Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)
2003-09-10 / 7. szám
Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 7. szám 2003. szeptember 10., szerda Nikolett és Hunor napja Megbízott főszerkesztő: Gulya István • Szerkesztők: Oravetz Ferenc (szlovákiai bel- és külpolitika), Horváth Balázs (magyarországi bel- és külpolitika), Haraszti István (régió), Bartal Tímea (régió) Muzslai Zsitva Ágnes (önkormányzatok). Borosházi Tamás (fotó), Nagy Balázs (sport) • Művészeti vezető: Balage P. Szeder • Tördelöszerkesztók: Ágfalvi Loretta • Szerkesztőségi titkár: Mézes Melinda • Szerkesztőség: 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4.. postacím: 2501 Esztergom, Pbstafiók 231, telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 510-046, e-mail: hidlap(S>esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4„ telelőn: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Terjesztés: Takács István • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4„ telelőn: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Posta Rt., Rábahir Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírfapkézbesítókné! a postán, a rikkancsoknál, valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út 1. (Postafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Óvatosabban Vasárnap, egy nap alatt 10 halott volt a magyarországi utakon. Elszomorító és elgondolkodtató. Csak szótlanul bámultam a híreket, miközben sorolták, hogy hol és kiknek a hibájából történt a baleset. Szinte minden hír azt közölte, hogy a vétlen autóban utazók közül szedte a fekete vasárnap az áldozatait. Autósként, és főleg rendszeres vezetőként elmerengtem egy időre a hallottakon. Mi ütött az autósokba azon a délutánon? Azt nem mondhatjuk, hogy talán semmi, csak most így jött össze. Rosszkor, rossz helyen. Valaki biztosan megakadályozhatta volna ezeket a balesetek. Azok, akik hibáztak, biztosan. Nem tudom miért kellett annyira sietni. Miért nem lehetett türelmesen megvárni a lassú teherautó, vagy kamion mögött azt a lehetőséget, amikor biztonságosan lehetett volna előzni. Csak a sietség, a vakmerőség számított. Tíz élet lett a múlté. Többségük nem hibázott, csak ment haza azon a délutánon a telekről, vagy a nagymamától. Ok már nem érnek haza, másnak a hibájából. Én is autós volnék, és az ilyen híreket hallgatva eszembe jut, hogy akár én is lehettem volna az áldozatok közt. Én sem tehetnék arról, ha nyugodtan haladok a kis sávomban és egyszer csak az egyik kanyarban, szembe találom magam egy járművel. Sokszor tapasztalom, hogy mellettem is jócskán a százas tempó felett húz el egy- egy eszelős. Kanyar, záróvonal, emelkedő nem számít. Ok gyorsak és erősek. Pedig nem tankban ülnek, de lehet, hogy azt képzelik. Nem hiszem, hogy azok, akik most az utakon elhunytak és vétlenek voltak, ne tettek volna meg mindent a másodperc tört része alatt, hogy ne legyen karambol. Nekik nem sikerült. Nincs az az elrettentő példa, az az ideológia, amely ilyenkor jobb belátásra bírná a gyorsan és szabálytalanul közlekedőket. Kezdem azt hinni, hogy egyeseknek csak a lóerő számít. Hiába magyarázza meg' nekik valaki, hogy az út nem a Hungaroring, és nem versenyezni kell. Szembe is jönnek, és nincs az út széle kavicsággyal és gumifallal védve. Csak mennek, mint az... A hozzáálláson kellene változatni, hogy ne legyen 10 halott egyetlen délutánon. Akármelyikünk, vagy valaki a szeretteink közül is lehetett volna az áldozat. Nekünk kell tenni ellene, hogy az ilyen vasárnapok ne legyenek többet a hírek első mondatai között. Annyit kell megjegyezni, és elgondolkodni rajta, hogy: 10 élet lett a múlté. akaree HU ISSN 1785-0592 Ülésezett az Ister-Granum Lapozó idegenforgalmi és turisztikai bizottsága B0TRANYIZU A hétvégén, Lábatlanon, a Gerenday közösségi házban ülésezett az Ister- Granum határmenti kisrégió idegenforgalmi és turisztikai bizottsága. A bizottság elnöke Kőszegi Sándor elmondta, hogy áttekintették a hetven település közérdekű információit összefoglaló Idegenforgalmi és turisztikai kataszter adatait, és úgy döntöttek hiánypótlásra és áttekintésre visszaküldik azt az illetékes önkormányzatoknak, akik rengeteget segítettek a kataszter összeállításánál. Szó esett egy kézműves csoportokat összefogó klubrendszerről is, illetve megállapodtak a következő tanácskozás időpontjában, amely szeptember 20-án lesz a szlovákiai Bélán. Esztergom és Párkány sorsát most már végleg összeköti a 2001. október 11-én újra átadott Mária Valéria híd. A két korábban zsákutca jellegű térségi központ a híd révén megnyílt a világ felé. Ezt felismerve kötöttek együttműködési megállapodást az Esztergom és Nyergesújfalu Kistérségi Területfejlesztési Társulás, a Párkányi Déli Régió, valamint Tokod és Tokodaltáró községek 2000. október 13-án. A határ menti együttműködéshez (mely 2001 májusától két folyó latin nevét viseli) azóta több újabb település is csatlakozott. Mára területe meghaladja az 1.000 km2-t, lakosainak száma megközelíti a 200.000-et. A zselízi kistérség, az Ipoly-völgyi falvak és további települések várható csatlakozását követően az együttműködést intézményesíteni szeretnék. Az új eurorégió alapító okiratának megvitatásra szánt változata elkészült, azt eddig több mint 70 település elfogadta. A híd átadása óta eltelt időszakban az együttműködés fokozatosan terjedt ki az élet minden területére. Kezdettől fogva szorgalmazza ez társulás egy új teherhíd megépítését, amely a térséget Budapest, Közép-Európa gazdasági központjának északi kapujává tenné. A híd megépítése Határtalan lehetőségek A hétvégén küldöttség indul Kisújfaluról a vajdasági Tóthfaluba, hogy megbeszéljék a részleteket a testvér-kapcsolatot kialakítását illetően. Mindkét fél úgy gondolja, érdemes lenne egy ilyen érdekszövetség kialakítása a két település között. Az ötlet júniusban született, amikor Testvér-települési Találkozót tartottak Budaörsön, ahol először találkozott Kis Róbert, Kisújfalu polgármestere és Bata Ferenc, a vajdasági Tóthfalu polgármestere. Már az első tanácskozás alkalmával valamilyen kapcsolat kialakításán gondolkodtak. Kezdeményezője Bata Ferenc volt, mert a vajdaságiaknak hasznos lenne a kapocs a felvidéki magyarsággal, hiszen Szlovákia is az EU tagja lesz májustól. Kisújfalu örömmel fogadta a felvetést, annak ellenére, hogy a községnek 1997 óta már van egy testvértelepülése, Budaörs. Tóthfalu polgármestere pályázatokkal próbált pénzt szerezni a találkozóra, amelyen megbeszélnék a részleteket. Ezen az összejövetelen Kisújfalu küldöttségén kívül vendégül látják a romániai és a magyar- országi felet is. A tanácskozáson (szeptember 12-14.) szó lesz az Európai Unió és kistérségek lehetőségeiről, az önkormányzatok a gazdaság és a művelődés terén. A találkozó második napján, szombaton, az Almási Gábor emléktábla leleplezésének ünnepségére, az Almási kapu és kiállítás megnyitására kerül sor, valamint a művészről szóló könyv bemutatására. Este a tóthfalusi Tornác Színpad előadását tekinthetik meg a résztvevők. A harmadik, s egyben a tanácskozás utolsó napján a jelenlevők ellátogatnak az új óvoda épületébe és a Logos nyomdába. (folytatás az 5. oldalon) Pereskednek a nemzetiek Anna Malíková, Ján Slota és Peter Súlovsky holdudvarához tartozó Szlovák Nemzeti Párton belül (SNS) széthúzó csoportok közötti pereskedés tovább folytatódik. A Legfelsőbb Bíróság augusztus végi döntése értelmében a Pozsonyi Járás- bíróságnak jutott a hálátlan feladat, hogy pontot tegyen a májustól húzódó Párton belüli viszály végére. Az ügy hátteréhez tartozik, hogy a Szlovák Nemzeti Párt május 3-án tartott közgyűlésén a küldöttek megvonták bizalmukat Anna Malíkovától és helyette Peter Súlovskyt választották meg elnöknek. A közgyűlés törvényességét azonban Anna Malíková nem ismerte el. Ezért Súlovsky az újdonsült pártvezér május 28-án egy keresettel fordult a bírósághoz, melyben kérte az igazságszolgáltatást, hogy Anna Malíková és Jaroslav Pasko tovább ne bitorolhassa az addig betöltött párttisztséget. Más szóval ne járhassanak el a párt nevében, ne hívhassanak össze gyűléseket és közgyűlést. Egyúttal kérte a párt folyószámlájának befagyasztását, valamint egy végzést arra nézve, hogy kötelezzék a két említett politikai ellenfelet a párt naplójának és pecsétjének átadására. Súlovsky beadványa után viszont pár nap múlva május 31-én Zsolnán a két nemzeti politikai formáció, a frakció harcokban meggyöngült, komoly vérveszteséget szenvedett Szlovák Nemzeti Párt és a Ján Slota vezette Valódi Szlovák Nemzeti Párt küldöttei a felelőtlen módon szétforgácsolt erőik egyesítése céljával, elfogadták a két párt egyesüléséről szóló határozatot. 2015 előtt nem várható, ezért kezdeményezték egy teherkomp létesítését Párkány és Esztergom között. A szlovák oldalon a tervek elkészültek, az építkezés megkezdődött, a remények szerint jövő tavasszal az első szállítmányok már átkelhetnek a Dunán. A komp egyrészt jelentősen megváltoztathatja a jelenlegi szállítási útvonalakat, másrészt az első lépés egy határ menti vállalkozási-logisztikai övezet létrehozásához. Ugyancsak a gazdasági kapcsolatok erősítését szolgálja majd az a határon átnyúló gazdasági portál, mely a régió nagyvállalatait, kis- és középvállalkozásait, munkaerőképzéssel és -közvetítéssel foglalkozó intézményeit köti össze, és teszi elérhetővé a világhálón keresztül. A 42 millió forintos beruházáshoz tavaly ősszel a Széchenyi terven nyert el a támogatást a társulás. A későbbiekben ugyanilyen portál segítségével szeretnék összekötni az érintett önkormányzatokat, valamint az idén márciusban megalakult regionális civil parlamentben résztvevő nonprofit szervezeteket is. A két térség és a két város, Esztergom és Párkány között a kulturális kapcsolatok nem újkeletűek. A Balassa Bálint Társaság és a Balassi Klub, az Esztergomi Művészek Céhe és a Párkányi Galéria, valamint a Párkányi Képzőművészkor, a két ipartestület, a József Attila Általános Iskola és a Párkányi Magyar Tannyelvű Alapiskola között több évre, akár több évtizedre visz- szatekintő kapcsolat alakult ki. A híd átadását követően e területen örvendetesen megnőtt a civil kezdeményezések száma (pl. a Muravidék Baráti Kör, a párkányi polgári bált szervező Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vagy a Szentgyörgymezői Olvasókör jóvoltából). A kisrégió kezdeményezésére rendezték meg tavaly első ízben a középiskolás korosztály számára a regionális színjátszófesztivált, valamint július közepén az első Ister- Granum Népművészeti Fesztivált. Utóbbin a kisrégióban működő hagyományőrző együttesek és népművészek mutathatták be tudásuk legjavát. váczy SZEREPLÉS ..............2. oldal PE RESKEDNEK A NEMZETIEK.................2. oldal MA GÁNPÉNZBŐL ÚJ BÖRTÖNÖK...............3. oldal MŰ SOROK SZŰNNEK MEG AZ MTV-N......3. oldal A VALLÁSOK FALUJA..............4. oldal SH A0LIN FALU A PILISBEN......................4. oldal ESZTERGOMI MŰVÉSZTELEP.......5. oldal ALAK UL A NEGYEDDÖNTŐ....8. oldal Bo kros - 2008-ra még nem lesz magyar Euro "Magyarországon gyakorlatilag leállt az államháztartási reform, az elmúlt öt évben semmiféle előrelépés nem történt a nyugdíjrendszert leszámítva." - állította Bokros Lajos, egykori pénzügyminiszter, a Világbank igazgatója. Elmondta Magyarországra tavaly 1,5 milliárd euró működő tőke érkezett, míg Csehországba 6 milliárd. Versenyképesség tekintetében Csehország nagyot lépett előre, miközben Magyarország verseny- képessége romlott Ma azonban már az államháztartási reform legfontosabb területe az egészség- és az oktatásügy. E két területen a költségvetési pénzek felhasználása rendkívül pazarló, miközben a szolgáltatások minősége egyre romlik. A humán tőke, az emberi erőforrások színvonaltalansága pedig hosszú távon veszélyezteti a versenyképességet is - közölte Bokros Lajos. A kórháztörvény Bokros szerint inkább visszalépés volt, semmint előrelépés. Az egészségügyi ellátó- rendszerben, különösen annak legfelső, legdrágább szintjén, a kórházakban a verseny lenne a fontos, nem pedig az, hogy kinek a tulajdonában van az intézmény - vélte Bokros Lajos. A társadalombiztosításnak nem volna szabad automatikusan finanszíroznia a kórházakat, hanem versenyeztetnie kellene őket. Ilyen verseny azonban csak akkor alakul ki az egészségügyi szolgáltatást nyújtó intézményekben, ha az egészségügyi finanszírozásban is verseny van. A nyugdíjreformhoz hasonlóan ezért szükség lenne egy második pillérre, a magán egészségügyi pénztárakra, ahová legalább a fiatalabb korosztályok már elkezdhetnék befizetni saját hozzájárulásukat, ugyanúgy, ahogyan ez a magán-nyugdíjpénztárak esetében történik. Emellett megmaradna az állami egészségügyi bizto- _ sító, amely adóból, szolidaritási alapon finanszírozná az alapszintű ellátást. Ily módon választani lehetne különböző biztosítók között aszerint, hogy ki mennyit akar befizetni, az egészségügyi ellátók között pedig verseny alakulna ki. A működőtőke-beáramlás csökkenését a szakértő szerint jelentős mértékben a magyar jövedelem-, bér- és pénzpolitika hibái okozták. A reálbérek az elmúlt két évben a termelékenység növekedését mesz- sze meghaladóan nőttek. Különböző, át nem gondolt és rosszul kommunikált pénzpolitikai intézkedések következtében - ilyen volt a júniusi sáveltolás is - gyengült a forint, nőttek a kamatok. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el, és ezeknek a piac nem adott hitelt. Nemcsak a gazdaságpolitikát kell javítani, hanem annak kommunikációját is - mondta a pénzügyi tárca volt vezetője. Véleménye szerint az elmúlt öt év érdemi reformlépések nélkül telt el, emiatt folyamatosan csökken Magyarország versenyképessége. Példaként elmondta, hogy Magyar- országra tavaly 1,5 milliárd euró működő tőke érkezett, míg Csehországba 6 milliárd, igaz, ebben benne volt az a nagy privatizációs bevétel is, amely Magyarországon már a kilencvenes évek közepén befolyt az államkasszába. Verseny- képesség tekintetében Csehország nagyot lépett előre, miközben Magyarország versenyképessége - főként az elmúlt másfél-két évben - romlott - vélte a Világbank igazgatója. (folytatás a 3. oldalon)
