Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-23 / 79. szám
2 ____2003. december 23, kedd BA L PART SZLOVÁKIA Karácsonyi ajándékcsomagok Németországból Németországból a napokban hozzávetőleg 22 ezer karácsonyi ajándékcsomag érkezett Szlovákiába. Az adomány zömét a gyermekotthonok, rászoruló családok, roma gyermekek és gyermekekkel foglalkozó civil szervezeteknek ajándékozzák. A csomagok értéke egyenként mintegy 20 euró, amely ruhaneműt, édességet, könyveket, iskolai eszközöket és egyéb ajándékokat tartalmaz. A már hagyományosnak számító ajándékozást a jóléti társadalmak fiataljai szervezik és az ajándékcsomagot az év során megtakarított zsebpénzükből vásárolják meg, hogy örömet szerezzenek a szegényebb országokban, rosszabb sorsban élő gyerekeknek. Minden évben szerte a világon mintegy hatmillió ajándékot küldenek főleg ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokba. Tondra püspök figyelmeztet Közvélemény-kutatás alapján Szlovákia lakosságának csupán 16 százaléka véli azt, hogy 2004 jobb lesz, mint a tavalyi. Az emberek 45 százaléka borúlátó, aggódnak az egyre rosszabbodó szociális helyzet láttán. A szkepticizmusuk elsősorban a reálbérek csökkenésében rejlik. Ehhez a titkosszolgálattal kapcsolatos botrányok, a Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatójának leváltása és a koalíción belüli összeütközések, szembenállások is hozzájárultak. A társadalomban tetten érhető elégedetlenségért Frantisek Tondra szepességi püspök szerint a politikusokat és a tisztességtelen úton meggazdagodottakat terheli a felelősség. Vasárnap felszólította őket, hogy „eszméljenek föl, mert egyszer majd számot kell adniuk a sáfárkodásukért”. Költözik a Szlovák Televízió A Szlovák Televízió malomvölgyi toronyházában a múlt héten befejeződött a költözködés. A 14-edik és 28-adik emeletek közötti szinteket kiürítették, lekapcsolták a víz- és áramszolgáltatást, a fűtést pedig a minimálisra csökkentették. Emellett kikapcsoltak négy hatalmas klímaberendezést is. Ezekkel az intézkedésekkel a televízió évente 2,2 millió koronát takarít meg. A 28 emeletes toronyházban a TV mindössze 13 emeletet hasznosít. Az épület további sorsáról, hasznosításáról a jövő év elején egy 15 tagú tanács fog dönteni. Ellenzi a népszavazást Dzurinda Mikulás Dzuirinda kormányfő (SDKU) arra fogja felszólítani az embereket, hogy ne vegyenek részt az előrehozott választásokról szóló népszavazáson. Egyúttal „bízik benne, hogy a polgárok zöme nem fogja támogatni a szakszervezetek tisztességtelen kezdeményezését. Az alkotmány egyértelműen kimondja, hogy négy évre választjuk meg a képviselőket” - közölte a TA3 a Politika című műsorban. „A szakszervezet és az ellenzék kezdeményezésének arcátlansága abban rejlik, hogy akkor szorgalmazzák a népszavazást, amikor a kormány már végrehajtotta a szükségszerű, de népszerűtlen intézkedéseit. Egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy a nehezén már túl vagyunk és jövőre a reálbérek növekedni fognak. Saktor szakszervezeti vezér politikai becsvágyáról van szó, Fico (Smer) pedig nem bírja kivárni a három évet” - fogalmazott az államfő. Az államfő aláírta a költségvetést Rudolf Schuster köztársasági elnök szombaton aláírta a jövő évi állami költségvetést. Eszerint idén már nem kell összehívni a parlamenti képviselőket, hogy újjabb voksukkal szentesítsék a büdzsét. A politológusok szerint fennállt annak a veszélye, hogy az ünnepek között a koalíció nem tudott volna 76 voksot biztosítani. Eddig még soha nem történt meg, hogy az államfő ne írta volna alá a költségvetést. Utoljára öt éve fordult elő, hogy az első Dzurinda-kor- mány költségvetés nélkül kezdte meg az évet. Közvetlenül a választások után nem sikerült időben elkészíteniük a javaslattervezetet. Schuster aláírása után bizonyossá vált, hogy 2004-ben a költségvetési hiány 78,5 milliárd, a tervezett kiadás 310,5 milliárd, a bevétel 232 milliárd korona lesz. A legtöbb pénzt, 47,3 milliárd koronát szociális célokra, 41,5 milliárdot oktatásra költ a kormány. A legnagyobb bevételt, 195 milliárd koronát az adók jelentik. Dzurinda pályázna az európai biztosi posztra? Mikulás Dzurinda kormányfőt jelölték az európai biztos posztra - olvasható a www.euractiv.com weboldalon. Az említett weboldal Litvánián kívül bemutatja a csatlakozó országok által jelölt európai biztosokat. A Szlovákiában Mikulás Dzurinda kormányfő, Ivan Stefanec, a Coca-Cola üdítőgyártó cég korábbi ügyvezető igazgatója és Ján Fígel neve merült fel. „Sejtésem sincs, hogy ki üzemelteti az említett weboldalát. A miniszterelnök úrról e honlapon közölt adatok nem felelnek meg a valóságnak” - közölte a kormányfő szóvivője. Lavinaveszély a hegyekben A szlovákiai hegyekben másodfokú lavinaveszély van. A hegyi mentőszolgálat lavina-előrejelzéssel foglalkozó jasnái központjában a 40 fokos lejtésű területeken kívül nem feltételeznek nagyobb lavinacsuszam- lást. A Magas Tátrában a hótakaró vastagsága 25-90 cm, az Alacsony Tátrában és a Magas-Fátrában 15-40 cm. összeállította: Oravetz Ferenc Megállapodás a szegénység és a kirekesztettség elleni harcról Illusztráció A szegénység és a társadalmi kirekesztettség elleni küzdelemről szóló megállapodást írtak alá a jövőre csatlakozó tíz ország képviselői és az Európai Bizottság illetékesei múlt héten csütörtökön Brüsszelben. A „Társadalmi befogadásról szóló közös memorandum” nevet viselő dokumentum az egyes országok szegénység elleni harcáról szól. Taglalja a kirekesztettség szempontjából legveszélyeztetettebb társadalmi csoportokat és az egyes tárcák programjait, amelyekkel küzdeni akarnak e kedvezőtlen folyamatok ellen. A programok pénzügyi támogatást kaphatnak az EU strukturális alapjaiból. A tíz csatlakozásra váró ország mindegyike külön-külön memorandumot írt alá, hiszen teljesen nem egyforma gondokkal szembesülnek és a megoldandó problémáik sem teljesen azonosak. Az egyes országoknak jövőre kell kidolgozniuk egy konkrét, már határidőkkel megtervezett cselekvési tervet, s ezek végrehajtását az Európai Bizottság rendszeresen számon kéri. A Szlovákia által aláírt dokumentum egy sor konkrét intézkedést tartalmaz, amelyek segítségével fokozni lehet a foglalkoztatottságot, ösztönözni a munkanélkülieket, új munkahelyeket teremteni, támogatni a továbbképzést, az egészségügyi ellátást és javítani lehet a lakhatási feltételeken. Ludovít Kaník munkaügyi miniszter nem rejti véka alá, hogy a pénztelenség és a nélkülözők társadalmi kirekesztettsége elleni harc nem egyszerű feladat. „Szlovákia gazdasága hosszú évek során nem a nyugati országok gazdaságának lendületes növekedését követte. Rövid idő alatt lehetetlen olyan ugrásszerű javulást elérni, mint amit az európai országok 50 év alatt értek el. Azon munkálkodunk, hogy ledolgozzuk hátrányunkat, és már kezdjük megközelíteni a nyugat-európai államok színvonalát”- fogalmazott Kaník. Szerinte a szegénységet egyetlen állam sem képes könnyen felszámolni. „A pénztelenség mindig is létezett és nyilván a jövőben sem sikerül nincstelenek nélküli társadalmat kiépíteni. Egyrészt arra kell törekedni, hogy minél kevesebb ember tartozzon a rászorulók csoportjához, másrészt a jelenlegi állapotokhoz képest minél nagyobb bevételhez jusson ez a réteg” - közölte a miniszter. Az Európai Bizottság egyébként a szegénység és a kirekesztettség elleni küzdelmet nem csak a csatlakozásra váró államoktól követelte meg. Hasonló dokumentumokat írtak alá korábban a jelenlegi tagállamok is. Bár az életszínvonal az elmúlt évtizedekben érezhetően javult, az uniós állampolgárok 15 százaléka még mindig a szegénységi küszöb alatt él. Vagyis bevételük nem éri el a saját hazájukban jegyzett átlagos jövedelem 60 Százalékát. Oravetz Ferenc Januártól drágábban utazunk 2004 januárjától a vonatás autóbusz-közlekedés átlagosan 9-12 százalékkal drágul. Emellett mintegy tíz százalékkal csökkennek az eddigi utazással kapcsolatos kedvezmények. Ez derül ki a vonat és autóbusz-közlekedésre kiadott új árjegyzék tanulmányozásából, amelyet a Pénzügyminisztérium már jóváhagyott. A viteldíjak 9-12 százalékos átlagos drágulása és a tízszázalékos árengedmény-elvonás nem tükrözi hűen a valóságot, mert az autóbusz-közlekedésben olyan esetekkel is találkozhatunk majd, amelyeknél a hetijegyek ára csaknem 50 százalékkal fog emelkedni. Egyébként a januári árhullám az autóbusz-közlekedést jóval nagyobb mértékben érinti, mint a vonatközlekedést. Az elemzések alapján az áremelés és az utazási kedvezmény megnyirbálása leginkább az otthon és az iskola között ingázó diákokat sújtja. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy 2004 januárjától a naponta ingázó diákok családjai ez eddigiekhez képest mintegy 30 százalékkal többet fognak költeni csemetéjük utaztatására. A naponta ingázó munkába járók is természetesen érezhetően megsínylik a januári megszorító intézkedést. A jegyek tízszázalékos emelését a közlekedésügyi tárca elkerülhetetlennek tartja és elsősorban a hozzáadottérték-adó és egyéb költségek növekedésével magyarázza. A forgalmi adó idei szigorításával kapcsolatban drágább lett a gázolaj, januártól az autóbusz biztosítás díja, a hozzáadottérték-adó pedig 14- ről 19 százalékra módosul. E költségnövekményt az útiköltség kiigazítása nélkül a közlekedési vállalatok úgymond képtelenek kiegyenlíteni. A helyzetet tovább ronthatta volna, ha a parlament jóváhagyja a kötelező téligumi-használatot, mert annak újabb költségnövelő hatása lett volna. Az eddigiekhez képest 2004 januárjától még a következő egyéb változásokat vezetik be a közlekedésben. Januártól a buszokra és vonatokra az eddigi gyakorlattal ellentétben a parlamenti képviselők és bírák is kénytelenek lesznek jegyet váltani, eddig ugyanis ingyen utazhattak. A 70 év feletti nyugdíjasoknak egy korona helyett öt koronába fog kerülni az 50 kilométeres útszakasz megtétele. A mozgássérültekre eddig különleges árjegyzék vonatkozott, januártól kénytelenek lesznek féljegyet váltani. Pavol Gallo, a Szlovák Vasutak személyforgalomért felelős igazgatója szerint 2003-ban a belföldi 14, a nemzetközi személyforgalom pedig öt százalékkal visszaesett. A 2004 januári áremelés bizonyára nem növeli az utazókedvet és mind a vasút-, mind az autóbuszközlekedésben valószínűleg az utasok számának újabb visszaesése lesz tapasztalható. O.F A képviselőket nem kötelezi a népszavazás eredménye Csáky Pál miniszterelnökhelyettes véleménye szerint a képviselőket nem kötelezi a népszavazás eredménye. Az alkotmányra hivatkozik, amely szerint a honatyák a parlamentben szabad akaratuk alapján voksolnak. „A referendummal nem lehet kikényszeríteni az előrehozott választásokat” - jelentette ki Csáky a Szlovák Televízió Öt perc múlva tizenkettő című műsorában. Kilencven képviselőnek, köztük a koalíciós honatyáknak is e mellett kell szavazniuk. A jelenlegi kormány és parlament négy évre kapott megbízatást, az előrehozott választásokat a választókkal szembeni tisztességtelen játéknak nevezte. Karol Fajnor (KSS) úgy véli, hogy a parlamentnek kötelessége törvényerőre emelnie a népszavazás eredményét. „Az előrehozott választásokat két módon lehet kikényszeríteni. Kilencven képviselő egyhangú döntésével vagy népszavazással” - fogalmazott Fajnor. Vojtech Tkác (Népi Unió) is osztozik Fajnor véleményében. „Figyelembe kell venni száz és százezer ember akaratát. Le kell szögezni, hogy a népszavazás demokratikus intézmény és az eredményből mindenkinek le kell vonnia a politikai következtetéseket” - mondja Tkác. Pavol Minárik (KDH) szerint a népszavazás eredményét az Alkotmánybíróság fogja megoldani. Meg van róla győződve, hogy az államfő él a lehetőséggel és előzetes normakontrollt fog kérni az Alkotmánybíróságtól. o.f. A Matica Slovenská finanszírozási gondjai A Kulturális Minisztérium által nyújtott finanszírozás módjával a Matica Slovenská vezetősége nem ért egyet és döntőbíróság segítségével próbálja igazát bizonyítani. Erről határozott múlt heti nagysurányi ülésén a szervezet elnöksége. „Matica vezetőségének fenntartásai vannak azzal a minisztériumi rendelettel szemben, amely 15 millió korona jövő évi állami támogatást kizárólag kulturális rendezvényekhez köti, és nem veszi figyelembe a beruházási és a szervezet működéséhez szükséges költségeket, valamint a szervezet bérköltségeit” - tájékoztatott Stanislav Bajaník, a Matica szóvivője. „A Matica Slovenská egyúttal tiltakozik a Kulturális Minisztérium juttatási rendszere ellen, mert szerintük ezekből a juttatásokból önkényesen kirekesztik őket. Tudniillik a kulturális tárcánál nem közjogi intézményként, hanem civil szervezetként kezelik őket” - magyarázta Bajaník. A Matica vezetősége a szervezet jövőjét illetően aggodalmának adott hangot. Ugyanis sem a parlament, sem a Kulturális Minisztérium nem vette figyelembe a szervezet arra vonatkozó kérelmét, hogy vállalják át a 2003- ban felhalmozódott 7,2 millió koronás tartozásukat. Bajaník úgy véli, hogy a jövő évi állami támogatással el akarják lehetetle- níteni a szervezetüket, amely 1989 óta egyre inkább kiszorul a társadalmi életből. Oravetz Ferenc
