Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-12-11 / 71. szám
ritdlap JOBB PART 2003. december 11, csütörtök Menetrend- és szolgáltatásváltozás December 14-től új menetrend lép életbe a vasúti közlekedésben. Bővül a szolgáltatás is. Nemcsak új, korszerű vonatokat állítanak pályára, hanem az új rendszer által kiszámíthatóbb lesz a vonatok érkezése és csökken a menetidő is. A MÁV szolgáltatásával kapcsolatos véleményekre voltunk most kíváncsiak. Judit (postás) Tudom, hogy meg fog változni a menetrend, mert hallgattam a rádiót, ahol ezt bemondták. Nem sűrűn utazom amúgy uonattal, tehát ez a változás engem nem érint. De nem vagyok rossz véleménnyel a szolgáltatásukról. Béla (tanuló) Nem szoktam vonattal járni, csak mostanában utaztam vele. Nem szeretek vonatozni, mert a higiénia rajtuk igen sok kívánnivalót hagy maga után. Ráadásul az új vonatok szerintem kifejezetten kényelmetlenek. A menetrend- változásról sem tudtam, de nem is figyeltem, mert nem érint. Ibolya (operátor) Nem járok vonattal, inkább buszosok Főleg azért, mert ahol én lakom, nincs vonatállomás. Nem lenne rossz, ha több szerelvény indulna, vagy gyakrabban. Régebben, mikor vonattal utaztam, nem volt semmi bajom a szolgáltatással. Szilvi (könyvelő) A kolléganőm jár vonattal, még Esztergom - Kertvárosba is azzal megy. Én buszozni szoktam. Nem tudom, a kollégám tud-e az új menetrendről, de ha nem, majd szólok neki. Az új vonat nagyon tetszik nekem, azt még ki szeretném próbálni. Mádl Ferenc egyházi vezetőket fogadott Az adventi időszak és a közelgő hanuka ünnepe alkalmából a magyarországi történelmi egyházak, fele- kezetek vezetőivel találkozott Mádl Ferenc köztársasági elnök a Sándor-palotában kedden. Erdő Péter bíboros a találkozó után elmondta: az idei évet, az egyházak életében bekövetkezett fontos, örvendetes eseményeket, változásokat, „érle- lődéseket”, adott esetben lelkipásztori gondokat tekintették át. Megjegyezte: szóba kerültek olyan kérdések is a találkozón, amelyek az egész társadalmat vagy az állam és az egyház mindennapi kapcsolatait érintik. Bölcskei Gusztáv, a Magyar- országi Református Egyház lel- készi elnöke hangsúlyozta, hogy a találkozó a megszokott, jó légkörben zajlott. A református püspök szavai szerint a találkozón kiemelték az egyházak szerepét az elesettek, a szegények, a hajléktalanok gondozásában, támogatásában, s az elhangzottak szerint e téren még vannak olyan sürgető feladatok, amelyekben az egyházaknak változatlanul közreműködniük kell. A köztársasági elnök közbenjárását kérték abban is, hogy kárpátaljai egyházi személyek köny- nyebben juthassanak vízumhoz - mondta el Bölcskei Gusztáv. A református püspök utalt arra, hogy a karácsony „az a nagy felkiáltójel, amikor beleharsogják a világba az angyalok, hogy Isten igent mondott rátok”, az emberekre, s ez adja az emberi életnek a tartását, a méltóságát. Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke úgy fogalmazott: a „fény ünnepe” valamennyi egyházhoz és fele- kezethez el fog jutni. A Mazsihisz elnöke szólt arról: különös egybeesés az idei évben az, hogy a hanuka és a karácsony ünnepe egyidőben van. Mint ismertette, a találkozón az államfő és a többi egyház vezetője is kifejtette, hogy Magyarországon nem szabad a gyűlöletnek uralkodnia, erkölcsi támogatást nyújtanak ennek elkerülésében. Az államfőnél tett látogatáson a katolikus egyház képviseletében Paskai László bíboros, Seregély István érsek és Veres András segédpüspök volt jelen. Részt vett a találkozón Szabó István református püspök, Nagy Sándor református főgondnok, Gáncs Péter evangélikus püspök, Frenkl Róbert evangélikus országos felügyelő. Ugyancsak a találkozó résztvevője volt Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Rázmány Csaba unitárius püspök és Mészáros Kálmán, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke is. E. J. Forrás: fidesz. hu Vita az egészségügyről A Fidesz által az egészségügy helyzetéről kezdeményezett vitanapon a kormánypárt politikusai az egészségügy reformjáról, míg az ellenzék az egyre súlyosbodó helyzetről beszélt. Kökény Mihály egészségügyi miniszter elmondta, hogy Magyarországon megkezdődött a regionális egészségügyi ellátás kialakítása, a járóbeteg -szakellátás átalakítása, és folytatódik az egészségbiztosító vásárlószerepének növelése. A reformok célja, egy ellenőrizhető és a betegek számára is elfogadható, Európai Uniós egészségügyi rendszer kialakítása. Elmondása szerint a kormány célja, hogy Magyarországon a nemzeti össztermék egészségügyre fordított aránya megközelítse az EU államait, a jelenleg meglévő különbség a harmadára csökkenjen. Hozzáfűzte továbbá, hogy az egészségügy átalakítása már a rendszer- váltás óta folyik, a művese-keze- lések, a laborvizsgálatok, a háziorvosi ellátás és a gyógyszertárak is magánkézben lehetnek. 2002- ben az egészségbiztosító a juttatások 40 százalékát már vállalkozóknak fizette ki, így mintegy 80 milliárd forint jut a magánszektorokhoz. Seimeczi Gabriella a Fidesz részéről elmondta, hogy a kormány a jövő évi költségvetéssel „kivérezteti” az egészségügyet. Pártja nevében kérte, hogy a kormány akadályozza meg a gyógyszerárak növekedését, módosítsa a képviselők és a háziorvosok összeférhetetlenségére vonatkozó törvényt. Mézes Éva (SZDSZ) szerint az egészségbiztosítási rendszer reformját egy irányított betegellátási rendszer tehetné átláthatóbbá.-nbVáltoznak a közjegyzői díjak Az Igazságügyi Minisztérium előkészítette a közjegyzői díjszabásról szóló rendelet módosítását. Bárándi Péter igazságügy-miniszter, Horváth Csaba MSZP-s képviselő, valamint Dr. Bókái Judit, az Országos Közjegyző Kamara elnöke közös sajtótájékoztatón számolt be a változásokról. A közjegyzők részvétele a lakáshitelezés rendszerében sok szempontból nehezíti a támogatási szerződések megkötését, és magasak a közreműködésükért felszámolt díjak, tudtuk meg Horváth Csabától, a Parlament Lakásügyi Albizottságának vezetőjétől. Megvizsgálva a problémát arra a következtetésre jutottak - a bizottság, a kamara és az 1M - hogy a közjegyzők szerepvállalása a lakáshitelek intézésében szükséges, hiszen a közjegyző egyfajta szűrőszerepet játszik a folyamatban. Az ügyfélnek itt van utoljára lehetősége a szerződéssel kapcsolatos észrevételeit megtenni, és fontos, hogy egy, a bankkal semleges fél az ügyfelet megfelelő módon tájékoztassa. Hozzátette, hogy a kormány január elsejétől megszünteti a hatósági jogalkalmazók, így a közjegyzők áfaalanyiságát is. Az igazságügy miniszter elmondása szerint módosul a támogatott lakáshitelszerződések közjegyzői okiratba foglalása. A közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet egyrészt a mai díjaknál alacsonyabb összegeket határoz meg, másrészt egységes díjszabást tartalmaz valamennyi lakáshitel esetében. A díjrendelet ugyanis különbséget tesz a díj összegében aszerint, hogy a hitelt jelzálog-hitelintézettől ve- szik-e fel, vagy kereskedelmi banktól. Ez a kettősség a jövőben megszűnik, és csak a hitel összegétől függ majd a díj mértéke, valamint attól, hogy a közjegyző irodájában, vagy más helyszínen történik az okiratba foglalás. Ha az irodában történik a szerződéskötés, akkor még alacsonyabbá tehetőek a díjak. Dr. Bókái Judit kijelentette, hogy a módosítással egyszerűsödik a díjazás. Egyrészt amiatt, mert ahhoz általános forgalmi adó már nem társul a jövőben, másrészt, mert a közjegyző díja csupán két elemből tevődik össze: az ügyértékkel arányos díjból és az okiratkészítés helyétől függő I másik díjtételből. Az ügyérték- ! tői függő díj a közjegyző irodájában lefolytatott eljárás esetén 10 ezer és 28 ezer forint között, helyszíni eljárás esetén pedig 15-30 ezer forint között lenne. Epress József MAGYARORSZÁG Országos Környezetvédelmi és Vízügyi Védelmi Központ - állandó ügyeletben Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerint a hétfőn Budapesten felavatott (880 millióba kerülő) új épület „az árvíz-, a környezet- és a természetvédelem országos központja lesz, és itt kapnak helyet árvíz-, illetve környezetvédelmi katasztrófa esetén az Országos Műszaki Irányítótörzs munkahelyiségei is”. A Magyarország.hu internetes oldal tudósításából kiderül, hogy a hatszintes épület huszonkét hónap alatt épült fel a fővárosban, és annak ellenére fontos, koordinációs szerepet tölt be a jövőben, hogy szakértők még mindig csak 10-12 évente számítanak rendkívüli árvizekre. Januártól az új központban állandó ügyelet működik majd, és az árvízerhárítás mellett az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság otthonaként számos egyéb funkciót lát el. Román pálfordulás - a Tűzoltó térre kerülhet az aradi Szabadság-szobor Elhárulni látszanak az akadályok az aradi Szabadság-szobor felállítása előtt - tájékoztatott az erdélyi Krónika. A magyar nyelvű napilapnak adott nyilatkozatában Király András Arad megyei RMDSZ elnök bejelentette, hogy bukaresti tárgyalásai során küldöttségüknek sikerült áttörést elérnie az ügyben, a kormány elfogadja az új magyar javaslatot a szobor elhelyezésére. E szerint a Szabadság-szobor (amit Hiller István kultuszminiszter nagyon szeretett volna felavatni október 6-án) a Tűzoltó téren áll majd teljes egészében, és várhatóan román „ellenkompozíciót” sem kell felállítani vele szemben. Ennek némileg ellentmond a napilap azon értesülése, hogy a Tűzoltó tér kibővítésével az 1848-ban elesett román hősök emlékét megörökítő szobornak is helyet szorítanának erre szakosodott illetékesek, de még, ha így is lenne, a román álláspont megváltozása mindenképpen üdvözlendő. Veszélyben a lakáshitelek - egyelőre nincs döntés A korábbi MNB közlemények után a minap a miniszterelnök is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az elmúlt időszakban bekövetkezett lakossági eladósodást felelősnek tartja a negatív folyamatokért, és ezért intézkedéseket kíván tenni annak megszüntetésére. Számos elemző szerint ez nyilvánvalóan a lakáshitelezési támogatások szűkítésére, esetleges megvonására utal. A lakáshitelezési rendszer esetleges módosításait sem a Pénzügyminisztérium, sem a Miniszterelnöki Hivatal, sem a lakásügyi kormánybiztos nem kívánta kommentálni. László Csaba pénzügyminiszter a Duna TV kedd esti híradójának tanúsága szerint már szinte kerüli az újságírókat: többször is elhárította a kamerák közeledését a Parlament folyosóján, így sem tőle, sem Csabai Lászlónétól nem sikerült részleteket megtudni az ügyben. A Napi Gazdaság mindenesetre felhívja a figyelmet arra. hogy ha valóra válnának a pesszimista elképzelések, és felszámolnák a jelenlegi rendszert, az erőteljesen megrázná az ingatlanpiacot, az esetleges visszarendezés pedig akár két évbe is beletelhet. Megalakult a Magyar Rendezvényirodák Szövetsége Tizenhét műsorszervező cég megalakította a Magyar Rendezvényirodák Szövetségét. A szervezet egyik célja a tevékenység szakmai alapokra helyezése, de a terveik között szerepel egy művészeket segítő alapítvány létrehozása is. Megalakult a Magyar Rendezvényirodák Szövetsége (MRSZ): a szervezet tizenhét műsorrendezéssel foglalkozó cég társulásával jött létre. Az alapítók között van például az Országos Szórakoztatózenei Központ, a Revü Art, a veszprémi Kerekes Rendező Iroda, az Omega Trading Kft., az Objektív Rendezvény Iroda, a Gold Record Music Kft., a miskolci K. és Társai Műsoriroda. A rendszerváltás előtt három nagyobb állami rendezvényszervező cég működött az úgynevezett könnyű műfajt képviselő területeken, foglalkoztak a vizsgáztatással, a munkaszerződésekkel is - mondta Szirmai László, az MRSZ elnöke. Hozzátette: az elmúlt években átláthatatlan viszonyok alakultak ki, hiszen nagyon sok, úgymond rendezvényszervezéssel foglalkozó cég jött létre. Ezek egy részének viszont semmilyen köze sincs, a művészeti életnek eme ágához. A szövetség céljául tűzte ki, hogy szakmai ismeretekkel rendelkező személyek működtessenek rendezvényirodákat, vagy az adott cégek foglalkoztassanak előadóművészi engedéllyel rendelkező személyt. Az MRSZ szeretné visszahozni a működési engedély intézményét, valamint segítséget kíván nyújtani az előadó- művészeknek munkapiaci érdekeik tisztességes érvényesítésében. A tervek között szerepel egy alapítvány létrehozása is. amely az anyagi gondokkal küszködő művészeknek, zenészeknek nyújtana támogatást. k. Á.
