Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-20 / 78. szám

Interjú Muzsika GIAGAäN-7­03. 12. 20. A szlovákiai magyarokból álló Ghymes együttes 1984-ben alakult. A népzenei elemek alkotói elkép­zeléseihez simultak és megszületett a GHYMES ZE­NE. A népi hangszerek mellett (hegedű, brácsa, cim­balom, duda, bőgő, lant, koboz, tökcitera, tárogató) előkerült a szaxofon, a dobfelszerelés, improvizációk és lassan kialakult egyfajta világzene. A Ghymes ze­néje magyar, valamint közép- és kelet európai nép­zene gyökereiből építkezik. 2000-ben a Ghymes zenekar csúcspontjához ér­kezett, bemutatkozhattak a hannoveri EXPO 2000 Világkiállítás Magyar napján és Budapesten az au­gusztus 20-i központi rendezvényen. Minden egyes fellépésük alkalmával hatalmas erőt szabadítanak fel, bevonják a nézőközönséget, szinte transzba esnek. Van azonban egy olyan helyszín, ahová nagyon szívesen látogatnak bármikor. így tett a zenekar de­cember 13-án is, mikor visszatértek kezdeti sikereik helyszínére, Párkányba. A rendszerváltás előtt és után is Mikulás-ünnepségek keretén belül játszottak itt, de nem voltak még igazán híresek. CD-t nem, bakelitlemezt viszont már lehetett kapni zenéjükkel. Visszatértek és újra elvarázsolták a közönséget. A rendezvényre a párkányi Művelődési Ház zsúfolásig megtelt nemcsak párkányi, de esztergomi emberek­kel is. Rengeteg jól ismert zenét játszottak, újra bebi­zonyították, hogy nem hiába tehető több ezresre "szurkolótáboruk". A koncert előtt Buják Andorral, a zenekar tagjával beszélgettünk Párkányról, a jövő évről, a zenekarról.- A Ghymes zenekar évről évre nagyobb hírnévre tesz szert, egyre többen szeretik Önöket. Több kül­földi koncert, több nemzetközi elismerés, de mindig van idő visszatérni Párkányba. Hol helyezkedik el a szívetekben ez a kisváros?- Pont egy éve voltunk itt és most újra koncertet adhatunk ennek a remek közönségnek. Régebben közkedveltebb volt a zenénk, többet jártunk ide, de szeretünk itt játszani, mert jól reagál a közönség. Mindig örömmel lépünk fel, tekintettel arra, hogy szép emlékeink vannak a városról. Főleg karácsonyi fellépéseink voltak itt, ezek a zenekar számára emlé­kezetesek voltak, remélhetőleg a közönségnek is.- A zenekar 1984-ben alakult, jövőre lesztek 20 I évesek. Hogyan készültök erre a szép eseményre? fi ÉiÉMMÉiaaÉmm 0t khdJUp fjHvvA os. A ő) 0- Az egész év ennek fényében fog telni, CD-vel f és nagy ünnepségekkel készülünk a 20 éves év- f fordulóra Reméljük, hogy ebből egy nagyon jó § dolog fog kisülni, több koncertet is tervezünk. A I jövő évi koncertsorozatban több nagyobb város- § ban is fellépünk, nemcsak Szlovákiában, de Ma-§ gyarországon is. Az év végén pedig úgy, mint f most a Kongresszusi Központban, lesz egy na-1 gyobb volumenű koncertünk is.- Nemzetközi sikerek, nagy színpadok, van I azonban, hogy meg kell "küzdeni" a picivel is. j Hol szerettek jobban játszani: egy Kongresszusi ■ Központban vagy egy kis város, kis színpadán? | Hol jobb a közönség?- Nem a közönségtől függ. Mindkét helyen nagy élmény játszani. Kis közönségnek is. 1 nagy közönségnek is, úgy érzem mi hatással 1 vagyunk egymásra. Kicsit meg kell dolgozni 1 azért, hogy a közönség egy picit elengedje I magát, hogy merje beleélni magát a zenébe, átadni magát, hogy megkapja azt az energiát. I azt a zenét, amit mi próbálunk meztelen lélek-1 kel eljátszani. Ha ezt látjuk, akkor mi nagyon 1 boldogok vagyunk. Ha pedig nagyon jól sike- § rül az egész, akkor egy ideig "megélünk" ab-1 ból. Annyira, hogy azt a képzeletbeli cipzárt I nem is lehet nagyon bezárni. Ez nálunk így | működött és így is fog működni. -nb-1 éé • i . Turisták bárhol Esztergomban „Az ég és a föld találkozik... ” India Esztergomba tart Valamikor 92 végén vagy 93 elején mehettem el a szentendrei Barlangba. Csak annyit tudtam, hogy fellép az Ugatha Christie és a Kispál és Borz. Az előbbi zenekart ak­kor még jobban ismertem. A Kispált is hallottam már va­lahol, de számaikat még nem dúdolgattam. Az Ugatha Christie persze nem okozott csalódást, mégis elhűlve hall­gattam a második zenekar produkciójában a szemüveges basszusgitáros és énekes Lovasi András szövegeit. Mellet­te nagyon jó kiegészítő kép volt, ahogy Kispál András az elmaradhatatlan cigivel a szájában, előre-hátra billegve nyomja alá az akkordokat. A harmadik tagot nem is lehe­tett látni a dobok mögött. Az egész furcsán hatott, mivel a székekkel teliszórt táncparketten nem lehetett táncolni. A közönség csak a székek széttologatása után tudott egy ki­csit mozogni a Húsrágó, hídverő című számra. Akkor Lovasin még szakadt Tisza cipő volt, jól körbetekerve az eleje az elsősegélydobozból kivett ragasztószalaggal. Azon a bulin csak egy rusnya rózsaszín gitár húrjait tépte Meny­nyire más idők voltak. Talán, mert még elcsípték a 80-as évek végét, hogy aztán meg nagyon megcsípjék a 90-es éveket. Olyan helyeken léptek fel, mint a Fekete Lyuk vagy a csepeli Brutália klub. 1987 Pécs. A budapesti underground legendás nagy korszaka már lecsengett, de kazettára karcolt nyomai és az éppen aktuális ügyek, Sziámi, Neurotic, VHK és a többiek Pécsre is eljutottak. Talán ezek a ha­tások érték Lovasiékat is, amikor zenekart alapítottak. Kezdetben négyen voltak; Kispál András és Lovasi gi­tároztak, Ózdi Rezső, aki a Borz nevet kitalálta basszu- sozott, Bräutigam Gábor dobolt. Aztán Ózdi lelépett, így Lovasi basszusgitárra váltott. Az első demót 1989- ben már csak édes hármasban készítették; gyengén szólt, de ahhoz épp jól, hogy az emberek megszavaz­zanak nekik egy rendes lemezfelvételt. A 90-es években Kispálék végigmászták a lépcső­fokokat, kazettákkal kezdték, kis kiadóknál, egyiktől mentek a másikig. Közben nem pihentek, folyama­tosan járták a klubokat, zenéltek és szerezték a szá­maikat. Aki egyetlen számot is hallott már tőlük, az tudja, hogy egyszerű a Kispálban minden, maguktól értetődőek a dalok, nem meg vannak írva, hanem j csak úgy vannak. Bele a világba, a közönségbe. Aztán egyre többen és többen lettek a koncerteken. A j 93-as nyári Sziget fesztiválon (akkor még 1 Eurowoodstock néven futott) a Jethro Tull nevű zenekar! előtt léptek fel az egyetlen nagyszínpadon. Közel 30 ezer ember hallgatta a zenét, és akkor valami megszűnt és j valami elkezdődött. A Kispál megszűnt a kis klubok és 1 kis közönségek zenekara lenni, de népszerűsége azon az j estén a sokszorosára emelkedett. Nem voltak többé 30- j 40 fős bulik. Szinte mindenütt telt házas koncerteket ad-1 tak. Nőtt a lemezeladás, és sztárok lettek. A 90-es évek ! közepének egyik legnagyobb sztárjai. 16-év alatt kétszer volt doboscsere: Bräutigam Gábort \ Tóth (Csülök) Zoltán váltotta, őt pedig 2002 nyarán I Michael Zwecken A zenekar a trió felállást 1996-ban el-1 hagyta és állandó vendégművészekkel vette körül ma- j gát (Vittay Ferenc, Dióssy Ákos) majd Ákos zenekari 1 taggá lépett elő. Vittay helyén ma a Pál utcai fiúk főfiú- j ja, Leskovics Gábor (Lecsó) zenél. Napjainkban is a leg- j látogatottabb koncerteket adják. akaree j Egy hónappal ezelőtt, november elején az esztergomi Dobó Ka­talin Gimnáziumban kerültek kiállításra Hummel Rozália ma­gyar, de hosszú ideje Indiában élő és alkotó művésznő képei. Ak­kor még úgy tűnt, hogy India varázslatos világa csak erre az egy alkalomra lopta be magát Esztergomba, mára azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy kelet egzotikus kultúrája az esztergo­mi kulturális élet szer­ves részévé válik. Az Indiában művészeti akadémiát végzett művésznő az elmúlt húsz évben Indiában élt és dolgozott, műveit az indiai mitológia, a régi in­diai kultúra ihlette. A Ramayana és a Mahabharata ősi indiai eredettörténeti művek az ő illusztrációival jelentek meg Indiában és a világ több országában. Hummel Rozália né­hány évvel ezelőtt kötött szoros barátságot Esz­tergommal, amiben valószínűleg szerepet ját­szott barátsága Dr. Söröss Gáborral, aki a ki­lencvenes években egyetemi oktatóként három évet töltött Indiában és az indiai kultúra" iránti vonzalma máig megmaradt. Az idegenbe sza­kadt művésznőt és a világ számos pontján meg­fordult Söröss Gábort magyarságukon kívül ez utóbbi motiválta arra, hogy a novemberi kiállí­tást követően merész terveket szőjenek, ame­lyek egy része az eltelt rövid idő alatt máris a megvalósítási stádiumába érkezett, és amelyek­ről Söröss Gábor tájékoztatta lapunkat: Az első ötletünk egy február végére szerve­zett 12 napos indiai tanulmányút volt, amely során - kihasználva Rozália és jómagam isme­retségeit, tapasztalatait - a turistacélpont Aranyháromszögön túl India talán legszebb ál­lamát, Rajasthánt is be szeretnénk mutatni a résztvevőknek. A mindenki számára nyitott, 10-20 főre tervezett utazás - gmelyről bővebb információt a szervezéssel megbízott Cathedralis Tours tud nyújtani - nemcsak a "muzeális" Indiát, hanem az élő, valódi maha­radzsákkal, templomokkal és emberekkel teli csodálatos országot kívánja bemutatni. Az utazást nyilván nem mindenki engedheti meg magának, de úgy tudom, hogy olyan prog­ramokat is szerveznek, amelyek Esztergomba "hozzák" az indiai kultúrát. Az indiai nagykövet és a kulturális attasé se­gítségével sikerült elérni, hogy az európai turné­ja során Magyarországra is ellátogató, India egyik leghíresebb klasszikus táncegyüttesének számító Kathak Dance Group Esztergomban is fellépjen március 29-én. Egy kicsivel távolabbi program a szintén Hummel Rozáliával közös szervezésű, "Ahol az Ég találkozik a Földdel ..." címet viselő, július végére tervezett Nyári Egye­tem Esztergomban. Az előadók között több in­diai és magyarországi egyetemi oktató szerepel. A rendezvény megvalósításában nagy segítsé­get nyújt Horváth Béla, a Vármúzeum igazgató­ja, aki mindenben támogat minket. Kiket várnak a rendezvényre? A nyári egyetemre magyar és európai részt­vevőket várunk és természetesen az esztergomi, illetve környékbeli érdeklődőkre is számítunk, vagyis tulajdonképpen mindenki számára nyi­tott az egyetem programja, amely az előadáso­kon kívül kirándulásokat, táncházat és egyéb kí­sérő rendezvényeket is tartalmaz. ■- .. ........ Hu mmel Rozália kiállításának megnyitója a Dobó gimnáziumban Tipikus indiai piackép Egyéb programok? A Nyári Egyetemtől függetlenül, de azzal pár­huzamosan fog futni egy Ázsia fesztivál elnevezé­sű rendezvény. Az előadásokra esténként az Esz­tergomi Várszínházban kerül sor, a fellépők kö­zött japán, kínai és főleg indiai táncot, zenét elő­adó művészek lesznek láthatóak, de a rendez­vény nem fog nélkülözni bizonyos showelemeket sem. A fentieken kívül további elképzeléseim is vannak - de ezekről majd csak akkor beszélges­sünk, ha már a megvalósulás útjára léptek. Buko vies Krisztián Mahatma Gandhi szobra Delhiben A Ghymes régen £s ma

Next

/
Thumbnails
Contents