Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-13 / 73. szám
4 ____2003. december 13., szombat RE GIO MAI TÉMA Luca-napi hagyományok, népszokások Luca neve a lux, vagyis a fényesség, világosság szóból ered. A legendák szerint Lucia egy fiatal szűzlány volt az ókeresztény időkben. Amikor Lucia édesanyja megbetegedett, elmentek Szent Ágota sírjához segítséget remélve. A lány ott elaludt, és álmot látott. Hatására elhatározta, hogy Jézus menyasszonya lesz. Édesanyja meggyógyult, de mégsem fogadta el lánya elhatározását. Pogány legényhez akarta hozzáadni Luciát. Mivel a lány nem engedett elhatározásából, elítélték. Igás állatokkal akartak keresztülhajtani testén, de az állatok megtorpantak a lány teste előtt. Luciát így megégették, és vértanú lett. A legenda szerint csak akkor halt meg, amikor befejezte imáját. Egy másik történet szerint saját maga szúrta ki a szemét, hogy ne tetsszen a kérőjének. Ezért is lett a későbbi szent a szemfájósok és a vakok védelmezője. A magyar néphitben Luca egyáltalán nem hasonlít Szent Lúcia alakjára. Nálunk Luca kí- sértetszerű, fiktív, kitalált személy. Csúnya öregasszony, fehérleples alak. A lányok ennek megfelelően lucázáskor fehér lepedőbe burkolva jelenítették meg. Bár néha lucaboszorkának is mondták, alakja nem azonos a néphit boszorkányával. Míg a boszorkány élő személy természetfeletti adottságokkal, átváltozásra képes alak emberi formában, addig Luca kitalált személy. / A gonosz Luca A gonoszjáró nap azt jelenti, hogy ilyenkor a boszorkányok, bűbájosak, rontó lények szabadon tevékenykedhettek és tevékenykedtek is. Megrontották, betegségeket, fájdalmat, bajt vagy bosszúságot okoztak az embereknek, állatoknak. A gonosz ellen fokhagymával védekeztek, úgy, hogy azt megették vagy bekenték vele az ajtófélfát, az ablakkeretet. Hogy az állatokat megvédjék a rontástól, az istállót kenték be. Luca napján vigyázni kellett a söprűkre is. A gonoszjáró napokon elrakták, elrejtették őket, nehogy azzal repüljenek el a boszorkányok a találkozójukra, a Gellérthegyre. Szokások, hagyományok Luca napján számos szokás volt divatban. A Luca-búza keltetésénél a falusi asszonyok lapos tálakban búzaszemeket kezdtek csíráztatni a kemence közelében, amelyek karácsony tájára kizöldültek. Ebből a jövő évi termésre következtettek, de népi kuruzslásra is használták, mivel a beteg állatokkal etették meg a kicsírázott búzát. Később .kapcsolódott ez a szokás a keresztény liturgiához. A karácsonyi oltárt díszítették fel a Luca- búzával, vagy az ünnepi asztalra tették. Egyes vidékeken kék szalaggal kötötték át, sőt égő gyertyát is helyeztek közéje. ' Zöldje az adventi remény beteljesülését, fénye a Megváltó érkezését hirdette, maga a búza pedig az élő kenyeret, vagyis Jézust jelképezte. Dél-Dunántúlon Luca-nap hajnalán egy idősebb legény vezetésével kotyolni vagy palázolni indultak a kisfiúk. Lopott szalmát vagy fadarabot vittek magukkal, és arra térdelve mondták el köszöntőjüket bő termést, valamint a jószág nagy szaporulatát kívánva. A verses mondókájuk a kimondott szó erejébe vetett hitet is bizonyítja. A háziasszony vízzel fröcskölte, vagy kukoricával öntötte le őket, majd ezt a libáival, tyúkjaival etette fel. „Kity-koty-kity-koty„ volt a köszöntő kezdő sora, innen származik a kotyolás kifejezés. A jókívánságokat a gazdaasszony kaláccsal, kolbásszal, esetleg aszalt szilvával köszönte meg. A legnevezetesebb népi szokás az úgynevezett Luca székének faragása. A széknek egy szabályos ötszög köré írt, öt egyenlő szárú háromszögből formált csillag volt az alakja. A kelták varázsló papjai, a druidák is ismerték ezt a szokást. Az ötszög-alakot boszorkányszögnek hívták. Készítője Luca napjától kezdve mindennap faragott rajta, de csak karácsony estéjére készülhetett el vele. Ezért terjedt el az a mondás, hogy lassan készül, mint a Lucaszéke. A hagyomány szerint kilencféle fa: kökény-, boróka-, körte-, som-, jávor-, akác-, jegenye-, fenyő-, cser- és rózsafa volt az alapja. Arra szolgált, hogy segítségével felismerjék a falu boszorkányait. Ha a készítője az éjféli misén ráállt, meglátta a boszorkányokat, mert ilyenkor szarvat hordtak. Utána azonban gyorsan haza kellett szaladni, különben széttépték a boszorkányok. Ha az úton folyamatosan szórta a mákot, a boszorkányok kötelesek voltak felszedni, és így nem érhették utol. Miután hazaért, a Lucaszéket el kellett égetnie. A Luca-nap estéjén keresetlenül talált kő állítólag minden sebet begyógyít. Jövendölések Fontos hagyomány, hogy az emberek ettől a naptól kezdve 12 napon át figyelték az időjárást. Ügy hitték, hogy amilyen az első nap, olyan lesz az eljövendő év első hónapja, amilyen a második nap, olyan a második hónap és így tovább. Ezt nevezik Luca-kalendáriumnak. Létezik még egy időjárásjósló szokás is. Tizenkét hagymarészbe egy-egy csipet sót kellett tenni. Abból, hogy nedves vagy száraz lett-e a só, következtetni lehetett a következő év hónapjainak esős, illetve száraz időjárására. Akiket az érdekelt, hogy meghal-e valaki a következő évben a családból, azok Luca-napkor pogácsát sütöttek, ezekbe tollat szúrtak. Minden családtagnak saját pogácsája volt, és akinek a tolla a sütéskor megégett, felkészülhetett a közeli halálra. Ha Luca napján a lány beleharap egy almába, és mindennap eszik belőle egy keveset karácsonyig, majd este kiáll a kapuba, megeszi a maradékot, és amilyen nevű férfi először megy el mellette, olyan nevű lesz a férje. Azt is ki lehetett ilyenkor deríteni, hogy még hány évet kell várnia a lánynak a férjhezme- netelre. Egyszerűen oda kellett menjen a hajadon a disznóólhoz, s abba egy jó nagyot kellett belerúgnia. Ahányat röffent aztán a disznó, annyi esztendő múlva ment férjhez a lány. A boszorkányos-bájos Luca asszony nem kizárólag a magyar területek néphitében él. Hagyománya van cseh, morva, szlovák, szlovén, horvát területeken, sőt Ausztria keleti részén is. A Luca- boszorkány azonban nálunk sokkal kedélyesebb figura. Luca a katolikus egyház apokrif szentje is. Szent Luciát, december 13-a védőszentjét a szembetegségek gyógyítójának tartják. akaree Módosultak a helyi adók Bart az Érsekújvári járásban, Párkánytól mintegy húsz kilométerre található kis település, a „Kurtaszoknyás hatfalu” egyike. Valószínűleg az Árpád-házi királyok alatt népesedett be. Az első feljegyzésekl223-ból származnak, amikor egy esztergomi káptalan birtokperében említették Buruth néven. A község ekkor a Barti- család tulajdonában volt, majd 1272-ben az újabb feljegyzésekben Burth néven szerepelt. A következő feljegyzés a XVI. századból való, amikor a falu az esztergomi érsek fennhatósága alá tartozott, sőt az esztergomi érsek falujaként emlegették. 1541-ben a törökök ezt a területet is feldúlták, az itt lakók állandó zaklatásnak voltak kitéve. Valószínű az elnéptelenedés is, mert az 1549-1556- os adóösszeírások mindössze öt jobbágytelket említettek. 1594-95- ben a keresztény hadak visszafoglalták Esztergomot, amely a környékbeli falvakra újabb pusztulást hozott, ugyanis a külföldi segítség - török mintára - újabb rablásba kezdett. Olyannyira, hogy Montecuccoli Becsbe küldött jelentéséből a Párkánytól Kéméndig terjedő falvakról mint elnéptelenedett, kifosztott, feldúlt területekről számolt be. 1683-ban felszabadult Barth - már így említik - a környező településekkel együtt, sőt újratelepítése is megkezdődött. 1699-ben lakosainak száma már 230 volt. Megindult az élet a községben, 1701-ben már iskolával dicsekedhetett. 1703- ban viszont kitört II. Rákóczi Ferenc szabadságharca, amely a falutól újabb áldozatokat követelt. A kurucok ittléte magas adót, a labancok hadműveletei félelmet, bántalmazást jelentettek. A változást Mária Terézia uralkodása hozta meg, főleg az iskolalátogatás szempontjából. 1794-ben gróf Batthyány József hercegprímás új iskolát építtetett. A század eredménye a templomépítés is, amellyel a falu 1730-tól dicsekedhetett. 1863-tól a település neve Bart lett, amely megfelel a mai elnevezésnek. Az első világháború után a község Csehszlovákia része lett, 1938-ban viszont a Bécsi döntés visszacsatolta Magyar- országhoz. A falut ekkor 1038 személy lakta, önálló jegyző- séggel, postával, villanyhálózattal és távbeszélővel rendelkezett. A második világháború Bartot szinte teljességében megsemmisítette. A lakóházak 90 százaléka, az iskola, a templom egyaránt elpusztultak. A felújítás csupán a háború után indulhatott meg. Ekkor kezdődött a templom újjáépítése is, amelyben 1960. szeptember 14-én mutatták be az első szentmisét, így a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe a falu búcsúnapjává vált. A lakosság száma a 60-as évekig gyarapodást mutatott, viszont mára szembetűnő a visz- szaesés. A legutóbbi (2001) népszámláláskor a község lakosainak száma 701 volt, amelynek több mint 90 százaléka magyar nemzetiségű. A településnek van postája, óvodája, alsótagozatos általános iskolája. Szervezetei közül működik a Csemadok, a Vadász- és Sportszervezet. Rendelkezik kultúrházzal, orvosi rendelővel. Bart polgármestere 2002 óta Szvetlík Ottó. Képviselő-testü- lete hét tagú. CsK A év utolsó hónapjának rendes testületi ülésén a királyi város képviselői az új törvényi előírásoknak megfelelően módosították a gépjárműadó- és a he- lyiadó-rendeletet. A törvényi előírás szerint 2004-től az adótartozást már csak a törvényben meghatározott feltételek esetén lehet mérsékelni vagy elengedni, vagyis magán- személyeknek akkor, ha annak megfizetése az adózó vagy a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. Egyéni vállalkozóknak vagy jogi személyeknek csak pótlék- és bírságtartozást lehet majd mérsékelni vagy elengedni akkor, ha annak megfizetése a gazdálkodási tevékenységüket ellehetetleníAz esztergomi családsegítő központban jártak tegnap a Sláger Rádió munkatársai, akik az országos jótékonysági akciójukon belül most három helybéli családnak kedveskedtek karácsonyi ajándékkal. A jutalomban részesülőket a családsegítő központ munkatársai választották ki azok közül, akik nagy erőfeszítést tesznek azért, hogy gyerekeik tanulmányi előmenetele megfelelő legyen. A kiválasztott 2-3 gyerekes családok évek óta szoros kapcsolatot tartanak fenn a központtal, lelki- ismeretesen foglalkoznak a gyerekekkel. A Sláger Rádió munkatársai mindhárom családnak egy-egy dömpert, valamint tízezer forint értékű vásárlási utaltené. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységek esetében 2004-től a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység utáni napi átalányt 1000 Ft-ban, az építőipari, továbbá az egyéb tevékenységek napi átalányát pedig 5000 Ft-ban állapította meg a képviselő-testület. A gépjárműadó mértékének megállapítását az új törvényi szabályozás kivette az önkormányzatok hatásköréből. így valamennyi településen egységesen 1200-Ft-ra növekszik a gépjárműadó, amelyből származó bevétel továbbra is az önkormányzatoknál marad. Esztergomban várhatóan 20 millióval emelkedik a gépjárműadóból származó bevétel. Elfogadták a képviselők a Belvárosi Kávéház adásvételi szerződését, amelyben a vevőt kötelezik arra, hogy félványt nyújtottak át. Az országos játékban részt vevő családok között fődíjként a későbbiek folyamán kisorsolásra kerül egy egymillió forintos Kika lakberendezési vásárlási utalvány, és igazi karácsonyi meglepetésként az idei ünnepeket Fokvárosban tölthetik el. A szerencsés családokkal egy rövid interjú is elkészült a rádió részére, amelyben karácsoéven belül elkészítse a kávéház új belsőépítési tervét, és egy éven belül megkezdje az épület homlokzati felújítását. Az önkormányzat ez évben a BHO MEDICAL Bt-vel elvégeztette közterületi, valamint óvodai, bölcsődei játszóeszközök, illetve játszóterek felülvizsgálatát. A felvetett hiányosságokat a Polgármesteri Hivatal közhasznú munkásokkal lehetőségeihez mérten kiküszöbölte és megoldotta (pl. homokozók homokcseréje, játszóeszközök le- festése, azok karbantartása). A Városfejlesztési Bizottság 2004. január 1-jétől a város játszótereit az EU-szabványok figyelembevételével fokozatosan felülvizsgálja, és dönt a felújításról vagy a megszüntetésről az unió által meghatározott 2008. december 31-ig. nyi szokásaikról nyilatkoztak. A Slágerangyal Esztergomban Vörös József, Horváth Edit és Csóti Istvánné családjának kedveskedett karácsonyi ajándékkal. A rádió gesztusa mindenképpen követendő példa, a három nehéz helyzetben lévő családban élő gyerekek a megmondhatói, hogy az ilyen apró odafigyelés, ajándék milyen sokat jelenthet, -bkmuzslai Esztergomban járt a Slágerangyal Bart
