kárpát-medence és a Nyugat magyarságát. Azon belül is leginkább a fiatalságot szeretné segíteni, támogatni és elősegíteni bennük a magyarsággal illetve az anyaországgal való kapcsolatukat. Epress József
