Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-30 / 81. szám
2 2003. december 30., kedd BAL PART SZLOVÁKIA Mégsem lesznek betétdíjak a műanyag palackokra A környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott műanyag palackok betétdíjával kapcsolatos javaslat a Gazdasági Minisztérium nem várt ellenállásába ütközött. Pavol Rusko tárcája a kereskedők követelésének eleget téve az önkéntes elv mellett foglalt állást. Miklós László környezetvédelmi miniszter viszont meg van róla győződve, hogy a kereskedők önkéntes alapon nem fogják bevezetni a betétdíjat. A jelenleg még kibékíthetetlen ellentét eredményeként megtörténhet, hogy az eredeti ütemterv szerint április elsején mégsem vezetik be a műanyag flakonok betétdíját. Miklós László kizártnak tartja, hogy a kormány az ő pártjára állna. A tárgyalások még folynak, de a Környezetvédelmi Minisztérium már nem hajlandó további engedményeket tenni. Szilveszterkor fokozottabb alkoholellenőrzés az utakon Vladimír Palkó belügyminiszter óva int mindenkit, hogy a szilveszteri italozás után volánhoz üljön. Szilveszter éjszakáján ugyanis a rendőrök fokozottabban fogják ellenőrizni az alkoholfogyasztást. „Elképzelhető, hogy néhányan egy-egy pohár ital elfogyasztása után beülnek autóikba és vállalva a kockázatot, útnak indulnak. Az ilyen felelőtlenséget azonban a rendőrök Szilveszterkor sem fogják eltűrni” - állította a miniszter. „Kérek mindenkit, hogy alkoholos befolyásoltság alatt ne vezessen autót. Ha valaki mégis (megszegné a szabályt és elkapják, borsos büntetésre számíthat, emellett egy időre bevonják a jogosítványát is.” Egyelőre bizonytalan Schuster jelölése Rudolf Schuster köztársasági elnök kijelentette, 2004 január 15- éig eldönti, hogy versenybe száll-e az államfői posztért. A már ismert jelöltek kampányával kapcsolatban nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni. Szavai szerint „mindenkinek saját magának kell eldöntenie, hogy számára mi a jó és elfogadható”. Arra a kérdésre, hogy a jelenlegi államfő jogkörét megfelelőnek tartja-e, Rudolf Schuster közölte, hatásköre eléggé korlátozott. Meg van róla győződve, hogy az ő megbízatása alatt ezen már nem fognak változtatni. „Lehet, hogy majd a következő elnöki ciklusban akad 90 honatya, akik az alkotmány megváltoztatása mellett teszi le a voksát.” A köztársasági elnök szerint a jelenlegi koalíciót zavarja, ha kezdeményez, bíráló véleményének ad hangot, esetleg a kormánynál vagy a parlamentnél a polgárok érdekében valamit megpróbál tenni. „Aki figyelmesen követte tevékenységemet és tetteimet, meggyőződhetett róla, hogy nem csupán a parlament által elfogadott törvények aláírásáról vagy elutasításáról volt szó. Az élet végül is engem igazolt, mert a parlament hatáskörébe visszautalt jogszabályokat utólag módosították. Hrusovsky szerint passzív a kormányfő Pavol Hrusovsky házelnök szerint Mikulás Dzurinda kormányfő a koalíciós válság megoldásában passzív magatartást tanúsít. „A miniszterelnök mintha nem érzékelné, hogy a parlamentben a jogszabályok és komolyabb reformdöntések elfogadásáért ádáz politikai harc folyik” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek. Egyúttal felszólította Dzurindát és az SDKÚ-t, hogy végre biztosítsák a parlamenti többséget. „Azoknak kellene megoldást találni, akik előidézték a jelenlegi helyzetet. Ez pedig az Új Polgári Szövetség, de főleg az SDKÚ, ahonnan több képviselő is távozott” - hangsúlyozta a parlament elnöke. A kormányfőnek az Ivan Simko vezette Szabad Fórummal tárgyalást kellene kezdeményeznie és megegyeznie velük. „Ha nem vagyunk képesek megteremteni a parlamenti többséget, találjuk meg a kormányzás más lehetőségét” - közölte a házelnök. Szerinte három lehetőség kínálkozik: szert tenni a parlamenti többségre, szerződést kötni az ellenzékkel a kisebbségi kormányzásra vagy feladni az ország vezetését. Bútora, Miklosko és Kukán számíthat a magyar választók voksaira A politológusok szerint a jövő évi elnökválasztás során a magyarok szavazataira elsősorban Bútora (független), Miklosko (KDH) és Kukán (SDKÚ) számíthat. Abból indulnak ki, hogy az MKP végül is nem fog saját jelöltet indítani. „Az MKP jelöltjének esélyei - még, ha szlovák nemzetiségű is lenne - eléggé behatároltak” - állította Michal Vasecka. Szerinte a szlovákok zöme még mindig nemzetiségi előítéletekkel küszködik. „Az SDL volt vezérének, Pavol Kon- cosnak szavaira hivatkoznék, aki annakidején kijelentette: a baloldal, akkor sem fogja támogatni az MKP jelöltjét, ha gyetvai szlovák is lesz” - fogalmazott az ismert politológus. A szakemberek úgy vélik, magyar részről Eduard Kukán támogatása is kérdéses, mivel az elmúlt időszakban túlzottan kardoskodott a kedvezménytörvény bevezetése ellen. Összeállította: Oravetz Ferenc Vita a kormány parlamenti ellenőrzéséről „A brüsszeli tárgyalásokra kiküldött minisztereket végrehajtó- és törvényhozói hatalommal is felruházzák majd. Közvetve tehát csorbát szenved a hatalom- megosztás” - közölte a TASR hírügynökséggel Pavol Hrusovsky, a parlament elnöke. Egyúttal hozzáfűzte, a végrehajtó- és a törvényhozói hatalom közötti viszonyt minden államban az alkotmány határozza meg, ezért elengedhetetlenül szükséges az alkotmány módosítása. Mindent elkövet annak érdekében, hogy ehhez megnyerje a képviselők zömét. A parlament januári ülésén a honatyák már foglalkozni fognak javaslatával, és az új alkotmány 2004 április elsejével lépne hatályba. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes viszont új jogszabály elfogadását szorgalmazza. Elképzeléseit a Koalíciós Tanács januári ülésén óhajtja bemutatni. Az alkotmány jelenlegi formában Csáky szerint világosan rögzíti a parlament és a kormány hatáskörét. Csáky szándékát a házelnök úgy értékeli, mint egy olyan kormánytag természetes reagálását, aki nem szeretné, ha őt a parlament ellenőrizé. „A miniszterek számos esetben úgy érzik, hogy a tárcájuk hatékonyabban és gyorsabban működik, mint a parlament. A hatékonyság azonban ebben az esetben nem lehet a probléma megoldásának feltétele. A Brüsszelbe kiküldött miniszterek „jogosítványa” a fontos - hangsúlyozta Hrusovsky. A kormány és a parlament közötti, európai politikára vonatkozó viszonyt rögzítő alkotmánymódosító javaslatot egyelőre a KDH, az MKP és az ANO írta alá. Az SDKÚ mereven elutasítja, mert nem ért egyet vele. A házelnök a parlament erős tisztsége mellett kardoskodik. Azt szeretné, ha a miniszterek mozgásterét az illetékes parlamenti bizottság szabná meg. Brüsszeli kiküldetésük során ezeket a bizottság által jóváhagyott korlátokat nem léphetnék át. Az SDKÚ a miniszterek jogainak túlzott megnyirbálását látja e javaslatban, és nem ért vele egyet, hogy a parlament felé kötelezettségekkel tartozzanak. Az ellenzéki pártok közül a KSS támogatja Hrusovsky indítványát, a HZDS és a Smer elfogadását attól teszi függővé annak elfogadását, hogy a parlament mellett létrehoznak-e vizsgáló bizottságokat. A házelnök egyelőre nem mutat hajlandóságot az ellenzék parlamenti vizsgáló bizottságokra vonatkozó követelésének támogatására, de nem zárja ki a további egyeztetés lehetőségét. A Smer vezetése szerinte eddig nem tudta világosan megfogalmazni, hogy a bizottságokat milyen hatáskörrel ruháznák fel. A törvénytervezet azon túl, hogy a parlamenti képviselő és más magas rangú állami hivatalnok megbízatását és jogkörét elkülöníti az európai parlamenti képviselő jogkörétől, kibővíti az Alkotmánybíróság hatáskörét és az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban rögzíti a választópolgárok választási jogát. Oravetz Ferenc A bizalomvesztés főként a botrányok következménye Az intézményekbe vetett bizalom alakulása Köztársasági- Alkotmány□ 2/2003 9/2003 elnökiHivatal bíróság Intézmény Parlament Kormányhiv. Az idei felmérések szerint egyes kormánypárti politikusok és az állami intézmények jelentős mértékben vesztették el a lakosok bizalmát. Az emberek 74 százaléka nem bízik a parlamentben és több mint 80 százalékuk bizalmatlan a kormánnyal szemben is. A közvélemény-kutatással foglalkozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint a hitelvesztés elsődleges oka nem is a népszerűtlen reformokban, hanem a kormánykoalíciós pártok közötti összetűzésekben és botrányokban gyökerezik. Ezt a tényt látszik alátámasztani az SDKÚ népszerűségének augusztusban és szeptemberben jegyzett mélyrepülése. Ekkor menesztették Ivan Simko volt védelmi minisztert, miután a kormányfővel nem volt hajlandó együttműködni a Nemzet- biztonsági Hivatal igazgatójának leváltásában. A kormányzat augusztusi, szeptemberi politizálása azt a látszatot keltette, mintha a létfontosságú reformok és a közérdek helyett egyes politikusok és pártok személyes érdekei kerültek volna előtérbe. Felmerülhetett az emberekben a politikával történő olyan visszaélés lehetősége, amikor a hatalmon lévő politikus saját érdekeinek próbál érvényt szerezni. A felmérések alapján ez a fajta politizálás főként az SDKÚ népszerűségén ejtett csorbát. A többi koalíciós partner többé-kevésbé megőrizte támogatottságát Tomás Galbavy (SDKÚ) szerint az emberek zömének a kormánnyal és a parlamenttel szembeni bizalmatlansága nem megalapozott. Az elmúlt időszakban a kormány számos szükségszerű, de népszerűtlen reformintézkedést foganatosított, amelyeket a lakosság jelentős része bizalmatlanul, ellenszenvvel fogadott. A koalíción belüli párbeszéd sem volt tökéletes. A különböző koalíciós pártokkal kapcsolatos botrányok és a sajtón keresztül történt üzengetések szintén nem szolgálták a bizalom megerősítését. A közvélemény-kutatók nézete szerint a kormány és a nyilvánosság közötti kommunikáció is sántított. A reformok fontosságának és célkitűzéseinek megmagyarázása terén a kormány maradéktalanul nem aknázta ki a kínálkozó lehetőségeket - az embereknek nem tudták kellőképpen eladni a reformokat. Az IVÓ (Közkérdések Intézménye) adatai alapján a négy legfontosabb állami intézménynyel szemben táplált bizalom százalékban az év során a következőképpen alakult. Oravetz Ferenc Beszűkülhet a szakszervezet mozgástere Az 1999-ben elfogadott érdekegyeztetésről szóló törvény kötelezi a kormányt, hogy az előkészített jogszabályokról tárgyaljon a szakszervezetek és a munkaadók vezetőivel. Daniel Lipsic igazságügyi miniszter viszont felszólította politikustársait, hogy fontolják meg az érdekegyeztetésről szóló jogszabály hatályon kívül helyezését. A miniszter megnyilatkozásának oka a koalíció és a szak- szervezetek között megromlott viszony, amely fékezi a törvény- hozás mechanizmusát. Emellett a szakszervezetek a kormány politikai ellenfeleként léptek fel, amikor az előrehozott választásokat szorgalmazó aláírásgyűjtést kezdeményezték. „Miért kellene az érdekegyeztetésnek fékeznie a törvényhozást?” - fogalmazott Lipsic. Példaként a gazdasági versenyről szóló jogszabályt említette, amelyet a parlamentnek májusig el kellene fogadnia, de a szakszervezetek ezt megakadályozták. Lipsic javaslatával Ludovít Kaník munkaügyi és Ivan Miklós pénzügyminiszter is egyetért. Ivan Miklós szerint „a szakszervezetek az érdekegyeztetést politikai becsvágyaik kiélésére használják fel. Kétségbe vonják az érdekegyeztetés élet- képességét, és ez végül is egybecseng számos európai szak- szervezet vezetőjének véleményével.” A szakszervezeti vezetők a kormány által kidolgozott jogszabályokkal rendszerint nem értettek egyet, és ezeket saját elképzeléseik szerint próbálták módosítani. A tárgyalások a legtöbb esetben eredménytelenül végződtek. -oMiklosko az emberek önbizalmát szeretné erősíteni Frantisek Miklosko (KDH), ha megnyerné az elnökválasztásokat, fontosnak tartaná az emberek önbizalmának erősítését. A öntudatunkra és magabiztosságunkra szükség lesz az EU- ban” - nyilatkozta. Államfői megbízatása esetén ezzel a témával öt éven keresztül foglalkozna. Václav Havel cseh államfőt tartja példaképének. A mintegy hárommillió korona összegre tervezett államfői kampányát - amelyet a KDH finanszírozza - január 19- én indítja el és reméli, hogy segítségével bejut a választások második fordulójába. A kampánya során szeretné meglátogatni az összes járási székhelyt. Nagy jelentőséget tulajdonít a személyes kapcsolatoknak. „Szükség van rá, hogy az emberek véleményüket az államfőjelölt tudomására hozzák. A személyes találkozás velük a legfontosabb”- fogalmazott. „Lelkiismeretem és legjobb tudásom szerint szándékozom az ország problémáiról beszélni” - közölte a KDH államfőjelöltje. Nem támogatja a kétkamarás parlamentet, mert Szlovákia kis ország hozzá. Az államfőnek szerinte csak akkor kellene visz- szaadni a parlament által elfogadott jogszabályt, ha arra nyomós oka van. Megválasztása esetén Szlovákiának nem lenne első asszonya, tudniillik Miklosko agglegény. „Szlovákia lenne a házastársam, vele élném le a nappalokat és éjszakákat”- fűzte hozzá mosolyogva Miklosko. o.f.
