Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-30 / 81. szám

Ftfdlap RÉGIÓ 2003. december 30., kedd Az informatikai és távközlési rendszer az elmúlt években soha nem látott fejlődésnek indult. A vezetékes telefonos rendszereknek egyre nagyobb kihívásoknak kell megfelelni­ük, hiszen a mobil távközlés naponta rukkol elő újabb szol­gáltatásokkal. A nyilvános te­lefonok használata is háttérbe került a mobil készülékek el­terjedése miatt. A nyilvános készülékeket üzemeltető vál­lalatok azonban úgy tűnik, nem hajlandóak tudomásul venni a piac kihívásait. A ké­pen látható, Bényben rozsdá­sodó ütött-kopott telefonbódé - amelynek sorstársai szinte valamennyi településen meg­találhatóak - ékes példája en­nek. Persze hiába is hivatkoz­nánk az EU-s normákra és az ottani szolgáltatások színvo­nalára, azt azért nem szabad elfelejtenünk, hogy a nyilvá­nos készülékek állagának megőrzéséhez a telefont hasz­nálók európai hozzáállására is szükség lenne. Telefonok Ha adnak, fogadd el... Kép és szöveg: Bukovlcs Krisztián Kiss Emese írása Karácsony előtt az esztergomi lakosok apró ajándékot talál­hattak postaládájukban - a polgármester küldte. Hangsúlyozom: apróságról van szó, pontosabban egy csomag csillagszóróról, do­bozán karácsonyi verssel és néhány kedves szóval. Az ünnepek előtt a csapból is ez folyt: „nem az ajándék értéke, hanem a gesz­tus számít”. Erre figyelmeztetett a pápa, a rádióbemondó, az is­kolaigazgató. Az ünnepi várakozás meghittségének és lapos pénztárcánk látványának köszönhetően elhittük, sőt: magunk is hirdettük a szépen hangzó mondatot. Ezt tette az a néhány, lel­kes fiatal is, akik nyakukba vették a várost, és azon igyekeztek, hogy karácsonyig minden postaládába kerüljön egy csomag csil­lagszóró. Tudták, hogy hideg lesz, ezért jól felöltöztek. A „ku­tyás házaknál” nem mentek túl közel a kerítéshez, nehogy bajuk essen. Dél körül elővették a hátizsákból a szendvicseket, a teá­val megtöltött termoszt, majd folytatták a munkát. Nem volt te­hát gond, egészen addig, amíg egy-két „intelligens, békés" em­ber meg nem nehezítette a dolgukat. Volt, aki becsapta előttük a lépcsőház ajtaját - „hadd csöngessen az a hülye valamelyik la­kásba, ráér". Volt, aki káromkodni kezdett, hogy „erre aztán van pénz...". Volt, aki a srácokon kezdte követelni 13. havi bérét, mert hát „az talán fontosabb, vagy nem?" Kedves „intelligens, békés” Barátom! Ha a fenti sorok olvasá­sa közben magadra ismertél (tényleg ilyen naiv vagyok?), kérlek, gondolkodj el. Tájékoztatlak, hogy a 13. havi bérek kifizetésére nem az önkormányzat hibájából nem került sor. Ha képes lennél mérlegelni néhány apró, de el nem hanyagolható körülményt - pl. az önkormányzat tevékenységéről, lehetőségeiről; az Ünnep szentségéről; a srácok lelkiállapotáról - talán a jövőben nem go­noszkodnál azokkal, akik jót tesznek Veled. Nem ártana, ha nem ártatlan, csupán a munkájukat végző embereken vezetnéd le in­dulataidat, és szeretettel fogadnád azt, amit szeretettel adnak. Végtére is képességeink fejleszthetők, viselkedésünk szabályoz­ható. Minden attól függ, akarjuk-e... Adományokból lett karácsony (Folytatás az 1. oldalról) Mi magánemberként rájuk gondoltunk. Honlapjukon megje­lent nyomtatványaik tartalmazták azokat a feltételeket, amiknek meg kellett felelni. Indoklást is kértek: pl. miért épp nekik kérjük, mi vezérel bennünket a program megvalósításában, milyen formá­ban képzeljük el az „Ajándékoz­zon Karácsonyt” nevű program véghezvitelét, milyen saját mun­kával járulunk hozzá ahhoz, hogy ez a program méltó és felejthetet­len legyen. Kidolgoztuk hát a projektet a férjemmel a legjobb elképzelé­seink alapján a következő cím­mel: „A tüzeset következmé­nyeinek karácsonyi enyhítése”. ^j'ekt megírásakor nem fe- .dkeztünk meg egy Bibliában, megtalálható igéről sem. Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyit- tatik (Máté ev. 7,8). Mi zörgettünk, kértünk és... kaptunk. A városi hivatal szociális osztá­lya minden információt meg­adott nekünk ehhez a munkához, hogy a kívánságaink hitelesek le­hessenek. Magyar Erika, a szoci­ális osztály alkalmazottja mind­végig nagyon értékes segítőtárs­nak bizonyult. Ötletek tömkele­gével rendelkezik, és valamennyi azonnal használható. A kidolgo­zott tervet november 27-ig eljut­tattuk a megadott címre, ahol de­cember 8-án a nekik legjobban tetsző ötleteket elfogadták, és anyagilag támogatták. Másnap már csörgött is a tele­fonunk a jó hírrel, hogy tervün­ket elfogadták, támogatják, és küldik az ajándékozási szerző­dést, miszerint 20.000 koronával támogatják kidolgozott tervünket a Konto Orange, n.f. közreműkö­désével, amit televíziók vásárlá­sára használhattunk fel. Ennek alapján vettünk a négy család­nak egy-egy kis, hordozható, szí­nes televíziót. A Búcsi Elektro szaküzletben vásároltunk, ahol árengedményt is kaptunk min­den készülékre, amiből még to­vábbi örömöt szerezhettünk (szaloncukor, karácsonyi szim­bólum, szalag a díszítésre). Az Orange Szlovákia Rt. javas­lata szerint az „Ajándékozzanak Karácsonyt” elnevezésű ünnepsé­get december 23-án délutánra ter­veztük. A Városi Hivatal kis ta­nácsterme karácsonyi díszben pompázva, frissítőkkel várta a vendégeket. A polgármester úr pohárköszöntöt mondott. Majd felcsendült minden idők legcsodá­latosabb karácsonyi dala, a „Csendes éj, szentséges éj” Lanák Róbert zengő tenor hangján. Meg­hallgattunk egy gyönyörű betlehe­mi történetet Jézus születéséről. Aztán felhangzott a csengőszó, je­lezvén, hogy eljött az ajándékozás ideje, a televíziók átadása. Ezzel 2003 karácsonyán sikerült beara­nyozni négy párkányi, rászoruló család hányatott életét. Egy órával az ünnepség előtt a hivatalban megjelent egy gáláns úr, ifj. Szitás Attila magánvállalko­zó, és felajánlott a családoknak egyenként 1250 koronás ajándék- utalványt. Köszönet érte. Paiiag m. Támad az influenza Az influenzajárvány követ­keztében a populáció 5-15 százaléka betegszik meg éven­te. Sokaknál tartós szövődmé­nyek lépnek fel, de lehet halá­los kimenetelű is a betegség. Nem mindenki „engedheti meg magának”, hogy bete­geskedjen. Az oltás sok eset­ben gazdaságosabb, mint ma­ga a betegség kezelése. Az influenza egyike azoknak a fertőző légúti betegségeknek, ame­lyek nagyon könnyen terjednek. Évente több mint egymillió ember kapja meg, és a betegség folyamán felmerülő komplikációk következ­tében a világon néhány százezer ember hal meg Sokan összekeve­rik a megfázásos megbetegedések­kel, amelyek jellemző tünetei a nát­ha és a torokfájás, pedig a kettő nem ugyanaz. Az influenzavírus ennél sokkal veszélyesebb. Különö­sen az idősebb generációt, a 65 év feletti személyeket veszélyezteti. A krónikus betegségben szenvedők számára életveszélyes lehet ez a ví­rus, de okozhat tartós egészségi problémákat is. Az influenza cseppfertőzéssel terjed. A fertőző vírus köhögéssel és tüsszentéssel jut a levegőbe. Be- légzés után 14 nap alatt szaporo­dik el annyira, hogy látható és érezhető tünetei legyenek, de a ví­rust már jóval a tünetek megjele­nése előtt terjeszti az ember. A be­tegség súlyosabb tünetei általában 2-3 napig érezhetőek, maga a be­tegség viszont 7-10 napig is eltart. Tünetei a hideglelés, verejtékezés, a magas, 39°C fölötti láz, fáradtság, fej-, has-, és izomfájdalmak, köhö­gés. Aki nem marad ágyban, an­nak számolnia kell a felmerülő szö­vődményekkel, mint például a szívizomgyulladás, idegbetegségek és a már létező krónikus betegsé­gek súlyosbodása. A Világ Egészségügyi Szerveze­tének programja ellenére még mindig szélmalomharcot vívnak a betegség teijedése ellen. A megol­dást a. védőoltás bevezetésében látják. Szlovákiában a lakosság ke­vesebb, mint 4 százaléka kéri a vé­dőoltást. Pedig ajánlott az egész­ségügyi dolgozóknak is vállalniuk a megelőzést, hogy ne terjeszthessék a vírust. Szlovákiában az egészség- ügyi dolgozók számára a biztosító téríti az oltás költségeit. Sokan fö­löslegesnek tartják, mondván, hogy úgyis elkapják a betegséget. Csakhogy többféle vírus létezik, amelynek betegségei hasonló tü­neteket váltanak ki, mint az influ­enza. Az oltóanyag nem véd meg a megfázástól és más vírusos be­tegségektől, csakis az influenza ví­rusainak támadásától. A védőoltás nem idézheti elő a betegséget, mert maga az oltóanyag csak a ví­rus felszíni részecskéit tartalmazza, nem tartalmaz genetikai kódot, ami a vírus szaporodását előidéz­hetné. Azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az influenza elleni védőoltás veszélyes lehet, az orvo­sok tévhitnek tartják, és minden korosztálynak ajánlják a vakcinát. Az oltóanyag nem használ azon­nal. Két hét szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a védelem a szervezet­ben az influenzával szemben. Ha­tása hat hónapig tart. A védőoltá­sok általában véve nem nyújtanak 100 százalékos védelmet a beteg­ségek ellen, ez az oltóanyag 70-90 százalékos védelmet biztosít az inf­luenzával szemben. Az influenzavírus mutációkra képes, az elődök bizonyos tu­lajdonságait tartalmazza, de újak is kifejlődnek. Az oltó­anyag összetétele ezért minden évben változik, alkalmazkodva az aktuális körülményekhez, és tartalmazzák a vírusok aktuális törzse ellen történő védelmet. Előfordulhatnak az oltás után kellemetlen reakciók, mint pél­dául hőemelkedés, ^vagy izom- fájdalmak. Ügyelni kell arra, hogy a tojásra érzékeny szemé­lyek ne kapják meg, mert az ő számukra veszélyes lehet az ol­tás. Még mindig nem késő kér­ni a védőoltást. Az influenza elleni oltóanyag a gyógyszertárakban, oruosi előírásra kapható meg, és csak egészségügyi nővér vagy az or­vos adhatja be. Fontos odafi­gyelni az esetleges mellékhatá­sokra, amelyek fel vannak tün­tetve az oltóanyag dobozában, de érdemes megkérdezni az or­vost vagy a patikust a mellékha­tásokról. Magyarországon orvo­si előírásra a Fiúval AB 560 fo­rintba kerül, a Fluarix 605 fo­rint. Szlovákiában az Influvak és a Fluarix egységes áron, 168 koronáért kapható. czm Karácsonyi vigalom- Zselíz ­Szombaton tartotta évzá­ró gyűlését a Tiszta Forrás alap, amely az idén február­ban megszűnt Tiszta Forrás alapítvány jogutóda. Ez a szervezet a fő támogató­ja az Apró Kincső és a Kincső néptáncegyüttesnek, amelyek­nek tagjai a helyi alapiskola di­ákjaiból kerültek ki. A műsort Horváth Géza peda­gógus nyitotta meg ünnepi beszé­dével, majd megköszönte a zselízi polgármester Nagy Géza, a Ma­gyar Kulturális Minisztérium képvi­seletében Gocsputi József, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma képviseletében Kálóczy Kata­lin, Kotora Mariann nagysallói pol­gármester, Fekete Zoltán nyíri pol­gármester és Kassai Lajos kissallói polgármester részvételét is. Az estre a táncegyüttesek fő támogatóit is meghívták, akiket megajándékoz­tak egy-egy emléklappal és csuhé- ból készített babával. Az 1995-ben alakult csopor­tok vezetője, Juhász Sándor, a zselízi művelődési ház igazgató­ja. A tíz-tizennégy éves gyerekek keményen dolgoztak a sikerért, a színvonalért. Igyekezetüket bi­zonyítja fellépéseik sokasága, a különböző díjak és elismerések. Számos fellépésük volt a régió­ban, többek közt Zselízen a szü­reti fesztiválon, nyáron a nagysallói falunapokon. Hatá­ron túl is képviseltették magu­kat: résztvevői voltak a pestlő­rinci Tébláb Fesztiválnak, a gyömrői Rákóczi Szövetség által szervezett ünnepélynek, a len­gyeltóti népművészeti tábornak. Idén huszonnyolc fellépésük volt, és 5068 kilométert utaztak. Természetesen táncolni is lát­hatta őket a közönség. Az Apró Kincső Fejér megyei gyermekjá­tékokat adott elő, Béres legény liliom címmel, majd a nagyok előadása következett, ők szat­mári táncokat táncoltak. Ezután az együtteseket kísérő Gereben népi zenekar adott ízelítőt tudá­sából. Dunántúli dallamokat játszottak, Szeben Katalin pedig énekelt. A zenekar érdekessége, hogy másfél év alatt tanultak meg muzsikálni. Az értékelések és a műsor befejeztével pedig következett az est mindenki szá­mára kellemes része, a mulat­ság, ahol együtt szórakozott szü­lő, tanár, támogató s mindenki, akinek valamilyen módon köze van a csoportokhoz. -baj­Elhunyt Zalabai Zsigmond Tragikus hirtelenséggel, kará­csony másnapján elhunyt Zalabai Zsigmond író, irodalomtörténész, kritikus, egyetemi oktató. Ipolypásztón született 1972- ben. Ipolyságon érettségizett, majd a Komensky Egyetem Böl­csésztudományi karán végzett magyar-angol szakon. A hetve­nes években szerkesztői munka­társ volt az Irodalmi Szemlénél, majd a Madách Könyvkiadó ve­zető szerkesztője lett. 1974-ben kiadott A vers túl­oldalán című kötetében esszé­ket, irodalom-kritikai tanulmá­nyokat adott közre, majd ezt a vonalat az 1978-ban kiadott Mérlegpróbában folytatta. Főbb művei a Csallóköztől Bodrogközig, a Tapsiaré- Tapsórum, a Labdarózsa, nyári hó című kötetek. Kedves szülő­faluját sem felejtette el, hiszen két kötetében, a Mindenekről számot adok és a Hazahív a harangszóban részletesen be­mutatja Ipolypásztót, s annak környékét, az embereket. Válogatott írásainak gyűjte­ménye Látók titka címmel 1998-ban jelent meg. Kétszer tüntették ki Madách-díjjal, to­vábbá 1996-ban a Szlovákiai írószervezetek Tömörülésének Díjával jutalmazták. Erdélyi utazása a romániai forradalom idején mély nyo­mot hagyott benne, amely egész haláláig kísérte. Megőrizzük emlékezetünkben.

Next

/
Thumbnails
Contents