Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-31 / 82. szám
4- 2003. december 31., szerda RÉGIÓ MAI TÉMA Szilveszter és újév Az elmúló és az új év köszöntése a Föld minden országában jelentős ünnep. Szent Szilveszter pápa ünnepe gyakorlatilag az újév vigíliája. A szilveszteri szokások közös célja a következő esztendőre egészséget, bőséget, szerencsét, boldogságot varázsolni. Ez az este szinte mindenkinek eufórikus állapotot jelent, de nem feltétlenül az elfogyasztott alkohol függvényében. A január 1-jei dátum azonban nem minden korban és társadalomban jelentette egy új esztendő kezdetét. A honfoglaló magyaroknál valószínűleg az évkezdés őszre vagy tavaszra esett. A nomád pásztornépeknél a két időpont a nyári legelőkre vonulást, illetve az őszi, téli legelőkre való visz- szavonulás jelenthette. A tél közepére eső újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, s a Római Birodalomból terjedt szét. Az egységes január elsejei évkezdést sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta el, a Kárpát-medencében is csak néhány évszázada kezdődik ezen a napon az év. Az újévi szokások abból a hitből fakadnak, hogy a kezdő periódusban végzett cselekmények analógiás úton maguk után vonják a cselekmények későbbi megismétlődését, ezért, hogy az egész évi jó szerencsét biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni az emberek. Ma is szokás, hogy az óévtől lárma, zaj, kolompolás, dudálás közepette búcsúzunk el. A zajkeltés ősi oka valószínűleg a gonosz hatalmak és az óév kiűzése volt a cél. Az ókori rómaiak március elsejével kezdték az évet. Január elseje a Julius Caesar-féle naptárreform után vált évkezdő nappá, melyet Janus tiszteletére nagy ünnepségekkel, lakomákkal és ajándékozással ünnepeltek meg. (Janus kétarcú római isten. 0 volt a városkapu, a városba való bemenetel és az útra kelés oltalmazója. Később mindenfajta kezdet és vég istene lett. Az év első hónapját is róla nevezték el Januariusnak, mivel a visszatekintést és az eljöven- dőt is szimbolizálja.) A keresztény egyház ezt a napot Krisztus körülmetélésének ünnepévé tette. A keleti egyház napjainkig is a Julius Caesar-féle naptárt követi. Magyarországon a középkorban az év kezdetét karácsonytól, vagyis december 25-től számították. A január elsejei évkezdet az 1582-es Gergely-féle naptárreform óta vált általánossá, véglegessé XI. Ince pápa tette 1691-ben. (A Julianus-naptár hibája miatt a XVI. század végén a naptárszámítás már körülbelül tíz nappal volt előrébb a tényleges időnél. A Julianus- naptár hibájának kiküszöbölésekor volt szükség arra, hogy behozzák az elmaradt napokat. XIII. Gergely pápa egy bizottság javaslata alapján 1582. október 4-e után rögtön 15-ének az írását rendelete el.) Szokások és hiedelmek Az új év első napjaihoz időjárásjóslások, az állattartással kapcsolatos szokások, szerencsejóslatok, tilalmak és különböző egészségvarázslások kapcsolódnak. A gyerekek és felnőttek járták régen a házakat, és köszöntőket mondtak. Protestáns vidékeken szokás volt az óévtemetés. Éjfélkor a legények a kivilágított templomtoronyba mentek, meghúzták a harangokat, templomi énekeket, zsoltárokat énekeltek. A családok a templom körül gyülekeztek, néhol a pap beszédet mondott, a hívek hazakísérték, megköszönték egész évi fáradozását. Általános hiedelem, hogy ami ezen a napon történik valakivel, az ismétlődik meg egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Újévi első látogatónak férfit vártak, mert úgy vélik, ez szerencsét hoz. Időjárásjóslások Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent. Ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő. Állattartással kapcsolatos szokások Egy hajdúböszörményi hiedelem szerint jó tojók lesznek a tyúkok, ha újévkor mindegyiket átdugják a létra fokán. Szerencsehozó ételek Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak fontos része a táplálkozás. Csak bizonyos ételeket lehet fogyasztani, illetve egyes ételeket tilos enni. Közismert a baromfihús-evésének tilalma, mert úgy tartják, a baromfi elkaparja a szerencsét. Disznóhúst kell tálalni, mert a disznó előtúrja a szerencsét. A ropogósra sütött malac boldog, minden szempontból ígéretes esztendőt jelent. A megszokott, sertéshúsból készült ételek, mint a rántott hús, nem megfelelő, mert szerencsét csak a fül, a farok, a köröm és a csülök hozhat. Franciaországban a puhára párolt sertésfület felgöngyölítve, hagymás csicseriborsóval tálalják. Németországban bőrös sertéssültet kínálnak balzsamecetes lencsével. Olaszországban tradicionális szilveszteri étel a Zampone con lenticchia vagyis a csülök lencsével. Ausztriában hagyományos szilveszteri fogásnak számít a disznóorr lencsesalátával, hozzá friss reszelt tormát és tökmagola- jos, fokhagymás, ecetes lencsesalátát kínálnak. Szerencsehozó étel a lencse is. Ezt január elsején első étkezésként kell enni. Aki így tesz, annak az év során soha nem ürül ki a pénztárcája. Egyéb szemes termények is hasonlóan hoznak szerencsét: a köles vagy a rizs. Napjainkban a virsli is elmaradhatatlan étke az újévi koccintás utáni órának. Tormával, mustárral vagy ecetes lencsével szokták fogyasztani. Tilalmak Újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Ha ezen a napon kiseperték a házat, eltették a szemetet, mert attól tartottak, ha kidobnák, ezzel a szerencsét vetnék ki. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Egészséguarázsló eljárások Szokás volt újévkor korán reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek, Napközben sem szabad lefeküdni, nehogy a következő esztendőben betegesék legyenek. A szilveszter elmaradhatatlan kelléke a pezsgő. A több mint 300 éves múltra visszatekintő ital kezdetben a francia királyok fontos koronázási kelléke, majd a nemesség kedvenc itala volt, és idővel a köznép körében is elterjedt. A pezsgő valódi felfedezése Dom Perignon érdeme. A champagne-i Hautvillers város bencés szerzetese az apátság pincemestereként tevékenykedett csaknem ötven évig. A legenda szerint a pincéjében felejtett borospalackban utóerjedt a bora, amely az erjedési szénsavat megtartva nagyon kellemes itallá változott. A találékony szerzetes újítása hamarosan elterjedt és a champagne-i borkereskedők közül egyre többen adták fejüket pezsgőkészítésre. Az izgalmasan gyöngyöző, könnyű italt az orleans-i herceg udvartartása hozta divatba Franciaország-szerte. Boldog új évet! akaree Kovácspatak, a közkedvelt üdülőközpont Pályázatokból szeretnének stúdiót Szlovákia déli részén, Párkánytól alig több mint tíz kilométerre, Helemba szomszédságában, a Duna bal partján található a közkedvelt turistaparadicsom, Kovácspatak. A Helemba kataszterében található üdülőközpontot a hatvanas években kezdték építeni, de a nyolcvanas években indult fejlődésnek. Visegrád 30 kilométerre, 45 kilométerre Szentendre, a művészek paradicsoma, 13 kilométerre pedig Párkány terül el. A festői környezetben lévő üdülőhelyet nem véletlenül tartják a turisták kedvenc tartózkodási helyének. Évek óta ez az egyik legsűrűbben látogatott paradicsom. Varázslatos atmoszféráját a Duna kanyarulata, az Ipoly és a Garam torkolata nyújtja. Az itt húzódó hegygerinc az Állami Természetvédelmi Terület részét képezi. Kellemes és tiszta környezete nemcsak a nyári hónapokban nyújt felüdülést az idelátogatók számára. Sajnos azonban a nyaralók többsége télen nem üzemel, kivéve az itt található rehabilitációs központot. A Szlovákiában egyedülálló természeti rezervátumnak számító terület sok látványosságot biztosít a látogatók számára minden évszakban. Nyáron a kellemes meleg ezt az élményt még fokozza. A mészkő- és tufakiforrások kifejezetten érdekessé teszik a környezetet. Ugyanígy nagyon érdekes a sztyeppés, hegyes, erdős részek váltakozása. Meleg- kedvelő állat-és növényvilága szintén nagyon érdekes és jellegzetes. A közeli erdőkben a bakancsos turizmus szenvedélyének lehet hódolni. Sátorozás, halászat, vadászat, vízisíelés és egyéb sportolási lehetőségek is adottak. Több szálloda, turistaszálló és magántulajdonban lévő nyaraló biztosít itt szállást a turistáknak. A nyaralók tulajdonosai Szlovákia különböző részéből valók. Összevetve több mint ezer férőhely van a szállodákban, de emellett a sátorozók is szívesen felkeresik. A szállodák teraszairól egyedülállóan szép látvány tárul a szem elé a Dunáról. Az étkezést a vendéglők gazdag kínálata biztosítja. A nyári hőségben felüdülést biztosít a helybeli strandfürdő. Sok érdekességre bukkanhat a látogató a környező falvakban is. Legközelebb Helemba található, ahol jellegzetes borospincék találhatók, de érdemes felkeresni a környék többi községét is. Viszont minden szónál többet árulnak el az üdülőhelyről készült fotók. czm Az érsekújvári Regionális Művelődési Központ több sikeres programot tudhat már maga mögött. Táncházzal és népi játékházzal látogatnak el a falvakba, emellett nyelvtanfolyamokat tartanak, boltot működ- tetnek Érsekújvárban, kihelyezett részlegeket alapítanak egyes városokban. Pillanatnyilag több pályázaton is dolgoznak, hogy munkakörüket bővíteni tudják. ■é Beindult az érsekújvári Regionális Művelődési Központ kihelyezett részlege Zselízen, és a tervek szerint hamarosan Párkányban is. Amint arról a központ igazgatója, Stugel Tibor lapunkat tájékoztatta, a kihelyezett részlegek feladata az lesz, hogy feltérképezzék a környéken működő népi mesterségeket, és ezt egy szervezetbe tömörítsék. Magyar Béla, az érsekújvári központ dolgozója elmondta, hogy pályázatok útján szeretnének anyagi forráshoz jutni, hogy bővíteni tudják a szolgáltatásokat. A Phare CBC programjának kétmillió koronás támogatásával mini stúdiót létesíthetnek Érsekújvárban, ahol megvalósulna az egri Magyar Katolikus Rádió és a szlovákiai Lumen programcseréje, ez hozzásegítene az előítéletek lerombolásához. Minden évben augusztusban rendeznek Katolikus Ifjúsági Találkozót Érsekújvárban. A 2004- ben megrendezendő találkozót nemzetközi szintre szeretnék emelni azáltal, hogy az Égerszalóki Ifjúsági Találkozót összekapcsolnák az itteni találkozóval. 45 fiatal jönne Magyarországról egy hétre Érsekújvárba, és ugyanennyi fiatal látogatna el Szlovákiából Magyarországra. Az egri katolikus rádió és a művelődési központ közösen szeretné kiadni az érsekújvári Vándor együttes CD-jét, amely főleg felvidéki magyar költők megzenésített istenes verseit tartalmazná. Az európai szinten működő Kolping Társaság a szakmunkás- képzők és vállalkozók közös összefogásával a szakmunkásképzők gazdasági menedzselését és a vállalatok tömörülését is elősegítené. A Regionális Művelődési Központ pályázatok útján további anyagi forrásokhoz szeretne jutni segédeszközök, szerszámok, agyagozó korongok, égetőkemencék megvásárlásához. Indítani szeretnének továbbá egy tanfolyamot egyetemi tanárok bevonásával, ahol a különféle pályázatok kidolgozását sajátítanák el a résztvevők. czm
