Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-09-11 / 8. szám

4 2003. szeptember 11, csütörtök RÉGIÓ F?ídlzrp A régi apátság - Lekér A lévai járás déli részén, a Garam jobb partján, Zselíztől 6 km-re található az 1450 lakost számláló község. Nemzetiségileg és vallásilag kevert. A falu 1968-ban kapta nevét, ami­kor a három egymás mellett fekvő falut, Lekért, Damásdot és Vezekényt egyesítették. Mindhárom fa­lu önálló történelmi múlttal rendelkezik. Lekéren műkö­dik szlovák-magyar óvoda és magyar alapiskola. Damásdon szlovák nyelvű alapiskola, Vezekényen pe­dig szlovák óvoda. Lekéren egy országos jelentőségű pszichiátria működik. A te­lepülésre sok turista látogat el egész Szlovákiából és külföldről is. Garamvezekényről (régebbi el­nevezés szerint Veseqen, vagy Wezehen) az első írásos emlék 1209-ből származik, amikor a nyi- trai főispán döntött a falu ügyében az esztergomi és a szentbenedeki apátság között. 1273-ban a bényi premontrendiek kapták meg a falut 12 garasért. Ez után a törökök ural­ma alá került, aztán pedig Eszter­gomhoz tartozott. Később az Eszterházyak és az Amadé család tulajdonát képezte. A falu közepén egy park találha­tó, amelyet 1957-ben hoztak létre. Itt található az első és második vi­lágháború hőseinek emléktáblája. A falunak saját templomai voltak, de ezeket a II. Világháború alatt el­pusztították. Garamdamásdról az első írásos emlék az 1239-es esztendőből szár­mazik, amikor a király Esztergom­nak ajándékozta a települést. A fa­lu közepén található Szenthárom­ság szobrot néhány éve újították fel a község, illetve Magyarországon élő magánszemélyek adományai­ból. A temető területén található kápolna 1831-ben épült, "hálából az epemirigy megszűnéséért". Az archeológiái ásatásoknak köszön­hetően számos lelet került a felszín­re, amelyek a bronzkorszakból, a Nagymorva birodalom idejéből, és a római korból maradtak ránk. A leggazdagabb történelemmel Lekér rendelkezik. A falu területén fellelt emlékek még a neolit korból származnak. A falu alapítójáról, vagy alapításának dátumáról nin­csenek pontos adatok. Az első írá­sos emlék 1256-ból származik, amelyben a helységet Sereful né­ven említik. Egy 1264-ből származó oklevél szól a benedekrendi apát­ságról is. A helység neve ekkor Monasterium de Serephel, vagyis Szerafin monostora. Már ekkor em­lítés történik a-Szent Üdvözítő templomról is. 1293-tól az itteni apátsághoz tartozott Csata és Oroszka. 1320-ban Seraphyn, 1340-ben Monasterium Seraphini de Lakér néven szerepel. A Lekér név állítólag akkor ragadt rá, ami­kor bizonyos adatokat "lekértek" Esztergomból. 1508-ban a kolostorban már csak az eladósodott apát élt. A ko­lostori élet hamar felbomlott itt, de az apátság névleg fennmaradt. A 17. századtól világi papok léptek a szerzetesek helyébe. A középkor­ban itt két templom is állt, de a tö­rök pusztítások következtében tönkrementek. A jelenlegi templom kolostortemplom volt, és a bencés apátság tulajdonát képezte. Megkö­zelítőleg az 1220-1240-es években épült. A 16. században erősen meg­rongálódott, és szinte teljesen elha­gyatott volt. Galgóczy János apát idejében,1 757-1759-ben egészítet­ték ki egy 36 méter magas torony­nyal. Ezt 1945. március 21-én a visszavonuló német csapatok rob­bantották fel. A romokból készült el, torony nélkül, kicsinyített formá­ban a jelenlegi templom. A három község számára épült impozáns, románkori háromhajós templom uralta az egész vidéket. Néhány évvel ezelőtt feltártak két eredeti románkori ablakot a temp­lom két oldalhajójában. A román­kori templomot barokk elemekkel gazdagították. A szentély kiemelke­dő része arra enged következtetni, hogy itt valamikor románkori kripta volt. A templom ma meglehetősen elhanyagolt állapotban van, pedig felújítására azért is gondot kellene fordítani, mert ez a bazilikális típu­sú templom egyedülálló a régióban a torony és a harmadik boltív el­vesztése ellenére is. Gyakran említi a szakirodalom is, amelynek ered­ményeként a templom bekerült a Szlovák köztársaság kulturális em­lékeinek központi listájára. Eredeti méreteinek alapjai ma is láthatóak a templomkertben. Galgóczy János apát egy kastélyt is építtetett az apátság részére, ugyanis a plébánosnak volt külön lakása, de az apátnak nem volt megfelelő lakhelye. Állítólag egyik apát sem lakott benne állandóan, leginkább csak nyaralni jártak ide egy-két hónapra. Ide várta Lányi József apát Ferencz József trónörö­köst látogatóba. A tervezett látoga­tás azonban elmaradt. A kastély­ban kápolna és apátsági könyvtár is volt. A kastély ma is áll, a lekéri pszichiátria irodahelyiségei kaptak benne helyet. Nemrégiben végez­ték el felújítását az intézmény igaz­gatójának, dr. Karol Hollynak kö­szönhetően. A falu polgármestere Béres La­jos, alpolgármester Csudái Róbert. Czigler Mónika A problémák ellenére hittel néznek a jövő elé Érsekkéty Az egyház által fenntar­tott oktatási intézmények­nek korunkban fokozott je­lentősége van. Világos út­jelzőkkel segítik a gyerme­ket a helyes értékrendek fel­ismerésében. Nehezebb az itt tanító pedagógusok hely­zete, mivel nem csak oktat­nak, de életpéldát adnak di­ákjaik számára. Ersekké- tyen már ötödik éve műkö­dik egyházi iskola és óvoda. Feszty Zsoltot, a gyülekezet lelkészét kérdeztük arról, honnan jött az iskola és óvoda alapításának ötlete. Az alapítás ötlete messzire nyúlik vissza. Sárospataki tanulmányaim során megragadott a reformáció kora, amikor rengeteg iskolát alapí­tottak. A Szentírást az emberek ke­zébe akarták adni, ami csak úgy volt lehetséges, ha megtanítják őket írni, olvasni. Már ekkor elhatároz­tam, ha egyszer lehetőségem nyílik iskolaalapításra, akkor megteszem. Egyedül kevés lettem volna, de sze­rencsére voltak elkötelezett segítő­im. Az önkormányzat támogatta az intézmények létrehozását? A polgármester asszony, hívő­ként, azonnal az ügy mellé állt. így az önkormányzatra is kisebb teher hárul az iskolafenntartás kapcsán. A református egyház megfelelő­en támogatja az iskolát? Nem úgy, ahogy kéne. Tulajdo­nunkban vannak egyházi fegyházi termőföldek, amelyek bérleti díjá­nak egyharmadát fordítjuk az isko­la és az óvoda fenntartására. A megfelelő működéshez azonban még további forrásokra lenne szük­ség. Bohák Valéria, az Ersekkétyi Egyházi Alapiskola igazgatónője a kezdetektől azon dolgozik, hogy az oktatás megfelelő szintjét biztosítsa, s a diákok minél korszerűbben fel­szerelt iskolában tanulhassanak. Mit vár az új tanévtől? A hívő ember hittel néz előre, mert bízik abban, hogy a hatalmas­ra tornyosuló problémák megol­dódnak. A legégetőbbek természe­tesen anyagi jellegűek. A többi egy­házi iskolához hasonlóan, augusz­tus hónappal bezárólag kimerült a költségvetésünk. Egyelőre nem tudjuk, honnan lesz pénzünk az előttünk álló négy hónapra, mert még a minisztérium nem tette köz­zé az adatokat. Az állami iskolák­ban januártól vezetik be az ún. fejkvótarendszert. Nálunk ebben az évben mi már ezt a fejpénzt kapjuk- tanulónként 20500 koronát. Mon­danom sem kell, hogy ez nem elég. Szerencsére minden máson, fő­leg az energián, spórolni tudunk. Az épületünk nem új, de külföldi segítséggel, valamint községi hozzá­járulással sikerült teljes mértékben felújítani. Ilyen jellegű kiadásokkal idén nem kell számolnunk. A személyi feltételek, Istennek hála adottak. Sikerült egy jó tantes­tületet felépíteni. Kis iskola va­gyunk, de a legtöbb tantárgyat szaktanítók oktatják. Olyan fiata­lok, akik lelkesen végzik munkáju­kat. A tárgyi feltételeink is jónak mondhatóak. Jelenleg nyolc számí­tógép áll a diákok rendelkezésére.. Kíváncsian várjuk, betartja-e ígére­tét a minisztérium, és számunkra is elérhetővé teszi az internetet. Milyen az iskola és az önkor­mányzat együttműködése? Nagyon jó. A tavalyi évben ko­molyan támogattak bennünket, mert kiegyenlítették körülbelül 300 ezer koronás tartozásunkat. Sajnos ők sem tudnak mindig mellénk áll­ni, mivel az ő lehetőségeik is erősen korlátozottak. A minisztérium 1999- ben megengedte, hogy Kétyen egy­házi iskola nyíljék, és az engedélyt nem vonta vissza. Három évig fi­nanszíroztak bennünket. Azt köve­tően már szaporodtak a gondjaink, s az ötödik évben még rosszabbra fordult a helyzet. Szlovákia hívő ke­resztény országnak vallja magát, Ugyanakkor az egyházi iskolákat mostohagyermekként kezeli. A ta­valy Szlovákiában összesen 18 ma­gyar egyházi iskola működött. Egyet az idén be kellett zárni. A maradék intézmény fenntartása az állam feladata kellene, hogy legyen.-bokor­Barokk Light Esztergomban Könnyed barokk, azaz Barokk Light címmel, szep­tember 19-én, péntek este 7 órakor rendez hangversenyt Esztergomban Rákász Ger­gely, Magyarország legfiata­labb koncertorgonistája. A csöndes őszi napok között, az elmúló nyarat idézi vissza majd a Ferences templomban a művész előadóestje. Az igényes muzsika kedvelőinek minden bizonnyal egy felejthetetlen estében, egy igazi ki- kapcsolódásban, feltöltődésben le­het részük. Rákász Gergely már 12 éves ko­ra óta ad hangversenyeket Magyar- országon és külföldön egyaránt. Az előző koncertsorozata a Romantika Light címet viselte, és több mint 19 ezer műkedvelő estéjét tette emlé­kezetessé világszerte. A jelenlegi turné a barokk korban kalandozik, segítségül hívva a korszak legna­gyobb zeneszerzőit és műveiket. Ezen az estén olyan nagy zenemű­vekben merülhet el a hallgató, mint például Handel: Halleluja a Messi­ásból és a Tűzijáték zene, Bach: Ave Maria, vagy Vivaldi: d-moll Concerto szerzeményei. árpási Fénykorona szertartás és fogadalomtétel A Pesthidegkúti Polgári Körök Szövetsége az Ember Fia Alapít­vány támogatásával Budapesten, a pesthidegkúti Máriaremetei Kegy­templom kertjében 2003. szeptem­ber 12. este fél héttől rendezi meg a Fénykorona szertartás és fogada­lomtétel ünnepélyét. Az ünnepély célja a nemzet ne­mesítésének szolgálata. A Szent Korona a magyar nemzet jelképe, a történelmi folytonosság záloga, a nemzet egységének megtestesítője. A szertartás és az önként vállalható fogadalomtétel a Teremtői Rend­hez igazodó eszmeiség helyreállítá­sához, az egészséges nemzettudat erősítéséhez, az erkölcsi megújulás­hoz és az emberek egymás iránti szeretetének serkentéséhez kíván hozzájárulni. Szeretettel várják rendezvényük­re az országhatáron belül és kívül élőket, akik a Szent Korona eszme­iségét magukénak érzik. Minden lá­togatót kérnek, hogy hozzanak ma­gukkal lakóhelyükről egy marék (pohár) földet és egy szál gyertyát vagy fáklyát. ÁK Rendkívüli Képviselő-testületi ülés A bánomi-áttörés átadásának kísérőprogramja Nyergesújfalu Kedden rendkívüli képvi­selő-testületi ülést tartottak Nyergesújfalun. A napirendi pontok között sze­repelt az önkormányzat gazdálko­dásának I. félévéről szóló beszá­moló, amelyet csakúgy elfogad­tak, mint a 2003. évi költségvetési rendelet módosítását. A település- fejlesztési pályázatokat, amelyeket dr. Nagy Mátyás, jegyző vezetett elő, csak részben fogadta el a tes­tület. A helyi, Szabolcsi Bence Ze­neiskola térítési díjainak összegét még nem állapították meg, a téma valószínűleg újra napirendre kerül majd. A testület elfogadta a Peda­gógiai Szakszolgálat társulási megállapodásának, valamint az Eternit Óvoda Alapító Okiratának módosítását. Inokay Zsomborné, önkor­mányzati titkár előadta azt a nyi­latkozatot, amely a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázat 2004. évi fordulóját tárgyalja. Ezt a testület szintén elfogadta. A város képviselő-testülete -. három képviselő kivételével - szeptember 12-én Nyergesújfalu testvérvárosi kapcsolatainak kiér­tékelésére Neu-Wulmstorfba uta­zik. Magyar Szeptember 13-án KOCOGÓ­NAP és [.Esztergomi "Halászlé Ün­nep" elnevezéssel egész napos programokat szervez az Esztergomi sport és Szabadidőközpont. Erről beszélgettünk a rendezvény szerve­zőjével Pál Györggyel, az intéz­mény igazgatójával. Milyen programokkal várják az idelátogatókat? Rendezvényeink kapcsolódnak a Bánomi áttörés néven ismert új esz­tergomi útszakasz átadásához. Az új út pedig kapcsolódik egy na­gyobb projekthez, a Mária Valéria Híd és az ahhoz kapcsolódó teher­mentesítő utak elkészüléséhez. Mikor kezdődik a "futás" és mi­kor a "főzés"? Délelőtt tizenegy órakor kezdő­dik az ünnepélyes átadás, ezután a vendégek és városunk vezetői a Esztergom Vízügyi Múzeumban tartanak sajtó- tájékoztatót. A futás fél tizenkettő­kor indul, ami igazából nem is ver­seny lesz, hanem egy jelképes együttfutás. A rajt az új út és a Ba­sa utca kereszteződésénél lesz, a cél pedig a Sportcsarnoknál. Mindenki, aki ezzel a távval megküzd, pólót és tombolát kap ajándékba. Mit terveznek még? A futás után következik az első, és reményeim szerint nem az utolsó Esztergomi Halászlé Ünnep. Dél­után két órától már várjuk a hely­színre érkező, és saját felszereléssel rendelkező csapatokat. Négy óra­kor lesz az ünnepélyes megnyitó, utána szórakoztató műsorok, gyer­mekprogramok következnek az este hétórás eredményhirdetésig. Ezek után már csak a jóízű vacsora és a tánc marad hátra. Megválasztjuk az év halfőzőjét, valamint megpróbá­lunk egy régi, nagyon szép, és iga­zán magyar tradíciónak utat biztosí­tani. Információt a következő telefon­számokon kaphatnak az érdeklő­dők: 412-202, 06-30-552-9038, 06-20-528-6858, vagy E-mail: csariegom@vnet.hu váczy

Next

/
Thumbnails
Contents