Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-11 / 71. szám
Ftfdlap RÉGIÓ 2003. december 11, csütörtök A népszerű magyar énekes, Auth Csilla néhány évvel korábban az egyik méltán népszerű dalában arról énekelt, hogy féltelek. Nos, a hölgy nyilvánvalóan nem egy, a képen is látható félbe maradt építési területre gondolt ez alatt. A Szent Tamás hegy lábánál, közvetlenül a Bánomi áttörésként ismert, a városból a forgalmat kivezetni hivatott elkerülő út mellett található, a képen látható épület (pontosabban fél telek). A városközpontot kikerülni kívánó átutazó - vagy bennszülött - a bazilika fenséges és a Bánomi-lakótelep kevésbé pazar látványa között félúton mepihentetheti tekintetét a félig lebontott házon. Levert vakolat, omladozó falak, kivert ablakok, törmelék, mindez az újonnan macskakövezett, füvesített, fásított és újított környezetben. Hát igen, egy szép keret vagy csomagolás fontos: még inkább kiemeli a lényeget. Kép és szöveg: Bukovics Krisztián Álmom a színészet Féltelek Az ünnepről és az üzletről Kiss Emese írása Közeleg a karácsony - ezt bizonyítandó ismét rémálommá vált a hétvégi nagybevásárlás. Szülők, nagyszülők, és - számomra érthetetlen módon - gyerekek hada lepi el a bevásárlóközpontokat; mindenki eszét vesztve vásárol. Én is. A lelkesedés azonban mindössze fél óráig tart, ugyanis - miután hatszázan lépnek a lábamra, és negyedszer hallom a Csendes éj ugyanazon feldolgozását - ennyi idő elég,' hogy rájöjjek: a dolog elveszítette a lényegét. Nem azért várjuk az ünnepel, amiért kéne, sőt: nem úgy ünnepelünk, ahogyan kéne. Eszembe jut egy barátom, aki kilenc testvérével és idős szüleivel együtt hosszú éveken át gyertyafénynél, bibliát olvasva töltötte a Szentestét. (Még mielőtt sajnálni kezdtem volna, azt mondta: élete legszebb estéi voltak ezek.) Ezzel a történettel a fejemben (és a talpnyomokkal a cipőmön) születik meg a gondolat: a dolog túlnőtt önmagán. Százezreket hagyunk az üzletekben. fényes papírba rejtjük a huszadik inget, nyakkendőt, legót. Versenybe széliünk szomszédainkkal. önmagunkkal - mit sem törődve azzal, mennyire hasznos vagy mennyire szép a méregdrága ajándék. Teletömjük a hűtőt, mintha örökre bezárnának a boltok, ünnepek után pedig kihajítjuk a megmaradt húst, süteményt - jó esetben a kutyának. Karácsony a szeretet ünnepe. Együtt vagyunk, de sokak számára - sajnos - már nem ez a lényeg. Fontosabb, hogy mi (és mennyi) kerül az asztalra, és hogy hány csillagos a konyak. Eszünk, iszunk, mosolygunk, és úgy teszünk, mintha... Valójában pedig törjük a fejünket: vajon visszaveszik-e a butikban a túlméretezett pulóvert, futja-e a januári villanyszámlára stb. Aztán, amikor mi éppen szembesülünk a nemleges válaszokkal, az áruházláncok tulajdonosai síelni indulnak a családdal, itt hagyva minket széttépett csomagolópapírjainkkal, üres pénztárcánkkal és azzal a rossz tulajdonsággal, amiből mindez fakad. Vitafórum a nők helyzetéről Interjú Csömör Györggyé/ Az operettvilág táncos-komikus szerepében ígéretes tehetségnek mutatkozik. Zenészként kezdte, lakodalmakban, táncmulatságokon játszott tíz évig. Aztán ezzel felhagyott, és inkább a színészetet, az operettet választotta. Csömör György Zselíz szülötte, jelenleg a Komáromi Teátrum és a Budapesti Operettvilág társulatának tagja. Legutóbbi otthoni fellépése alkalmával a zselízi Művelődési Házban készült beszélgetésünk. Hogyan kerültél kapcsolatba a színészettel? Miután a zselízi gimnáziumot elvégeztem, Pesten jártam konzervatóriumba ének szakra. Ezzel párhuzamosan bekerültem a Szolnoki Tibor és Zsadon Andrea által vezetett Operettvilág Társulatba. Ennek már hat éve. Azóta is együtt dolgozom velük, felléptem velük a Csárdáskirálynőben, a Denevér, a Cigánybáró, az Egy év Velence, a Marica grófnő és a Víg özvegy című darabban is. Nyárra készül egy új darab, a Viktória című operett. Itt ugyan kisebb szereposztásban vagyok, de hát van egy létra, amit „meg kell mászni”. A nagyobb szerepeket nem kapja meg rögtön az ember. Milyen a kapcsolatod a Komáromi Teátrummal? Egy éve, november 15-én játszottam velük a premieremet a Csókos asszony című operettben. Úgy kerültem ide, hogy egy kedves ismerősöm, Dráfi Mátyás művész úr szólt, hogy „beugorhatnék” az egyik főszereplő helyére. Ibolya Edét alakítottam. Azóta is együtt vagyok a társulattal. Most a Furcsa pár című vígjátékban, jövőre pedig szintén egy operettel készülünk, amiről viszont még nem szeretnék közelebbit elárulni. Tehát Budapest és Komárom között ingázol. Szerződés köt valamelyik színházhoz? Én úgymond „szabadúszó” vagyok, tehát sehová nem köt szerződés, csak egy-egy darabra van szerződésem. Eddig szerencsére sikerült úgy összehangolni a kettőt, hogy ne fedjék egymást a két színházban az előadások. Előfordult már olyan, hogy az egyik színházban délelőtt tízkor volt az előadás, az után rohantam a másik színházba, ahol délután háromkor próba, este nyolckor előadás, az után pedig autóbuszba ültem, és utaztam Németországba. Azt lehet mondani, hogy már bejártad a világot a két társulattal. Milyen országokban fordultál meg? A pesti társulattal előadásaink 80-90 százalékát külföldön játsz- szuk, főleg Németországban, Ausztriában, Svédországban, Dániában. Tehát ezek inkább külföldi turnék. Vannak a repertoárunkban magyar és német nyelvű előadások is. Idén nyáron egy hónapot töltöttünk Ausztráliában és 25 előadást lejátszottunk. Zenészként kezdted, de aztán váltottál. Kifizetődőbb színésznek lenni? Mindent összevetve azt mondhatom, hogy igen. Zenészként egy lakodalomban délután kettőtől másnap reggelig talpon kellett lenni. Ha ösz- szehasonlítom, hogy mennyire fáradtam el ott, mint a színházban két-három órás előadás alatt, akkor lényeges különbségről beszélhetünk. Nem annyira az anyagiak miatt, de mégis megéri, mert ez egy nagyon szép szakma, viszont tud kegyetlen és nehéz is lenni. De én ezt szeretem csinálni. Mire készülsz mostanában? Boráros Imre művész úrral jövő márciusban készülünk egy hónapra az Egyesült Államokba. Ez lesz ott a második turnénk. Az utóbbi két hónapban reklámfilmekben is szerepeltem. Úgy néz ki, hogy most összejön egy másik forgatás is Moszkvában, emellett szinkronizálással is elkezdek foglalkozni. Ez nem megy egyik napról a másikra, ehhez évek kellenek, nagyon sok kitartás, nagyon sok munka, odafigyelés és természetesen mindenhol ott kell lenni. Ez egy olyan szakma, ahol nem lehet visszautasítani semmilyen ajánlatot, mert lehet, hogy legközelebb már nem engem kémek fel. Azért lehet látni itthon, Zselízen is? Az utóbbi időben kevés időt töltöttem itthon. Nagyon kevés szabadidőm van, de ez a szakmával jár. A baráti köröm is a kollégák közül alakult ki. A turnék előkészítésénél, próbák folyamán napi 12 órát együtt töltünk. Azt lehet mondani, hogy napi 24 órában késznek kell lenni. Most is csak néhány órát tölthettem a szüleimnél, épp csak annyit, hogy meguzsonnáztam. Vannak példaképeid a szakmában? Vannak színész példaképeim, főleg azok, akikkel együtt játszom. Az elmúlt egy év alatt nagyon sokat tanultam a Komáromi Teátrumban Boráros Imrétől és Dráfi Mátyástól. Az elmúlt hat év alatt pedig Szolnoki Tibortól és az operett műfaj nagy egyéniségeitől. Nincs színészi végzettségem, de most tavasszal szeretném beadni Budapestre a Színészi Kamarába a kérvényemet, ahol egy bizonyos idő elteltével meg lehet kapni a színészi képesítést. Tehát nem mint színművész, hanem mint színész működhetek. De ez már elegendő ahhoz, hogy egy nagyobb szerepet kapjak. Emellett folyamatosan képezem magam. Van valamilyen álmod? Szeretnék a színészetnél maradni, és amit az operettben egy táncos-komikusnak el lehet játszani, azt szeretném eljátszani. De ez szerintem minden kollegám álma, aki ebben a szakmában dolgozik. Kép és szöveg: czm- Esztergom A Komárom-Esztergom Megyei Európai Információs Pont Iroda és az MTESZ Esztergom Területi Szerüezete közösen rendezte meg december 9-én A nők helyzete az Európai Unióban című vitafórumát a Technika Házában. A beszélgetésen Borbíró Fanni, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal szakértője beszélt a nők és férfiak közötti egyenlőtlen társadalmi viszonyok megváltoztatását célul kitűző mozgalmakról, valamint az ezeket szabályozó nemzetközi együttműködésről. Fülöp Regina, az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal másik szakértője pedig bemutatta az Európai Unió nemek közti esélyegyenlőségi politikáját a közönségnek. Az előadások után a témával kapcsolatos, és sokakat érintő kérdéseiket tehették fel a szakértőknek a hallgatók. A beszélgetés moderátora Sasfy György, az Európa Intézet munkatársa volt. ák Vállalkozókat tájékoztatnak Komárom-Esztergom megyében 2004. január 19. és 23. között szervezi meg a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Az EU házhoz jön című programsorozatot. Ennek a tájékoztató folyamatnak a célja, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások országos szintű szakmaspecifikus felkészítést kapjanak. A Magyarországon összesen közel 150 kistérségre bontott program Komárom-Esztergom megyében hét helyen tart előadást a témában és segít eligazodni az Európai Uniós támogatások igénylésének bonyolult rendszerében. Az Esztergomban, Dorogon. Komáromban, Tatán, Kisbéren, Oroszlányban, valamint Tatabányán tartott előadásokra várják a vállalkozókat. ák Jótékonysági ajándékok az iskoláknak Ma délelőtt adják át a budapesti Jótékonysági Katalin-bál szervezői a megye három intézményének szánt ajándékaikat. A Jótékonysági Katalin-bál képviseletében Láposi Elza, a megyei közgyűlési alelnöke, valamint Lukács Zoltán gyermek, ifjúsági és civil tanácsnok adja át az ajándékokat az esztergomi Montágh Imre Általános Iskola és Speciális Iskolának, a tatabányai Gyermek- védelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonnak, illetve egy tatai általános iskolának. A teherautónyi ajándékcsomagok televíziókat, videókat, számítógépeket, játékokat és tanszereket tartalmaznak. akaree Munkanélküliségből harmadik Évzáró állománygyűlés- Esztergom A Vitézi Rend Komárom- Esztergom megyei Székkapitánysága 2003. december 13-án 14 órai kezdettel a Mindszenty iskola aulájában tartja évzáró állománygyűlését. A rendtagoknak itt bemutatkozik vitéz Bazsó Károly északdunántúli törzskapitány, beosztásából pedig vitéz Márkos Attila tb. törzskapitány búcsúzik, aki eddig töltötte be ezt a tisztséget. Az állománygyűlésen részt vesznek a felvidéki rendtársak is. A találkozó fontosabb témái: a 2003-ban történt rendi események, a Dunaalmáson őrzött ereklyés országzászló rendi oltalom alá helyezése, a szentgyörgy- mezői temetőben lévő „Hősi parcella" méltó helyreállításának kezdeményezése, az 1938. október 6-án végrehajtott erőszakos átkelési kísérlet körülményeinek és a hősi halottak sírjának felkutatása, valamint a 2004. évi rend által szervezendő ünnepségek, illetve a mások által rendezendőkön való megjelenés. Nagy a munkanélküliség Kisgyarmaton. Az Érsekújvári járásban található 486 fős lakos falu munkanélküliségének aránya 42 százalék. Egy felmérés alapján ezzel az aránnyal a párkányi régióban sajnos a harmadik helyen végzett - tudtuk meg Blaskó Mária polgármestertől. A polgármester lapunknak továbbá elmondta, hogy az egyetlen kiutat ebből a helyzetből a magyarországi munkavállalás jelenti. Kisgyarmatról már most sok munkás jár Dorogra, a jövőben pedig Csolnokra szerveznek utat egy autóbuszra való munkanélkülivel. A környéken ugyanis nincs olyan nagyobb vállalat, amely alkalmazni tudná a munkanélküli lakosságot, ezt a problémát viszont sürgősen orvosolni kellene. czm
