Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-16 / 74. szám
RÉGIÓ 2003. december 16., kedd _____^ Sz ékely betlehem Esztergomban Kedves és örömteli gesztus Esztergom város részéről, hogy karácsonyra a város szívében felállították ismét a betlehemet. A Széchenyi téren az a faragott betlehem, amelyet székely mesterek készítettek pár évvel ezelőtt, megint nagyon sokakat késztet pillanatnyi megállásra. A székely fafaragók Szűz Mária, Szent József, a bölcsőben fekvő kis Jézus személyeinek megjelenítése mellett igazi székely parasztembereket örökítettek meg a pásztorok alakjaiban. A gondos faragvá- nyok a város gyönyörű díszkivilágításával méltán adnak ünnepi hangulatot Esztergomnak. A karácsony valós jelentése, amelyet már a vásárlások több ezer forintos kiadásai és az ünnepi rohanás egy kicsit feledésbe temetett, ismét megjelenik a járókelők szeme előtt. Meg kell állni és egy kicsit észbe vésni, hogy mit is ünnepiünk december 24-én. akaree Fotó: Bukovics Krisztián------------------Jo gok Kiss Emese írása December 10-én volt az emberi jogok napja. Nagyszerű. Kijelöltek egy napot (valakik, valamikor), hogy el ne feledjük: vannak jogaink. Gondolom, számos rendezvényt tartottak e jeles nap apropóján, ahol bizonyára öltönyös urak százai veregették egymás vállát annak örülvén, hogy az emberi jogok milyen széleskörű védelmet biztosítanak számunkra - hála a jogalkotóknak. Kétségtelenül így van. Jogunk van például megszületni - ezt biztosítja az Alkotmány. Ezen kívül jogunk van sírni, betegnek lenni, felnőni, oktatásban részesülni, enni, inni, aludni, szerelmesnek lenni, templomba járni, bármiről beszélni, gyereket szül- ni/nemzeni, dolgozni, henyélni, sétálni, kacagni... Csak azt nem mondja meg senki, miből, hogyan, ki biztosítja, hogy ne essen csorba jogainkon. Ehetsz, ihatsz, betegeskedhetsz, ha van rá pénzed. Beszélhetsz bármiről, kacaghatsz bármikor, ha van egy jó ügyvéded. Felnőhetsz, tanulhatsz, aludhatsz, ha van hol. Folytathatnám, de nem érdemes. Azt kérdezem, érdekelnek-e valakit a „kisemberek" jogai; őrzőké, akik nem elég tehetségesek, nem elég bátrak, nem elég jómódúak ahhoz, hogy dörgessék a jogaik védelmére felkínált csodás fegyvereket. Lehet-e igaza egy névtelen, szegény, tanulatlan embernek, ha pert indít (ugyan már, ilyen jellemzőkkel?) jogai megsértése miatt? Egyértelmű a válasz. Miközben a jogaink kiötléséből és azok biztosításából élő emberek azon törik kobakjukat, hogyan alkalmazhatják a kiskapukat a jogainktól megfosztok védelme érdekében, nekünk jogunk van visszafizetni a hiteleket és azok kamatait, lemondani reményünkről, miszerint a következő karácsonyt saját lakásban ünnepeljük (micsoda nagyravágyás!), jogunk van befogni a szánkat, becsukni a szemünket, és szétverni a tévét, ha M.P. a jogainkról beszél. Református értelmiségi találkozó- Kisújfalu „tápláljon minket az Ür, hozzánk illendő eledellel. (Folytatás az 1. oldalról) „Ekkora zűrzavar még soha nem volt a világban, mint most. Belső és külső zűrzavar uralkodik, távlat nélküli az emberi élet. Megjelenik a magányos tömeg fogalma: ezrek, tízezrek élnek egymás közvetlen közelében, azonban a tömeget hitét vesztett, felszínes, szorongásos egyének alkotják. Olyan világot élünk, ami lerombolja a tekintélyeket, lerombolja Istent, az egyház, iskola és szülő tekintélyét. Kifakultak az emberi normák, eltűnt a belső törvény az emberi szívekből” - hangzott el figyelmeztetése. Rámutatott arra, hogy az egyháznak ilyen közegben nehéz a küldetésének megfelelnie, nehéz hirdetni Isten igéjét azoknak is, akiket nem érdekel. Felhívta az értelmiség figyelmét a hiábavalóság, a hazugság, a túlzott gazdagság és szegénység csapdájára. „Isten eszközként adta tehetségedet és erődet, eszerint kell dolgoznod.” - hirdette Erdélyi Géza. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy az egyház a maga missszióját nem végzi elég hathatósan. Hitelesen csak akkor tudja megszólítani az embert, ha a szó és a tett összhangja jelen van az egyházban, ha a templomajtón kívül is megszűnik a harag, az acsarko- dás, az egymásra mutogatás, „...nem a régi értékeket kell feladni, hanem meg kell találni azt a nyelvet, stílust, módszereket, formákat, amelyeken keresztül meg lehet szólítani a mai embert, főként a fiatalokat.” Ebben látja az iskolák, a szülők, valamint az egyház felelősségét és időszerű feladatát. Az istentisztelet után Roncsol László egyetemes főgondnok érdekes és színes előadást tartott „A Komáromi Református Egyházmegye iskolái 1815 és 1848 között a vizitációs és^öz- gyűlési jegyzőkönyvek tükrében” címmel. A történelmi egyházmegye életéről, gondjairól, akkori problémáiról alkotott korhű képet. Településenként hatalmas anyagot dolgozott fel ebből a korszakból, mely hűen tükrözte az egyházmegye közösségeinek létszámát, iskoláit, tanulóit, tanítóit. Utána Nagy Lajos esperes előadása hangzott el „Bibliaismeretünket gazdagítja korunk régészete” címmel. Az előadásokat kötetlen beszélgetés követte, amelynek kiindulópontja a püspök úr igehirdetése volt. Felmerült a „nemzetfogyás” kérdése. Erdélyi Géza szerint ott van kevés gyerek, ahol kevés a szeretet. Aki igazán szeret, az nem oszt, nem szoroz, nem mérlegel, hogy mire mennyi jut. Mintegy felkiáltójelként hangzott gondolata: „Amelyik nemzet nem tudja benépesíteni saját szülőföldjét, ott idegen népek fogják azt uralni.” Az egyház stratégiája a nemzetfogyás kérdésére a fiatal generáció nevelésében, egyházi iskolák működtetésében, táborozási lehetőségek megteremtésében és a hátrányos helyzetűek támogatásában rejlik. A találkozó színvonalát emelte Szabó Csongor orgonaművész játéka, Bácsi Edina és Szabó Márta szavalata, a komáromi gimnázium harmadikosaiból alakult Ellenszél együttes és a Gulyás Júlia által vezetett kisúj- falusi egyházi énekkar előadása. A konferencia után a kisújfalusi egyházközség a helyi iskolába invitálta a résztvevőket szeretet- vendégségre, amely lehetőséget adott a további meghitt beszélgetésre, az addig ki nem mondott gondolatok, kérdések megfogalmazására. Géri Valéria Kézimunka kiállítás- Bény Közalkalmazottakat köszöntenek- Esztergom Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testü- lete karácsonyi ünnepség keretében köszönti a város közal- kalmazottait. Az ünnepséget december 18-án, délután 6 órakor tartják a Városháza dísztermében. Az eseményen köszöntőt mond Meggyes Tamás, Esztergom polgármestere. A közalkalmazottaknak az Aranyhegyi Óvoda Süni csoportja készül betlehemi műsorral, valamint a Zeneiskola fuvolakvartettje és a Petőfi Sándor Általános Iskola Kórusa ad ünnepi zenei műsort. Az ünnepségen kerül sor a közalkalmazottak és az intézményvezetők jutalmazására is. akaree Hétvégén Bényben került megrendezésre az Ister- Granum Eurorégiót átfogó kézimunka-kiállítás. A kultúrműsorral összekötött megnyitóra pénteken került sor, ahol jelen volt a bényi polgármester, Mesár Erika, a bényi nyugdíjasklub elnöke, Dávid István, a bényi Csemadok alapszervezetének elnöke, Kocka György és az esztergomi nyugdíjasklub elnöke, Kovács József. A műsort, megnyitója után Dávid István beszédében hangsúlyozta: „Ma, amikor Közép-Kelet Európa nemzetei keresik a helyüket, keresni kell a lehetőségeket az összekapcsolódásra, hogy megtaláljuk egymást. Bízom abban, hogy a baráti kapcsolat a két nyugdíjasklub között megmarad, tartalmas és hosszútávú lesz.” A polgármester köszöntője után a helyi Csemadok mellett működő hagyományőrző gyerek- és felnőttcsoport is fellépett. Karácsonyi dallamokat szólaltatott meg hegedűjén. Strbík Nikoletta, a palóc lányok csengő kacajáról pedig Fazekas Angelika szavalt. A műsor végén a közönség megtekinthette a kiállítást, amelyen láthatók voltak horgolással, hímzéssel készült térítők, vánkosok, képek, csuhából készített babák, betlehem, de helyet kaptak rég elfeledett mező- gazdasági gépek makettjei is, amelyek a gyerekek legnagyobb örömére működőképesek voltak. Egy helybéli fiatalember keze ügyességét dicsérték a vasból készült, népi motívumokkal ellátott dísztárgyak. Kocka Katalin, aki a szervezők egyike volt elmondta, hogy a kiállítás ötletét valójában ellesték, ugyanis ősszel volt egy hasonló rendezvény Esztergomban, amelybe a bényi asszonyok is bekapcsolódtak munkáikkal. Ezért gondolák, hogy helyi szinten is meg kéne valósítani az ötletet, és legnagyobb meglepetésükre negyvenen is jelentkeztek. A helybélieken kívül Muzsiáról, Garamkövesdről, Mikoláról, Udvardról, Kéméndről és persze Esztergomból. A rendezvény végén mindenkinek oklevéllel köszönték meg a közreműködést. bajSzállást keres a Szent Család- Piliscsév Vasárnap falukarácsonyt tartottak a piliscsévi Kálmánfi Béla Művelődési Házban. Az ünnepi műsor előtt karácsonyi vásáron nézelődhettek a helybeliek, majd az óvodások, a Kolibri Tánccsoport, valamint az asz- szony-, a nyugdíjas- és az egyházi kórus lépett fel. Mindenkit forralt borral vendégeltek meg, majd kiosztották a kis betlehemeket. Ez utóbbi hagyományt a helyi Szlovák Önkormányzat szeretné Piliscséven is meggyökereztetni. Lényege, hogy karácsony előtt kilenc nappal, december 15-én a falu lakossága kilences csoportokat alkotva összefog, és minden este más házba viszik a Szent Családképét vagy egy kis betlehemet. Ezért megkérték azokat a családokat, akik szívesen befogadnák egy éjszakára a Szent Családot, jelentkezzenek, és a falukarácsonyon átvehetik a kis betlehemeket. Az utolsó családok december 24-én a templomi Jézuskavárón adják át a vándorbetlehemeket a helyi plébánosnak. Minden résztvevő család kis meglepetésemléket kap karácsony napján. magyar Véradókat köszöntöttek- Esztergom-Kertuáros Péntek délután a Féja Géza Közösségi Házban ünnepélyes keretek között köszöntötték az esztergom- kertvárosi véradókat. A rendezvényre azokat a kertvárosi és dorogi véradókat hívták meg, akik rendszeresen adnak vért. A szervezetnek 190 tagja van, ebből 60-70 fő vett részt az ünnepségen. A megjelenteket Kökény Jenőné, a helyi Vörös- kereszt vezetője köszöntötte, díszvendégként jelen volt Szabó Magda, a Vaszary Kolos Kórház főorvosa és Horváth Mihályné, az esztergomi Vöröskereszt titkára is. A véradóknak a kertvárosi óvoda legkisebb csoportja betle- hemes műsorral kedveskedett. A zenés darab Jézus születéséről szólt. Kitüntették a százötvenszeres véradó Kripta Jánost, a nyolcvanszoros Sebestyén Istvánt, és a hatvanszoros Nagy Tibort is. A díjazottak karácsonyi gyertyát kaptak ajándékba. Az ünnepség megvalósulásához szükséges pénzt Bajkó Sándor, az Esztergom-Kertvárosi Részönkormányzat elnöke biztosította, valamint támogatást kaptak Esztergom Város képviselő-testületétől is. A felszolgált bort és más innivalókat az esztergom- kertvárosi Vöröskereszt aktivistái és vezetői biztosították. gk Ajándék a bartiaknak Tartalmas karácsonyi ajándékkal kedveskedett Bart község polgármestere, Szvetlík Ottó a falu lakosságának. December 14-én, vasárnap autóbuszt indítottak Komáromba, a Jókai Színház My fair lady című musicaljének bemutatójára. Az előadáson bárki részt vehetett, aki néhány héttel ezelőtt azt jelezte a Községházán. A program tervezett volt - mint megtudtuk a település polgár- mesterétől -, és az éves költség- vetésből mintegy 10.000 koronát szántak rá. Igaz, az eredeti tervben az Ópusztaszeren található emlékpark és ezen belül a Feszty-körkép megtekintése szerepelt. amely kirándulás idén nyáron sajnos nem valósulhatott meg, ezért esett a választás a Jókai Színház egy darabjára. Jövőre szintén terveznek hasonló programokat, hiszen a kultúra nehezen jut el a kistelepülésekre. Elsődleges terv ellátogatni Szálkára, a nemrégiben átadott Faluházba - nem titkoltan tapasztalatszerzés céljából -. hiszen egy hasonlóban Barton is gondolkodnak, árulta el Szvetlík Ottó polgármester. CsK
