Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-29 / 63. szám

Hírlap az Ister-Granum Eurorégióból ára: 78 Ft / 9,5 Sk, előfizetőknek: 62 Ft / 8,5 Sk I. évfolyam, 63. szám 2003. november 29., szombat Taksony Főszeritesztő-helyettes: Hotváth R.IS™ • Szerkesztők: Koller Péter (szlovákiai bel- és külpolitika), Bertái Tknea (régiói. • Főmunkatársak: Orauetz Ferenc (szlovák hírek), Nagy Balázs (sport). Váoy H. István (kultúra) • Munkatársak: Alpári Károly, Bukovks Krisztián, Epress József, Gál Kata, Magyar Eszter, Muzslay Agnes • Művészeti vezető: Balage F. • Tervezőszerkesztő: Ágfahn Loretta • Szerkesztőségi titkár: Jászberényüké Kárász Krisztina • Szerkesztőség: 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4., postacím: 2501 Esztergom, Bostafiók 233., telefon: +36 (33) 500-750, telefax: +36 (33) 500-750, e-maii: hidlap@esztergom.hu • Kiadja a Strigonium Rt., 2500 Esztergom, Deák Ferenc utca 4„ telefon: +36 (33) 510-040 • Felelős kiadó: Kipke Ferenc igazgató • Hirdetésfelvétel: Steindl Balázs, 2500 Esztergom. Deák Ferenc utca 4., telefon: +36 (33) 500-750 • A hirdetések tartalmáért a kiadó nem vállal felelősséget. • Terjeszti a Magyar Fbsta Rt.. Rábahír Rt., Buvihír Rt., valamint az alternatív terjesztők. • Előfizethető a hírlapkézbesítóknél, a postán, a rikkancsoknál valamint a szerkesztőségben. Előfizetési díj: egy évre 14 400 forint (1 918 korona), fél évre 7 500 forint (1 027 korona), negyedévre 3 900 forint (535 korona). • Nyomda: Komáromi Nyomda és Kiadói Kft., 2901 Komárom, Igmándi út L (ftjstafiók 21.), felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató Justitia malmai Tudtuk már akkor, hogy sa­játosan értelmezi a közéleti szereplést doktor Grespik, amikor a Napkeltében ke- nyérgalacsinokkal dobáló­zott, mondván, ha megdob­nak kővel (nem dobták). Mint ügyvéd legutóbb - mint ismeretes - azzal kel­tett sajnálatos érdeklődést, hogy a bírónő származása és vallása felől érdeklődött, konkrétan arra kérdezett: zsidó-e (a pórt bizonyos szkinhed zenekarok vélel­mezett uszító magatartása szülte). Ennek apropóján az ügyvédi kamara vizsgálatot kezdeményezett, az adatvé­delmi biztos jogellenesnek nyilvánította Grespik maga­tartását, és maga a minisz­terelnök is tiltakozott. Nagyon helyesen. Ilyen viselkedésnek, pláne jogászi mentalitásnak sem­mi helye sincs, sem a tár­gyalóteremben, sem a köz­életben. A származás és a vallás erősen magánügy, nem tartozik a szakmaiság­hoz. (Ha én bíró lennék, ko­rántsem lettem volna olyan elnéző - ezért nem vagyok bíró s azt találtam volna felelni: a körösztanyád, mert ilyen szituációban a magam módján ezt találtam volna passzentosnak.) Remélem tehát, hogy Grespiket fele­lősségre vonják. Ahogyan elfogják és felelős­ségre vonják azt az ismeret­len elkövetőt is, aki belődö- zött az ifjabb Hegedűs fel­mentő ítéletét hozó bíró ott­honának ablakán, mert külö­nösen példátlan és felhábo­rító, ha valaki így gondol elégtételt venni vélt vagy va­lós jogsérelmén. Hiszek a független bíróságok intéz­ményében, gyűlöletes szá­momra bárminő nyomás- gyakorlás - nem utolsó sor­ban, ha politikusok foglalnak állást kéretlenül mindenféle, a bíróságokra tartozó ügyek­ben. Ha nem elfogadható a felmentő ítélet, tessék a fel- lebbviteli fórumhoz fordulni, nem pediglen golyókkal és szavakkal lődözni (szeren­csére: a levegőbe). A demokráciával összefér­hetetlen a kirekesztés és az önbíráskodás, ezek minden­fajta megnyilvánulását el kell utasítani. Mérjünk egyenlő mércével a szélső­ségek ellen, legyen követ­kezménye ezeknek a mérge­ző cselekedeteknek. Justitia malmait meg hagyjuk őrölni békén, és ne fújká|uk a la­pátokat össze-visíjza, mert pofán találnak vágni. Yaist HU ISSN 1785-0592 9 771785 059064 03333 Nincs terrorveszély?- Magyarország ­A terrorelhárítás feladatait áttekintő pénteki kormány­zati tanácskozáson megálla­pították, hogy továbbra sincs olyan konkrét adat, amely Magyarország ellen irányuló terrortámadás ter­vére vonatkozna. Az isztam­buli támadások után idősze­rű azonban a biztonsági helyzet újbóli áttekintése. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszternek, a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetőjének, valamint Tóth Andrásnak, a polgári nem­zetbiztonsági szolgálatok irányítá­sában résztvevő politikai államtit­kárnak a kezdeményezésére ösz- szehívott tanácskozáson, az or­szág biztonságáért és a terrorelhá­rításért felelős szervek vezetői át­tekintették az isztambuli robban­tások utáni nemzetközi biztonsági helyzetet. A megbeszélésen részt vett többek között, Salgó László rendőr vezérőrnagy, országos rendőrfőkapitány, Béndek József határőr vezérőrnagy, a határőr­ség országos parancsnoka, Havril András altábornagy, a Honvéd Vezérkar vezérkarifőnök-helyette- se. A tanácskozáson megjelentek egyetértettek azzal, hogy a nem­zetközi terrorizmus olyan fenye­getés, amelyet minden országnak az eddiginél is komolyabban kell vennie. Megállapították, hogy to­vábbra sincs olyan konkrét adat, amely Magyarország ellen irá­nyuló terrortámadás tervére vo­natkozna. A polgári és katonai nemzetbiztonsági szolgálatok ve­zetői szükségesnek tartották a megfelelő további megelőző lépé­sek megtételét, a biztonsági intéz­kedések erősítését. Célul tűzték ki a terrorcselekmények felderítésé­ért és leküzdéséért felelős hazai szervek közötti együttműködés és a nemzetközi információcsere ha­tékonyabbá és gyorsabbá tételét. A megbeszélésen helyeselték azt, hogy a tanácskozáson képviselt szervezeteken túlmenően szélesí­teni kell a védelem társadalmi bá­zisát. A rendőrség segítségével a kiemelten fontos létesítményeket, intézményeket őrző-védő bizton­sági szolgálatokat is bevonják a közös munkába. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a kor­mány számára előterjesztés ké­szül azokról a szükséges intézke­désekről, amelyek a biztonság fo­kozása szempontjából elenged­hetetlenek. GK Lapozó POLITIKUSOK BIZALMI MUTATÓI ..................2. oldal KI SSEBSÉGI JOGOK AZ EU ALKOT­MÁNYÁBAN.........3. oldal SÁRISÁP KULTURÁLIS ÉLETE.....................4. oldal MI A SZÖSZ?........5. oldal AD VENT-AZ ÚR ELJÖVETELE.......6. oldal K0 MÁR0M-ESZTER- GOM MEGYEI SPORT- KONCEPCIÓ........8. oldal Esztergom a Rákóczi szabadságharc idején- Ister-Granum Eurorégió ­Környezet- és Természetvédelmi Verseny Levéltári konferencián emlékeztek meg Esztergom­ban a Rákóczi szabadság- harc 300. évfordulójáról. A Komárom-Esztergom Me­gyei Levéltár Palkovics termé­ben Csombor Erzsébet lev­éltárigazgató köszöntötte a meghívottakat és történelem iránt érdeklődő vendégeket. Az önkormányzat képviseletében Koditek Pál, a Kulturális, Ide­genforgalmi és Sport Bizottság elnöke, a megyei önkormányzat részéről Bárdos István főtaná­csos vett részt a konferencián. Kedves meglepetésként Bakai Márton ifjú hegedűművész Rá­kóczi indulókat adott elő, majd Franyó Péter, ferences gimnázi­umi tanuló verset mondott. Csorba Csaba történész előadá­sában a Rákóczi szabadságharc és Esztergom kapcsolatát ele­mezte. Az esztergomi vár sorsa szimbolikusan a Rákóczi sza­badságharc alakulását vetíti elénk. Esztergomra egész Euró­pa figyelt a török megszállás idején és 1683-ban a török el­űzése után. Azonban 1703-ban a Rákóczi szabadságharc idején Európa államai a francia-spa­nyol örökösödési háború alaku­lására figyeltek. A 27 éves II. Rákóczi Ferenc felismerte, hogy Magyarország számára a Habs­burg-háztól való elszakadás je­lenti az önálló magyar állam megteremtésének lehetőségét. Francia támogatásban bízva kezdte meg az önállóság kivívá­sát. A szabadságharc központja Kassa és a Felvidék volt, így Esztergom fontos stratégiai pont volt a kurucok számára. Az esz­tergomi várat Kucklánder gene­rális védte kevés katonával. Azonban érdekes módon akkor került az esztergomi vár a kuru­cok kezére, amikor az osztrák csapatok döntő csapást mértek a francia seregekre, és Rákóczi kuruc csapatai fokozatosan el­veszítették legfőbb katonai és gazdasági támaszukat. Az esz­tergomi várat hamarosan visz- szafoglalták az osztrák csapatok. Dr. Szállási Árpád orvos­történész hozzászólásában ki­emelte, hogy a történészek ren­geteget foglalkoznak a különbö­ző háborúkkal és csatákkal, azonban a pusztító járványok, mint a pestis társadalmakat be­folyásoló hatásaival szinte nem is foglalkoznak. Bottyán János kuruc generális is pestisben halt meg, és kuruc csapatokat is megtizedelte a betegség. A kon­ferencia zárásaként Csombor Erzsébet levéltárigazgató a me­gyei Levéltár gazdag iratanya­gát feltáró új kiadványokat mu­tatta be. muzslai Bársony András véleménye az uniós alkotmányról- Szlovákia ­A baloldali Pravda mun­katársa interjút készített Bársony Andrással, a kül­ügyminisztérium politikai államtitkárával. Az alábbi­akban a csütörtökön közölt interjúból idézünk. A napilap cikkének szerzője ar­ról faggatta Bársony Andrást, va­jon az uniós alkotmánytervezetről tegnap, Nápolyban kezdődött kül­ügyminiszteri konferencián Ma­gyarország milyen elszántsággal kí­vánja szorgalmazni azt a törekvé­sét, hogy az EU alaptörvényében a kisebbségekről is említés essék. Válaszában Bársony András hangsúlyozta, hogy ez legalább hárommillió Magyarország hatá­rain túl élő magyart érint. Buda­pestet azonban elvi szempontok is vezérlik, hiszen a kisebbségi kér­dés ott szerepel a koppenhágai kritériumok között. „A közösség a belépést feltételekhez köti, így a feltételek a belépést követő érvé­nyessége is indokolt. Magyaror­szág soha nem fenyegetőzött vétó alkalmazásával, mert nem akadá­lyozni, hanem segíteni akarja az uniós alkotmány megszületését” - jelentette ki az államtitkár. Más országoknak, köztük Szlo­vákiának is vannak fontos, példá­ul a kereszténység említését szor­galmazó elvárásai. Ez eggyel több ok arra, hogy az alkotmányban a nemzetiségeket is megemlítsék, hiszen a kereszténységben gyöke­rező kulturális értékek hangsúlyo­zásakor azt is figyelembe kell ven­ni, hogy az Európai Unió országa­inak polgárai között olyanok is vannak, akik nem ehhez a kultú­rához tartoznak - fejtette ki a ma­gyar diplomata. Bársony szerint megtörténhet, hogy Nápolyban nem születik végleges egyezség, mert „egy túl korán születő rossz kompromisz­szum nem biztos, hogy jobb egy későbbi, de annál jóval tartalma­sabb egyezségnél.” „Mit jelent a magyar nemzet számára Mágyarország uniós tag­sága?” - tette fel a kérdést a cikk­író szerzője. Bársony András véle­ménye szerint „elsősorban azt, hogy az unióhoz velünk együtt csatlakozó országokban élő ma­gyarok mindennapi életében gya­korlatilag megszűnnek a választó- vonalak. Magyarországon, Szlo­vákiában, Szlovéniában bármelyi­kük szabadon dönthet arról, hogy a hozzátartozóihoz költözik-e. 2004 májusától ugyanis ennek nem lesz semmilyen adminisztra­tív természetű akadálya, az uniós országokon belüli szabad mozgást semmi sem korlátozza majd.” Oravetz Ferenc j- Esztergom ­A IV. Inter-regionális Kör­nyezet- és Természetvédelmi Verseny döntőjét pénteken rendezték meg az esztergomi önkormányzat dísztermé­ben. A megmérettetést most is a Richter Rt. és a párkányi Kappa Rt. szervezte. A ver­senyre Dorog, Esztergom és Párkány városok tizenhárom éves tanulóit várták. A döntő feladatai az energia té­maköréhez, a Richter Gedeon Rt. és a Kappa papírgyár tevékenysé­géhez, valamint az erdőhöz, mint életközösséghez kapcsolódtak. A verseny fődíja egy kerékpár volt. A többi díj is értékes a gyere­keknek, hiszen például CD-ieját- szót, rádiós magnót, vagy sétáló rádiós magnót is hazavihettek a legjobbak. A vetélkedő tizedik he­lyezettje is értékes könyvjutalmat kapott, de mindazokat megjutal­mazták, akik a döntőbe jutottak, de ott helyezést nem értek el. A döntő zsűrijének elnöke Jan Oravec, Párkány polgármestere, két tagja pedig Horváth Piroska, a Vitéz János Római Katolikus Taní­tóképző Főiskola szaktanára és az esztergomi Környezetkultúra Egyesület tagja, valamint Komássy Tamásné, a Dorogi Kör­nyezetvédelmi Egyesület szakértő­je volt. A verseny győztese Nagy Éva, a Szent István Gimnázium ta­nulója lett, ő vihette haza az érté­kes kerékpárt. Kép és szöveg: árpási Nagy Éva győztes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents