Hídlap, 2003. augusztus-december (1. évfolyam, 1-82. szám)

2003-11-28 / 62. szám

Kis falu - nagy tervekkel

Beszélgetés Markó Rozáliával

Sárkányfalva 350 fős település, de jelenleg három nagy projekten dolgozik. Az Európai Uniós lehetőségeket kihasználva egy nagyobb szervezet részeként a csatornázás, területfejlesztés és hulladék osztályozásának és tárolásának problémáját igyekszik megoldani. Három év áll a falu rendelkezésére, hogy a terveket megvalósítsa. Ez elősegítené a falusi turizmus fellendítését is a kisközségben. A tervekről kérdeztük Markó Rozáliát, Sárkányfalva polgármesterét.

Nyolc-kilenc településsel karöltve készítjük el egy közös szennyvízhálózat projektjét, ami a Párizs-patak és mocsárvidék menti falvakat érintené. A terveken már dolgoznak. 2005-ben kezdenék építeni a hálózatot, és 2008-ra kellene annak elkészülnie az utolsó faluban is. Erre azért is szükség lenne, mert Sárkányfalvához tartozik még egy kis település, Gyiva, ahol még sajnos nincs vezetékes víz. Ha készen lesznek a tervek, meg lehetne oldani a falu ivóvízellátását, és ezzel együtt a csatornázást is.- Mit lehet tudni a másik nagy tervezetről?

A másik a területfejlesztés, amelynek szintén már dolgoznak a tervezetén. Ebbe éppúgy több falu kapcsolódik be, név szerint: Csúz, Für, Kürt, Kisújfalu, Szőgyén, Köbölkút és Sárkány. Minden községnek külön tervei is vannak, de, ha azokat saját maguk dolgoztatnák ki, rengeteg pénzbe kerülne. A mi kis falunknak csak a tervek elkészítése több mint félmillió koronába kerülne, amit nem tudunk kifizetni. De a nagy projekten belül minden településnek lenne saját kidolgozott terve is. Itt is fel kell mutatni a 25 százalékos önrészt, de remélhetőleg ezt sikerül úgy megoldani, hogy száz százalékosan fedve lennének a költségek.- A harmadik nagy „üzlet” a hulladéktárolásban van...

A szemét eltakarítása szintén minirégiós tervek keretén belül valósulna meg. A mi régiónkban van három olyan település, akik rendelkeznek szemételhordó autókkal. Eddig ez úgy működött, hogy minden falu külön megrendelte a szemét elszállítását. így viszont mindenkinek lesz egy szeméttároló parkja, egy betonterület, ahová le lesz rakva a vashulladék, a rongyok, papír, üveg és műanyag, és ezt majd bizonyos időközönként elszállítják. Ez egy őrzött terület lesz, ahová az emberek nyugodtan hordhatják a hulladékot. Minél több falu kapcsolódik be, annál olcsóbb lesz. Maga a tárolás is anyagilag sokkal kedvezőbb, mert nem kell nagy távolságokra szállítanunk a szemetet. Nálunk kb. 1,5 tonna szemét gyűlik össze kéthetente, de ez nem szeparált, hanem kommunális szemét. Ha a tervek bejönnek, akkor egyszerre meg lenne oldva a hulladék osztályozása és újrahasznosítása is. Szőgyénnek van zúzdája, de kihasználtsága csak 30 százalékos. A szeparált szemét ez után odakerülne. így fel lehetne számolni az illegális szemétlerakókat, és meg lenne tisztítva a falu és a környéke is.- Mennyire tudja kihasználni a falusi turizmus lehetőségeit egy ilyen kis település?

Van egy kastélyunk, ami nagyon rozoga állapotban van, mert a tető beázik. Ezen a télen a munkanélküliek segítségével próbáljuk befedni fóliával, hogy tovább ez a tél ne rongálhassa. Erre nem igényelhettünk pénzt, mert nem műemlék. De találtunk rá egy vevőt, aki még egy szintet fog emelni az épületre, így egy kis szállodává szeretné átalakítani. A kastélyt egy nagyon szép neogótikus kerítés fogja körül, ez Szlovákiában egyedülálló és aránylag még jó állapotban van. Ez egy kétkapus rendszer, a főkapun hintákkal közlekedtek, valamivel lejjebb pedig a másik kapu a gazdasági ellátást szolgálta. Ez a kerítés egy tor- nyocskákkal, bástyarendszerrel díszített építmény. A kerítés- rendszert is szeretnék felújítani, a hiányzó részeket pótolni.- Mivel tudnák idecsalogatni a vendégeket?

A környéken nagy tradíciója van a vadászatnak és a halászatnak. A szálloda is úgy lesz kialakítva, hogy a vadászok oda vihetik a kutyáikat. A faluban működő Vadászszövetségnek több mint ezer hektáron van erdeje. Hat erdő van itt, de nem mind a miénk, némelyik az állam tulajdonában van. Itt a bakancsos turizmus szenvedélyének is lehet hódolni. Szeretnének ezen kívül lótenyésztéssel is foglalkozni, van egy lovardánk is. A falutól néhány kilométerre levő halastavakhoz akár lóháton is el lehet látogatni. Terveznek a szálloda közelében egy mini golfpályát, teniszpályát, halastavat, és szeretnék visszaállítani eredeti formájában azt az angolparkot, ami ott létezett. Reméihetőleg ez majd fellendíti a falu életét. Jelenleg ugyanis a

falu nem tudja finanszírozni az újításokat. Az volt az egyetlen járható út, hogy eladjuk a kastélyt egy olyan vállalkozónak, aki meg tudja valósítani az álmait. A falu tulajdonképpen átadja a vállalkozónak a tulajdonjogot, ő kifizeti a vételárat, az összes többi kérdésben, hogy hol legyenek az említett létesítmények, közösen döntünk.- Ez a szálloda, gondolom, munkalehetőséget is biztosítana a falubelieknek.

Az az egy kikötésem volt, hogy a munkaerő a falu lakosaiból kerüljön ki, amennyire ez megoldható. Szükség lesz itt szakácsokra, személyzetre, kertészekre, stb. A munkanélküliek ez által munkához jutnának. A munkanélküliek száma a nyári hónapokban 18 százalékos. Novembertől az idénymunkásokat elengedik a vállalkozók és szövetkezetek, ezért a téli hónapokban ez a százalék megnő a duplájára. Ez a falu számára sem kedvező. Itt állandó munkahely lenne és a falu is büszkélkedhet majd valamivel. így odacsalogathatnánk azokat az embereket, akik még sosem jártak itt, hiszen ez egy nagyon szép, dombokkal, erdőkkel körülvett település. Sok a látnivaló, sokfajta gyógynövény és gomba található itt, amiért érdemes akár egy gyalogtúrát is tenni. czm

A Gerecse keleti részén, a Bajnai-medencében, a dombmagaslaton helyezkedik el. A településen és környékén már a legkorábbi időszakokból régészeti leletekre bukkantak.

Kora vaskori leletek éppúgy megtalálhatók itt, mint az Őrhegyen és környékén a kora vagy késő bronzkori tálak, fazekak töredékei, illetve az urnasíros temetkezés nyomai. Első okleveles említése 1293-ból való. Ekkor Basztélyi András szerezte meg, később a Bessenyei-csa- lád birtoka lett. A XV század második felében e család mellett más bajnai nemeseknek is voltak birtokaik. A község a török korban sem néptelenedett el, az 1570-es szandzsák összeírása szerint tíz portája volt. Az 1600-as évek elejétől a legnagyobb birtokos már a Sándor- család volt. A családból Mihály felújította a XV századból származó középkori templomot. A

Baj na

Szülők és óvodabarátok bálja - Libád család leghíresebb vagy inkább hírhedtebb tagja volt Sándor Móricz, az „ördöglovas’. Annak ellenére, hogy földjeinek többsége agyagos volt, lakói elsősorban földművelésből éhek. Burgonyát és zabot termesztettek. Emellett a környező erdőségek a vadat biztosították az itt élőknek. A homokos domboldalakon pedig szőlőt műveltek. Birtokosa mindvégig a Sándor-csa- lád maradt, majd a XX. század folyamán a családhoz tartozó Metternich-Sándor Klementina birtokolta. A család igen mutatós kastélyt is építtetett. Az I. világháborúban közel ezer bajnai lakos vett részt, s 92 fő áldozta életét. A községet a gazdasági világválság sem vetette igazán vissza. Az 1930-as évekre lélek- száma kétezer fölé emelkedett, valamennyien magyarok és többségében római katolikusok voltak. A nagybirtokok mellett több közép-, kis- és törpebirtokon gazdálkodtak. A kereskedelmet 4 szatócs, és az 1900- ban alakult Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet képviselte. Az elemi iskolában, amit Simor János építtetett 1874-ben, a két világháború között már 6 tanteremben és hat tanító oktatta tanulókat. A község a XIX. század végétől már igen élénk társadalmi életet élt. Első egyesülete a már könyvtárral is rendelkező Bajnai Római Katolikus Népkör volt. A II. világháború idején jelentős harcok színtere volt a község. A harcok, melyek során 19 fő vesztette életét 1945.

március 21-én értek véget.

A II. világháború után átalakult a község arculata. Új házsorok épültek, új utcák létesültek. A jelenlegi önkormányzat épületét 1969-ben építették. 1973-89 között összevonták Epöllel. 1990-ben a választások során Bajnán is megalakult a község önkormányzati testületé. A bajnai katolikus templom jelentős műemléki értékekkel bír. Műemlék jellegű az 1778-ból származó barokk kőkereszt. Érdemes még megnézni az Őrhegy hévíznyomokat tartalmazó' barlangját. A községben az elmúlt évtizedben új óvoda épült, ahová átlagosan 30-40 kisgyerek jár. Általános iskolája nyolc- osztályos. A régi mozi épületét alakították át művelődési háznak, itt tartják a közösségi rendezvényeket. A település könyvtára is a művelődési házban működik. A község polgármestere 2002 óta Kalmár Zoltánná, alpolgármestere Pallagi Tibor. Képviselőtestülete 9 fős. Lakosainak száma 2040 körüli. gk

Hétvégén rendezik a szülők és óvodabarátok bálját a helyi művelődési házban. Ahogy az óvoda egyik munkatársa, Kardos Alica elmondta, az intézménynek szüksége van az anyagi támogatásra. Az egykori alapiskola épülete már közel ötvenéves, így nem csoda, hogy javításokra szorul. Többek

Kedden a nyergesi képviselő-testület ülésén több olyan napirendi pont is a témák között szerepelt, ami a város informatikai fejlődését segítené elő.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pályázatot hirdetett új vagy már működő közösségi Internet-hozzáférési helyek „eMagyarország Pontként” történő működésének támogatására. Önrész vállalása nélkül pályázatot adhatnak be nyilvános könyvtárak, így a helyi Ady Endre Művelődési Ház könyvtára is. Ezzel lehetőség nyílna például 18 hónapig térítésmentesen biztosított szélessávú internet-hozzáférésre, valamint a pénzbeni támogatás segítségével elektronikus kiadványok előfizetésére és számítástechnikai eszközök beszerzésére.

Mayer Péter, a nyergesújfalui Polgármesteri Hivatal informatikusa tájékoztatta a testületet, hogy a jövő évtől kötelező a településeknek vagy a sajtóban vagy saját honlapjukon közzétenni a fontoközt a nyílászárók, ablakok cseréje lenne égető, a padlót takaró linóleum is leszolgálta már az idejét.

A bál belépődíja csak hatvan korona lesz. Az előző évek tapasztalataiból ítélve így nagyobb esély van arra, hogy minél többen részt vegyenek a rendezvényen. A zenét az Accord együttes szolgáltatja, -bajsabb államháztartási információkat. Ez okból sürgetővé vált a város honlapjának elkészítése, ámít már korábban tervbe vett az ön- kormányzat. A Municipium Magyarország Alapítvány az IHM támogatásával átfogó Helyi Önkormányzati Portálrendszer Programot dolgozott ki, amely önállóan szerkeszthető felületet biztosít a települések számára. Ennek segítségével hamarosan elérhető lesz a város honlapja. Viszont az adatok állandó frissítésével válhat csak hasznossá ez az új szolgáltatás.

Pályázati úton új informatikai rendszert is szeretne bevezetni az önkormányzat, amely az elektronikus ügyintézés területeinek kibővítését segíti elő. A sikeres pályázat elérése érdekében az e-te- rületek minél nagyobb lefedettségét kell biztosítani. A fejlesztéseknek 2004. szeptember 30-ig be kell fejeződniük. Az új alkalmazások bevezetéséhez a városnak a rendelkezésre álló számítógép-állományt is ki kell cserélnie, hogy az új alkalmazások hatékonyan működhessenek. magyar

A jövő az informatikáé- Nyergesújfalu -