Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-12 / 8. szám (9. szám)

2003. szeptember 12., péntek RÉGIÓ frídlap Visegrád, a középkor fővárosa Visegrád Magyarország egyik legszebb környezeté­ben, a Dunakanyarban fek­szik, festői szépségű hegyek által ölelve. A település sajá­tos történelmi hangulatát a régi patinás épületeivel, mű­emlékeivel és keskeny utcái­val kapja. Kedvező közlekedés-földrajzi adottságokkal rendelkezik, hiszen közúton, révvel a Duna túlpartjá­ról, vagy hajóval egyaránt köny- nyen megközelíthető. Visegrádon az eddig feltárt első településnyomok az újkőkor-kora- rézkor idejéből valók. A .környék a késő bronzkortól lakott volt. Az itt megtelepült őskori népcsoportok életéről jelentős régészeti leletek adnak kézzel fogható bizonyítékot. Amikor a Római Birodalomnak a Duna a határfolyójává vált, a ró­maiak erődítményekkel látták el a területet. A mai község területéről nyolc őrtorony, egy úgynevezett kísérőd és egy katonai tábor ma­radványa került elő az ásatások al­kalmával. Visegrád római elődjé­nek (Pone Navata) a Sibrik-dombi katonai tábor tekinthető. A nép- vándorlás idejéről viszonylag kevés emlék maradt meg. Az első írott forrás 1009-ben Vi- segrádot, mint Szent István király által alapított vármegyeszékhelyet említi. Ennek a kornak az emlékei Visegrádon az ispáni vár, a főes- peresi templom, a várkerti falu és a Szent András monostor. A tatárjárás után IV Béla nevé­hez fűződik a jól ismert várrend­szer, a Fellegvár, az Alsóvár és az ezt a kettőt összekötő, a Dunáig le­nyúló fal építésnek elkezdése. A te­lepülés a jelentőségét egészen a tö­rök korig megőrizte. Károly Róbert uralkodásától kezdve, több mint kétszáz éven keresztül, a Fellegvár volt a magyar koronázási jelvények őrzőhelye. A középkori Magyaror­szág királyi központja az ország földrajzi középpontjában helyez­kedtek el. Ebbe a körbe tartozott bele Székesfehérvár, Esztergom és Óbuda is. Ezt a kört a középkorban "Medium Regni"-nek, vagyis föld­rajzi és politikai értelemben vett központnak nevezték. Visegrád vá­rosrésze a tatárjárás után alakult ki, a XIII. században. A település lakói a hospesek voltak, akik 1285-ben megkapták a várhoz csatolt Marost is. A település már ennek a század­nak a végén gyors fejlődésnek in­dult. A két település várossá válá­sának oka Károly Róbert és egész udvarának 1323-ban Visegrádra történő költözése volt. A már állan­dó igénnyel megtelepülő királyi udvar, a királyi kúria építésének megindulása mindkét település vá­rosias fejlődését meggyorsította. Visegrádon, a királyhoz közel házat építettek az ország nagyobb nádo­rai, országbírói is, hogy a minden­napi közjogi funkciójuknak eleget tudjanak tenni. A királyi udvar el­látása hatott a kereskedelemre, kézművesiparra. Visegrád városi kiváltságlevele nem maradt fenn, de városi jogál­lása megkérdőjelezhetetlen. Viseg­rád első fénykora a XIV századra esett. A király és a központi köz- igazgatási szervek jelenléte miatt az ország fővárosának számított. Itt gyűltek össze a korabeli Közép-Ke- let-Európa uralkodói, a magyar, a cseh és a lengyel király, valamint számos lovagrend tagjai. Visegrád városi vezetésének, polgárainak je­lentőségét meggyőzően mutatja, hogy pecsétjük megtalálható I. La­jos király leányának, Hedvig her­cegnőnek házassági szerződésén. Az 1405-ben született határozat Visegrád pecsétje 1370 körül szerint, Visegrád az ország 9 legte­kintélyesebb városa között volt. Luxemburgi Zsigmond király ural­kodása alatt a város veszít jelentő­ségéből, hiszen, a királyi udvar és vele a központi intézmények Budá­ra költöztek. Visegrád második fénykora Hu­nyadi Mátyás uralkodása idejére tehető. Mátyás a város fejlesztése érdekében erdélyi szászokat telepí­tett a területre. Ekkor láttak hozzá a Királyi Palota átépítéséhez. A késő gótikus épület az itáliai hatások mi­att reneszánsz elemekkel egészült ki. Hunyadi Mátyás halála után, a Jagellók alatt a város nem fejlődik jelentősen. A XVI-XV1I. század há­borúi miatt a város szinte teljes egészében elpusztult. A következő században német telepesek tevé­kenysége során Visegrád újra fejlő­dött, de régi szerepét már nem tud­ta visszaszerezni. Visegrád idegenforgalmi adott­ságaira a XIX. század közepén fi­gyeltek fel. Viktorin József plébá­nos kezdeményezése nyomán a Magyar Országgyűlés 1871-ben határozatot hozott a vár helyreállí­tására. 1886-tól kirándulóhajók és a révvel elérhető, a Duna túlolda­lán lévő váci vasútvonal tette kön­nyen megközelíthetővé a telepü­lést. A századforduló körül megje­lentek az első villatulajdonos arisz­tokraták, nemesek, művészek. Vi­segrád idegenforgalmi szerepkörét a XX. század első felében tovább növelte. Az 1930-as évektől az Al­sóvár feltárásai tovább folytatód­tak. A település egészséges levegőjét és páratlan szépségeket felismerve Dr. Bakody Tivadar egyetemi tanár felépítette az első szanatóriumot. Ezt követte a Gizellatelepi Víz­gyógyintézet fürdővel, szállodával, amely a II. világháború után állami kórház lett. Ma a politikai kifejezések között is ott szerepel a "visegrádi orszá­gok" kifejezés. Diplomáciai életben is fontos a település, hiszen a kül­földi delegációk szabadidős prog­ramjaikat Visegrádon töltik. Ha­zánkban minden évben megszer­vezik a Médiahajó rendezvényt, amely során neves politikusok Bu­dapesttől Visegrádig tartó sétaha­józás közben vitatják meg az or­szág kérdéseit. Visegrádon található a Lepencei strand- és Termálfürdő, amelynek éves látogatottsága majdnem 100 ezer fő. A Fővárosi Önkormányzat fenntartásával, de a község köz- igazgatási határain belül működik a Gizellatelepi Rehabilitációs Kór­ház, melynek vonzáskörzete a fő­város és Pest megye. árpási Városnapok Mától vasárnapig tartanak a városnapok. Az esemény- sorozatot 17 órakor Remitzky Zoltán polgármes­ter nyitja meg a Börzsöny Múzeumban. Ez után Mándli Gyula, a váci Kato­na Lajos Könyvtár igazgató­ja a "Múltunk, jelenünk" cí­mű fotókiállítást ajánlja majd a látogatók figyelmé­be. A József Attila Művelő­dési Házban 18.30-kor a Hídember című filmet vetí­tik. Szombaton délelőtt 10 órától Szobi Szörp Kupa Kajakverseny megnyitója lesz a Szabadidő Köz­pontban, mazsorettek felvonulásá­val és a Dunakanyar Fúvósegyüttes közreműködésével. Szob A Köztársaság téri parkban 11.30-kor avatják fel Józsa Pál szob­rászművész "Átkelés" című szobrát. Délután 14.30-től a szabadtéri szín­padon amatőr művészeti csoportok műsora lesz a Nyugdíjas Klub kóru­sa és a Danubius táncegyüttes fellé­pésével. 16 órától a Crazy-Gránát együttes, a Danubius Dance Team, az R-port együttes koncertje lesz hallható. A kompnál 20 órától maz­sorettek bemutatója, majd lampio- nos felvonulás lesz a Dunán, ame­lyet tűzijáték zár. Vasárnap a Szent László plébánia templomban 9 óra­kor Sebestyén Imre, lazarista szer­zetes celebrál ünnepi szentmisét. 10 órától a Városkupa sportversenyei következnek a Szabadidő Központ­ban és a futballpályán. A József At­tila Művelődési Házban 10.30-kor nyitják meg Borossá Frigyes ás- ványgyűjtemény-kiállítását. A Du- na-parton 11.30-kor városfákat ül­tetnek, délután 14 órától gyermek­ügyességi versenyek lesznek a ját­szótéren. Szintén a Duna-parton 14.30-től az esztergomi Aranysó­lyom Lovagrend középkori fegyver- használatra tanítja az érdeklődőket. Délután négykor középkori hadijá­ték-, ötkor a rendőrségi bemutató. A szobi városnapok fővédnöke Harrach Péter országgyűlési képvi­selő. Muzslai Agnes Szob városa az Ipoly és a Du­na találkozánál fekszik , amely a feltárt leletek alapján ősidők óta lakott hely volt. Anonymus Gestájából tudjuk, hogy a hon­foglaló magyarok egy része az Ipoly torkolatánál ütöttek tábort és a folyón átkelve folytatták út­jukat a Kárpát-medence meghó­dítására. A dunai átkelőként is­mert szobi rév ma is összeköti a Dunakanyar településeit. A ter­mészeti adottságokat és korszerű életigényt jól kapcsolta össze Szob város vezetése a kőbányá­szat, a vasúti közlekedés, majd a gyümölcsfeldolgozás település­hez kötésével. Remitzky Zoltán polgármester szerint a városi jog­állás megszerzése és a települési szerepkörváltás a 21. század kihí­vásait próbálja kezelni. Szob vá­rosa régióközpont lehet és ezzel az itt élő fiataloknak adhat érvé­nyesülési lehetőségeket. Pszichiátriai otthon épül Esztergom A kormány szeptember 3-i döntése étlapján szociális be­ruházás céljára több mint 1 milliárd forintot kapott a Ko- márom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Ebből az összegből a tervek szerint Esztergomban egy bentlaká­sos pszichiátriai otthon fog felépülni. Idén tavasszal negyedszerre nyújtott be pályázatot az önkor­mányzat, amit az Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztéri­um pozitívan értékelt. Az önkor­mányzat terveiben már hosszú ide­je szerepel egy új, 150 férőhelyes szociális intézmény létrehozása, amely biztosítja a bentlakásos pszi­chiátriai betegek teljes ellátását. Ez az intézmény most Esztergomban épülhet fel. Jelenleg a városban már működik egy száz férőhelyes otthon, de ennek működési körül­ményei már évek óta nem felelnek meg a követelményeknek. A bete­gek ellátása nem személyre szabott, és az elhelyezésük is sokszor okoz komoly problémát. Az épület állaga olyannyira leromlott, hogy átépíté­se nem lenne gazdaságos. Az új in­tézmény felépítését Esztergom- Kertvárosban, a Téma lakóparkban tervezik. Az otthon építésénél el kell majd végezni a terület közművesí­tését is, amelyhez az összeget a me­gyei önkormányzat adja. Az elképzelések szerint a zöld­övezettel körülvett otthonban 100 fő elhelyezése bentlakásos módon történne. Ezen felül 10 fő a lakóott­honi életre felkészítő adaptációs egységben kapna helyet, 20 férő­hellyel nappali és átmeneti intéz­mény működne, és a rehabilitációs célú pszichiátriai lakóotthon szintén 20 főnek biztosítana helyet. Az el­képzelések szerint a szobákban né­gyen laknak majd, de a házaspárok részére kialakítanak majd két ágyas szobákat is. Megyénkben az elhelyezésre* vá­ró pszichiátria betegek száma folya­matosan ötven fő körül mozog. A mostani pályázattal megszűnik majd a várakozás. így lehetővé vá­lik, hogy a krónikus, súlyos pszichi­átriai betegek differenciált ellátás­ban részesüljenek a megfelelő kö­rülmények között. Jelenleg az önkormányzat a be­ruházás szakmai tartalmát egyezteti a szakminisztériummal, majd köz- beszerzési eljárás keretében 2004- ben megkezdődhet az építkezés. Az új intézmény átadására az elképze­lések szerint 2006-ban kerülhet sor. akaree T űcsereprogram (folytatás az 1. oldalról) Ebben az évben négy további ké­szülékből szerezhetnek majd tiszta tűt a droghasználók, méghozzá Pé­csett, Gyulán és Kecskeméten, illet­ve a főváros egy még meg nem ha­tározott pontján. Az automatából 20 forintért tiszta tűt, tisztítókendőt és egy filtert kapnak a fogyasztók. Sineger Eleonóra, az Országos Addiktológiai Intézet vezetője szerint akár veszélyessé is válhat a prog­ram. - "Rendkívül fontos lenne, hogy a betegek találkozzanak a szakem­berekkel. Tartani lehet attól, hogy ha automatákat szerelnek föl, akkor a rászorulók nem keresik föl azokat a hozzáértőket, akik segítséget nyújt­hatnának nekik. Ez a program azok­nak lehet jó, akiknek az esetében már csak a közvetlen életveszély el­hárítása a cél. De véleményem sze­rint ez csak afféle álmegoldás, amely károssá is válhat abból a szempont­ból, hogy elbagatellizálja azoknak a problémáit, akiknek még komoly szakmai támogatásra volna szüksé­gük a gyógyulás reményében" - fo­galmazott Sineger Eleonóra. "Erre a programra azért van szük­ség, mert a drogosok az eldobott tűkkel nemcsak magukat, hanem másokat is megfertőznek" - indokol­ta a tűcsere szükségességét Topolánszky Ákos, a Gyermek, Ifjú­sági és Sportminisztérium munkatár­sa. A tűcsere már évek óta, több for­mában folyik Magyarországon. Helyhez kötötten a budapesti Hollán Ernő utcai drogprevenciós központban, mobil módon pedig úgy, hogy utcai szociális munkások az érintett területekre kiszállva kap­csolatot teremtenek a drogosokkal, és cserélik a tűiket. Ezen kívül van egy busz is, ami hasonló célzattal járja az érintett területeket. A prog­ram negyedik lépcsője a tűcsere-au­tomaták felszerelése. Tűket és fecs­kendőt a patikában is lehet kapni, egyszerűen és viszonylag olcsón. Ezeknél az automatáknál azonban le is lehet adni őket, méghozzá úgy, hogy a gépbe kerülésük után illeték­telen kezek ne férhessenek hozzá. Nem beszélve arról, hogy az auto­matákat használók kapcsolatba ke­rülnek a kezelő intézményekkel, ami nagyon fontos, mert így tudják, van hová fordulniuk a problémáikkal. Sok drogos azért csúszik le, és azért betegedik meg, mert rejtőzködve él, nem mer segítséget kérni, vagy kér­ne, de nem tudja, honnan. A szociá­lis munkások is egyfajta bizalmi kap­csolatot próbálnak kiépíteni velük, amely az első lépés lehet a gyógy­ulás felé. Következő számunkban Hentes Il­dikóval, az esztergomi Fény Köz­pont Drogprevenciós alapítvány ve­zetőjével beszélgetünk arról, hogy mennyire súlyos a helyzet az Ister- Granum Euroregióban, azon belül is Esztergomban. váczy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents