Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-13 / 73. szám
BAL PART Ftfálap 2003. december 13., szombat SZLOVÁKIA Új híd és átkelőhely épül Szlovákia és Lengyelország között EU-s támogatással Szlovákia és Lengyelország hidat tervez építeni a Poprád folyón Mnísek nad Popradom és Piwniczna térségében. Mindkét fél érdeke, hogy mihamarabb elkezdjék a határátkelőhelyül szolgáló híd és a hídra felvezető utak építését. A két fél között kötött egyezség kinyilatkoztatja mindkét ország arra irányuló igyekezetét, hogy az EU-csatlakozás után javuljon köztük a közúti forgalom és a határon átívelő együttműködés. A két fél részletekbe menően megegyezett az előttük álló feladatokban, a beruházás pénzügyi támogatásában. Az egyezségben rögzített feladatok megvalósítása érdekében lengyel-szlovák vegyesbizottságot hoztak létre. A Mníseket Piwnicznával összekötő híd és a két térség között tervezett határon átívelő együttműködés sok tekintetben hasonlíthat Esztergom és Párkány esetére. Nyilván az említett szlovák-lengyel határ menti régióban is felismerték az ebben rejlő lehetőségeket. A tavalyi évhez képest a vállalkozók kissé derűlátóbbak „A szlovákiai vállalatok zöme egyrészt az energia- és nyersanyag- árak liberalizálódásától, másrészt a hazai kereslet visszaesésétől tart. Ennek ellenére a vállalkozói szféra szakemberei kissé derűlátóbbak, mint 2002-ben” - nyilatkozta Peter Mihók, a Szlovák Ipari és Kereskedelmi Kamara (SOPK) elnöke. A kormány gazdaságpolitikájával és a parlament törvényalkotással összefüggő vállalkozói környezet a vállalkozók szerint ellentmondásos. A múlt évekhez képest a törvény által megszabott feltételek bizonyos értelemben javultak, de a kormány gazdaságpolitikája vonalán és a vállalkozóbarát környezet megteremtése terén Mihók szerint sok még a tennivaló. Tegnap kezdődött Ivan Lexa pere A 3-as számú Pozsonyi Járásbíróságon tegnap kezdődött el Ivan Lexa, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) volt igazgatójának pere. Rajta kívül még további hét személy ül a vádlottak padján és felel a titkosszolgálat fegyvereinek felszámolásáért. Jaroslav Ivor, a nyomozást végző tisztek főnöke szerint Ivan Lexa a SIS igazgatójaként kinevezett egy bizottságot, amely 1996 és 1998 között a hatályos törvénnyel és előírásokkal ellentétben 3,7 millió korona értékben legalább 233 működőképes pisztolyt, 30 automata fegyvert, öt golyószórót és a fegyverekhez szükséges lőszert vont ki a szolgálatból. A fegyverek egy része utólag előkerült. Ivan Lexát azzal vádolják, hogy visszaélt hatáskörével. A SIS egykori igazgatójának először lesz lehetősége, hogy személyesen védekezhessen a bíróság előtt. Az ügy kivizsgálásakor Lexa külföldön tartózkodott. A védőügyvédje révén a vizsgálatot végző tiszteket politikailag motivált, részrehajló nyomozással vádolta. Dobroslav Trnka lett a legfőbb ügyész A parlamenti képviselők tegnap 84 igen szavazattal Dobroslav Trnkát választották legfőbb ügyésznek. Ellenfelét, Ján Bernátot 58 képviselő támogatta. A titkos szavazáson 144 honatya vett részt, egy voks érvénytelen volt. Dobroslav Trnkát kellemesen meglepte a parlamenti döntés. „Az első tervezett intézkedéseimről, az' esetleges személycserékről még tűi korai lenne beszélni” - nyilatkozta a gyorsan feltett kérdésre az újdonsült legfőbb ügyész. Aláírták a magyar-szlovák egyezményt Magyarország és Szlovákia diplomáciájának vezetői tegnap Brüsszelben aláírták a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák nemzeti kisebbség oktatási-nevelési törekvéseinek anyagi támogatását szabályozó egyezményt. Ezzel pontot tettek a két és fél éve húzódó státusvita végére. A szlovák kormány rendkívüli ülésén egy nappal a Brüsszeli aláírás előtt hagyta jóvá az egyezmény tervezetét. Az utolsó pillanatban megszületett kormánydöntést még csütörtökön Mikulás Dzurinda kitűnő eredménynek minősítette. Elégedetten nyugtázta, hogy volt értelme az eddigi, nemzetközi véleményekre támaszkodó, elvi pozsonyi álláspontnak. Nézete szerint „Szlovákia elérte, amit akart - nevezetesen azt, hogy a területén semmilyen idegen állam törvénye ne legyen hatályos. Emellett fokozhatjuk a magyarországi szlovák és a szlovákiai magyar kisebbségek iránti törődést. A kisebbségek támogatása kizárólag két alapítvány - Szlovákiában a Pázmány Péter Alapítvány, Magyarországon, pedig a Lipa Alapítvány -.közvetítésével történhet. Egyetlen forint sem jut el a határon tűli magyarokhoz, hanem a pénz kizárólag az oktatási intézmények és az azokban zajló képzés támogatására folyósítható” - fogalmazott a szlovák kormányfő, akin a sajtó meglehetősen gyakran számon kéri, hogy ne csak formálisan, hanem ténylegesen is törődjön a magyarországi szlovákokkal. „A szlovák kormány végül is azt hagyta jóvá, amiben egy éve megállapodtunk” - jelentette ki még a rendkívüli kormányülés után Bugár Béla, az MKP elnöke. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy „Dzurinda tavaly novemberben kettejük megállapodásától szöge-, sen eltérő, a magyar támogatási szándékot teljességében elutasító álláspontjának adott hangot. Sajnos egy teljes esztendőn át felesleges feszültség, vállvonogatás és erőfitogtatás nyomta rá bélyegét a két ország kapcsolataira” - fogalmazott Bugár. Az egyezmény betartását, a pénzek felhasználását évente a szlovák-magyar kisebbségi vegyes bizottság fogja ellenőrizni. A Koalíciós Tanács azért foglalkozott az egyezménytervezettel, mert a kormány a szöveget jóváhagyása nélkül eredetileg csak felhatalmazást akart adni a szerződés aláírására. Ez lehetővé tette volna, hogy a már aláírt szerződéshez különböző intézkedéseket foganatosítsanak, nehezítve annak alkalmazását. 1995-ben Vladimír Meciar kormánya a magyar-szlovák alapszerződéssel kapcsolatos határozatában is csak az aláírással értett egyet, majd más értelmezésre hivatkozva meghiúsította annak végrehajtását. „Csak azt akartuk, hogy ha a szöveggel gondok vannak, azt előre, és ne az aláírás után tisztázzuk. Kiderült, hogy minden rendben” - közölte Bugár, aki örömét fejezte ki, hogy megszületett a szlovákiai magyarok szempontjából fontos dokumentum. Oravetz Ferenc Csökkent a cigarettakereslet Idén szeptember végéig a cigaretta eladása csaknem húsz százalékkal visszaesett - derül ki az AC Nielsen társaság felméréséből. Kelet- Szlovákiában még ennél is rosszabb a helyzet, a cigaretta-eladás visszaesése eléri az 50 százalékot. A kereslet csökkenése az állami költségvetésben mintegy másfél milliárd korona bevételkiesést jelentett. Míg a törvényes úton forgalmazott cigaretta iránti kereslet hónapok óta érezhetően megcsappant, a feketén behozott és forgalmazott dohányáru iránti igény növekedett. A csempészáru zöme Ukrajnából érkezik az országba. A kereskedelmi forgalomban kapható cigaretta iránti keresletcsökkenés szorosan összefügg a januári és augusztusi forgalmi adó emelésével és a dohánygyártók és cigarettateijesztők által bírált nem megfelelő határellenőrzéssel. A szakemberek úgy vélik, hogy a dohánygyártók termeléskieséséből eredő veszteségeivel párhuzamosan növekedett a cigaretta- csempészek bevétele. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a cigaretta- fogyasztás Szlovákiában alig változott, csak az eladásból befolyt haszon máshol jelentkezik. „Míg egy doboz csempészáru 28 koronába kerül, a Szlovák piacon kapható legolcsóbb cigaretta 49 korona. Az említett 28 korona alig fedezi a dohányra kivetett adót” - állítja David Tenora, a Philip Morris dohánytermelő cég ügyvezető igazgatója. A neves szakember szerint a csempészek által behozott dohánytermékek komolyan veszélyeztetik a szlovákiai dohánygyárak létét. A cigarettájuk iránti kereslet élénkítésének alapfeltétele, hogy szigorítsák az Ukrán-Szlovák határátkelőhelyek ellenőrzését, jóval szigorúbban büntessék a lebukott csempészeket, és a kormány mellőzze a termékre kivetett adó további emelését. A Philip Morris egyébként Szlovákia legnagyobb cigarettagyártója, a szlovák piac 54,1 százalékát uralja. Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó, hogy a monopolhelyzetben lévő gyár ügyvezető igazgatója a csempésztermékek, és a szinte már elviselhetetlen forgalmi adó mértéke miatt veszélyeztetettnek látja a dohányipar jövőjét. A legtöbb cigaretta árának megközelítőleg 54,9 százaléka csak adótartalom. Az Európai Unió 2009. január elsejétől 57 százalékos adókulcsot javasol. Oravetz Ferenc Osztrák kézbe kerül a Komáromi Hajógyár Rt. A hírügynökségek értesülései szerint a Komáromi Hajógyár Rt. részvényeinek 70 százaléka néhány nap múlva az osztrák European American Investment Bank AG (Euram) kezébe kerül. A hajógyár részvényeinek 49 százaléka már eddig is az osztrákok tulajdonában volt, a Nemzeti Vagyonalap által összehívott december 15-ei rendkívüli közgyűlésen megegyezés született az Eurammal kapcsolatos üzletről. Az osztrák bank 109 millió koronát fizet a 21 százalékos részvénycsomagért. Feszült légkörben kezdődött az EU-csúcsértekezlet Feszült légkörben kezdődött meg tegnap az EU-tagállamok és a csatlakozásra váró országok brüsszeli csúcsértekezlete, amelynek legfontosabb témája az EU első alkotmányos szerződésének végleges formába öntése. Az értekezleten a Mikulás Dzurinda vezette küldöttség képviseli Szlovákiát. A tizenötök és a jövőre csatlakozó tíz ország első számú vezetői mellett a külügy- és a pénzügyminiszterek is részt vesznek a tanácskozásokon. Bár az alkotmánytervezet legtöbb vitatott pontjáról lényegében már létrejött egy közelinek tűnő megállapodás, az elemzők, diplomaták, sőt maguk a tagállamok vezetői sem tartják kizártnak, hogy a konferencia kudarcot vallhat. A siker érdekében egy-két kulcskérdésben kellene egyetértésre jutniuk. Ezek közé tartozik a szavazási rendszer kérdése, amelyben az utolsó pillanatokig folytatott egyeztetések ellenére sem közeledtek az álláspontok. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök ugyanakkor bejelentette, hogy van egy korszakalkotó ötlete, amelyet azonban csak az utolsó pillanatban szándékozik megosztani a csúcsértekezlet részvevőivel. Összeállította: Oravetz Ferenc Lapszemle Erdélyben ugrásszerűen megnőtt a magyar igazolványt kérők száma. Mostanában jóval többen keresik fel az RMDSZ-székház alagsorát, mint korábban, ahol a magyar igazolvánnyal kapcsolatos információs iroda működik - tájékoztatta Szilágyi Regina, az iroda vezetője a lapot. A nyári hónapokban hetente átlagosan 60-80 kérvényt töltöttek ki, az őszi munkák befejezése után 100- 120-at, december első hetében viszont már 500 kérvényt iktattak, többet, mint hasonló időszakban eddig bármikor! A hirtelen megnövekedett érdeklődés nem annyira a hideg idő beálltának, mint inkább az oktatási támogatás tömeges folyósításának köszönhető. Az elmúlt hetekben közel 3000 iskolás kapta meg az elmúlt évre járó, húszezer forintnak megfelelő összeget, ami ösztönzőleg hatott azokra is, akik eddig nem kértek ilyen támogatást, köztük azon szülőkre is, akiknek egy gyermekük van, és a kedvezménytörvény nemrég megejtett módosítása nyomán nekik is lehet igényelni a támogatást. Vannak olyan települések, mint Puszta- daróc, Tűrterebes, Hadad, Hadadnádasd, Lele vagy több Nagykároly környéki község, ahonnan 80-100 kérvényt hoztak be az irodába. Szilágyi Regina azt is hangsúlyozta, hogy el kell oszlatni azt a helyi sajtóban megjelent téves hírt, amely szerint azok, akik magyar igazolvánnyal rendelkeznek, szükség esetén nem kaphatnak letelepedési engedélyt. A hír azonban annyiban igaz, hogy aki letelepedési engedélyt igényel, attól bevonják a magyar igazolványt. Az eszéki magyar főkonzulátuson Deák Ferencre emlékeztek. Katona Tamás történész, az An- tall-kormány (1990-93) külpolitikájának egyik meghatározója, le- bilincselően érdekes előadást tartott a kétszáz évvel ezelőtt született politikusról: családi hátteréről, bölcsességéről, emberi tulajdonságairól. A televízióból ugyancsak jól ismert „városvédő” Ráday Mihály a „haza bölcséről” filmsorozatot készített, amelyből érdekes szemelvényeket mutatott be a főkonzulátus előadótermében összesereglett horvátországi magyar vezetőknek, pedagógusoknak, érdeklődőknek. A főkonzulátus nem először hívott meg közismert, nagy tekintélynek örvendő, anyaországi szakembereket azért, hogy Eszéken a horvátországi magyarok képviselőinek ismereteit bővítsék. A horvátországi magyarság legitim érdekvédelmi szervezetének (HMDK) elnöksége legutóbbi ülésén közleményt adott ki, amelyben egyhangúan elítéli Josip Kuzmic darázsi plébánosnak a csaknem kizárólag az ottani magyarság által látogatott katolikus templomban elkövetett vandál pusztítását, a berendezésnek a szó szoros értelmében tűzifává való feldarabolását. A vezetőség ugyancsak elítéli a plébános fenyegető és a helybéli magyarságot megdöbbentően lenéző írásos „üzenetét”, amelyet tettének indoklásaként küldött szét a település magyar nemzetiségű híveinek. A HMDK elnöksége arra kéri a dakovói püspökséget, hogy a horvátországi katolikus egyház nevében határolódjon el szolgájának a magyar kisebbség, az egyház és az egyetemes kultúra ellen elkövetett Vandál tettétől. Összeállította: K.Fl.
