Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-23 / 79. szám

's 2003. december 23., kedd RÉGIÓ A Zselízen működő Blue Art Polgári Társulás hivatalosan 2002. november 17-én alakult meg. Politikamentes, sza­bad akaratú, országos és nemzetközi érdekeltségekkel ren­delkező polgári társulás. Céljai elérése érdekében nemcsak a regionális, hanem a határon átnyúló együttműködést is fontosnak tartja. A kultúra területén már korábban is jelen­tős tevékenységet folytatott. A társulás céljáról, tevékeny­ségéről kérdeztük Adamcsek Csabát, a Blue Art elnökét. 2002 novemberében Fábián Gergely és Pereszlényi Árpád barátommal úgy döntöttünk, hogy szeretnénk néhány komo­lyabb programot szervezni. Mindazonáltal, hogy a kultúra felé nyitottak vagyunk, és már régebben is szerveztünk néhány rendezvényt, úgy érezetük, leg­biztosabb számunkra, ha polgá­ri társulást hozunk létre, így bizosítva a legmegfelelőbb felté­telt munkánkhoz. Ezen igyeke­zetünk eredménye lett a Blue Art Polgári Társulást.- Mi a társulás fő célja? Társulásunk fő célja Zselíz és a zselízi régió kulturális, társa­dalmi és szociális életének fel­emelése, a szellemi értékek megőrzése. Szükségesnek és fontosnak tartjuk a kultúra egészségesebb alapokra való ál­lítását városunkban és a régión belül egyaránt. További céljaink közé tartoznak a zenei-, irodal­mi-, színházi- és filmelőadások, művészeti kiállítások rendezése, szemináriumok, fórumok, vita­estek, előadások, multikulturális rendezvények szervezése, tehet­séges alkotók támogatása és kü­lönböző ifjúsági programok rea­lizálása. Már most elmondha­tom, hogy a 2004-es évre terve­zett programjainkat ugyanolyan lelkesedéssel és odaadással ké­szítjük, mint amilyennel az idei évieket. Jövőre például egy ki­állítással készülünk Ipolyságra, \ INTERJÚ '~T~= Blue Art Polgári Társulás- Zselíz ­ahol zselízi festő- és fotóművé­szek munkáiból adunk ízelítőt.- Milyen programokat szer­veztetek eddig? Megalakulásunkkor úgy gon­doltuk, hogy munka és tanulás mellett évi maximum négy-öt komolyabb programot tudunk megszervezni. Ha most vissza­gondolok az elmúlt egy évre, magam sem hittem volna, hogy rendezvényeink ennyi embert meg fognak szólítani. Az év ele­jén indítottuk be a „Színház Zselízen” című projektünket, amelynek célja, hogy évenként minimum két színházi előadást hozunk városunkba. Ennek első állomása volt az áprilisban szer­vezett „Csókos asszony” című operett, amelyet a komáromi Teátrum Színházi Polgári Társu­lás adott elő. A sikert bizonyítja, hogy hosszú idő után újra telt­házas rendezvénynek adhatott otthont a zselízi kultúrház, ami ebben az esetben 350 embert jelentett. Májusban harmadszor került megrendezésre a „Keep It Cool” (Hidegen tartandó) feszti­vál, ahol a zenekarok mellett színházi előadások és festmény- kiállítás várta a nagyérdeműt. Novemberben pedig a „Színház Zselízen” című projektünk má­sodik állomásaként került bemu­tatásra a „Furcsa pár” című víg­játék, melyet szintén a komáro­mi Teátrum színtársulás neves művészei adtak elő.- Vannak támogatóitok? Vannak partnereink, akik előtt bizonyítottuk, hogy a bizal­muk a legfontosabb érték szá­munkra, és ők ezt becsülik, ezért is támogatják programjainkat. Sokszor ők maguk állítanak meg azzal a kérdéssel, hogy nem tervezünk-e valamilyen programot. Három-négy főtá­mogatónk van, és ugyanakkor több kisebb is, akik segítsége nélkül lehetetlen lenne megva­lósítani terveinket. A társulás négy tagján kívül van 10-12 ember, akik mindig szívesen jönnek segíteni.- A város mennyire támogat­ja terveiteket? A város felfigyelt működé­sünkre. A polgármestertől ígére­tet kaptunk egyfajta támogatás­ról, amely azonban még várat magára. Reménykedünk, és egyben bízunk abban, hogy a 2004-es programjaink megvaló­sításához a polgármester mellett a városi képviselő-testület is po­zitív döntéssel járul majd hozzá. A képviselők szerintem eddig nem igazán tudták, mit is aka­runk valójában. Kellett ez az egy év, a bizonyítás éve, hogy elfo­gadtassuk magunkat, és ezáltal a jövőben méltó partnerként ül­hessünk a tárgyalóasztal mögé.- Miért Blue Art a társulás neve? A Blue Art mint Kék Művészet azt a fogalmat rejti, amely össze­fogja a kultúra ágait, így képez­ve egy egész egységet.A kék egy olyan szín, amely az összefogást jelképezi, legyen az zene, fest­mény vagy akár a vers első be­tűje. Számunkra nem léteznek határok. Mi nyitottak vagyunk minden ember és minden kor­osztály felé. Ebben az évben a színház és a zene volt domináns. Jövőre, márciusban szeretnénk idecsalogatni egy rockszínházat, ilyen még nem volt Zselízen, és mellette szeretnénk színpadra vinni az öt éve dédelgetett Jó­zsef Attila „álmot”.- Hol van a társulás székhelye? A képviselő-testület nemrégi­ben megszavazta, hogy megvá­sárolhatunk egy telket, ami ré­gen játszótér volt. Elsődleges cé­lunk a játszótér teljeskörű felújí­tása korszerű játékokkal és hasz­nálatba helyezése a gyerekek és a családok részére. Mellette sze­retnénk felépíteni egy új épüle­tet, ahol helyet kapna társulá­sunk irodája, valamint kisebb méretű rendezvényeink színhe­lyéül szolgálna. Mindezen cé­lunk eléréséhez nagy munkára és jelentős anyagi befektetésre lesz szükség. Ezt saját anyagi forrásokból, pályázatok útján, valamint vállalkozók és magán- személyek általi támogatásból szeretnénk biztosítani. Ez a je­lenlegi fő célunk, ezért jövőre kevesebb programot szervezünk. Társulásunk egy év alatt bebizo­nyította, hogy képes önálló, igé­nyes rendezvényeket szervezni, programjaival képes megszólíta­ni az embereket. Reméljük, az elkövetkező évben is sok közös örömet tudunk majd szerezni. Aki többet szeretne tudni a társulásról, felkeresheti a www.blueart.cns.sk internetes oldalát. Czigler Mónika Ősszel Esztergomban ke­rült sor arra a tudóstalálko­zóra, amely az esztergomi érsekség által az 1470-es években épített vízgép mű­ködési mechanikáját volt hi­vatott megfejteni. A vízgép rekonstrukciójának további munkálatait segíti az eszter­gomi önkormányzat által alapított „Esztergomi Rene­szánsz Vízgép Egyesület”. A tudóstársadalmat megosztó vízgép működésére - amelyet a íörök utazó, Evlia Cselebi útirajzá­ból ismerünk - két elmélet is szüle­tett. Az egyik szerint az úgyneve­zett vízütés segítségével, a másik szerint pedig a hanghullámok nyomási energiájának segítségé­vel juttatták fel a vizet a fellegvár­ba. Az igazság kiderítését az is nagyban nehezíti - és teszi ugyan­akkor rendkívül izgalmassá -, hogy a jelenlegi ismeretek szerint a 18. századig nem volt lehetőség olyan gépezet létrehozására, amely képes lett volna ekkora víz­nyomást produkálni. A vízemelő rendszer rekonstrukciójának elő­nye annak tudományos jelentősé­ge és turisztikai hasznosíthatósá­ga. A szerkezet újjáépítésével az esztergomi Várhegy történelmi, műemléki környezete újabb elem­mel bővülne, így tovább nőnének az esélyei annak, hogy a Várhegy a világörökség részévé váljon. Esztergom képviselő-testületének Kulturális, Idegenforgalmi és Sportbizottsága októberi és no­vemberi ülésein több alkalommal foglalkozott a vízemelő témájával, és a bizottság tagjai annak meg­valósítását szükségesnek és kívá­natosnak tartották. Ezért javasolta Esztergom Város Önkormányza­tának, hogy a 2004. évi költség­Egyesület a középkori vízgépért vetéséből egymillió forintot külö­nítsenek el a gép megépítésének előkészítésére. A Városfejlesztési Bizottság decemberi ülésén szin­tén támogatandónak tartotta a programot, és javasolta, hogy a kutatás, helyreállítás munkáinak koordinálására Esztergom Város Önkormányzata hozzon létre egy egyesületet, amely képes pályáza­tok elkészítésére, valamint a hely­reállításra érkező adományok fo­gadására, és a rekonstrukciós munkákkal kapcsolatos megbízá­sok kiadására. Esztergom Város Önkormányzata mint alapító a re­konstrukciós munkákat már ko­rábban is támogató Rosenberg Kft-t kérte fel az egyesületben ala­pító tagként történő közreműkö­désre. A Rosenberg Kft. segítette munkájában Kolumbán Györ­gyöt, aki az októberi tudóstalálko­zón már bemutatta a vízgép mű­ködő modelljét. Az ülésen a kép­viselők elfogadták azt az indít­ványt, hogy az egyesület többi alapító tagját a képviselő-testület jelölje ki, és javasolták, hogy az egyesület elnevezése „Esztergomi Reneszánsz Vízgép Egyesület” le­gyen. Az egyesület’ alapszabályát 2004. január 20-ig készítik el, és jó­váhagyására a képviselő-testület a Pénzügyi Ellenőrző és Ügyrendi Bizottságot kérte fel, az alapszabály aláírására pedig Meggyes Tamás polgármestert hatalmazta fel. -bk­Nagy sikerű karácsonyi koncert 15 éves a nyergesi Ifjúsági Fúvószenekar December 20-án délután a nyergesi Ady Endre Mű­velődési Házban csúszott a program. Az emberek meg­töltötték a színházterem szé­keit és egyre több vendég özönlött az épületbe. Az igazgató pótszékeket ígért, a műsor pedig kicsit később kezdődött. A kiselőképzősök szavaltak és karácsonyi dalocskákat énekel­tek a fa körül, majd a nagyobb növendékek léptek fel. Hallhat­tunk zongora- és gitárdarabo­kat, az ütő kamaracsoport pedig mosolyra fakasztotta a nézőket Bordás Zoltán dobtanár „Buda­pest-Debrecen 4 óra” című rit­musjátékával. A nézők vastaps­sal jutalmazták a fiatalokat. A műsor zárása, mint minden évben, most is az Ifjúsági Fú­vószenekar volt. Repertoárjuk­ban szerepelt a könnyű és ko­moly műfaj egyaránt. Hallhat­tuk Nino Rota Rómeó és Júliá­ját, Brahms Magyar táncának 6. darabját vagy a The Lord of the Dance ismert dallamait. Ölveczky Károly alpolgármes­ter köszöntötte a zenekart 15. születésnapja alkalmából, majd Litauszki Károlyné, a zeneiskola igazgatónője idézte fel az elmúlt 15 év eseményeit. A zenekar 1989 januárjában alakult meg 20 fővel, Tarközi István karmes­ter vezetésével. 1990 januárjától Fehér László Gábor vette át a ze­nekart, aki a 2001/2002-es tan­év végéig irányította az időköz­ben közel 50 főre duzzadt létszá­mú csapatot. Az elmúlt 15 évben kb. 120 fő fordult meg a zene­karban, hosszabb-rövidebb ide­ig. Az alapító tagok közül csupán egyetlen, Leányvári Sándor ba­ritonkürtös zenél még mindig. 1995-ben Budapesten, a IV Eu­rópai Ifjúsági Zenei Fesztiválon szerepeltek, többször felléptek Né­metországban, Ausztriában, Szlo­vákiában és Csehországban. Az 1994-es minősítő hangversenyen elnyerték a fesztiválzenekari cí­met, 1996-ban II. helyezettek let­tek a Nemzetközi Fúvószenekari Versenyen. Belgiumban a Neerpelti Nemzetközi Ifjúsági Ze­nekarok versenyén első helyezést értek el 1997-ben. Nyergesújfalu város vezetése 1998. augusztus 20-án PRO URBE-emlékéremmel tüntette ki a zenekart. 2000-ben az időközben felnőtt generáció ki­vált a zenekarból, így a jelenlegi vezető már új „gyerekanyagból” építkezik. Pásztói Tamás karmes­ter a Strigonium Consort Eszter­gomi Régizene Együttes művésze­ti vezetője, tagja a Monteverdi Kó­rusnak és idén elnyerte az állami Aranykatedra-emlékplakettet. A koncert végén a zeneiskolá­sok karácsonyi énekeit kísérte a zenekar. A bevétel egy részét a nyergesi Szent Mihály templom restaurálási munkáira ajánlották fel a zenészek. magyar II. János Pál által megáldott kereszt Esztergom-Kertvárosban Nem mindennapi szertar­tásra került sor vasárnap Esztergom-Kertváros Szent Istvánról elnevezett katoli­kus templomában. Ekkor mutatta be a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat azt a feszületet, amelyet no­vemberben a roma zarán­dokok vittek Rómába a Szentatyához. A templomban a szentély előtti lépcsőnél helyezték el a 150 cm magas keresztet. A szertartást Sze­rencsés Zsolt plébános és Fritz Ist­ván diakónus közösen celebrálta. A plébános úr prédikációban je­lentős eseménynek mondta, hogy a magyar romák képviselői talál­kozhattak II. János Pál pápával, és az általa megérintett, megáldott kereszttel tértek vissza hazájukba. Majd a keresztről, mint a remény­ség megtestesítőjéről beszélt. A romák megpróbáltatásairól, lené­zéséről, mellőzéséről, megalázott- ságáról is szólt, amit a történelem folyamán el kellett viselniük. A ke­resztbe vetett hitük segítette ezen át őket. Örömét fejezte ki, hogy az áldott kereszt, országjárása során Esztergom-Kertvárosban is bemu­tatásra kerül, és a helyi romák a magyar hívőkkel együtt tiszteleg­hetnek előtte. Az esztergom-kertvárosi Sztojka Attila röviden szólt római útjukról. Meghatódottan emlékezett vissza arra, amikor a Szentatya előtt tet­ték tiszteletüket. Akkor ott minden a magyarországi romákról szólt. Felemelő pillanat és érzés volt, amely eltöltötte szívüket. Elmond­ta, már akkor megfogalmazódott, hogy a megszentelt kereszt „or­szágjáráson” vegyen részt, és csak azután kerüjön 2004 pünkösdjén végső helyére, Csatkára, a romák bÚCSÚjárÓ helyére. Nagy Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents