Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-12-13 / 73. szám

RÉGIÓ 2003. december 13., szombat * Tolerancia híján Aki nem ismerős a környéken, azt gondolhatná, hogy a falu­ban még mindig nézeteltéré­sek uralkodnak a két egymás mellett élő nemzetiség lakosai között. Ám ez a „kreatív véle­mény-nyilvánítás” még a Meciar-korszak indulatokkal teli idejéből való. Amint a falu elejére kikerült a tábla, rögtön akadt egy „hazafi”, aki ilyen módon adott hangot szűklátó- körüségről tanúskodó vélemé­nyének. Az természetesen le­hetetlen, hogy ne legyenek né­zetkülönbségek, de van, aki a kommunikáció szabályainak megfelelve tud hangot adni vé­leményének. Persze akad olyan is, akinek szellemi ké­pességéből, netán a bátorsá­gából csak annyira futja, hogy titokban, az „éj leple alatt” névtelenül lázad - maga sem tudják ki vagy mi ellen. Ez a jelenet több községben megismétlődött. Többségük­ben már lekerültek a táblák, hogy ne rontsák a község ar­culatát. Eddig ez senkinek nem szúrt szemet, most azon­ban, remélhetőleg már csak az újság hasábjain marad meg emléke... Kép és szöveg: Czm Empátia Kiss Emese írása Budapest, nyugati. Ülök a vonaton, várom, hogy induljon már - fázom, éhes vagyok, tusolni szeretnék... Nyílik az ajtó, jól öltözött úr száll fel. Körülnéz, haboz, aztán leül velem szemben. Indulunk (végre!), előveszem a frissen megszerzett könyvet, a címe: Hogyan fogadjuk el a halál tényét, s mindazt, ami vele jár? A férfi is olvasni kezd, Hamvas Bélát - jó pont. A vonat másik végéből rekedt gyereksírás hallatszik, felnézek. Középkorú férfit látok, karján két év körüli gyerek, arcán aggodalom. Visszatérek a könyvhöz, próbálok olvasni, de nem megy. Sebaj,'mon­dom magamnak, majd otthon. A férfi (nem az apuka, a szemben ülő) szintén abbahagyja az olvasást, sóhajt. Az apuka sétál a gyerekkel, hátha megnyugszik, a férfi megint sóhajt - rossz pont. Nem telik el egy perc, a férfi grimaszol. Elfordítom a fejem, próbálok nyugodt maradni; a meleg fürdőre gondolok, meg a szilvás gombócra, ami otthon vár. A férfi mormogni kezd az orra alatt, és szigorú pillantást küld az apuka felé. Ha olyan bunkó lennék, mint a férfi, most azt mondanám: „Mi van, öreg? Nem tetszik valami? Járj autóval! Van gyereked? Remélem, nincs. Mit csináljon szerencsétlen, tömje be a gyerek száját?” Hallgatok. Még egy mély sóhaj, Piliscsabára érünk, a férfi leszáll. Valami köszönetfélét küldök az ég felé, talán ő is. A gyerek elal­szik, csönd van. Ismét kezembe veszem a könyvet, és elhatározom: én is írok egyet. A címe már megvan: Hogyan fogadjuk el az élet tényét, s mindazt, ami vele jár? Hogy kinek ajánlom majd elsőként? Találják ki! Kávészünet Hodossy Gyulával- Zselíz ­A régi idők hangulatát sze­retnék ismét meghonosítani Zselízen, ezért is jött létre a zselízi könyvtár és az Illyés Közalapítvány támogatásá­val a városi mozi épületében az irodalmi kávéház. Lehe­tőséget nyújtva mindazok­nak, akik egy finom kávé vagy tea mellett elbeszélget­nének az irodalomról, a kul­túráról, a napi politikáról, akik keresik a minőséget. Természetesen író-olvasó ta­lálkozót is szerveznek időnként, amelyre ismert írókat, költőket invitálnak meg. Szerdán dél­után Hodossy Gyulával talál­kozhattak a vendégek. Nemrég megjelent könyvének apropó­ján érkezett, amelynek címe Szerető önfegyelem. Ez a kötet versek, rövid prózák gyűjtemé­nye, amelyben a szerző sajátos nyelvezetével, sokszínűségével az olvasó elé tárja az ellentétek világát. Bár lebilincselő és érde­kes, az embereket mégis inkább Hodossy Gyula személye érde­kelte. Ez érthető is, hiszen erős akaratú embernek kell lenni ah­hoz, hogy valaki túlélje azokat a sokszor megalázó és emberte­len megpróbáltatásokat, ame­lyeken ő4ceresztülment az múlt rendszerben. Rövid életrajzából kiderült, hogy már fiatal korá­ban is aktív kulturális életet élt a SZISZ-en belül, mert minden­képp szeretett volna valami hasznosat ^ tenni a kultúráért. 1983-tól Újvárban élt, miután kitiltották Dunaszerdahelyről lá­zadó magatartása, tevékenysé­gei miatt. Itt a Csemadok alkal­mazottja lett, igazgatta a helyi művelődési házat. Ekkor alakult meg a fiatal írók klubja, akikkel aztán kiadták az Iródia elneve­zésű füzeteket, amelyben bemu­tathatták műveiket. Később eze­ket a füzeteket betiltották, mivel úgy ítélte meg az akkori hata­lom, hogy rendszerellenes, láza­dásra, újításra buzdítja az olva­sókat. A művelődési házban való tevékenységének 1986- ban vége szakadt, majd ezt kö­vetően a városi kórházban mint ápoló tudott elhelyezked­ni. Megpróbáltatásainak ezzel sem lett vége, hiszen állandóan körül volt véve besúgókkal, aki azt lesték, mikor követ el vala­milyen hibát, ami által onnét is elbocsáthassák. Közben bekö­vetkezett a rendszerváltás, s ez­zel vége lett a megfigyelteté­seknek, szorításoknak. 1991-ben megalakította a Lilum Aurum könyvkiadót, amelynek jelenleg is igazgatója, majd 1994-ben létrehozta a Ka­tedra folyóiratot. 1996-ban se­gítségével létrejött a Katedra Alapítvány, és megnyitotta ka­puit Dunaszerdahelyen a Vámbéry Kávéház. Több díjat kapott élete során, amelyek közül érdemes megemlí­teni a Nyitott Európa-díjat, ame­lyet 2001-ben ítéltek oda neki. Az előadás végén azzal fejez­te be mondanivalóját, hogy na­gyon fontos a kisvárosok polgá­rosodása, hogy egymásra talál­janak az emberek, helyet kap­jon ismét a szeretet, az egymás­ra való odafigyelés. -baj­Az iskolaügy gondjairól Az Alsó-Garam menti régió iskolafenntartó polgármesterei, az is­kolák igazgátói, valamint az iskolatanácsok testületének képviselői december 17-én találkoznak Nagysallóban. a helyi kultúrház épü­letében délután két órakor. Az iskolaügy gondjai, a kisiskolák jelen­legi helyzete és jövője kerül terítékre. Ezen kívül megvitatják az is­kolafenntartással kapcsolatos tapasztalatokat is. A találkozón Szi­geti László oktatásügyi államtitkár tart előadást - tájékoztatta la­punkat Kotora Marian, Nagysalló polgármestere. czm Egy vidám nap az idősekért- Süttő ­Ma 11 órakor várnak minden 60 év feletti idős embert a süttői II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolába. A helyi Vöröskereszt szervezi a rendezvényt, aminek lényege, hogy a nyugdíjasoknak is megterem­tődjön ezáltal a tartalmas, színvonalas szórakozás lehetősége. Mint a főszervező elmondta, a rendezvény minden évben sikert arat, mivel az időseknek kevés lehetőségük van hasonló kikapcsoló­dásra, kimozdulásra megszokott környezetükből. A műsort a helyi ál­talános iskola diákjai szolgáltatják, majd Nagy Endre polgármester köszönti az egybegyűlteket. A közös, háromfogásos ebéd vállalkozók és magánszemélyek felajánlásaiból készül el. A délután a jóízű beszél­getéseké, de zene is lesz, így a táncolási lehetőség is adott. Végül a Vöröskereszt jóvoltából ruhaosztásra kerül sor, ahol mindenki igénye szerint válogathat a ruhaneműkből. magyar Egy iskola Görgey útvonalán A szőgyéni székhelyű Ma­gyar Tannyelvű Középfokú Szakmunkásképző Magánis­kola december 12-én nyűt napot tartott, amely keretén belül az iskolában oktatott szakmák rejtelmeibe nyer­hettek bepillantást az érdek­lődők, tudomást szerezhettek az iskola előnyeiről. Nem mindennapi élményben lehetett része annak a diáknak és szülőnek, aki ellátogatott a nyitott napra, mert karácsonyi foglalko­zások és műhelybemutatók vár­ták az érdeklődőket, hogy min­denki képet alkothasson az adott szakmáról. Hajformázás, ünnepi teríték készítése, mézeskalács-dí­szítés, kirakatrendezés, barkácso­lás, szójátékok, rejtvények - itt mindenki talált érdeklődésének megfelelő foglalkozást. Tavaly olyan vidám hangulatban teltek a nyitott napok, hogy sokan söté­tedésig maradtak, mondta Vörös Tamás, az iskola diákja. A 2001 szeptemberében in­dult iskolában 56 diák tanul há­roméves szakon, 32-en pedig felépítményi nappali tagozaton. A következő tanévben pincér­szakács, fodrász, asztalos, eláru­sító és újdonságként divatterve­ző-ruhakészítő szakokat nyitnak. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők kétéves nappali ta­gozaton érettségit szerezhetnek. Az igazgatónő elmondása szerint van rá igény, mert a ta­nulók tudatosítják, hogy az érettségi előny az elhelyezkedés során. Ezen felül pedig szakmát adnak tanulóik kezébe. Fontosnak tartom továbbá ­mondta az igazgatónő -, hogy a diákok anyanyelvükön sajátít­sák el a szakma fortélyait, mert a jól megalapozott mesterség­beli tudás akár egy sikeres vál­lalkozás alapja is lehet. Mind­ezek mellett azonban nagy hangsúlyt fektetünk a szlovák és német nyelv oktatására. Már a második évtől ökonómi­át, gazdasági alapokat, számító- gépes könyvelést tanulnak fiatal­jaink, mert az unióban csak így lesznek versenyképesek. Sok is­kolában az igazgatóság megszün­tette a felvételit, nálunk azonban van - mondja a tulajdonos, de sokban eltér a hagyományostól. Mondatelemzések és szlovák toll­bamondások helyett nyelvi fejtö­rőkkel, egyenletek helyett logikai feladványokkal várjuk a jelentke­zőket. A felvételi beszélgetés so­rán azt szeretnénk megtudni, van-e érzéke a tanulónak a vá­lasztott szakmához. Az iskola igazgatósága reméli, hogy a jövő iskolaévtől beveze­tésre kerülő divattervező-ruha­készítő szak megnyeri majd a fi­atalok tetszését. Minden híres divattervező tud személyre sza­bottan varrni. A lányok a sza­bás-varrás elsajátítása mellett fi­gyelemmel kísérik a divat válto­zásait, az aktuális trendeket, részt vesznek divatbemutatókon. A közlekedést az utóbbi idő­ben sikerült az igényeknek meg­felelően módosítani. Párkányból hat óra helyett háromnegyed hétkor indul az autóbusz Nánán, Kőhídgyarmaton, Kémenden és Barton keresztül, Zselízről pedig Nyír, Farnad, Nagyölved érinté­sével érkezik Szőgyénbe. Az iskola diákjai szeretik isko­lájukat. Matuska Tamás, aki ta­valy pincér-szakács szakra járt, most felépítményin ökonómiát és marketinget tanul. „Örömmel járok ebbe az iskolába, eszembe sem jutott, hogy máshol folytas­sam. Nyitott, családias a hangu­lat, jól érzem itt magam”. „Előny, hogy az oktatás ez évtől tandíjmentes. Olyan szakembere­ket kívánunk nevelni, akik fel tud­ják vállalni a kihívásokat uniós szinten is”- tette hozzá végszó gya­nánt az igazgatónő. Kép és szöveg: bokor Megalakult a Fidesz-MPSZ Megyei Kulturális Tagozata 2003. december 1-jén megválasztotta elnökét, el­nökségi tagjait és küldötteit a Fidesz-MPSZ Kulturális Tago­zatának Komárom-Esztergom megyei Területi Tanácsa. Az idén júniusban létrejött or­szágos tagozat, melynek elnöké­ül Pálinkás József egyetemi ta­nárt választották Hoffmann Ró­zsa egyetemi docenst bízta meg azzal, hogy munkájával segítse a Területi Tagozatok megalakulá­sát, koordinálja azok munkáját. Ő a vezetője az országos elnök­ség által alakított hat szekció egyikének, a neveléstudományi szekciónak is (a további csopor­tok: tudományos, művészeti, média, közművelődési-közgyűj­teményi és sport). A Komárom- Esztergom megyei tagozat ala­kuló ülésén Hoffmann Rózsa tá­jékoztatta a megjelenteket a ta­gozat céljairól és a megalakulás feladatairól. Ez alapján a tago­zatnak törekednie kell a lakosság kulturális értékek iránt érdeklő­dő, a polgári értékrendet képvi­selő tagjainak megszólítására, az egységes nemzeti kultúra értéke­inek megismerésére és megőrzé­sére. A célok között szerepel az elfelejtett polgári hagyományok ápolása különféle, a települések vagy az ország szempontjából je­lentős események emlékére szer­vezett rendezvények segítségé­vel. A Kulturális Tagozat megala­kulásának további célja, hogy a kultúra iránt érdeklődő, de a közélet irányában passzív társa­dalmi rétegeket megszólítsa, fe­lelősséget ébresszen bennük te­lepülésük jelene és jövője iránt. Horváth Istvánnak, a Területi Tanács elnökének hozzánk eljut­tatott közleményében szerepel, hogy „a polgári tudat alapja szű- kebb és tágabb környezetünk múltjának és jelenének ismerete. Ezt a célt fogják szolgálni rendez­vényeink is, amelyeken a me­gyénk különböző területein mű­ködő Kulturális Tagozatok tagja­ival, szimpatizánsaival is meg kí­vánjuk ismertetni térségeink kul­turális hagyományait.”

Next

/
Thumbnails
Contents